Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-02 / 149. szám

a héten TELEVÍZIÓ Szerdán este megkezdő­dik a tévé Nyári Színházi Esték sorozat. A 2. műsor­ban Móricz klasszikus mű­vét, a Rokonokat láthatjuk a Nemzeti Színház .kétrészes előadásában. Csütörtökön Thomas Mann költői szép­ségű novellájának a Trisz­tánnak tévéváltozata ígér csemegét. Szombaton a Bulgária- Magyarorszáq olimpiai se­lejtező mérkőzésen izgulha­tunk. Este Huszka: Lili báró­nő című operettjének Ze­nés Tévé-színházi változata viszont minden bizonnyal nyugtatóan hat majd az idegekre. Vasárnap délután Illyés Gyulánéval - a József Attila életéből közismert Flórával — a Gyógypedagógiai Fő­iskola főigazgatójával hal­lunk beszélgetést a magyar gyógypedagógiai oktatás 75 éves fennállása alkal­mából. Este a Világhír kü­szöbén címmel kerül sor az Interfórum ’75 című zenés sorozat gálaestjére. SZÍNHÁZ A kaposvári Csiky Gergely Színház Zalaegerszegen ven. dégszerepel kedden este, valamint szerdán délután és este Henderson: Diákszere­lem című zenés vígjátéké­val. ZENE Kedden este a Mecsek Cukrászdában tart lemez- bemutatóval egybekötött előadást Aknai Tamás „Az új zene és a jazz" címmel, a Pécsi Jazz Klub rendezé­sében. KIÁLLÍTÁS A szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Központ­ban az óvodások munkái­ból nyílt kiállítást tekinthe­tik meg a látogatók. Szerdán 18 órakor a Ság- vári Művelődési Ház Pince­galériájában Rumi Attila nagyatádi szobrászművész kiállítása nyílik meg. MOZI Nagy várakozás előzte meq Sóra Sándor: Holnap lesz fácán című filmjének bemutatását. A Páskándi Géza művéből írt és rende­zett film gyilkos humorral szól arról, hogy tesszük el­viselhetetlenné lényegtelen dolgok agyonszervezésével életünket. A film egy nép- telen Duna-szigeten játszó­dik, ahová sajnos túl sokan akartak elbújni, azért, hogy magányosan, emberektől el­hagyatva nyaraljanak ki­csit . . . Csütörtökön nyit a Park Kertmozi a Négy muskétás című nagysikerű francia filmburleszkkeh KIÁLLÍTÁSOK A Fegyveres Erők Klubjában 16.30-kor Sin'ku Pál, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának munkatársa nyitja meg a 30 ÉVES A MAGYAR—SZOV­JET BARÁTSÁG című kiállítást. Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központban a könyvhét könyveiből nyílik kiál­lítás. Az istenkúti Gárdonyi Mű­velődési Házban 19 órakor Ka­szás György nyitja meg A pécsi felsőoktatás 30 éve című kiál­lítást. MOZI Park: Szenzációvadászok (4, 6, 8). Petőfi: Madárijesztő (4, n7, f9). Kossuth: Madárijesztő (10, 12). Nyílhegy és aranyöv (f3). A homokdűnéken túl (nő). Art Kino: Gyilkosság leírása (n8). A grafikon emelkedést mutat Cukorbeteg-szűrés Pécsett M éhány évvel ezelőtt * ’ jószerint még azt sem tudtuk tulajdonképpen, mi is az a vérnyomás, — mostanában pedig utcaté­ma, a „hogy vagy?" után — vagy előtt — negyvenen felül szinte kötelező kér­dés: „és a vérnyomásod?" Néhány évvel ezelőtt még a cukorbetegségről is afig- alig hallottunk, — mosta­nában pedig mind gyako­ribb téma a laikusok kö­rében is, olyannyira, hogy már-már korunk „népbe­tegségeként" emlegetik... Az elmúlt hetekben apró­betűs közlemény adta hí­rül a Dunántúli Napló­ban: Pécsett bizonyos kör­zetekben a kötelező tüdő­szűrő-vizsgálattal egyidő- ben elvégzik a lakosság cukorbeteg-szűrését is. A budapesti példa Idejében felismerni a bajt Biztosítva van a gondozás is A Pécsett — és az ország­ban is — újszerű „egészség- ügyi szolgáltatás" bevezetésé­ről beszélgettünk dr. Farkas Elemérrel, Pécs város Tanács Egészségügyi Osztályának he­lyettes vezetőjével. 