Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-25 / 172. szám

Dunántúli napló 1975. június 25., szerda r r r SAJTOTAJEKOZTATO A BEV-NEL — A IV. ötéves terv évei sem Pécs város fejlesztési lehető­ségei, sem a vállalat termelő­képességének célul tűzött fej­lesztése szempontjából nem hoztak gondtalan időszakot — mondotta tegnap délelőtti saj­tótájékoztatóján Nemeskéri László, a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat igazga­tója. - A beruházási stop — beleértve az előkészítési szü­netet is — és a gazdasági sza­bályzók szorító hatása igen erősen jelentkezett. A vállalat ennek ellenére 16 százalékkal bővítette termelő- képességét: korszerűsödött tech­nológiai-technikai szinten, s megteremtette annak alapját, hogy a termelésnövekedés tel­jességében a termelékenység­ből származzon. A negyedik öt­éves tervidőszak alatt 54 mil­liárd forint értékű építőipari termelést realizáltak: ebben 5400 lakás és 765 óvodai férő­hely mellett közel 1300 darab különféle épület-építmény sze­repel. Csak néhányat az el­múlt négy, négy és fél év be­ruházásaiból: 1971-ben készült el a POTE elméleti tömbje, 1972-ben a posta új épülete, a tv-torony, 1973-ban a Me­chanikai Laboratórium pécsi gyára, a mohácsi kétszer 1000 vagonos siló, 1974-ben a hús­A cél: korszerű építőipari bázis kialakítása A 150-ik Anna-bál A nyári balatoni program kiemelkedő eseménye, a 150. balatonfüredi Anna-bál iránt élénk az érdeklődés belföldön és külföldön egyaránt. A júli­us 26-i bálra sorra érkeznek a jegyigénylő levelek a rende­zőséghez, a Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivata­lához. Az első jelentkezők már tavaly elküldték leveleiket, hogy biztosítsák belépőjüket. Külö­nösen nagy számban érkeznek levelek az Egyesült Államokból és Kanadából. Az Anna-bál díszes meghí­vóit — az előzetes jelentkezé­sek sorrendje szerint — e hét elején kezdték meg postázni a hazai és külföldi érdeklődők­nek. ipari vágócsarnok, az SZMT és MHSZ székház, s az idén pe­dig befejezés előtt áll az új pécsi kenyérgyár —, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A termelékenység növekedé­sét hűen tükröző adat: 1975- ben a vállalat egy építőmunká­sa egy év alatt egyharmadá- val, kereken 100 ezer forinttal termel többet, mint 1970-ben. Ennek eredményeként a válla­lat dolgozóinak személyi jöve­delme a IV. ötéves terv kezdő esztendejéhez képest 32 szá­zalékkal lesz magasabb. Az idei esztendő a követke­ző ötéves terv előkészítő esz­tendeje. Az építőipari termelést 1 milliárd forinttal növelik a következő tervidőszakban: 7000 lakás felépítése, 960 óvodai és bölcsődei férőhely, közel 10 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítmény elké­szítése adja a jövőt, s ezen túl ipari és egyéb beruházások megvalósítása. Az egymilliárdos termelés- növekedés 90 százalékát a ter­melékenység fokozásával sze­retnék elérni. Mit tartogat a műszaki fej­lesztés? Három vonalon kell előrébb lépnie a vállalatnak: szükség van az állóeszköz-állo­mány rekonstrukciójára, a la­kástermelési bázis korszerűsíté­sére, valamint új gyártó és el­látó bázis létrehozására. A vállalati 335 milliós értékű állóeszköz-állomány 70 -zázalé- kos használhatósági szinten van, egyes gépcsoportoknál — földmunkagépek, anyagelőké­szítési gépek — ez az elhaszná­lódás 50 százalék alá került. A lakástermelő bá?is — a pa­nelüzem — eddig 11 ezer la­kásnak megfelelő elemet gyár­tott, korszerűsítése egető szük­ségszerűség. A rekonstrukciója nyomán 1500 darab térelemet, 30—45 ezer négyzetméter IMS szerkezetet és 3750 darab komplett-falelemet várnak tőle. A vállalat néhány fontos ter­melő- és ellátó bázisának „ki­telepítését" - így a beton­üzem, aszfaltüzem, a Vasút ut­cai telep, a Tüzér utcai telep, valamint a Rákóczi úton, a Czinderi és a Rózsa Ferenc ut­cában lévő telepek - 1977. december 31-ig meg kell ol­daniuk. A nagyarányú fejlesz­téshez természetesen a saját alap nem elegendő: tanácsi, állami támogatás, beruházási hitel kell. A pénzügyi források biztosítására most folynak a tárgyalások. A végső cél: az ötödik ötéves tervben Pécs és Baranya igényeinek megfelelő, korszerűbb és nagyobb teljesí­tőképességű építőipari bázis ki­alakítása, amely a hosszabb távú feladatokat is szolgálja. Kozma Ferenc A munkásfiatalok és a művelődés Saját épületet kap • • a Dolgozók Ónálló Gimnáziuma Jelentősen emelkedett az el­múlt években az érettségizett szakmunkások száma, a szocia­lista bigádok kulturális vállalá­sainak értéke, bővültek azok a lehetőségek, amelyek a mun­kásifjúság műveltségi szintjének további emelését segíthetik. Többek között ezek a megálla­pítások hangzottak el tegnap a Pécs megyei város Tanácsa ifjúságpolitikai bizottságának ülésén. Ugyanakkor több hiá­nyosságról is szó esett. Megnövekedett az igény a középiskolai végzettség meg­szerzésére, itt azonban két aka­dállyal is szembetalálják ma­gukat a munkásfiatalok. Az egyik: hogy az üzemnek, vál­lalatnak nem mindig áll ér­dekében a dolgozó magasabb iskolai végzettsége. A másik: a dolgozók esti gimnáziumának túlterheltsége, de hasonló hely­zetben vannak a szakközépisko­lák is. A Radnóti Miklós Szak- középiskolába például hatszá­zan jelentkeztek, de csak két­százhúszat tudnak felvenni. A problémák megoldására a mű­velődésügyi osztály terveiben szerepel, hogy az István téren megszűnő általános iskola he­lyén a Dolgozók önálló Gim­náziuma saját épületet kap. Csorba Tivadar, a Pécs vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályvezetője elmondta, hogy ha nem is látványos objektumok létrehozásával, de sok hasznos intézkedéssel segítette a ta­nács a munkásfiatalokat a sza­badidő hasznos eltöltésében. A nemsokára megnyíló ifjúsági ház működéséhez 1,5 millió fo­rintot biztosítanak. Ebben a lé­tesítményben speciálisan az if­júmunkások számára szerveznek különféle klubokat, programo­kat. A peremkerületek könyvel­látása is lényegesen javul, egy­millió forintot fordítanak a me- szesi József Attila Művelődési Ház könyvtárának fejlesztésére. Halványkék pirogránit bur­kolatot kapott a „hullámos" medence, élénkpiros a korlát, a színek már most is megfog­ják a tekintetet. — Néhány napon belül még több lesz a szín, — mondja Korhecz József, a Pécsi Vízmű fürdőüzemének vezetője. A napozó is piros korlátot kap, elhelyezzük a napernyőket, asz­talokat, padokat. Több mint egy éve folynak a jelentősebb korszerűsítési munkák a Hullámfürdőben, Az első jelentős változás a sport- medence feletti modern téli sátor átadása volt a múlt év 4* Megnyíltak az irodalom­tanítási napok A VI. baranyai irodalom­tanítási napok rendezvény- sorozat megnyitóját tartot­ták tegnap délelőtt Komlón, csaknem 200 hallgató rész­vételével. Morber János, Komló város Tanácsának elnöke üdvözölte a résztve­vőket: Újvári Jenőt, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkotársát, Gallusz Józsefet, az MSZMP Komló városi Bizottsága el­ső titkárát, az általános, közép és szakmunkásképző iskolák magyartanárait, a Tankönyvkiadó, a Népmű­velési Intézet, az Iskolará­dió képviselőit, valamint a jugoszláviai magyar lakta területek vendég tanárait. A vendégeket a Kodály Zoltán ének-zene tagozatú Általános Iskola műsorral köszöntötte. Ezt követően megnyitó beszédet mondott Lantos József, a Baranya megyei Tanács Művelődési Osztá­lyának helyettes vezetője. A megnyitó után Kamarás István szociológus, az Or­szágos Széchenyi Könyvtár munkatársa tartott előadást az Ember és a művészet, alkotás és befogadás cím­mel. A délutáni program keretében Ember és művé­szet, alkotás befogadás a népköltészetben témakörből hangzott e| igen értékes hozzászólás dr. Katona Im­rétől, az ELTE docensétől, majd konzultáció követke­zett. Este a meghívott vendég- művészek programját hall­gatták meg a VI. baranyai irodalomtanítási napok résztvevői. Új piacok, új fettételek Marhahúsexport, másképpen... Tanácskozás a Technika Házában A Közös Piac marhahús im­port korlátozása természetesen érintette a magyar gazdaságot is. A kiesett olasz piac helyett új piacot kellett keresni, s ez az új piac némileg más köve­telményeket támaszt a magyar élőmarha exporttal szemben. Ehhez a megváltozott köve­telményhez kell igazítani a marhahízlalási módszereket is. Azok a mezőgazdasági üze­mek, amelyek továbbra sem mondanak le az élőmarha ex­portról, hajlandók is igazodni ezekhez a változásokhoz. Tej és hús Erről tettek tanúságot a ba­ranyai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakem­berei, akik szép számmal vet­tek részt azon a tanácskozá­son, amelyet a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya és az Ag­rártudományi Egyesület közö­sen rendezett meg kedden dél­előtt Pécsett, a Technika Há­zában. A téma a gazdaságos marhahízlalás és a hízómarha értékesítés helyzete volt. Dr. Bedő Sándor, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola tanszék- vezető tanára, a gazdaságos­ság alapján hasonlította össze a Magyarországon alkalma­zott különféle intenzív és fél- intenzív marhahízlalási mód­szereket. Ezek közül az úgyne­vezett KA—HÚS-rendszer prog­ramját emelte ki, mint egyet­len olyan rendszert, amely nem hagyja figyelmen kívül 'a tejtermelést sem akkor, amikor a marhahústermelés fokozását tűzi ki célul. Felhívta a figyel­met a melléktermékek növek­vő szerepére a marhahizlalás­ban. Külön premizálás Tóth Gyula, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztály- vezetője a jelenlegi piaci hely­zetet ismertetve rámutatott az úgynevezett kötött tartási mód­dal végzett hizlalás előnyeire. A modernebb kötetlen tartást nem fontos teljesen abbahagy­ni. Tény azonban, hogy az így tartott marhát élve nem lehet exportálni. Ezért az át­adás előtt legalább egy hó­nappal kössék le az állatokat. A kötött tartási módot a hús­ipar már az év elejétől kü­lön premizálja. Előtérben a húsexport Elavultak az átvételi szab­ványok és minősítések. A hús­ipar a jövőben áttér az úgy­nevezett objektív átvételre, a marhákat nem élve, hanem hasított állapotban fogják mi­nősíteni, osztályozni, s ez alap­ján állapítják meg az átvé­teli árakat is. Az élőmarha-export tehát nem állt le, csak más felté­telek alapján történik. — A vállalat célja, hogy az élőex­port mellett minél több vágott marhát, tehát marhahúst ex­portáljunk, és hogy az export mellett növeljük a hazai marha­hús fogyasztás arányát is.- Rné ­végén. A hullám-medence re­konstrukciója alig néhány hó­napja, februárban kezdődött, s bár szerződés szerint augusz­tusra, későbbi óvatos tervek szerint július közepére tervez­ték az átadást, tegnapi láto­gatásunk alapján igazolva lát­juk a legutóbbi törekvés si­kerét. A strandot ugyanis e hét végén, vasárnap reggel szeretnék átadni a vendé­geknek. A terv nem látszik utó­piának, hiszen a Vízmű TMK- csoportja a hullámkeltő be­rendezés felújítását elvégezte. A gépház kész, a medencét már csak takarítani kell. A Kertészeti és Parképítő Válla­lat dolgozói ma hozzálátnak a nyitás előtti utolsó simítá­sok elvégzéséhez. A vasárnapi kapunyitás ter­mészetesen még nem tekint­hető teljesen hivatalos beje­lentésnek, hiszen erről 28-án, szombaton a tervezett ható­sági szemle dönt, de a látot­tak alapján bízunk a siker­ben. A belváros lakóinak termé­szetesen a „Lajos-uszoda" van közelebb. Sokan így hívják még érthető módon, mivel ne­ve a Nagy Lajos Gimnázium­hoz kötődik. Pedig június 21- én, szombaton a Pécsi Vízmű nyilvános uszodájaként nyílt meg. A nyitás napján bekö­szöntött zivataros időjárás el­mosta a várt sikert, de hét­főn már közel négyszáz ven­dég hűsítette magát az ég­színkék műanyag szigetelővel borított, ötszáz személyesre hi­telesített medencében. A kép itt is barátságos. Napernyők, zöld pázsit, színles kabinsor várja a vendégeket, s az ígé­retek szerint rövidesen mozgó­büfé szolgál hűsítő italokat. Úgy tűnik, a pécsi strando- lóknak idén kellemes lesz a nyár. Zsalakó A technológia legyőzte az időjárást Jó termést várnak a BKR gazdaságai Javul az alkatrészellátás Bizakodva várják a betaka­rítást a Bajai Kukoricatermesz­tési Rendszer pécsi körzeté­nek taggazdaságai. A B. K. R.-nek 4 éves múlt­ja van, — a rendszerhez az országban 132 gazdaság csat­lakozott, amelyek 145 ezer hektáron termelnek kukoricát, búzát, lucernát és szóját ipar­szerű technológiával. A pécsi tájkörzet három esztendeje ala­kult, melyhez tíz baranyai és somogyi gazdaság tartozik. A dinamikusan fejlődő termesz­tési rendszer tavaly, a gödöl­lői tanácskozáson hirdette meg úgynevezett ágazattermesztési programját, melyre kedvezően reagáltak a termelőszövetkeze­tek. — A két megye területén a taggazdaságok száma igaz, nem szaporodott, de a mű­velésbe fogott terület megkét­szereződött; a pécsi körzet gaz­daságai kilencezer hektáron termesztenek kukoricát, hatezer hektáron búzát és kétezer hek­táron pedig lucernát és szóját — mondta a tanácskozáson egyebek között a körzet mun­káját értékelve Zerényi Béla körzetvezető. A tavaly őszi mostoha idő­járás ellenére egyébként a technológiai fegyelem jobb be­tartása, az alapos talajmunka következtében szépen fejlődtek a növények. így a búza a dő­lés és a gombakártevők gya­kori elszaporodása dacára is az elmúlt évinél is kedvezőbb terméssel kecsegtet. A ku­korica is jó termést ígér. A betakarítási munkára való előkészületek a tíz taggazda­ságnál nem voltak zökkenő- mentesek. Előfordult, hogy kombájnokhoz a keresett al­katrészek nem álltak rendel­kezésre. öt új traktort kaptak a taggazdaságok. Ennek örül­tek a szakemberek, annak vi­szont már kevésbé, hogy eke az erőgépekhez még nem ér­kezett! Az alkatrészellátáson és szer­vizgondokon minden bizonnyal segít, hogy a Bajai Állami Gazdaság, a gesztorgazda meg­állapodást kötött a közelmúlt­ban az NDK Fortschritt-gyár- ral, s máris négy német mér­nök segíti a hazai központi szervizszolgálat mellett a tag­gazdaságokat. A gesztorgazdaság képviselői elmondták azt is, hogy Baján 60 búza- és 270 kukorica­fajta összehasonlító kísérlete folyik, — a legjobban bevált fajtákat ajánlják majd termesz­tésre a taggazdaságoknak. (M. L.) NAGYÜZEMI A ,fLAJOS %BAItt Nyitásra készül aHullám ötéves tervidőszakban I ..i.......■■.................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom