Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-03 / 150. szám

6 Dunántúlt napló 1975. június 3., kedd Otven szakértő vizsgálja Gombavásár Válaszok — közérdekű kérdésekre A szülő és gyermek jogai és köteles Évente több mint 100 ezer kiló gombát fogyasztunk, a pé­csi piacon 40-50 ezer kilót is megvesznek a háziasszonyok. Bár a gombadömping csak jú­nius elejétől várható, már ápri­lis végétől gyűjthetők a réti gombák. A Mecsek és környéke nem tartozik a legjobb gombatermő vidékek közé, csupán egy-két helyen, Bogyiszlón és Korpád környékén terem nagyobb mennyiségben. Piacon A nyáreleji mecseki gombák közül már megjelent a piacon a kucsmagomba és a szent- györgygomba (májusi pereszke), a szegfűgomba, majd a piruló galóca, a tövisalja gomba va­lamint a piros, kék, zöldhátú galambgombák, A gomba - mint közismert - fontos nép­élelmezési cikk, mert jóízű, vál­tozatos módon elkészíthető, magas fehérjetartalmú. Számtalan ismeretterjesztő könyv jelent meg eddig az ehe­tő és a mérges gombákról. A legjobbak között említhetjük dr. Kalmár Zoltán írásait. Sajnos a legtöbb írott anyagban közölt képek minősége nem nyújt elég alapot a gombák megkülön­böztetésére, ezért nagyon lé­nyeges, hogy alakjuk szerint is­A Duna. Méltóságteljesen hömpölyög útvonalán öreg Európa ős fo­lyója. Máskor vad áradással rohan, vihar szülte habok­kal kergetőzik. Épít, rombol, népeket választ el és köt össze. Habjaiban százezer évek me­rültek el s hullámain gazdag évszázadok ígéretét hordozza. Harminckét kilométer hosszan kanyarog Baranya területén, megyénk természetes keleti ha­tára, csodálatos színfoltja a Duna. A folyam elnevezése vala­mennyi partmenti ország, nyel­merjük fel őket. Például jó, ha tudjuk, hogy a gyilkos galóca, melyből egy kis darab is elég, hogy egy egész családot meg­mérgezzen, bocskoros, galléros, lemezes tetejű. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egy termőhelyen találhatók többnyi­re az ehető és a mérges gom­bák. Tavaly harmincötén szorultak ápolásra, mert mérges, vagy ál­lott gombaételt fogyasztottak. Bár a szám nem tűnik magas­nak, ez az összes ételmérgezé­sek 35 százalékát jelenti és több halálos kimenetelű is volt közöttük. Ennek a veszélynek a megelőzésére évente több is­meretterjesztő előadást rendez­nek, tanfolyamokat indítanak a TIT-nél. Házalni tilos Csak azoktól az árusoktól ta­nácsos gombát venni, akiknek áruját a gombaszakértő meg­vizsgálta, engedélyezte az áru­sítást. „Házalni" tilos gombá­val. Baranyában csaknem ötven gombaszakértőt tartanak szá­mon, akik elvégezték a felső, közép, vagy az alapfokú tan­folyamokat. Megalakult az Or­szágos Erdészeti Egyesület miko­lógiái csoportja, melynek elnö­ke dr. Varga János, a Komlói városi Tanács népművelési cso­portvezetője, a gombák alapos ismerője vében azonosan hangzik. Ere­detéről, jelentéséről Kálmán Béla A nevek világa című köny­vében ezt írja: „A legnagyobb folyóink, így a Duna is nem­csak hogy nem magyar, de nem is szláv, sőt még nem is latin, hanem kelta, vagy még a kelták előtti korból, talán rész­ben illir, részben még korábbi indoeurópai népek nyelvéből való 3-4 ezer évvel élőbbről, vagy még régebbről". E felté­telezés szerint talán így változ­hatott a Duna neve az óiráni, vagy árja DANU - VIZ jelentésű szóból: a keltáknál DANUW­Április 18-án „A szülő és gyermek jogai és kötelességei” címmel megtartott nyilvános fórumon elhangzott közérdekű kérdések közül - mint ahogy azt május 20-i számunkban je­leztük, — néhányat lapunkban is közlünk. Tartásdíjak Kérdés: Volt vőlegényemtől gyermekem született, az apasá­got elismerte, a bíróság tartás- díjra kötelezte. Most tényleges katonai szolgálatra vonult be és csak zsoldot kap. Nekem 1500 forint a havi jövedelmem. Elő­legezheti-e ilyenkor az «illám a tartásdíjat? A kérdésre c/r. Csiky Offó, a Megyei Bíróság elnöke adott választ. — A tartásdíjnak az állam által való megelőlegezése arra az esetre vonatkozik, amikor a tartásdíjat átmenetileg nem Te­het behajtani a kötelezetten. A másik feltétel az, hogy a gyer­meket gondozó szülő vagy nagyszülő anyagi körülményei ezt indokolják. A jelen esetben a kismama 1500 forintos havi jövedelme indokolttá tenné, azonban a másik feltétel nincs meg. A kiskatona csak az ak­kori anyagi helyzete szerint fi­zet gyermektartást, itt a meg- előlegzésre nincs mód, mert a zsoldja lehet csak a tartásdíj alapja, feltéve, ha nincs va­gyona. Tartásdíj leszállítási, esetleg megszüntetési igénye lehet. Kérdés: A gyermeket hároméves koráig nevelte az apa az anyával közös háztar­tásban. Később az anya egyedül, majd a nevelőapa nevelte a gyereket. A vér szerinti apától vagy annak családjától semmi­féle támogatást nem kapott. Mi­után az apa beteg lett, köte­lezhető-e gyermeke arra, hogy eltartsa? Dr, Petrik Ferenc, az Igazság­ügyi Minisztérium osztályveze­tőjének válasza: — Családjogi törvényünk ál­talános szabálya az, hogy nem követelhet tartásdíjat az, aki a tartásra érdemtelenné vált. Az érdemtelenség csak a gyermek­tartás-díjnál nem merülhet fel, mert a gyermek esetében nem lehet azt vizsgálni, hogy érde- mes-e tartásra vagy sem. Fel­nőttek esetében azonban az érdemtelenséget mindenkor vizsgálni kell, még szülőtartás­nál is. — Ebben az esetben is azt kell vizsgálni, hogy a vér sze­rinti apa mennyiben mulasztot­ta el szülői kötelezettségeinek JOS, a latinoknál DANUVIUS, a gotoknál DUNAVI, a szlá- voknál DUNAJ s ebből már alig kellett változnia a magyar­ban ma is használatos elneve­zésig. Az ókori görög kereskedők útleírásaikban ISZTROSZ, HIS- TER, valamint ISTER néven em­lítik. A földtörténeti harmadkor Pliocén időszakában, vagy mil­lió évvel ezelőtt alakult ki, ab­ban a korban, amikor az álla­tok között megjelent az elefánt és a vadló, földünk éghajlata pedig zordabbra fordult. Térkép nélkül is bárki leraj­teljesítését. Ha a vérszerinti apa soha, semmiféle támoga­tást nem adott, vagy sorozato­san igyekezett kibújni a köte­lezettségei alól stb., az érdem­telenséget meg lehet állapítani és még akkor sem igényelhet tartást a gyermekétől, ha most már beteg és rászorul a tartás­ra. Kérdés: Le lehet-e mon­dani a tartásdijról?- A családjogi törvény fon­tos eleme, hogy a gyermektar­tás nem az anyának, nem a gyermeket nevelő szülőnek jár, hanem a gyermeknek. Ezért a ta rtásdíj még a szülők közti megegyezés esetén sem Tehet alkudozás tárgya. Tehát a tar­tásdíjról lemondani nem lehet. Kérd és: Gyermekelhelyezés! per során a 12. életévét betöltött gyermek választhat-e, hogy me­lyik szülőjéhez kíván menni? Mennyire veszi ezt figyelembe a bíróság? — A törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermeket annál a szü­lőnél kell elhelyezni, akinél a legkedvezőbb testi, szellemi, er­kölcsi fejlődése biztosítva van. A bíróság az összes körülmé­nyek mérlegelésével állapítja meg, hogy ezek a tényezők melyik szülőnél adottak. Egye­bek között természetesen figye­lembe veszi a gyermek kíván­ságát is. A bíróságok azonban a gyermek ilyen nyilatkozatát - még akkor is, ha az már be­töltötte a 12. életévét - nagyon csínján kezelik. A tapasztalat ugyanis az, hogy a gyermek­elhelyezési perek alkalmával a gyermek mindig ahhoz a szülő­höz kíván menni, aki éppen ne­veli. Ezért helyes, ha a bíróság pszichológus szakértőt is meg­hallgat az ilyen ügyben, aki kellő felkészültséggel meg tud­ja állapítani, hogy a gyermek melyik szülőjéhez ragaszkodik jobban. Ennek valóban fontos szerepe van a gyermek elhelye­zésében, de nem a gyermek Az időszámítás szerinti Vili— IX. századból származó temet­kezési helyet tártak fel a szov­jet régészek a Káma alsó fo­lyásánál, a Tatár Autonóm Köz­társaság területén. A temetkezési mód és a sí­rokban talált tárgyak a szak­emberek véleménye szerint na­gyon