9 Afí tette szükségessé a szűrővizsgálatok bevezetését? — A nemzetközi statisztikák szerint világszerte emelkedik a cukorbetegek száma. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az is, hogy már a kezdeti időszaká­ban jobban odafigyeltünk er­re a betegségre, s nemcsak ak­kor derül ki a baj, amikor már komolyabb panaszok vannak. Hazai példák is igazolják, hogy érdemes megszűrni a lakossá­got: Budapesten kísérletképpen elvégezték a tüdőszűréssel együtt a negyven év felettiek cukor-vizsgálatát is: ezer em­ber közül száznegyvennél mu­tattak ki cukorbetegséget. . . # Tulajdonképpen mi is az a cukorbetegség? — Magyarul: elégtelen a szervezet inzulin termelő appa­rátusának működése. Ez azon­ban, addig míg nem terhelik túl a szervezetet szénhidrátok­kal, nem okoz kimutatható pa­naszokat. Éppen ezért van ér­telme a szűrésnek: a betegség kezdeti stádiumában nagyon sokszor még gyógyszeres be­avatkozásra sincs szükség, elég ha a táplálkozásra vonatkozó orvosi tanácsokat betartja a beteg és nem súlyosbodik a baj. Ha már előrehaladottabb a betegség, gyógyszerekkel még mindig „kordában lehet tar­tani". Annyit még tudni kell, hogy a cukorbetegség — ha nem észlelik, s kezelik időben — ritkán jelentkezik egyedül: valamilyen érrendszeri megbe­tegedéssel társul. És a szív és érrendszeri megbetegedések el­ső helyen állnak a halálokok között. # A közleményben hangsú­lyozták, hogy ez a tüdőszűrés­sel egybekapcsolt vizsgálat nem jár kellemetlenséggel, sem fe­lesleges időtöltéssel. Eszerint idegenkednek tőle az emberek? — Egy kicsit igen, mint min­den új vizsgálattól. Pedig az előbb elmondottak alapján azt hiszem, nem kell bizonygatni, hogy mindez az ő érdekükben történik. 9 A kötelező tüdőszűrés rend­szere nálunk már régóta jól bevált megelőző módszer. Miért csak most kapcsolták össze egy másik, szintén nagy fontossá­gú vizsgálattal? — Azért, mert csak most tud­tuk megteremteni a feltétele­ket, a pécsi Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet rekonstruk­ciója során. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, — megfelelően gondoskodnunk kell a kiszűrt betegek további gondozásáról is, mert csők úgy van értelme a dolognak. # Pécsett egyelőre az első és második kerületben „szűrik át" a lakosságot. Később nyil­ván ez az egész városra, s a megyére is kiterjed . . . — Igen, ez a célunk. # Ha már itt tartunk: a tű- dőszűrést és cukorbeteg-szűrést összekapcsolták. Nem lehetne még ehhez a jól kiépített rend­szerhez még néhány hasonló­an fontos és szükséges szűrő- vizsgálatot hozzákapcsolni? — De igen, erre vonatkozó­an már el is készítettük a ter­veket. A Munkácsy Mihály ut­cai rendelőintézet rekonstruk­ciójának befejezése után — előreláthatólag a jövő év ele­jén — fokozatosan kiterjeszt­jük a vizsgálatokat a többi be­tegségcsoportra is, és a tüdő­szűréssel egybekapcsolva komp­lett vizsgálatokat végzünk. Így az említett két szűrésen kívül ÉKG- és onkológiai vizsgálato­kat is. 0 Végül egy praktikus kér­dés: a cukorvizsgálat eredmé­nye néhány hivatalos okmány­hoz — többek között a jogo­sítvány megszerzéséhez — is szükséges. Elfogadják-e a szű­rővizsgálat eredményét? — Természetesen elfogadják. D. K. J. Középiskolai énekkarok találkozója Siklóson Középiskolai énekkarok talál­kozóját rendezte meg vasárnap a siklósi várban a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya, KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga és a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium. Elsőként a kamarakórusok - a Pécsi Radnóti Miklós Szak- középiskola leány kamarakóru­sát, a Pécsi Leöwey Klára Gim­názium német tagozatának ka­marakórusát, a Pécsi Nagy La­jos Gimnázium férfi vokál- együttesét, a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium kamarakóru­sát és a Komlói Kun Béla Gim­názium vegyeskarát — hallgat­hatta a közönség a várkápol­nában Ivasivka Mátyás, landó Jenő, Ivasivka Mátyás, Dede Ilona, Nagy Ernő vezényleté­vel. A nagykórusok hangversenye délután fél háromkor kezdődött a vár udvarán. A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium leánykarát Ivasivka Mátyás, a Komlói Stein­metz Miklós Szakközépiskola leánykarát Csonka Miklósné, a Mohácsi Kisfaludy Károly Gim­názium leánykarát Sas Zsuzsa, a Pécsi Janus Pannonius Gim­názium leánykarát Kertész Atti­la, a Pécsi Leöwey Klára Gim­názium leánykarát Jandó Jenő, míg a Pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola vegyeskarát Varga Tamás vezé­nyelte. A középiskolai énekkarok ta­lálkozója Szőke Attilánénak, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkárának zárszavával fejező­dött be. Komoly játék sok izgalommal A Magyar Televízió If- ” júsági Osztálya az idén ismét meghirdette a „Riporter kerestetik" pályá­zatot, amelynek előselejte­zőjét Budapesten a Ganz- MÁVAG kultúrtermében tartották május 31-én, szombaton délelőtt. A Golgota utcában annyian igyekeznek a Ganz-MÁV AG Művelődési Ház felé, mintha kisebb felvonulás lenne. A te­remben vagy 500-an ülnek, állnak, várakoznak. Pontosan féltizenegykor a hangosbemon­dón felhívták a figyelmet: a hívatlan vendégek és kísérők hagyják el a termet. Néhány idősebb estélyiruhás kifestett hölgy vonakodva feláll. Félóra múlva újból figyelmeztetés: a tesztvizsga előtt minden ille­téktelen távozzon. 11-kor ki­osztják a majdnem húsz olda­las teszt „füzeteket". Ezután másfél óráig se ki, se be, leg­alábbis a vetélkedőknek . .. A_ hosszú asztaloknál far­merban, sötét öltönyben, nyak­kendőben, csodálatos hajfor­mában, bájos bakfisok tépett hajjal és komoly „hölgyek" ül­tek. Másfél óráig takarták el a lehajló fejek a tesztlapokat, kis suttogások a teremben, s más segítségkérés, vizsgahan­gulat . . . A tesztelés után Pomezánski Györgyöt, a „Riporter kérés­it muzsika étéi oi emberi önneiielés J elzőtlenül is fogalommá lett a neve: Kossuth-dí- jak és keresztnév nélkül ő Simándy — a hegyeken szár­nyaló szép tenorjával. Nincsen csak szakmai, vagy csak közön­ségsikere, neki sikere van, így, együtt mind a kettő, vagyis — abszolút siker. Idehaza is, külföldön is. Most Pécsett járva itt ül a Nádorban, ezüst haját ellenpontozó fekete garbóban és egy kurta interjú keretében igyekszünk kissé kibontani a muzsika, a dal, meg az emberi tisztaság összefüggéseit.- ön mindig sikert arat. Nincs tehát szüksége a művész­pályákon kényszerű tülekedésre, cselezésekre. Mit jelent ez ön­nek emberileg? — Azt, hogy a tülekedés he­lyett inkább mindig segíteni szeretnék másokon. Ez lett éle­tem egyik célja. Az irigységet kiirtottam magamból. Szép han­gom van, azt mondják, gyors az észjárásom, érző, szinte láva­meleg a szívem. De ha kell, jéghideg fejjel tudom ellenőriz­ni a magatartásomat és a han­gomat. Persze én sem voltam mindig ilyen kiegyensúlyozott. Ebben a siker mellett az ön­nevelés segített, körülbelül har­minc éves korom óta. Az ön­nevelés, önvizsgálat pedig an­nak is a rendelkezésére áll, aki nem művész. Simándy Mitől őszült meg a híres énekes?- A muzsika hogyan járul hozzá az emberi önneveléshez, általában?- Nagyszerűen. Ha valaki el- mélyülten nyúl hozzá, akár csak mint hallgató, akkor remekül ki­bontakozhat a saját érzelmi vi­lága. Könnyebben megtalálja önmagában a szépet és a jót és ha ez megtörtént, akkor a zene már képes őt még jobban felemelni, vinni az emberi tisz­taság irányába.- Engedjen meg egy kegyet­len kérdést: mi lenne, ha most idejönne egy orvos és leletek­kel bizonyítaná, hogy e perctől kezdve soha többet nem éne­kelhet?- Én már ezt is átéltem, amikor 1951-ben a Kékesen há­rom hónapig csak papírra írva tudtam kifejezni magamat. A helyzetem reménytelen volt. Ak­kor őszültem meg. De erős lé­lekkel éltem, és szerintem ott lettem újra ember, és művé­szileg is ott újultam meg. Most már hiszem: a művészpályán el­engedhetetlen a legalább egy­szeri megtisztító szenvedés. A három hónapos tisztítótűz után a drága Erdélyi Jenő szegedi professzor kiderítette: gyerek­kori orrtörésem miatt, polip és orrsövényferdülés következtében terheltem meg majdnem vég- * zetesen a torkomat, az ének­léssel. Megoperált és minden rendbejött. — Miután végigénekelte Euró­pa operaszínpadait, mi a véle­ménye: hol tart ma a magyar operaművészet? — Mint együttes, jó a helyze­tünk. De kevés a kimagasló szólista. Persze, külföldi opera­házakban is kevés. De mi valu­ta okok miatt nem követhetjük teljes erővel a külföldi példát, s nem hívunk meg rendszere­sen, hosszabb időre világsztá­rokat. Az előadások biztonsága viszont sokkal jobb, mint másutt. Minden szerepet két-három sze­reposztásban játszhatunk, be­tegség miatt tehát szinte egyál­talán nem marad el előadás. A vidék? — Azok kérem hősök! Talán sehol a világon nem ál­doznak ennyi fáradtságot, mint Szegeden, Debrecenben és Pé­csett, hogy tájelőadásokkal ki­sebb helyekre is elvigyék az operát. Huszonnégy éves korában lett az Operaház tagja, kóristaként. Harminöt éve. Harmadik gyere­ke, egy drága kislány — négy éves. Földessy Dénes tetik" felelős szerkesztőjét ke­restem meg. — Hányán jelentkeztek a vetélkedőre? — Nyolcszázhúszan. A je­lentkezők közül 420 fiatalt hív­tunk be, a Magyar Nemzet, Magyar Ifjúság, a MUOSZ és a tv szakzsürije nézte át a be­küldött riportokat és azok színvonala alapján együttesen döntöttünk, ki ikerült ide. A legtöbb jelentkező jogász, utána a pedagógusok követ­keznek, majd azok, akik most végeznék a gimnáziumban, és mintegy 10 százaléka a jelent­kezőknek újságíró volt. — ön szerint ez egy kedves játék, vagy véresen komoly verseny? Az a véleményem, hogy eddig még játék volt, érdekes min­denkinek hogyan is zajlik le egy ilyen vetélkedő. Most a teszt lapok kitöltése után válik „cikissé" a helyzet. Ezek már komoly dolgok lesznek. A benn­maradok már egyénenként zsűri elé kerülnek, ott érzik meg, hogy mi is a tét, mit nyerhet­nek, mit veszthetnek. Kis helyzetkép a tengernyi jelentkezők táborából:- Te miért jöttél ide, riporter ajtarsz lenni? ■— Csodát. Most felvételizem az orvosira, már kétszer nem vettek fel. Eljöttem ide is —, hátha. Ne mondják később azt, hogy ezt nem próbáltam meg. Jó hepaj. A másik oldalon barna, hosz- szúhajú lány. Az egyik fővárosi üzemi lap újságírója.- Nekem könnyű. Én benn­fentes vagyok. Tudom előre a kérdéseket. Kíváncsi vagyok. Jegyzetfü­zetet húz elő, de nem stimmel­het a kérdésekkel, mert kíván­csian les a teszt lapokra. Majd megkérdezi súgva: „Mi az az IRA — meg a 10-es kérdést nem tudod?” Szemben a nyíregyházi újság két gyakornoka töri a fejét, tá­volabb valamelyik fővárosi lap munkatársa tölti ki a lapokat imponáló gyorsasággal, de megakad annál a kérdésnél, amely a Közös Piac országait firtatja. És ez még csak a kezdet. A következő riporter vetélkedőn néhányszázzal kevesebben lesz­nek .. . még nehezebb körül­mények között. Bódy Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom