Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-25 / 141. szám
6 Dunántúli napló 1975. május 25., vasárnap Hét fiú, két kislány Gyermek születik — családi öröm. Két apróság ér kezése dupla boldogság, a hármas iker pedig már szenzáció. Pécsett — tudomásunk szerint — jelenleg három hármas iker él. Valamennyien tíz éven aluliak. Az erősebbik nem fö lénye vitathatatlan, a kilenc gyermek közül hét fiú, kettő kislány. Hosszas nyomozás után bukkantunk a legidősebbek, a három Szabó fiú nyomára. Üj- mecsekalján, ahol születésük után éltek, csak annyit tudtak róluk, hogy a család Lvov- Kertvárosba költözött. Az új lakótelepen senki se hallott a hármas ikrekről, hiába próbálkoztunk az óvodában, iskolákban, házfelügyelőknél. Végül a kerületi védőnő adta meg a keresettek címét. Kiderült, hogy „üres a fészek”, a másodikos fiúk Budapesten tanulnak a szerb-horvát tagozatos iskolában. A szerkesztőség által kezdeményezett ikertalálkozóra sor került, amikor a gyerekek hazalátogattak. Szabó Pál, az AGROKER dolgozója és felesége, a VOLÁN utazási iroda kereskedelmi előadója egyszeriben „sok- gyermekes" szülő lett 1966. augusztus 10-én. Három fiuk született: Zsolt 2200 grammal, Csaba 1850, Árpád pedig 1100 gramm súlyú volt. A Szabó ikreket senki sem nézi ikreknek, termetre, formára és természetre is különböznek egymástól. Zsolt fekete, keménykötésű, eleven. Csaba, a „kis tudós", szemüveget visel, hármójuk közt a legjobb tanuló. Szófogadó, csendes, édesanyja szerint melegszívű, érzékeny gyerek. Árpika lányosán széparcú, törékeny testalkatú, a „nagyobbak" felváltva kényeztetik. Érte aggódtak a legtöbbet, egyéves koráig szinte megszakítás nélkül kórházban volt. A három fiút egyforma ruhában nagyon csinosan járatja. — Mondják az ismerősök, biztos sok segítséget kapok, patronálnak bennünket. Szó sincs róla. A szokványos beiskolázási segélyen kívül soha, semmilyen támogatásban nem részesültünk. A kórházból a szüléimhez költöztem a kicsikkel, szoba-konyhás lakásba, ahol még a húgaim is otthon voltak. A gyerekeket éjjel-nappal kétóránként etettem, fürdettem, pelenkát mostam — véget nem érő körforgásban. Három éves korukig egy fizetésből neveltem őket, de sem- milyük sem hiányzott. Nem volt könnyű. Szabó Pólék ma szép, új, háromszobás kervárosi lakást mondhatnak magukénak, amelyben „minden" a három gyermekért van. A szép új bútorok, a temérdek játék, kisautó-gyűjtemény, könyvek. — Most, hogy a fiúk távol vannak, üresnek tűnik a lakás. Nagyon hiányoznak, de így kell lennie. Magam is több nyelven beszélek, tolmácsko- dom. Szeretném, ha ők is megtanulnának egy-két idegen nyelvet. Miközben a Szabó fiúk valóságos kis műsort adtat szép délszláv népdalokból, megérkeztek újabb vendégeink: Hartmann Istvánék és gyermekeik. Hartmann István, a Mecseki Szénbányák dolgozója és felesége, a pécsi Gyermekklinika ápolónője egy szép kertes családi házban él a négy gyermekkel. A legidősebb a most 15 esztendős Attila. A hármas ikrek: Zoltán, Beáta és Ágnes, 1968. május 9-én születtek, Már akkor is a kisfiú volt a „legsúlyosabb egyéniség”, 2300 grammal érkezett. Ágnes születési súlya 1700 gramm volt, a legkisebb, Bea, 1600 grammal. A most első osztályos Hartmann ikrek jól tanulnak, s arra a legbüszkébbek: születésnapjuk a béke napja, megünnepli az egész világ. A gyerekek születéséhez érdekes történet fűződik. Az akkor 7 esztendős Attila ugyanis három kistestvért kért szüleitől. Egy kislányt magának, egyet édesapjának, édesanyjának pedig egy öcsikét. Tudta ezt az egész környék, még a fiú tanító nénije is jót derült a hallottakon. — A kórházba készülve mondta a párom: Édesanya, én úgy utálok csokrot cipelni. Ne haragudj, ha nem viszek virágot... Aztán amikor érdeklődött a nővértől és meghallotta, hogy három kicsinyünk van, leejtette a telefon- kagylót. Rohant és hozott egy óriási csokor piros szegfűt — meséli mosolyogva Hartmanné. A két kislány egypetéjű iker, nagyon hasonlítanak egymásra. Bea alkalmazkodóbb, sokszor enged az akaratosabb természetű Áginak. Ugyanakkor mindketten önként, zokszó nélkül tűrik Zoli szeszélyeit, kiszolgálják, öltöztetik, a kedvében járnak. Hartmannék is szoba-konyhában szorongtak az ikrek születését követően. Szerencsére akkor már állt a családi ház, a bányaüzem dolgozói segítettek befejezni az építkezést. — Elboldogulunk. Ha én dél- utános vagyok a klinikán, a férjem ellátja a gyerekeket. A kertben levő „gyermekparadicsom" is őt dicséri, maga barkácsolta a hintát homokozót, pancsoló-medencét, stb. Ha otthon vagyok, ruhát varrók Tűzrendészeti és munkavédelmi hetet rendez hétfőtől a pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. A hét programja hétfő délelőtt 10 órakor kiállítás megnyitásával kezdődik. A bemutatón látható fotók, tablók az építőiparban előforduló aktuális munkanekik, megnézem a leckét. Minden rendben, elégedettek vagyunk, csak az a kár, kevés időm marad velük játszani. Szabó Zsolti, Csaba és Árpi gyorsan összebarátkozott Hartmann Zolival, Ágival és Beával. Amikor elfogyott a temérdek üdítőital, szaladgáltak, kergetőztek a szerkesztőség folyosóin. A bujócskában elfáradva versekkel, mondókák- kal szórakoztatták egymást. Kór, hogy a legfiatalabb pécsi hármas ikrek, a Dobos fiúk nem vettek részt a találkozón, a szülők elzárkóztak meghívásunktól. Róluk egyébként korábban már sokszor írtunk. Nem tudom lehet-e fokozni a boldogságot, azt mondani: három gyerek háromszoros öröm. Az ikres szülők legalábbis állítják, hogy így igaz. Az biztos, mindenképpen szívet melengető látni a szépen fejlett, értelmes, egészséges gyerekeket. — Este, ha lefektetem őket, gyakran elácsorgok az ágyuknál — mondta Szabó Pálné. — Nézem őket és elönt a forróság, tudva, hogy ez a három, békésen szuszogó kis emberke hozzám tartozik. Mit akarhatok még, hiszen én vagyok a leggazdagabb ember a világon . .. Wesztl Márta védelmi problémákat és azok megoldásának lehetőségeit szemléltetik. A kiállításra — amely május 30-ig tekinthető meg - a pécsi ipari vállalatok vezetőit és dolgozóit is meghívták. A hét eseményei között rendkívüli baleseti oktatás és vetélkedő is szerepel. Munkavédelmi hét BÉKÉS SÁNDOR £gy baraber élete 20. nagy teljesítmények gyakran együtt járnak a minőség rom— Vasfegyelem volt a csapatban, mert csak így volt lehetséges az óraműpontosságú munka. Ez természetes azt is jelentette, hogy kiszállás után sem csinálhatott mindenki azt, amit akart. Mert mire használható egy másnapos ember? A lásával. Nos, Molnórék arra is ügyeltek, hogy a minőséggel se legyen baj. Pista nem egyszer mondta: pajtás, ez a biztosítás olyan, mintha a szél fújta volna ide... Vasárnap bejöttök, s kiigazítjátok szépen ... Ez nagy dolog volt. Híre ment ennek is, s ez új híveket szerzett Molnárnak és a 100 méteres mozgalomnak. — Minden hónap első vasárnapján brigádértekezletet tartottak... — Pedig akkor még nem volt feltalálva a szocialista brigádmozgalom ... I — Mindent megbeszéltek, s minden tapasztalatot közösen értékeltek. — Igen — és ez volt sikereik egyik magyarázata. Nem csomagolták selyempapírba egymás munkájáról alkotott véleményüket. De módot találtak a közös ünneplésre is. Névnap, születésnap — nem múlott el megemlékezés nélkül... Kerényi kávéért, konyakért szalajt egy lányt — az ifjúságát hoztuk ezzel a beszélgetéssel vissza. — Sok, nagyon sok jutalmat kapott a brigád ... Rádiót, paplant, mindent, ami akkor divat volt... Molnár István elneveti magát: — Egyszer, egyik negyedévi zárás után, 1200 forint prémiumot adtak. Szép pénz volt egy embernek, de egy brigádnak? Gondoltam, várjatok csak! Bementem a boltba, s szépen bevásároltam. Pick-szalámit — rúdszám, a legfinomabb borokat. Konzerveket, amiket a bányász sohasem evett. Ruháskosárban vittük a sok mindent. Kimentünk a templom mögé a zöldbe, ott majálisoztunk, aztán meg beszélgetni kezdtünk, így virradt ránk a reggel . . . Komló belvárosa felé szalad az autónk, egy kellemes nap emlékével. Molnár István pedig mesél. Itt, Komlón, mindenhez köze van. Ismét Anna-akna. Pörög az aknatorony nagy kereke, zúgnak a ventillátorok. És íme, a hely, ahol az őket köszöntő zenekar állt. Légcsatornák, vascsövek, biztosítóelemek a háttérben. Úttörők virággal. És a kör közepén idős Molnár István, akit autó vitt az ünnepség színhelyére... És ez itt az aknamélyítők székhaza — akkor rabtábor... Falusi házak — emlékek a tegnapi Komlóról. Az ötvenes évek Komlója ilyen volt. KoJúnius l-től új menetrend Kedvező változások a vonathözlekedéshen Megjelent az új MÁV és Volán menetrend A magyar vasút express, gyors- és személyvonatai naponta közel egymillió utast szállítanak. A MÁV folyamatosan figyelemmel kíséri az utazóközönség igényeit és azt a nyári menetrend változások kialakításánál is figyelembe veszi. A MÁV új menetrendje június elsején lép életbe és 1976. május 29-ig lesz érvényben, összeállításunkban a tervezett menetrendi változásokat közöljük, a MÁV Vezérigazgatósága, valamint a MÁV Pécsi Igazgatósága tájékoztatása alapján. Kihasználatlanság miatt, a Pécsről 16 óra ötven perckor induló személyvonat június elsejétől nem Budapestig, hanem Simontornyáig közlekedik. A végzett elemzések alapján, a MÁV szakemberei megállapították, hogy kevesebben utaznak nagyobb távolságra egyes vonalakon. Ezért a menetrend változással egyidőben a Dombóvár—Kaposvár között eddig közlekedő személyvonatpárt május 31-én indítják utoljára: az intézkedés a Dombóvárról 10 óra 51 perckor és a Kaposvárról 9 óra 34 perckor induló vonatokat érinti. Ugyanakkor, a legnagyobb távolsági utasforgalmat lebonyolító helyeken, így Nagyberkin és Taszáron, a Budapestről 7 óra 45 perckor, a Dombóvárról 10 óra 25 perckor induló vonatokat megállítják. Ugyancsak megáll Taszó- ron a Kaposvárról 13 óra 01 perckor induló gyorsvonat is, A Pécs és Balaton között közlekedő vonatok menetrendjében lényeges változás nem lesz. Ám a hétvégi zsúfoltság csökkentése érdekében 1975. november 8-ig valamint 1976. március 7-től a munkaszüneti napokon Keszthelyről és Siófokról külön-külön vonatot indítanak Pécsre, az esti órákban. A MÁV Pécsi Igazgatósága a pécsi üzemek éjszakás dolgozóinak kedvezőbb hazautazását kívánja elősegíteni azzal, hogy Szentlőrincről 7 óra 19 perckor — a Pécs—Keszthely között közlekedő fürdővonat csatlakozását is figyelembevéve — új személyvonatot indít Godisó- ig. Az este hét óra két perckor Pécsről induló új személyvonat a Siklósról és Beremendről bejárók hazautazását biztosítja majd. A Pécsről 17 óra 19 perckor induló és Mohácsig közlekedő személyvonat eddig csak munkanapokon közlekedett, június elsejétől munkaszüneti napokon is indítják. A Pécs—Mohács, valaminta pécs—beremendi vonalon néhány vonat menetvonalát megpott, görnyedt házak, az udvarokon fészerek, ólak. A Lenin tér. A toronyházak, mint egy képzeletbeli híd pillérei. S a két szélső pilon: Kökönyös, illetve Szilvás. Esteledik. Vörös fényben a város. Szép? Lehetne szebb is? Igen. Bizonyára. Nekünk mindenesetre most nagyon szép. Kísérnek bennünket a régi arcok, történetek. Egy plakát. „Jöjjetek, építsük együtt Komlót' ... Tiszta, egészséges, díjmentes szállások... Jó kereseti lehetőségek... 100 százalék: 950 forint, 120 százalék: 1150 forint, 150 százalék: 1400 forint, 180 százalék: 1700 forint...” És ez már a sportstadion. 1955-ben épült — 12 000 férőhellyel. Kökönyös. Itt már férfikorba értek a fák — a zöld előkertekben papucsos férfiak ultiznak. Kik lehetnek? Honnan kerültek ide, mikor következett be életükben az a pont, amikor Komlón dolgozó emberből, komlói emberekké lettek? (Folytatása következik) hosszabbítják. így, a Pécsről 14 óra 50 perckor induló illetve a 18 óra 13 perckor Pécsre érkező vonat a megyeszékhely és Magyarbóly között közlekedik. A Beremendről 14 óra 15 perckor illetve 19 óra 18 perckor induló vonat Pécsig közlekedik. Az utazóközönség igényét figyelembevéve Gyékényes és Vízvár között új személyvonatot indítanak, amely Gyékényesről 8 óra öt perckor indul. A Pécsről 5 óra 30 perckor induló szombathelyi gyorsvonatot Babócsán, Vízváron illetve Berzencén megállítják. A Szombathelytől Pécsig közlekedő „gyors", az említett állomásokon kívül örtiloson is megáll. A Szigetvár—Szentlőrinc között, a déli motorvonatpár a jövőben munkaszüneti napokon is közlekedik: Szentlőrincről 11 óra 05 perckor, Szigetvárról pedig 12 óra 12 perckor indul. A Dombóvárról utazó diákok hazautazását gyorsítja a MÁV oly módon, hogy a Báta- székre induló vonatot 11 óra 55 perc helyett 13 óra 42 perckor indítják Dombóvárról. A szabad idő jobb kihasználása érdekében a Dombóvár— Komló valamint a Pécs—Ba- latonmáriafürdő között, egy- egy vonatpárt az utó- és elö- idényben is közlekedtetik: november 8-ig, illetve március 7- től. A Dombay tónál megálló idényvonatokra is vonatkozik ez az intézkedés. A MÁV, a lecsökkent utas- forgalom miatt néhány vonat indítását megszünteti így a Sellyéről 0 óra öt perckor Siklósra induló motorvonatot, a fürdőidényben Pécsről nem indítják Harkányfürdőre a 6 óra 35-ös vonatot, a munkaszüneti napokon Harkányból 16 óra 54 perckor induló pécsi személy- vonatot. Villány és Magyarbóly között a továbbiakban nem közlekedik reggel és késő este egy-egy vonatpár. A Pécs—Eszék között közlekedő motorvonat indítási idejét is módosították, az utazó- közönség kívánságára. Pécsről a jövőben harminc perccel korábban, azaz 7 óra 43 perckor indul az eszéki vonat. Az egy hét múlva életbelépő vasúti és autóbusz menetrendről egyébként részletes tájékoztatást kaphat az utazóközönség, ugyanis a MÁV és a VOLÁN már megjelentette a menetrendkönyvet: azok a pályaudvarokon illetve az utazási irodákban megvásárolhatók. PÉCSI ELŐADÓKKAL Településtörténeti konferencia A Dunántúl településtörténete címmel kétnapos országos konferencia kezdődik május 26- án Székesfehérváron az MTA veszprémi és pécsi bizottsága, valamint a Magyar Történelmi Társulat dunántúli szervezetének szervezésében. Az előadók között pécsiek is szerepelnek. Az első nap fő előadását Rúzsás Lajos, az MTA Dunántúli Intézet osztályvezetője tartja „A Dunántúl társadalmi fejlődésének fő vonásai 1686-—1768" címmel. Elhangzik T. Mérey Klára, tudományos főmunkatárs „Somogy népe Szigetvár eleste után”, Andrásfalvy Bertalan főmunkatárs „Délkeletdunántúli népesség sorsa a Rákóczi szabadságküzdelmek idején”, Szita László levéltárigazgató „Délszlávok betelepítése Baranya megyébe”, Kopasz Gábor főlevéltáros „Baranya megye elnéptelenedése a török hódoltság idején”.
