Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-18 / 165. szám
1975. június 18., szerda Dunántúlt Tlaplö 3 Az orvosi műszerellátás gondjai Megoldatlan a karbantartás teni kellene az eszközöket. A megoldás az országos szerviz lehetne. — A jó munkahelyi légkör szempontjából, de egyáltalán igen fontosak a műszerellátás személyi vonatkozásai. — Aki kap, az örül, aki nem kap, az úgy érzi, hogy hátrányba kerül. Mi a gyógyítási, az oktatási és a kutatási feladatot tervezzük, azok teljesítéséhez szerzünk és adunk műszert, gépet, - nem a személynek. Természetesen, a feladatok mögött ott áll az egyes ember, illetve a szakember- gárda. A fiatal orvoskutatók munkáénak egyik alapfeltétele a jó lőszerellátás. A fiatal kutatók jondjainak nyomában járva, izúttal a műszerbeszerzés és •Hatás kérdéseire kértünk vá- aszt dr. Szabolcsi Miklóstól, i POTE gazdasági főigazgató- ótól. Mindig i legújabbat Szomszédos helyiségből televíziós kamerán át figyelik a beteget, illetve, a kobaltágyú működését. A POTE a IV. ötéves tervben j műszerek és gépek beszer- ésére 76 millió 482 ezer, a ki- elejtezett műszerek és gépek lótlására 32 millió 853 ezer, i meglévő műszerpark felújítására további 12 millió 100 izer forintot fordított. A kise- ejtezett eszközök helyett miniig a legújabb típusú készülé- eket vásárolják meg. A tech- lika rohamos fejlődése követ- eztében ugyanis a műszerek igynevezett erkölcsi kopása gén nagy. — Hogyan szervezik a mü- zerbeszerzést? — A tanszékek vezetői, szak- fiai tervük ismeretében beadók műszerigényüket. Ennek lersze határt szabnak a nép- lazdaság lehetőségei. Az igé- iyeket a műszerbizottság ösz- zegyűjti, a beszerzési tervet összeállítja és bizonyos fokig nár rangsorolja is. E bizott- ágtól az egyetem elnöksége, najd tanácsa elé kerül, s ha itt is jóváhagyták, sor kerül- let az eszközök beszerzésére. — Van-e mindehhez konver- ibilis valutájuk? — Évente általában 55 ezer lollárt kapunk „tőkés” műsze- ek beszerzésére. A hivatalos 11láspont: ha a hatásfokot il- etően nincs lényeges eltérés i hazai, a KGST-országokban lyártott és a tőkés országbeli nüszerek között, akkor a mű- zereket, gépeket hazai vagy i KGST-n belüli cégtől szerez- ük be. Jj törekvés: :ipizálni — A gyógyító és kutató mű- zereket milyen arányban szer- ik be? — Az idei arány a következő: letegellátásra 3 millió 855 ezer orint, oktatásra 502 ezer, ku- □tásra egymillió 793 ezer fo- int. Munkánk jelentős része a lyógyítás, ezért a műszer- leszerzés is legnagyobb részt ízt a célt szolgálja. Az arány lem merev, hanem változó: léldául tervezzük a színes tv- ánc létesítését, mely hozzá- artozik az oktatás korszerűsí- éséhez. A program megvalósí- ása elkezdődik, lesz olyan év, Imikor az oktatás kap több lénzt a műszerek beszerzésé- e. A színes tv-láncon túl, tereink között szerepel egy, az iktatási filmeket készítő film- túdió létesítése a tv-adások ögzítésére, képmagnó beszer- ése stb. — A meglévő gépek karban- artása, kezelése, szakszemély- ete? — A műszerek megelőző kar- lantartására törekszünk, még- iedig vállalatok útján. A sokéle típusú műszer karbantartá- a, az alkatrészek beszerzése, i szakemberek biztosítása nagy jond. Ezért egyetértünk a mi- lisztérium kezdeményezésével, logy valamiképpen egységesí- A fiatalok? — Az a véleményem, hogy a műszerbeszerzést meg kell előzze a megfelelő szakismeret megszerzése. Hiszen például egy másfél millió forintos elektronmikroszkóp használatához magasfokú szakismeret is szükséges. A fiatalok igényei nagyobbak, mint a pénzügyi lehetőségek, de ez egyébként is jellemző a szakmai igényekre, ami végsősorban helyes is.- Végül is a műszerelosztás jelenlegi formája jónak mondható-e, vagy valamilyen módosításra szorul? — Az elosztási rendszert fejlesztenünk kell, mert nem tökéletes. A fejlesztés során még pontosabban meg kell fogalmazni a rövid-, közép- és hosszútávú szakmai terveket. Ehhez aztán következetesebben kell ragaszkodni. A szakmai terv és a műszerellátás egybehangolását az egyetem két éve kezdte el. E téren vannak eredményeink és gondjaink is. Előfordulhat, hogy — nem is szubjektivitás következtében —, nem az optimális műszert szerezzük be, vagy a műszer nem oda kerül, ahol segítségével a nagyobb eredmény várható. Igazgatói tanácsok- Nem akadálya ennek a tanszékek egyszemélyi vezetése? — Nem. Egyébként rövidesen minden nagyobb klinikán és intézetben létrehozzuk az igazgatói tanácsot, egyelőre a nagyobbakban, de utóbb mindegyik klinikán és intézetben. Ez azt jelenti, hogy az egyszemélyi döntést megelőzően a klinikai és az intézeti dolgozók képviselői tevékenyen részt vesznek a döntés előkészítésében. Földessy Dénes Huszonnyolc év a bányászkórusban Csend, dal, próbák Egy narancsfényű hal áthúzó jobbsarokba és ezzel csendet parancsol a szobában. Gyurkó Jenő magyarázó félköröket ír le a cigarettájával és négy fényes akvárium között, a hatodik emeleti csend világában beszélgetünk a szép hangok világáról. Gyurkó Jenő huszonnyolcadik éve megszakítás nélkül énekel a pécsszabolcsi bányász kórusban. Hetente kétszer, próbanapokon egy órával előbb száll fel a bányából, harminc kilométert utazik oda, még annyit vissza is. Egyszer eljött közéjük Kodály Zoltán, leült a bányászok mellé, beszélgetett velük és nevét adta a kórusnak. 0 A huszonnyolc év alatt más semmi, csupán ez az egyetlen nagy élmény? — Semmi?! Huszonnyolc éve azt teszem, amit szeretek: énekelek! Nem mondja ki, de nyugodtan le lehet írni ez után a mondat után, hogy huszonnyolc éve alapja van a boldogságának. No persze ahhoz még sokminden kell, de az egyik alapja megvan. A narancsfényű hal után újabb pici halacskák úsznak át az akváriumok zárt csend világán. Némán harcolnak a József Attila utca motorzúgásaival, ahogy ezek a géphangok feltörnek a hatodik emeletre és másodpercekre meggyötrik a figyelmünket, a nyugalmunkat. Csúnya hangok, mi szebbekről beszélgetünk: 0 Melyik a kedvenc kórusdala? — Igazi kóristának nincs egyetlen kedvence, azt hiszem, mind az. Talán mégis ... a Lombar- dokból a katonakórus ... 0 Mitől különb ember a kórustag, mint más? Mint ha mondjuk nem ez volna a hobbija, hanem a kártya, vagy a futball? — Attól, hogy igen gyakran kellemes a hangulatvilága. Meg jobb füle. Énnekem énekelhet bárki a rádióban, vagy a tv-ben, ha valami nem tökéletes, azonnal felismerem. Mondom, a szép hangok, meg a csend világa Gyurkó Jenő életében azonos értékű. Mint a művészetek életében is azonos. Nemrég még kint lakott a Gesztenyés utcában, reggel mindig ott találta magát az erdőszélen. A négy akvárium annak az erdőnek a csendjét nyújtja. A kórus, immár huszonnyolcadik esztendeje, a szép hangulatait. F. D. Elsősorban fiatalok SZÍNÉSZEK JÖNNEK, SZÍNÉSZEK MENNEK... A színészet vándormesterség — vallotta annakidején Déryné. Ez az állítás minden bizonnyal ma is helytálló, hiszen mind a színésznek, mind a színháznak szüksége van a változatosságra. A színész fejlődését feltétlenül elősegíti, ha néhány év múltán színházat cserél, ahol új, másfajta benyomások érik, megismerkedik más rendezők elképzeléseivel, új kollegákkal. Ugyanakkor a színháznak is szüksége van „vérátömlesztésre", új arcokra, másfajta karakterekre. Nos, a Pécsi Nemzeti Színházban is megtörtént a frissítés. Az új évad során mindössze hárman válnak meg Pécstől — Szilvássy Annamária, aki a következő szezonra nem szerződött egy színházhoz sem, Horváth István Szegedre távozott, míg Somody Kálmán a 25. Színházhoz szerződött. És kik jönnek? A pécsi közönség régi ismerősként köszöntheti Antal Anettát, aki Szolnokról tért vissza, Békéscsabáról négy fiatal művész érkezik: Déry Mária, Balázsi Gyula, Mihók Éva és Garai Róbert. Szintén Szolnokról szerződött Pécsre Bókay Mária és Huszár László, Miskolcról Ábrahám István, Szegedről Melis Gábor, és Krasznói Klára. A most végzett főiskolások közül Bodor György és Pogány György lesz tagja az új évadban a pécsi színháznak. Megnövekszik a rendezői gárda is. Visszatér Pécsre Karinthy Márton, aki két évadot Békéscsabán töltött el, leszerződött Paál István, aki az elmúlt évadban sikerrel rendezte vendégként Krassinski: Ha megjönnek a fivéreim... c. drámáját. Továbbá két végzős rendező Csiszár Imre és Szurdi Miklós teszi teljessé a névsort. T. Simon István Kísérlet jó tapasztalatokkal Családi életre nevelés az általános és középiskolában Néhány elgondolkodtató adat és jelenség: 1970-ben a családok 22,3 százalékának volt 2 gyermeke s mindössze 5,3 százalékának 3 gyermeke. A 4 vagy annál több gyermekes családok aránya 2,9 százalék. Ugyanakkor a családok 33,7 százaléka gyermektelen volt. Megnőtt a válások száma, s évente ez mintegy 20 000 gyermek sorsát érinti. Ismét terjedőben vannak a nemibetegségek, melyek a szexuális szabadosság vagy éppen felvilágosulatlanság következményei. Idén már nem kísérlet Az említett adatok és jelenségek társadalmunk fejlődésének, népességünk elapadásának roppant veszélyeit jelzik. E veszélyeket felismerve született meg az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács népesedéspolitikai határozata, melynek egyik részeként az állami oktatás minden formájában, a közművelődés és az egészségnevelés keretében meg kell kezdeni a fiatalságnak a családi életre való felkészítését, ezen belül szexuális nevelését. Ennek megvalósítására tervezte meg az Országos Pedagógiai Intézet a Családi életre nevelés iskolai tananyagát, melyet az elmúlt tanévben az osztályfőnöki órák tematikájába illesztve az ország 60 általános és középiskolájában dolgoztak fel kísérleti jelleggel. Pécsett az Építők u. Általános Iskola és a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola kapta a pedagógiai kísérlet megtisztelő feladatát. A következő tanévben — már nem kísérleti jelleggel - az iskolák felére, utána pedig az összes oktatási intézményre kiterjesztik és intézményesítik ezt a fontos pedagógiai tevékenységet. Együtt a szülőkkel Nyilvánvaló, hogy az iskolák ilyen irányú nevelő munkája egyre több családot érint. Ezért talán nem lesz érdektelen, ha az Építők u. Általános Iskolában végzett kísérleti munkák céljáról, feladatairól, leglényegesebb eredményeiről és tanulságairól röviden beszámolok. Célunk: a felnövekvő nemzedéknek a szocialista humanizmus szellemében történő felkészítése a harmonikus, boldog családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, a gyermekek örömmel és tudatosan történő vállalására és felelős nevelésére, s mindennek érdekében — többek között — az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra. Feladatainkat a központi tematika előírásai szerint az 5— 8. évfolyam összesen 16 osztályában, évfolyamonként 4-6—6- 4 osztályfőnöki órában oldottuk meg. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozás megkezdése előtt részletesen tájékoztattuk a szülőket céljainkról, feladatainkról, az egyes évfolyamok konkrét tématervéről, kérve, hogy megfigyeléseikkel, az iskolai munkára támaszkodó családi beszélgetésekkel legyenek segítségünkre. A szülőknek szóló tájékoztatásnak egyébként közvéleményformáló célja is volt: igyekeztünk körvonalazni kezdtük a szocialista családmodell vonásait, megpróbáltuk megismertetni őket a szexualitás modern elméletével, megkísérelve feloldani a közvélemény jelentős részében a nemiséggel kapcsolatban ma is ható tabukat, elavult nézeteket. Az eredmény igazol A kísérleti tematika feldolgozásának eredményei fényesen igazolták ennek a nevelőmunkának fontosságát, időszerűségét, pedagógiai céljainak helyességét. Tanulóink rendszerbe foglaltan ismerték meg a szocialista családmodell vonásait, és tudatosultak gyermeki szerepük jogai és kötelességei, örömmel tapasztaltuk azt az aktív érdeklődést, amely a szép családi élet feltételei iránt nyilvánult meg. Nagy meglepetést keltett az a komolyság és figyelem, amelyet a gyerekek részéről az ún. „kényes” kérdések megtárgyalásánál tapasztaltunk. A szexuális neveléssel összefüggő biológiai- anatómiai-fiziológiai ismeretek tudományos alapokon nyugvó őszinte, nyilt közvetítése feloldotta a -tanulókban a szexualitással kapcsolatos „tabu”-ér- zetet, amelynek eredményeképpen nevelőikhez és szüleikhez is bátrabban fordultak intim problémáikkal. Mindennek eredménye az a kialakuló szemlélet, hogy nincsenek szégyenleni és titkolni való kérdések, ha a gyermek minden érdeklődésre komoly, őszinte és igaz választ kaphat, továbbá, hogy a nemiség az élet természetes velejárója, hogy megfelelő időben, megfelelő módon jelentkező szerelem nem bűn, hanem az emberi élet egyik legnagyobb örömforrása. A sok egyéb eredmény mellett kísérleti munkánknak néhány tanulságát is levonhatjuk. Elsőként említhetném azt a tájékozatlanságot, amely a szocialista családmodell ismérveinek hiányában, ennek következményeként a családok mindennapi életének több negatív vonásában nyilvánul meg. Ezért nemcsak a gyermekeket, a szülőket és általában a közvéleményt is nevelni kell. Második: még mindig erősen hatnak a nemiséggel kapcsolatos, részben valláserkölcsi dogmákból, vagy éppen tudatlanságból származó tabuk, álszemérmes tilalmak. Következésképpen az ilyen irányú felvilágosító tevékenységnek is nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. Harmadszor: a szülők általában hálásak azért, hogy a családi életre nevelés részeként, a szexuális nevelés keretében olyan gondokat vett le az iskola vállukról, amelyek megoldása a szülők többségének gondokat okozott. Téves azonban az a szemlélet, amely a családi életre nevelés minden problémájának megoldását, feladatát az iskolára hárítja. A család szerepe Kísérleti nevelőmunkánk során is bebizonyosodott, hogy a családi életre nevelést — mint más nevelési feladatokat is — az adott életkornak megfelelő szinten, de már a gyermek megszületésétől folytatni kell, s a nevelési tevékenység színtere elsősorban a család. Az iskola részvállalása bármilyen jelentős, nem helyettesítheti a családi környezet nevelési folyamatosságát. Ezért a jövőben még jobban össze kell hangolni a család és az iskola nevelőmunkáját a kölcsönös bizalom és a gyermekért érzett felelősség jegyében. Jakab László igazgató
