Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-23 / 170. szám
11 a héten SZÍNHÁZ A színházi évad utolsó hete következik, amelyen még négy produkciót nézhet meg a közönség. Kedden a Parasztbecsület és Bajazzók, szerdán, csütörtökön és vasárnap a Vihar, pénteken a Tosca, szombaton a Vérkeresztség van műsoron, a Pécsi Nemzeti Színházban. Szekszárdon a Lengyelországból ma hazatért kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszerepei pénteken este Henderson: Diákszerelem című zenés játékával. HANGVERSENY Kaposvárott a Szabadtéri Színpadon csütörtökön este rendezi az ŐRI a Halló, Itt Balaton ’75 c. könnyűzenei koncertjét. KÉPTAR A népművelési évad utolsó előadására kerül sor a Modern Magyar Képtárban, a Szabadszombaton Munkások a Képtárban c. sorozat keretében. A szocialista brigádok jelentkezése mellett az egyéni érdeklődőket is várja Tóth Antal művészettörténész, aki Szentendrei festők képei címmel tart szombaton délelőtt 10 órától tárlatvezetést. MOZI A műfaj bevált fordulataival él eredményesen Sergiu Nicolescu román rendező Az utolsó töltény című szinkronizált bűnügyi filmben, amely egy lokál gengsztereinek történetét és felszámolását mutatja be. Sienkiewicz klasszikus regényének nagyszabású, színes, lengyel filmváltozata az özönvíz. A Jerzy Hoffmann rendezte monst- re-film első részét láthatjuk egyelőre a Kossuth moziban. Vérfagyasztó időkben fergeteges komédia. így jellemezhetnénk a Puha ágyak, kemény csaták című francia filmet, amely ugyancsak lazán kezeli a történelmi szituációkat, s egy bordélyház lányainak érdemévé teszi Párizs megmentését, a fasiszta megszállás idején. A parádés vígjáték sztárja Peter Sellers, aki hat szerepben komédiázik egyszerre, a hiányos öltözetű, vonzó lányok között. ___ T ELEVÍZIÓ A tévében bizony nyár van. Három krimit is kínál a műsor ennek igazolásaként. Kedden az Egy apa és gyermeke című olasz film, társadalombírálattali csütörtökön A siker lovagjai című szovjet film sok humorral adja el a műfaj ismerős ötleteit. Vasárnap pedig az Aranyrablók c. angol krimisorozat ötödik részében végre lebukik az első gengszter. Szerdán a második műsorban megismétlik Doh- nányi kedves vígoperáját, A tenor-t, amelynek basszus szerepét a pécsi Marczis Demeter énekli. Csütörtökön Verdi: Requiem-jét látjuk egy 1972-es felvétel alapján, a második műsorban. A szólisták közt találjuk a feledhetetlen, s ,Pé- csett különösen népszerű Réti Józsefet, valamint Németh Alice-t, a pécsi színház magánénekesét. Pénteken a második műsorban a Giordano Bruno megkísértése című magyar tévéfilm érdemel figyelmet, Mensáros Lászlóval a címszerepben. Holnap kezdődnek az egyetemi felvételik egkezdődnek a fel- vételi vizsgák felsőfokú oktatási intézményeinkben. Holnaptól kezdődik a drukkolás, július végén, augusztus elején pedig már mindenki tudni fogja, milyen eredménynyel vizsgázott. A felvételi vizsgákkal kapcsolatos néhány kérdésre Karsai Lajos, az Oktatási Minisztérium osztályvezető helyettese válaszolt a HDN-nek. • Az idén hányon jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra és ez összességében emelkedő, vagy csökkenő tendenciát mutat? — Tavaly 42 774 volt a jelentkezettek száma, az idén 39 447, összességében tehát csökken. Arányaiban, s ennek egyébként nagyon örülünk, csak a Tanárképző Főiskolákon emelkedik a jelentkezők száma. A tudományegyetemekre tavaly 8163, az idén 6680 fő jelentkezett. Műszaki egyetemekre tavaly 4085, az idén 3800. A műszaki főiskolákra is kevesebben jelentkeztek, eddig ez emelkedő számot mutatott. Tavaly 5642, az idén 4446 volt a létszám. A tanárképző főiskolákon tavaly 5585, az idén pedig 5936 fő jelentkezett. Minden más főiskolán, egyetemen csökkent a jelentkezési szám. Orvosin, közgazdaságin, agráron, még a külkereskedelmi főiskolán is. Ez részben magyarázható a demográfiai hullám völgyével is. Említettem, hogy örvendetesnek tartjuk a tanárképzőkre való nagyobb számú jelentkezést: még mindig pedagógushiány van, s így talán lehetőség nyílik majd a képesítés nélküli státuszok fokozatos betöltésére képesítettekkel. A legvonzóbb • Melyik a legvonzóbb főiskola, vagy egyetem? — A tudományegyetemeken van a legtöbb túljelentkezés. Az ELTE bölcsészkarán a könyvtár szakra tizenkétszeres, a pszichológia szakra tizenegyszeres, a debreceni tudományegyetem népművelés szakára pedig tizenhét és félszeres a túljelentkezés. • Változott-e a felvételi rendszerben valami az idén? — A rendszerben nem, végrehajtásában apróbb egyszerűsítéseket tettünk. Változtattunk viszont a hozott pontok számíCsökken a jelentkezők száma Legvonzóbb a pszichológia és a népművelés tásán. így lehetőségünk lett a finomabb megkülönböztetésre. A szerzett pontok változatlanul maradtak. És azok a fiatalok, akik régebben érettségiztek, ha esti vagy levelező tagozatra jelentkeztek, eddig csak a felvételin elért eredményükre számíthattak. Ha négy éven belül érettségizett, hozhatja a szaktárgyi eredményeit is, ha akarja .. . Érettségi nélkül? • Milyen tapasztalatokat hozott az érettségi nélkül felvett fiatalok eddigi szereplése, és adnak-e a munkásfiataloknak ilyen lehetőséget az idén is? — Ezeknek a fiataloknak az előkészítése 1973-ban indult, kétszázan rajtoltak, s tavaly százhatvanan kezdték meg tanulmányaikat a műszaki egyetemeken, főiskolákon. A záróvizsgák tapasztalatai, az első félév eredményei alapján sikeresnek mondhatjuk az előkészítést. A fiatalok helytálltak, s az idén éppen ezért, és az igényeket, a társadalompolitikai igényeket figyelembe véve kiterjesztjük ezt a rendszert az élelmiszer- és fagazdasági, jogi, közgazdaságtudományi és más, gazdasági jellegű egyetemre is. A felmerült igényekre való tekintettel a munka melletti tanulás során érettségizett fiatalok részére is szervezünk intenzív előkészítőt, kéthónapos bentlakással. Persze, nekik felvételi vizsgát kell tenniük. S azt is meg kell, hogy mondjam, ezek a fiatalok igen jó hatással vannak az egyetemi ifjúságra. Az első hetek után jól illeszkedtek a közösségbe, teljes polgárjogot nyertek. Protekció? • Véleménye szerint 1975- ben bekerülhet-e valaki protekcióval az egyetemre? — Csak protekcióval senki. Akinek nincs meg a pontszáma, nem kerülhet be . . . Már a harmadik gimnáziumban szükség volna rá, negyedikben, a felvételi írásbelin, szóbelin, mert ezt mind külön szervezzük. Ha pedig a pontszáma megvan, néhány szempont segít bennünket a megítélésnél-. Fizikai munkás gyermeke, vagy szakterületen dolgozott, vagy teljesítette sorkatonai szolgála□hétfői tát, ők részesülnek azonos pontszám esetén előnyben, Őket mondják protekciósok nak. De az a tapasztalat hogy ők is megállják a helyű két. Sőt... sokszor jobban mint a húszpontos „zsenijeiéi tek" ... Fotókiállítás Közel kétszáz nemzetközi kiállítási díj, önálló bemutatkozások és a nemzetközi kiállítási rangsor előkelő helyezései fémjelzik Tóth István fotóművész rangját. Minden művészet mond valamit. Ha egy portré nemcsak X. Y.-t ábrázolja az exponálás pillanatában, hanem mondandója van annak az embernek ax múltjáról, jelenéről, egész sorsáról, melyet arcára vésett az idő, — a nézőt megragadja. Tóth István ilyen -„titoknak” szegődött nyomába, amikor a társművészetek jól ismert képviselőinek fotóművészeti „pan- theonját” elkészítette. A Szekszárdi Béri Balogh Adóm megyei Múzeumban tegnap délelőtt 11 órakor dr. Szi- -lágyi Miklós múzeumigazgató nyitotta meg Tóth István fotóművész kiállítását. ZENÉLŐ UDVAROK A Hotel Turist udvarán 8 órakor Kamaraoperák: Láng: A nagy drámaíró, valamint Donizetti: Rita. Vezényel: Károly Róbert. ELŐADÁSOK A József Attila Művelődési Házban Tabár Béláné népművészeti előadása diavetítéssel 19 órakor. A Ságvári Művelődési Házban Csizmadia Sándor pol- beat műsora 19 órakor. MOZI Park Kert: A gejzírvölgy titka (f9). Park: A rendőrség csak áll és néz (4, 6, 8). Petőfi: Mr. Tibbs nyomoz (4, n7, f9). Kossuth: A gejzírvölgy titka (10, 12). A határon szolgálok (f3). Hószakadás (f5). Art Kino: Az édes élet. I—II. (f7). Új Déryné-film a tehetség drámájáról A színésznőt ismeri az ország, talán ismeri még fél Európa is, ahova eljut a magyar film. Mióta Fábri Zoltán markáns világú Körhintá-jából beivódott az arca a közönségbe, a hamvaslelkű lázadó parasztlány arca, azóta néző és művésznő között megszakítha- tatlan és mindig megújuló a kapcsolat, egészen Jancsó Miklós mostani Elektra-filmjéig. A rendező? — Az ő arca rendezőarc. Ismeri a művészvilág, a „szakma”, meg egy szűkebb olvasóréteg. De a villamoson nem „támadják meg" kurta szoknyás tinédzserlányok aláírásért. Bár ő a film karmestere, történetének legmágiku- sabb megálmodója — ez a rendezősors. Kivéve Pécsett. Itt ugyanis az értőbb filmközönség őt tartja egyik mesterének. Maár Gyulát, aki szűk másfél évtizede, filmklubvezetőként, láttató erővel oltotta • beléje Andrzej Wajda világát, a „Hamu és gyémánt” szépségeit boncolgatva, vagy az emlékezetünket sosem eresztő Rocco és fivéreit. A színésznő Törőcsik Mari és a filmrendező Maár Gyula — házaspár. Az alkotáslélektannak pedig nincs izgalmasabb témája, mint az alkotóházaspárok munkája. Az ellenpélda: festőművésznő kémikus férjjel, orgonista kórboncnok nejjel. A művészeti alkotás éltető motorja? — Reggeli közben, feleséggel kellemesen vitatkozni egy szóképen. Vagy esti séta mellett közösen ellesett egyetlen civil mozdulatban észrevenni a színpadi kifejezés legeslegalkalmasabb gesztusát. Ez az alkotóházaspár pedig most tett dobozba egy új filmet, készen. Rendező: Maár Gyula. Főszereplő: Törőcsik Mari. A téma: Déryné. De nem a porcelánfigurák, gitárt pengető ifjú hölgye, nem is a színháztörténet romantikus alakja, hanem a művészi képességgel megáldott-megvert asszony. Maár Gyula: 0 Valamelyik nyáron olvastam Déryné naplóját és úgy éreztem, hogy ez az asszony egyáltalán nem azonos az eddig kialakult Déryné-képpel. Nem akartam persze a legendát lerombolni a filmmel. HiAlkotó házaspár - a legközösebb élet Amikor a feleség ihleti a férjet művészetre szén ő mégiscsak a magyar nyelvű nemzeti színjátszás úttörője volt. De nekem Déryné kapcsán alkalmam volt elmondani azt, amit a tehetségről, a tehetség drámájáról érzek. Színésznő feleségem van, akiben emberközelről érzem a színészi tehetség problémakörét. A film arról szól, hogy Déryné pályája közepén megjelenik a volt férje, akit 18 éve nem látott, de aki azóta is szereti őt. Közben ez a férj anyagilag igen jó helyzetbe kerül. Magához veszi a művésznőt polgári nyugalomba, jólétbe. Déryné azonban hamar visszamenekül a művészpálya vonzási körébe. Arról szól tehát a film, hogyha a tehetség él, akkor nincs más választás, akkor a pályán van a gyötrelem, de ott van a szépség is. Meghatározott sajátos lélektani helyzet: ilyenkor a pályát végig kell futni. A film másik érdekessége; nemcsak egy szerep Törőcsik Mari számára, hanem nekem, a rendezőnek a megvalósítás kivételes lehetősége. A harmadik: mindketten 40 évesek vagyunk. Ez is sajátos alkotói közelség a filmhez. Törőcsik Mari: 0 Anélkül, hogy kitérnék ennek a magánéleti vonatkozásaira, valóban rendkívüli dolog egy ilyen szoros alkotói kapcsolat. Nemcsak a filmgyárban vagyunk együtt, hanem mindig. Ezért jó nekem, hogy Maár Gyulával dolgozom a filmben, mert kétségtelen, hogy ő ismer engem a legjobban. Ha tehát megihletem valamire, akkor azt nemcsak munka közben teszem, hanem köznapi pillanatokban is. Aztán felfedeztük, hogy a lényeges dolgokról azonos véleményünk van. Most Cannes-ban egyébként megkérdezték tőlem, hogy amikor a férjem velem játszat nagyobb szerepet, akkor részt veszek-e valamiképpen az ő munkájában? Hát én nem vessek részt sem a film megírásában, sem a rendezésében, semmiben. De gyakran beszélgetünk valamiről és esetleg nekem egy apróság eszembe jut, amiről ő már kialakít valamit. Vagy én néha megérzem azt, amiben ő bizonytalan, s ha utólag kiderül, hogy az jó volt, — jó érzés. Maár Gyula: # A feleségem kontrollja az én számomra a legfontosabb kontroll a világon. Mindenkinek a szakmai véleményénél jobban bízom az övében, mivel alapvetően ráhangolódott arra a világra, amit én megalkotni akarok. Teljesen biztos, hogy ez sohasem külsődleges, hanem az én saját világomon belüli kontroll. Törőcsik Mari: 0 Én Maárral vagyok éjjelnappal, tehát bármelyik pillanatban, ha az alkotás idején igényel valakit, akivel megbeszélhet egy kérdést, én vagyok jelen. Maár Gyula: 0 Mi azért mégiscsak belső világ vagyunk. Törőcsik Mari az én legélesebb belső tükörképem. Alkotóházaspár, — egybeolvadt család és munkahely. A legközösebb álmok, legközösebb gyötrelmek és sikerélmények. A legközösebb élet. Földessy Dénes
