Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-07 / 154. szám

1975. június 7., szombat Dunántúli napló 3 1. (Pécs) 2. (Pécs) 3. (Pécs) 4. (Pécs) Kustra Pálné könyvelő, □ felsöszentmártoni Zrínyi Termelőszövetkezet főkönyvelője Kasó József agrármérnök, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója A 7-es és a 11 -e$ választókerületben kettős jelölés Dr. Szabó József mezőgazdasági munkás, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke 13. (Sásd) Palkó Sándor munkás, nyugdíjas Dr. Földvári József egyetemi tanár, a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem dékánja 7. (Pécsvárad) 11. (Sellye) 12. (Szigetvár) Gázsity Milutinné mezőgazdász, a Drávasztárai Általános Iskola tanára 14. (Komló) Jazbinsek Vilmos bányász, a Mecseki Szénbányák területi főmérnöke Aczél György munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese 5. (Pécs) 6. (Szentlörinc) Horváth Lajos munkás, a Baranya megyei Tanács elnöke 8. (Mohács) 9. (Mohács) 10. (Siklós) 11. (Sellye) Deutsch Erzsébet munkás, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője 7. (Pécsvárad) Cserna Sándor munkás, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára Németh István tanító, a Bicsérdi Általános Iskola igazgatója Halasi Lajosné munkás, a Mohácsi Öntöde magkészitöje Novics János mezőgazdasági munkás, nyugdíjas Forgó József mezőgazdasági munkás, az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet sertéstenyésztője ifj. Pintér István mezőgazdasági munkás, a belvárdgyulai Közös Út Termelőszövetkezet géplakatosa Korszerűbben, hatékonyabban! új_ városrész, alkotó kétkedéssel Három pécsi vállalat közös pályázata Mondhatnánk, különös há­zasság. összeálltak az örök ellenlábasok: a beruházó, a tervező és a kivitelező. Nem arról van szó, .hogy. ezentúl nem civódnak, nem hadakoz­nak érdekeik érvényesítéséért, hanem arról, hogy a Pécs— baranyai Beruházási Vállalat (UNIBER), a Pécsi Tervező Vállalat és a Baranyai me­gyei Állami Építőipari Vállalat az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság pályázati felhí­vására elhatározta, az érték­elemzéses módszerrel —, amelyről azt tartják, legjobb ötlet a futószalag óta — kö­zösen tervezi és építi meg Pé­csett a majdani 17—20 ezer lakást és számos kommunális létesítményt magába foglaló siklósi városrészt. r Úttörő munka De mi is az értékelemzés? Mindenekelőtt ezzel ismerked­jünk meg! Alkotó kétkedés, amely semmit sem ismer el megváltoztathatatlannak. A lexikonszerű meghatározás: az értékelemzés a termék funk­cióit és költságeit veti egybe és azt vizsgálja, hogyan le­hetne jobban, korszerűbben, hatékonyabban —, tehát ke­vesebb költséggel — biztosí­tani ugyanazt az eredményt, ugyanazt a használati értéket, használhatóságot. E módszer­rel általában a termékek költ­ségeinek legalább 20 száza­léka lefaragható. Mellesleg, az NDK-ban kö­telező alkalmazni; az sem vé­letlen, a japánok pillanatok alatt átvették, s például az amerikai Pentagon értékelem­zés nélkül nem fogad el sem­milyen „terméket". Alkalmazá­sának nyomai Baranyában is fellelhetők már, a Sopiana Gépgyár közgazdasági osztály- vezetője e témából írta dok­tori disszertációját. Néhány élelmiszeripari gépet érték­elemzett, s a módszer igazol­ta a várakozásokat. Tudomá­sunk szerint a szállítási költsé­gek csökkentésére a 12-es Vo­lánnál is végeznek értékelem­zést, s ezzel el is jutottunk oda, hogy értékelemezni nemcsak terméket, de bármilyen tevé­kenységet, így beruházást Is lehet. Amellett, hogy együtt vállal­koztak, éppen az volt az új­szerű a pécsiek jelentkezésé­ben, hogy beruházás érték- elemzésére vállalkoztak. Ennek nincs még múltja, úttörő mun­kának számit. S nem is akár­milyen beruházásról van szó: 17—20 ezer lakás — valósá­gos kisváros. Az OMFB felhí­vására egyébként az ország 150 vállalata ötszáznál is több témával pályázott, s a tárca­közi bizottság közülük válasz­totta ' ki első menetben a 30 legérdekesebbet, köztük a pé­csiek témáját. Vagyis már a kiválasztás is sikernek számit. Szellemi tőke A közös pályamunka tehát mégcsak ezután készül el. Az előkészületekhez tartozik, hogy az OMFB anyagi támogatósá­val, a Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézete égisze alatt tanfolyamon kép­zik ki a pályázat elkészítésé­ben érdekelt szakembereket. A tanfolyam már meg is kezdő­dött, a konzultáns: Kováts Lász­ló, a Közúti Beruházó Vállalat műszaki-gazdasági tanácsadó­ja. A „mézeshetek" ismeret- szerzéssel és gyakorlatozások­kal telnek, vagyis a résztvevők kísérleti értékelemzést, esetta­nulmányokat' végeznek, honzul- tálnak, megvitatják; mindezt már a konkrét pályázati tény­anyaggal összefüggésben. Gyű­lik a szellemi tőke. A nyolc­van résztvevőből alakítják ki majd a munkafolyamatoknak megfelelő összetételű alkalmi munkacsoportokat, amelyek el­készítik a pályamunkát. Ez még legalább további fél évi. munka. Azután értékelik majd a pályázatot, amelynek első dija az A-csoportban 120 ezer forint, a B-ben 80 ezer forint. A munkacsoportok vezetői: az Állami Építőipari Vállalat­nál: dr. Szemere Mátyás szer­vezési osztályvezető, a PTV-nél Pap Imre gazdasági igazgató­helyettes, az UNIBER-nél Besze László főkönyvelő. Hármuktól kérdeztük, mit várnak a „há­zasságtól”, a pályázatban va­ló közös részvételtől? Az előnyöket hosszasan so­rolhatnánk. Csak néhányat! Ed­dig felületesen ismerték egy­más gondjait, most pontosan megismerik egymást. Már az elején messzemenően tisztáz­zák az összes feltételeket, s együtt keresik a problémákat és a problémák megoldását. Egy beruházásnál teljes infor­mációs listával kell indulni. Most a három vállalat mond­ja meg, elégséges-e az infor­máció-halmaz. Ebből munkálja ki aztán a műszakilag és gaz­daságilag legkedvezőbb meg­oldást. Ilyen jellegű munka ed­dig is folyt, de nem volt meg a teljessére való törekvés. Most mindenki igényét figyelembe veszi. Nem fordulhat elő pél­dául olyasmi, hogy a tervező elkészít egy panelcsalódot, s azt a partnerek visszadobják. Már az elején, mint nagy egy­ség, az egész városrész felépí­tése lebeg a három vállalat szeme előtt, a beruházásban szorosan együttműködnek, sen­ki nem lesz magára hagyai- va. Ez a lényeg. M egtakarítások S mit nyerünk mi? Feltétle­nül gyorsabban és kevesebb költséggel épülnek meg a la­kások, s mivel az értékelem­zéses módszer a fogyasztói igényekből indul ki, bizonyára ideálisabb lakóhely lesz a maj­dani siklósi városrész, mint az eddigi új városrészek. Ami a megtakarítást illeti, arról be­szélnek, az értékelemzéses módszerrel a beruházási költ­ségek 5 százalékát is meg le­het takarítani, s ez — tekint­ve a városrész 15—17 milliárd forintos beruházási költségét — már 100 milliókra rúg. Mindezeken felül e korsze­rű munka- és üzemszervezési módszer remélhetően áthatja és megtermékenyíti mindhárom vállalat egész tevékenységét és további munkáit, így tehát ké­sőbb is kamatozni fog. Miklósvári Zoltán Faznak a balatoni üdülök A Balatonnál, ahol élénk forgalommal kezdődött meg az előszezon, az utóbbi napokban nem kedvez az időjárás a ven­dégseregnek. A második-har­madik turnus vendégei mele­gítőre és pulóverre költötték szórakozásra szánt pénzük egy részét. Erről vall az üzletek forgalma is. Legnagyobb a lá­togatottság az áruházak sport­és kötöttáru osztályán. A szál­lodákban és üdülőkben minde­nütt kiadták a pótágyakhoz tartalékolt takarókat is. A Balatonnál már mintegy negyvenezren üdülnek, s több mint tízezerre becsülhető az egyéb szálláshelyeket igénybe­vevő hazai és külföldi vendé­gek száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom