Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)

1975-06-14 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXII. évfolyam, 161. szám 1975. június 14., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A világ előtt u| feladat van / *p\ I — O 'í- 1 A békés egymás mellett élé$ és kölcsönösen előnyös együtt­működés legyen a gyakorlat Pénteken délután Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában találkozott választóival, Moszkva Bauman kerületének dolgozóival. A választókerület üzemeinek, intézményeinek és főiskoláinak képviselői forró tapssal köszöntöt­ték a gyűlés elnökségében megjelenő Leonyid Brezsnyevet, aki az Oroszországi Föderáció Leg- Felsőbb Tanácsának képviselőjelöltjeként indul a vasárnapi helyi tanácsi és köztársasági leg­felsőbb tanácsi választásokon. A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak: Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gro- miko külügyminiszter, Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, valamint az SZKP Politikai Bizottsá­gának több más tagja és póttagja, a Központi Bizottság titkárai és az SZKP, valamint a szovjet kormány számos kiemelkedő személyisége. Leonyid Brezsnyev választási beszéde Miután a választókerület képviselői méltatták az SZKP főtitkárának kiemelkedő érde­meit a szovjet párt- és állami politika kidolgozásában és irá­nyításában, s hangoztatták, hogy Leonyid Brezsnyev, mint a Bauman kerület legfelsőbb ta­nácsi és köztársasági legfel­sőbb tanácsi küldötte, sokat tett az elmúlt években a város és a kerület fejlesztése érde­kében, a jelenlévők nagy tet­szésnyilvánítása közepette Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre. Fejlődött a szovjet gazdaság Több mint egyórás beszé­dében, melyről az összes szov­jet rádió- és televízió állomá­sok helyszíni közvetítést adtak, az SZKP főtitkára összefoglal­ta a szovjet gazdaságnak az utóbbi években elért eredmé­nyeit. A Szovjetunió — mon­dotta — 24. pártkongresszu­son kijelölt úton haladva „nagy lépést tett előre a kom­munista építés útján. Maga az élet bizonyította be meggyő­zően a kongresszus által ki­dolgozott politikai irányvonal helyességét”. Az ipar fejlődésének mérté­ke és dinamizmusa lemérhető azzal, hogy a mostani ötéves terv első négy esztendejében az ipari termékmennyiség a Szovjetunióban több mint egy- harmadával megnőtt. A gaz­daságfejlődés legáltalánosabb mutatószáma, — a nemzeti jö­vedelem — ugyanebben az időszakban 26 százalékkal nőtt. Elvi jelentőségűnek ne­vezte a főtitkár azt a tényt is, hogy magabiztosan és gyorsan fejlődtek ebben az időszakban kivétel nélkül az összes szövet­séges köztársaságok is. A szovjet mezőgazdaság a beszámolási időszakban az 1972-es és 1974-es kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is jelentékeny sikereket ért. el. A gabonatermelés évi átlaga a négy év alatt 24 millió tonná­val magasabb volt az előző öt­éves terv átlagánál. Külön ki­emelte Brezsnyev üzbekisztán és a többi gyapottermelő köz­társaságok évről-évre jobb ter­méseredményeit e fontos ipari növényfajtából. Nem voltak rosszak az állattenyésztés fej­lődésének eredményei sem. A szarvasmarhaállomány például négy év alatt 10 millióval, vagy 14 százalékkal bővült. A 24. pártkongresszuson ki­dolgozott életszínvonal-prog­ramnak megfelelően a kilence­dik ötéves terv folyamán szün­telenül növekedett a dolgozók jövedelme. Észrevehető a fo­gyasztási cikkek mennyiségi növekedése is, s komoly ered­ményeket könyvelnek el a la­kásépítésben. Ebben az évben például 11 millió szovjet ember költözik új vagy jobb lakásba. Az oroszországi föderáció fejlődésének kérdéseit elemez­ve az SZKP főtitkára megem­lítette, hogy a legnagyobb szovjet köztársaság jelenleg az ország gabonatermelésének — csaknem hatvan százalékát, acéltermelésének több mint felét, kőolajtermelésének több mint 80 százalékát adja. Az időszerű feladatok közül Brezs­nyev kiemelte a nem fekete­földes övezet fejlesztési prog­ramját, mely az oroszországi föderáció szántóföldjeinek 24 százalékát érinti. „A szovjet nép nagy munkahőstetteként” jellemezte a Bajkál—Amúr vasútvonal építkezését, mely­nek befejezésével Kelet-Szibé- ria és a Távol-Kelet kivételes gazdag természeti kincsei tá­rulkoznak fel a szovjet gazda­ság számára. A mostani választások jelen­tőségéről szólva Leonyid Brezs­nyev megállapította, hogy a szocialista társadalom növek­vő érettségével, a kommuniz­mus közeledtével párhuzamo­san fokozódik az állampolgá­rok társadalmi aktivitása. A tanácsok munkájának sikere döntő mértékben attól függ, hogyan teljesítik kötelezettsé­geiket maguk a tanácstagok. Tanácstagnak lenni tisztelet­beli, egyúttal azonban igen fe­lelősségteljes és bonyolult A nemzetközi feszültség eny­hülése azáltal vált lehetséges­sé — hangoztatta Leonyid Brezs­nyev —, hogy a nemzetközi po­rondon új erőviszonyok alakul­tak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komolyan arra, hogy fegyveres erővel döntsék el a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti történelmi vitát. Egyre nyilván­valóbbá válik a légkör további kiélezésének végletes veszélyes­sége olyan körülmények között, amikor mindkét fél kolosszális pusztító erejű fegyverekkel ren­delkezik. Az államok közötti békés egymás mellett élést megerősí­tő nemzetközi dokumentumok — munka. A képviselő nemcsak a választási körzet dolgozóinak érdekeit képviseli a hatalmi szervekben, hanem az összál- lami erdekek képviselője is a saját körzetében. A képviselők igen széles jogokkal vannak felruházva. Törvény biztosítja, hogy interpellációik és javas­lataik meghallgatásra találja­nak. És ezt a törvényt mara­déktalanul be kell tartani. Beszédének nagy részében Brezsnyev külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott. Az SZKP és a szovjet állam nemzetközi te­vékenysége — mondotta — magának a szocializmusnak a természetéből következik és teljes egészében alá van ren­delve a szovjet nép, valamint a testvéri szocialista országok népei által véazett békés al­kotómunka énekeinek. Mint osz'.álypolitika, az összes népek békéjének, szabadságának és biztonságának érdekeit szol­gálja, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás érde­keinek van alárendelve, s meg­felel a legszélesebb tömegek érdekeinek világviszonylatban. folytatta a főtitkár — óriási mé­retű politikai munka eredmé­nyeiként jöhettek létre. Az eny­hülés e sikereinek kivívásában döntő jelentőségű volt a Szov­jetuniónak és a szocialista kö­zösség más országainak együt­tes tevékenysége, következetes küzdelme az agresszió és a há­ború erőivel szemben. A világ most olyan korszakba lép, ami­kor előtérbe kerül az új fel­adat, hogy a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elveit mindennapos gyakorlattá te­gyék. (Folytatás a 4. oldalon) Új erőviszonyok alakultak A pécsi Városi Tanács vb ülése Átfogó koncepció a kereskedelem fejlesztésére A pécsi Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának tegnapi ülésén Wieder Béla tanácsel­nök napirend előtt tájékoztat­ta a bizottsági tagokat néhány fontos, az előző ülés óta szü­letett elhatározásról. Eszerint megállapodás jött létre a Me- csekvidéki Vendéglátó Válla­lattal, hogy az Asztalos Já­nos Kollégium alsó szintjén 400 fős, elsősorban a diákét­keztetést szolgáló éttermet lé­tesítenek. A Belkereskedelmi Minisztérium 300 személyes tu­ristaszálló építését támogatja a következő tervidőszakban, s bizonyosra vehető, hogy a kö­zeli években megépül Pécsett a régóta nélkülözött lakberen­dezési áruház. A június 26-i tanácsülés na­pirendjének megtárgyalása után időszerű kérdésekről ta­nácskozott a végrehajtó bizott­ság. Napirenden szerepelt a közművelődésről szóló pártha­tározattal összefüggő tanácsi feladatok végrehajtása. A je­lentés megállapítása szerint a közművelődési tevékenység tervszerűen, megfelelő színvo­nalon folyik a városban és az állítás igazát tények is alátá­masztják. A kibontakozott vita mégis arra hívta fel a figyel­met, hogy nem lehetünk elé­gedettek. Ambrus Jenő, az „öregedő" munkáskórusokról — dalárdákról — és munkás­zenekarokról beszélt. Berni cs Ferenc megyei művelődésügyi osztályvezető kezdeményező lé­péseket sürgetett a közműve­lődési intézmények más szer­vekkel — főleg az SZMT-vel — való közös üzemeltetésére. Szirtes Gábor szóvátette, hogy Pécs új városrészeinek kultu­rális ellátottsága hiányos, a peremrészeké pedig mélyen a követelmények alatt van. A végrehajtó bizottság olyan ál­láspontra helyezkedett, hogy határozatban kell kimondani egyebek között a megyei mű­velődési központ megvalósítá­sának szükségességét és kon­centrálni kell az erőket, hogy az építkezés a 70-es évek vé­gén el is kezdődhessen. Megvitatta a végrehajtó bi­zottság Pécs ötödik ötéves ke­reskedelem-fejlesztési koncep­cióját, amelyről megállapította: hasonló átfogó program bir­tokában korábban is céltuda­tosabban lehetett volna a vá­rős kereskedelmét és vendéglá­tását fejleszteni, s most keve­sebb hiányt kellene pótolni. A vitában kitűnt, hogy a végre­hajtó bizottság minden egyéb mellett különös jelentőséget tu­lajdonít a város közétkeztetési helyzete javításának. Wieder Béla elnöki összefoglalójában megállapította: a koncepció valóraváltásával feloldódnak a Pécs kereskedelmében ma meg­lévő feszültségek. A továbiakban a végrehajtó bizottság intézkedési tervet fo­gadott el a tanácsi hatósági munka javítására: jóváhagyta a Nap utcai lakásépítési terület előkészítési programját (itt a Tettye Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet beruházásában 149 lakás épül 1977—78-ban); mó­dosító javaslatot fogadott el az új pécsi,, szennyvíztelepnek Pellérd külterületén való meg­építésére és új utcák elnevezé­séről döntött. Egyebek között utcát neveznek el Pécsett Saro- hin tábornokról, a várost fel­szabadító szovjet seregek pa­rancsnokáról. A Megyeri út folytatásaként Lvov-Kertvároson, majd a siklósi városrészen át vezető út viseli majd a tábor­nok nevét. Teret neveztek el Kállai Éváról, aki az 1956-os ellenforradalom idején halt mártírhalált, Újmecsekalján, a Radnóti Miklós és a Jedlik Ányos utca között, ahol az új tv-házak épülnek. Utcát kap Bornemissza Gergely, a pécsi származású egri vitéz. A Juri- sich Miklós nevet jelenleg két utca is viseli, hiszen új utat is építettek. Az Asztalos János úttól a Damjanich utcáig ter­jedő újonnan épített és kor­szerűsített út viseli továbbra is a Jurisich nevet, a régi szakasz kapja Bornemissza Gergely ne­vét. Az eddigi prózai egyszerű­séggel déli ipari útnak titulált út, ami az 57-es — Felszaba­dulás — utat köti össze az 58- as — Bolgár Néphadsereg — út­tal, ezután Tüskésréti út lesz. (Tóth K.) : ; . •' '•'w :V;: ••'•••'•-• •• • '• ■ ! íí^í?í?Sí V..J Xví.. * "i .'..} í • y < í jc í : ■- j; . ..íS i- ! > .. . - ^íÍÍÍÍ| . ’. . ■ -1 v.. GYARVÁROS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom