Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-10 / 126. szám
Harminc éve szabadult fel Csehszlovákia A barikádokon akkor már kilencvenhat órája nem aludtak. Május 5-e óta a zsákba szorult, de túlerőben levő és utolsó bosszúra, vérfürdőre készülő Gestapo és SS-csapatok gyújtogattak, gyilkoltak Prágában. A 9-ére virradó éjszaka különösen nehéz volt Az Óváros téren felhőkig csapó lángokkal égett a hatszáz éves, gótikus városháza. A szabad rádióadó órák óta sugározta: „Segítsetek! Segítsetek! Prága hívja a Vörös Hadsereget, Prága hívja a Vörös Hadsereget! Segítsetek, segítsetek!’'... És 9-én hajnali ötkor hatalmas dübörgés rázta meg a smíchovi kerület munkásházait: Ribalko és Leljusenko marsall T—34-esei száguldottak be a száztornyú városba. Soha ennyi embert még nem talált a prágai hajnal az utcákon. — összehasonlítva a világgal — szintén kedvező Csehszlovákiában. Az 1000 lakosra jutó televíziókészülékek száma több mint Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Svájcban. A hűtőszekrényekkel való ellátottság Anglia színvonalán van. Csak a gépkocsik számában áll Csehszlovákia a fejlett nyugati országok mögött, jóllehet a helyzet gyorsan változik; 1975-ben tíz lakosra jut 1 gépkocsi. A KGST-ben A külkereskedelem jelentős helyet foglal el a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságában. Mintegy 20%-kal vesz részt a nemzeti jövedelemben. Csehszlovákia magasan fejlett iparral (elsősorban gépgyártó iparral, de vegyiparral, könnyűiparral, stb. is) rendelkező ország. Ugyanakkor hazánknak, ehhez mérve kicsi a belső piaca, kevés a saját nyersanyag- bázisa. Csehszlovákia ezert függ a legszélesebb nemzetközi árucserétől, amelyben ugyanakkor a nemzetközi együttműködés hatékony és hasznos eszközét látja. Az ötödik csehszlovák ötéves terv (1971—1975) azzal számol, hogy — az előző ötéves tervvel (1966—1970) összehasonlítva —■ külkereskedelme 36—38 százalékkal több lesz. A terv számol azzal, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktív szerepe erősödni fog a nemzetközi munkamegosztásban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok és főként a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kiemelt fejlesztése mellett, dinamikusan fognak . fejlődni Csehszlovákia kapcsolatai a kapitalista és a fejlődő országokkal is. Az elmúlt huszonöt év alatt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi forgalma mintegy hétszeresére nőtt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1973. évi külkereskedelmi összforgalmából több mint 65% a szocialista országokra, nem egészen 25% a fejlett kapitalista államokra és megközelítőleg 10% a fejlődő országokra jutott. Csehszlovákia legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Már hosz- szabb ideje a csehszlovák külkereskedelem összforgalmának hozzávetőleg egyharmada esik rá. A külkereskedelmi összforgalomnak nagyjából további egyharmada a szocialista országokra esik. Csehszlovákia második legnagyobb kereskedelmi partnere az NDK, a harmadik helyet Lengyelország foglalja el. Dinamikusan fejlődik Csehszlovákia kereskedelme Magyarországgal. A nemzetközi munkamegosztás mélyítését kifejezi a MNK és CSSZK közötti árucsere dinamikus növekedése, amely már két évvel ezelőtt elérte az idei évre tervezett volumenjét és először túllépte a félmilliárd rubeles értékét. Különösen örvendetes az, hogy a szélesedő gazdasági kapcsolatokat mind jobban áthatnak közvetlen kooperációk és közös vállalkozások. A közös együttműködés további fejlődése számára nagy jelentőséggel bírnak közös nagy tervek, mint például adriai kő- olajvezeték és a ^dunai vízművek felépítésének a terve. A szocialista integráció dinamikus fejlődése komplex programjának teljesítése mutatkozik a csehszlovák—magyar együttműködés összes területén. Ebben van a távlat. Biztosítéka azoknak a kapcsolatoknak, melyek kölcsönösen előnyösek, sokoldalúan hasznosak és az egész szocialista közösség erősítését jelentősen segítik. Rácz György FOTO: J. Blazej a CTK Modem áruház Prágában, Fejlődésünk A mikor a szovjet hadsereg harminc évvel ezelőtt, 1945. május 9-én befejezte Csehszlovákia felszabadítását, már világos volt, hogy az új csehszlovák állam sem bel- sem külpolitikájában nem lesz a München előtti köztársaság folytatója. Már 1945- április 5-én kihirdették a kosicei kormányprogramot, amelynek megalkotója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A kosicei kormányprogramot, a nemzeti és demokratikus forradalom egységes programját, elfogadták és teljesítésére kötelezettséget vállaltak a Nemzeti Front összes többi pártjának képviselői. A kollaboráns nagytőke elleni forradalmi lépések, amelyeket a program tartalmazott, gyengítették a burzsoáziát. A következő esztendők a politikai hatalomért folyó döntő küzdelem idejévé váltak. Az összecsapásban nagy sikert jelentett a CSKP számára a kulcsiparágak, a bankok és a biztosítók államosítása 1945. októberében, valamint az alkotmányozó nemzetgyűlésbe történt választások 1946 májusában. A CSKP a választásokon a szavazatok 38 százalékát szerezte meg és az ország legerősebb pártja lett. A kormány elnöke: Kle- ment Gottwald elvtárs. Győzelem és segítség A politikai hatalomért folyó harc főként 1947 második felében erősödött és 1948 februárjában érte el csúcspontját, amikor a kormány jobboldali miniszterei beadták lemondásukat és mély politikai válságot idéztek elő, amely döntő hatalmi összecsapásba nőtt át. 1948. februárja eldöntötte a szocialista forradalom alapkérdését — a politikai hatalom teljesen átment a proletariátus kezébe. A csehszlovák nép a szocializmus építésének útjára lépett. Az első ötéves tervben (1949— HÉTVÉGE 1953) a nehézipart részesítettük előnyben. Az egész nép rendkívüli erőfeszítése meghozta eredményét az első ötéves terv teljesítésében. 1953-ban az ipari termelés színvonala, az 1948. évihez képest, együttesen 93%-kal emelkedett. Gyorsan történt a mezőgazdaság kollektivizálása, amelyet az osztályharc jelentős fokozódása kísért a falvakban. Az 1956—1960. évi második ötéves terv az élet- színvonal további emelkedését hozta. 1966-ban az ipari termelés 66%-kal volt magasabb mint 1955-ben, a mezőgazdaságban pedig a szocialista szektor 1959 elején már a földterület 83%-án gazdálkodott. Gazdasági területen győzelmet arattak a szocialista termelési viszonyok és lényegében teljesített volt a legnagyobb feladatok egyike — a parasztság megnyerése a szocializmus számára. A népgazdaságban azonban mind nagyobb nehézségek keletkeztek, amelyek elsősorban a gazdaság exteozív fejlődéséből következtek, az 1962—1964. években a népgazdaság stagnálni kezdett. A jobboldali és revizionista erők kihasználták ezt. Fokozatosan szervezkedni kezdtek és a külföldi reakció támogatásával 1968-ban belpolitikai válságot idéztek e!ő. Ellenforradalmi fordulatra irányuló kísérletüket a testvéri szocialista országok segítség- nyújtása, 1968. augusztusában végrehajtott internacionalista szolidaritási akciójuk hiúsította meg. 1969 áprilisától a CSKP új vezetésével, élén dr. Gustáv Husák elvtárssal, országunk mind politikailag, mind gazdaságilag konszolidálódott és kialakultak a fejlett szocialista társadalom további sikeres építésének előfeltételei. Az ipar országa A csehszlovák ipar ma hat hét alatt annyit termel, mintáz egész 1937. esztendőben. A termelés a háború előtti helyzethez viszonyítva nyolcszorosára nőtt, össztermelésével a világ ipari össztermelésében 1,7%-kal vesz részt. Ha azt vesszük, hogy a lakosság létszáma a világ összlakosságának 0,4%-át teszi, ez azt jelenti, hogy az egy lakosra számított ipari termelés mennyisége négyszer több a világ átlagánál. Elsősorban a fejlett ipari termelésnek köszönhető, hogy hazánk relatív gazdasági színvonala eléri a Közös Piac országainak átlagát és a bruttó hazai termékre átszámítva 2000 dollár jut egy lakosra. Az új ipari üzemeket Szlovákiában létesítettük, amelyek ma önmaguk kétszer többet termelnek mint az egész háború előtti Csehszlovákia. Itt épült a Keletszlovákioi Vasmű, amely a legnagyobb európai üzemek egyike, vagy a Bratislava melletti Slovnaft petrolkémiai kombinát, az első csehszlovák atomerőmű, stb. A kohászat, az energiaipar, a vegyipar és a gépipar kiemelt fejlesztése alapvetően megváltoztatta a csehszlovák ipar jellegét. A gépipar kulcsiparággá vált, amely kb. 30%- kal részesedik az ipari össztermelésben. A csehszlovák víz- és gőzturbinák, hengerlő berendezések, numerikus vezérlésű szerszámgépek, óriás méretű főtengelyek tengerjáró hajókhoz, atomerőmű berendezések, tehergépkocsik, villanymozdonyok, sportrepülpgépek, vadász- fegyverek, a komplett vegyipari, gépipari, cementgyári, élelmiszeripari és más üzemi berendezések az egész világon ismertek. 1975-ben Csehszlovákia 14 millió tonna acélt és 8,8 millió tonna nyersvasat állít elő és ezzel a világ iparilag legfejlettebb országai közé tartozik. Ezek az eredmények a KGST sikerét jelentik. Mezőgazdaság Hazánk 7 millió hektárnyi mezőgazdasági földterületéből a szocialista szektor a földterületnek több mint 90%-án gazdálkodik. Termelése első háború utáni évtől kétszeresére emelkedett. 1966—1970-ben a termelés évenkénti átlagnövekedése 4,8% volt, (Franciaországban 1,3, Olaszországban 2, az NSZK-ban 3,6 százalék). A mezőgazdaságban dolgozók száma felére csökkent. A mezőgazdasági szövetkezeteket és állami gazdaságokat most kooperációs csoportosulásokba vonják össze, amelyeknek több ezer hektárnyi földterülete és ennek megfelelő állatállománya van. Mező gazdasági gyárak létesülnek amelyek húst, tejet, tojást, ga bonát, burgonyát, cukorrépát gyümölcsöt és zöldséget termel nek. Ezeknél kifizetődő a nagy teljesítményű gépek és bérén dezések alkalmazása. Gabonafélékből emelkedik a termelés és nincs messze az idő, amikor Csehszlovákia a gabonatermelésben önellátó lesz és kivitelre is jut. Az állat- tenyésztés 1973-ban 1,420 000 mázsa marha-, sertés- és baromfihúst, 4,5 milliárd liter tejet adott. A hústermelés húsz év alatt több mint kétszeresére, a tejtermelés és tojástermelés háromszorosára emelkedett. Hol tartunk? A kapitalista Csehszlovákiában Szlovákia elmaradt országrész volt. Gazdaságilag 50 évvel maradt el Csehország mögött. A háborút követő harminc év alatt a nemzeti jövedelem ötszörös növekedése egyenlő arányban érinti az összes állampolgárokat és Csehszlovákiában biztosítja a személyi és társadalmi fogyasztás céltudatos növelését. A lakossági jövedelmek emelkedését elsősorban a havi átlagbérek növekedése (az átlagbér 1974. első félévében 2183 korona volt) befolyásolja, miközben az életfenntartási költségek csak jelentéktelenül emelkednek. Csehszlovákiában az 1975. évi átlagos reálbér hozzávetőleg két és félszerese a háború előttinek. A személyenkénti és napi 3100 kalóriás fogyasztással Csehszlovákia az USA és Kanada színvonalán áll, a húsfogyasztásban (az 1973. évi személyenkénti 76,5 kg-val) megelőzte Dániát, Olaszországot, Ausztriát és más országokat. A háztartások tartós fogyasztási árucikkekkel való ellátottsága Új városrész épül Bratisfavóban. Segítsetek!