hasonlítanak a mai Ma­gyarország területén feltárt le­letekhez. A koponyák ezüstbo­zolná jellegzetes vonalát hazánk területén. Ügy tűnik, örök idők óta itt kanyarog medrében, pedig a százezer évek viharai jónéhányszor kész­tették költözködésre. Születését megelőzően a mai Svájc térségében kiemelkedett a Jura hegységrendszer s meg­jelenésével új vízválasztóként jönéhány patakot, folyót arra kényszerített, hogy vizüket a Dunába szállítsák. Közvetlenül e hatalmas tektonikus változá­sok után a folyó nyomvonala a hazánk mai területén Györ- Csorna-Sobor-Rábakecöl-Ta- polcafő-Devecser-Sümeg-Mar- cali—Böhönye és Berzence irá­nyában alakult ki. Egyes felté­telezések: a Dráva-meder is a Dunának köszönhető. A folyó megjelenésének ter­mészetes velejárója a horda­lékszállítás. így kezdődött meg a Kisalföld feltöltése, majd a negyedkori Pleisztocén korban, csaknem 650 000 évvel ezelőtt a Dunántúli-középhegység ki­alakulása. Ezzel az ős Duna a mai Visegrád felé vette útját és hordalékával lassan elseké- lyesítette a mai Nagyalföld he­lyén még itt-ott foltokban meg­levő ősi Pannon-tenger marad­ványait. Joggal adódik a kérdés, hogy honnan hozhatta magá­val a Duna azt azt óriási hor­egyszerű nyilatkozata a mérv­adó. Láthatás Kérdés: Vajon a láthatás szabályozásánál mennyire veszik figyelembe a kiskorú gyermek véleményét, mennyiben döntő az ő nyilatkozata? Vajon elvárha­tó-e a serdülő gyermektől, hogy elvált szülőjét látni akarja, ha esetleg éveken át néma tanúja volt szülei zilált házasságának, s ha nem, milyten módon kény­szeríthető erre? Dr. Bacsó Jenő, az Igazság­ügyi Minisztérium osztályveze­tője válaszol:- A serdülő ma gyorsan fej­lődik, főleg biológiailag. A tár­sadalmi fejlettség ezzel nem jár együtt, így a gyermek álta­lában nem tudja objektiven megítélni, melyik szülőjének van igaza. A gyermek szükségsze­rűen elfogult, ahhoz húz, aki­nél van. A gyermeknek ezzel az elfogultságával azonban nem szabad visszaélni a másik szü­lővel szemben. Az elhelyezés­nél nagyon fontos, hogy a gyer­mek ahhoz a szülőhöz kerüljön, akihez az érzelmi kötődése, ra­gaszkodása erősebb. Ugyanez vonatkozik a láthatásra is, itt azonban már hangsúlyozni kell, hogy ezzel a helyzettel a szülő­nek nem szabad visszaélni. A gyermeket úgy kell nevelni, hogy nemcsak egy, hanem két szülője van és tanulja meg azt is tisztelni. Nagyon nehéz, de a szülőnek mégis le kell küzdenie ellenszenvét a volt házastársá­val szemben és nem a gyer­meken keresztül ütni a mási­kat. A gyámhatóság feladata, hogy az ilyen láthatási ügyek rendezése alkalmával próbálja helyes irányban nevelni a szü­lőket, szükség szerint a munka­helyi kollektívát is igénybe vé­ve, hogy normális kapcsolat alakuljon ki köztük, a gyermek érdekében. A bíróság is beszél­get a szülőkkel az ilyen kérdé­sek eldöntése előtt. rítása, a ruhákon található bőr­szíjak mesebeli alakokat ábrá­zoló díszítése a Duna mentén talált, IX—X. századból szárma­zó leletekre emlékeztetnek. A sírokban lócsontokat, ló­szerszámokat, ruhadarabokat, más tárgyakat is találtak. Mindez következtetni enged az egykori nomád törzs életmód­jára, ruházkodására, pogány hitére. daléktömeget, amely elegendő volt 100 000 négyzetkilométer területű Nagyalföld és a Kis­alföld feltöltésére. A válasz a tüzetes hordalék-vizsgálat után született meg, amikor a geoló­gusok azt azonosnak találták a Jura-hegység anyagával. Ér­demes megemlíteni, hogy ezek a ma is jócskán ezer méter fe­letti hegyek akkor még kétezer méterrel magasabbak voltak. Az NSZK-beli Furtwagentől alig néhány kilométerre, a Fe­kete-erdőben ered a Duna. A keskeny kis vizecske a Fekete­tengerhez érve a Volga után Európa második legnagyobb folyójává válik és évente 204 köbkilométer, azaz száz Balaton­nak megfelelő vízmennyiség hagyja el a deltáját. A 2860 kilométer hosszúságú Duna nyolc országot, a Német Szö­vetségi Köztársaságot, Ausztriát, Cíehszlovákiát, Magyarorszá­got, Jugoszláviát, Bulgáriát, Ro­mániát és a Szovjetuniót érinti. Hazánk területén 417 kilomé­teres szakaszon kanyarog. Európának csaknem egytize- déről, 800 ezer négyzetkilomé­teres területről gyűjti össze vi­zét. Vízgyűjtő területéhez tar­toznak a Keleti Alpok, a Kár­pátok, a Dinári-Alpok, a Szerb­középhegység, a Balkáni-hegy­ség északi része. (Folytatása következik.) • ‘V ' • ’ V':'Ä WÄÖii . « • J f j ; Ä ' /< Wäg? • . • • •• : :• ••• .;• iji :.vi , ■ •: Hétvégi jegyzetek Jó műsorral népszerűsítette a tévé pénteken este az ünnepi Könyvhetet. Meggyőző bizony­ságul, hogy gondos felkészülés­sel időnként főműsorrá is elő­léphet az olvasás propagandá­ja. Farkas Katalint az ügyes, változatos szerkesztésért illeti elismerés. Jól válogatott a Könyvhét igen gazdag anyagá­ból, megfelelő arányokat ta­lált a hazai és a világiroda­lom, s ezeken belül a különbö­ző műfajú kötetek bemutatásá­ra. S maga a bemutatás is rendkívül változatos eszközök­kel történt, néhány mondatos ismertetések, versmondások, dra­matizált elbeszélések, regény- részletek, riportok, interjúk kö­vették egymást. A jelenetek kö­zül különösen jól sikerült Mes­terházi Lajos: Ossa sepia c. elbeszélésének filmváltozata, de hasonlóképpen szórakoztató volt a Szobotka Tibor művéből készült A görög thau titka ... Külön örömünkre szolgált, hogy a műsor egyik vendége­ként Tüskés Tibor személyesen mutatta be a „Magyarország felfedezése” sorozatban Nagy­város születik címen megjelent, Pécsről szóló könyvét. * Még az előző héten indult, s most pénteken másodszor je­lentkezett a Bizonyítás című történelmi vetélkedő-műsor. Hasznos és fontos kezdemé­nyezés a történelem-népszerű­sítésnek ez a játékos módja, talán csak a keretötlet, a bí­rósági tárgyalás, illetve per­forma nyakatekert kissé. Külö­nösen az első adásban hang­zott erőltetetten a jogi formu­lák „elővezetése”, később va­lamelyest hozzászokott a né­ző, s végül maguk a verseny­zők feledtették, akik hagyo­mányosan inkább csak „felel­tek”, nem pedig perbeszédet mondtak. A műsor — nagyon helye­sen — nem a történelemmel általában, hanem egyes ki­emelkedő időszakokkal foglal­kozik, s azokról a versenyző­kön kívül a szakértők bevoná­sával igyekszik teljesebb képet adni. Reméljük, sokan nézték szom­baton délután a „Nyugalmunk érdekében” sorozat Négy perc az életért c. műsorát, amely a klinikai halál állapotába került embertársaink életmentésének gyakorlati módjára adott hasz­nálható útmutatást. A műsor rendkívüli fontosságát nem kell bizonyítani. Minél több hason­lót kellene vállalnia a televí­ziónak. A legfontosabb az, hogy ezek a műsorok ne csu­pán a közfigyelmet keltsék fel, hanem valóban magából az adósból megtanulható gyakor­lati ismeretet nyújtsanak. Eb­ben nem szabad visszariadni a legalapvetőbb és legegysze­rűbb pedagógiai módszerektől sem. S éppen ebben volt pél­damutató a szombati adás. Talán már nyitott kapukat döngetünk, de a műsor kap­csán jegyezzük meg: hasznos és fontos lenne, ha az új KRESZ szabályait műsorsorozat­ban ismertetné a televízió. •Se Indulásakor némi bizalmat­lansággal fogadtuk a Hóvégi hajrá! műsorát. Néhány adás után javult a véleményünk, s ezt ideje nyugtázni. Hónapról hónapra erősödik, örvendete­sen felfelé ível a műsor szín­vonala. Jók az állandó „rova­tok”, különösen az aktuális ri­portok, az élet apró fonáksá­gait kipellengérező vagy csak megcsipkedő ötletek. Minthogy javult az anyag, kevesebb szük­ség van arra, hogy a műsor­vezetők maguk próbáljanak szellemeskedni. Talán csak a közönséget mozgósító kérdések - és válaszok - nem mindig elég érdekesek, egyik-másik kérdés eleve erőltetett s csak szellemeskedő választ lehet rá kipréselni. Ezen még érdemes lenne javítani .. . Szederkényi Ervin Ősmagyarokat idéző leletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom