Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-08 / 124. szám

e Dunántúli napló 1975. május 8., csütörtök wfvMH ■KI ' lilll • ••. • . : .;• . :' :'• • :: :: . : x.:: ''• .v.%>v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.x\v.\v.v.v.v.v.v.v.;.v.v.;.v.xvx. , ........ „ Meddig kell még sorba állnunk?" A Lvov-Kertváros kereskedel­mi ellátását biztosító üzletháló­zatot a városrész tervei tartal­mazzák. Az élelmiszerellátást néhány szaküzlet és ABC áru­házak — így a cikkben a ké­sedelmes építkezés miatt hiá­nyolt 1280 négyzetméteres ABC áruház is — hivatottak biztosí­tani. A tanács illetékes szervei az ABC áruház terveit időben el­készítették. a kivitelezést még 1972-ben megrendelték. Az épület tervében eddig nálunk nem alkalmazott, de igen kor­szerű szerkezeti elemek (poli- acélváz) szerepelnek. A poli- acélvózat a kivitelező Baranya megyei Építőipari Vállalat ez- ideig gyártási nehézségek miatt megszerezni nem tudta, ezért az áruház kivitelezésére — jól­lehet az építkezést megkezdte — kivitelezési szerződést még nem kötött. Jelzése szerint az épület műszaki átadását szer­ződés szerint 1976. június 30. előtt nem vállalhatja, bár a maga részéről mindent meg­tesz a határidő tényleges elő­rehozatala érdekében. Ismerve a Lvov-Kertváros-i ellátási nehézségeket, neveze­tesen, hogy az ott lakó lakos­ság számához képest legalább 600—800 négyzetméter eladó­tér hiányzik, és ismerve ennek a helyzetnek a lakosságot érin­tő kihatásait, az 1976. évi mű­szaki átadást nem fogadhatjuk el határidőként, s mivel az épít­kezés az 1972. évi megrende­léstől már eddig késedelmet szenvedett, ragaszkodunk az 1975. év végi átadáshoz. Sőt, az építőipart tevőlegesen is ségítjük. Addig is minden ren­delkezésre álló eszközzel igye­keztünk — az adott lehető­ségeken belül — pótolni a hiányzó üzleti alapterüleíet és felvonulási épületben, ideigle­nes helyiségekben élelmiszer­árusítást szerveztünk. így mint­egy 200 négyzetméter eladó­teret sikerült biztosítanunk, bár a kb. 800 négyzetméter szük­ségletet ez közel sem képes pótolni. A nemrég megnyílt zöldségboltban éppen ezért engedélyeztük és szorgalmaz­tuk az élelmiszer árusítását, ami bizonyos mértékig enyhít­het a helyzeten. Ugyanígy az ez év augusztusában átadásra kerülő további zöldségbolt, húsbolt és tej-kenyér bolt is. Végleges megoldást termé­szetesen ezek sem hoznak, ah­hoz a nagy alapterületű ABC áruház mielőbbi üzembehelye­zése szükséges. Balaskó István tervosztályvezető 5 A szerkesztőség postájából Hétszáz telektulajdonos vár ja a hétfőt! Hogyan műveljük ezután a földünket? A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 1963 óta dolgo­zom és Pécsett lakom. 1965-ben Aranyosgadányban örö­költem 400 négyszögöl szőlőt és 1200 négyszögöl szántót. A mezőgazdasági munkákat eddig a tsz megfelelő bérért elvégezte. Úgy hallottam, hogy ezután kívülállóknak nem dolgoznak, amit az elnök is megerősített. Aranyosgadányban nincs maszek fuvaros, akivel ezt a munkát elvégeztethetném. Szeretnék választ kapni a Pécsi járási Tanács mezőgazdasági osztályától, hogyan művel­jük meg a területet. Vagy ezután gazt termeljünk? Bagó József ¥ Megérdemelt Tilalmi tábla dicséret - rossz helyen | agyar Tibor pellér- di olvasónk leve­léből: „Pellérd és Keresz­tespuszta között még a múlt év nyarán megépítették az autóbusz kitérőt, de mi haszna, ha a buszok nem állnak meg. Tudomásom szerint az az oka, hogy a kitérő elkészülte után nem helyezték el a megállót jel­ző táblákat. Ha valóban így van, ezt enyhén szólva is érthetetlennek tartjuk, mert a községünk belterü­letén lévő megálló több mint egy kilométerre van az említett kitérőtől. Talán mondanunk sem kell, hogy mennyi fáradságot jelent ez a szőlőikbe, kiskertjeik­be naponta kijáró pellér- dieknek, de nagyon sok Pécsről kiutazó telektulaj­donosnak is." Azt hiszem érdemes észre­venni a jót is és arról a nyil­vánosság előtt beszélni. Ezt szeretném én is tenni ezzel a néhány sorral, mellyel köszö­netét mondok a VILLGÉP Szö­vetkezet mohácsi szervize dol­gozóinak azért, hogy a Toshi­ba rádió-magnó készülékemet kifogástalanul rendbe hozták. Tudom, más válialatnól is jól dolgoznak, viszont itt lelkiis­meretesen még azt is megcsi­nálják, amiből esetleg később lehet hiba. Ügy gondolom, jó munkájuk megérdemli a dicsé­retet. Maurer János Villány Számlafizetés kamattal vagy anélkül Mi, tv-tulajdonosok szeret­nénk a Postaigazgatóság ille­tékeseitől választ kapni arra, hogy meddig lehet a tv-szám- lát kiegyenlíteni késedelmi ka­mat nélkül? Mi úgy tudjuk, hogy a tv- számlákat a kézbesítők min­den páratlan hónapban 5-ig veszik át. Azt is tudjuk, hogy két napig náluk lehet és ha a címzettet nem találják ott­Pécsett a Kossuth Lajos utca és a Zetkin Klára utca sarkán helytelenül helyeztek el egy tilalmi táblát. A kiegészítő táblán megadott tilalom a Zetkin utcára vonatkozik és nem a Kossuth Lajos utcára. Hogy a gépjárművezetők ne mosolyogjanak, kérem, hogy a kitett táblát sürgősen he­lyezzék át az ellenkező oldal­ra úgy, hogy a tilalom a Kos­suth Lajos utcára vonatkozzék. Keszthelyi István ny. postaműsz. főfelügyelő Emberség Járóképtelen kislányom toló­kocsija elromlott. Ez a Mecseki Szénbányák Építési özem Zet­kin Klára szocialista brigádjá­nak a tudomására jutott, akik a kocsit teljesen felújították és úgy hozták vissza. Ezért a ne­mes tettükért kislányommal együtt őszinte köszönetünket fejezzük ki. Ennyit a levélből, amelyhez ki­egészítésképpen hadd tegyük még hozzá a Pellérdi Községi Közös Tanács elnökétől, Kuti Lajosnétól kapott információ­kat. — A levélíró által említett „nagyon sok kistelkes", egész pontosan, 700 kert- és szőlő- tulajdonost és 260 kataszteri holdat jelent —- mondotta. — Ekkora terület és ennyi ember akár egy külön autóbusz jára­tot is megérdemelne, s ehe­lyett még e nagyon szerény igényüket is csak félig-mea- dig elégítették ki. Ugyanis a két hónappal ezelőtti helyszí­ni bejárás során a KPM, a Já­rási Rendőrkapitányság és a Volán Vállalat képviselői meg­győződtek ugyan a kitérő el­készültéről, mégis elzárkóztak a használatbavétel engedélye­zésétől. Hég mindig nem biztos X**X*X’X*X*X‘X*X*X*X*X*X*X*X‘X*X‘!* Mellőzve az erről készült jegy­zőkönyv részletezését, csak a lényegét jegyeztük ki, ami sze­Fenyős Gáborné X; •••. • • • : :‘ '■ x • . .... : ; : Villányban nincs művésztelep hon, akkor fel kell szólítani a számla kiegyenlítésére. Viszont előfordul, hogy a számlát a hónap közepén hozzák ki elő­ször. Szeretnénk tudni mikortól lehet késedelmi kamatot kérni az előfizetőtől és mennyit. Sütő József Már többször olvastam a villányi művésztelepről. A Du­nántúli Napló is gyakran a villányi szabadtéri alkotómű­helyről ír. Az úgynevezett vil­lányi művésztelepről szó sem lehet, mert sem Villányban, sem a határában nincs alkotó-, illetve művésztelep. A szob­rásztelep és alkotóház is Nagy- harsányhoz tartozik, mert Nagyharsány határában van. Én, mint őslakos kérem, hogy a jövőben próbálják Nagyhar- sányhoz írni a művésztelepet. Fóris József Nagyharsány rint a buszmegállót csak az esetben adják át rendeltetésé­nek, ha az út mindkét oldalán elkészítik a magasított sze­géllyel ellátott utasfelszállót és a kitérők belső szegélyén biz­tosítják a közúti árok vízelve­zetését. A jegyzőkönyvet szó szerint a következő mondattal fejezték be: „A megállók üzembehelyezése a lenti mun­kák elvégzése után helyszíni bejárással lehetséges." Tehát még mindig nem biz­tos, csak „lehetséges". Ennek azért adtunk különös hang­súlyt, mert az említett munkák elkészítését a helyi tanács, il­letve az elnökasszony gondjai­ra bízták. — Eredetileg a buszmegálló ügyében csupán az volt a fel­adatom, amit a Megyei Ta­nács építési és közlekedési osz­tályától kaptam — mondotta. — Levelükben arra kértek, hogy vegyem fel a kapcsola­tot a KPM Közúti Igazgatósá­gával, mellyel már előzőleg megállapodtak abban, hogy a megyei útcsatlakozók kereté­nek terhére készítsék el az autóbuszmegállókat, illetve ki­térőket. Hát ezért találtam fur­csának, hogy a legutóbbi hely­színi bejárás során mégis ránk testálták az említett hiányok pótlását. Ha elfogadjuk, ki let­tünk volna téve annak, hogy a szakszerűtlen kivitelezés miatt ismét elodáznák a használat­ba vételét. Annak, hogy e sorok megje­lentetését egy egész hétre mi is elodáztuk, az az oka, hogy a válaszadásig ennyi türelmi időt kértek tőlünk a Közúti Igazgatóságon. Megérkezett a válasz Nos, örömmel közölhetjük, hogy az említett türelmi időt megfelezve, már e hét első napján megkaptuk a választ, mely szerint a Közúti Igazga­tóság üzemmérnöksége pótol­ta a hiányt. Az út mindkét ol­dalán elkészült a járdasziget, és a vízelvezető árok, s ezután már csak az újabb úthatósági szemle eredményén múlik, hogy a buszmegállót átadják ren­deltetésének. Dr. Kiss Elemér révén a Vo­lán 12. Vállalattól is megér­kezett a válasz. — Az első beállásunkra a hatósági szemlét követő hét­főn kerülhet sor, mert általá­ban e napon történnek a me- metrend változtatások is — mondotta. Eszerint most már valóban csak az illetékes hatóságokon múlik, hogy erre a hétfői nap­ra mielőbb sor kerüljön. P. Gy. Egy bar éber élete 5. — Tehát Komló 1952-ben vá­ros lett. Innen kanyarodtunk el ... — Megalakultak a városi szervek, én a városi DISZ szervező titkára lettem. Ez 1952 áprilisában történt. Rengeteg adminisztráció terhelte a mun­kát; hajnaltól hajnalig gyűlé- seztünk, írtunk, mint az író­deák. Persze ez nekem nem na­gyon tetszett. Ezernyi rendez­vényünk volt, de kik ültek be elsőnek? Az irodisták, alkal­mazottak. Ez is valami, persze, de hol vannak a melósok? Többségük bejáró volt, nem le­hetett megfogni őket, mások legényszállásokon laktak, nem ért el utánuk a kezünk. Politi­kai munkát csak a bányában lehetett végezni, ott észrevet­ték az embert, s komolyan is vették. így aztán, többet jár­tam a bányába, mint egy mű­szaki. — Hogy él önben az akkori Komló emléke? — Komlónak sok arca volt. Ekkoriban került napirendre a Vasmű építése; Komló és Sztá- linváros neve összeforrt. Ne­künk kellett biztosítani a sze­net, kokszot — jött tehát az ember, a gép, a pénz. Úgy éreztük, egy hatalmas ütközet első vonalában harcolunk. Nem tudtunk elfáradni. Aztán volt egy másik arca is Komlónak, természetesen, ez a kocsmák, italboltok világa. Ez nagyon sok gondot okozott nekünk. Mit mondjak? A városi DISZ-titkár úgy aludt el mellettem a le­gényszállón minden este, hogy kitette az éjjeliszekrényre a csőretöltött pisztolyt.. . — Komló azt a feladatot kapta ekkor, hogy érje el az 500 vagonos napi termelést. — Igen, pontosan erről volt szó, s ezzel függött össze a mi kísérletünk is. Mert a szén- termelés fokozásának a feltá­rás ütemének növelése volt az előfeltétele. Ügy éreztem, itt az alkalom. Megszabadulhatok az íróasztaltól, s megmutatha­tom, mit tudok. — Konkrétan hogy történt? Mi volt a 100 méteres mozga­lom ötletének szülője? — Természetesen a legfon­tosabb ebben a tekintetben az a hatalmas igény volt, melyet velünk, feltárókkal szemben tá­masztottak. De az egész do­logban része van a véletlennek is. Egy szép, meleg májusi na­pon beállított hozzánk Kolozs­vári Grandpierre Emil. Akkor újságíró volt. Ismertük már egy­mást, tudtuk, mi következik: mondjatok valami szép, roman­tikus dolgot, gyerekek...! A bányába nem szeretett lemen­ni, de a szép történeteket an­nál inkább szerette. Ott volt Ambrus Jenő is, a városi párt- bizottság titkára. „Mit lehet itt mondani, ro­mantikusát, te Emil? — mond­ja neki. Mire én: „Ambrus elvtárs. Én mondok egyet. Engedj vissza a bányá­ba, s havi 100 métert haladok előre . ..” Csend lesz. Szeme hamiská­san ragyog. — Hát így történt... — Akkor találta ki? — Ők azt hitték ... Persze erről szó se volt, nekem már készen voltak skicceim is ... — És a folytatás? — Harc hosszú hetekig. — Mert? — Mert senki sem akarta el­hinni, hogy lehetséges ... IV. HANGFAL-ATTÖRÉS Üj Komló, 1952. június 6. „A DISZ-fiatalok lelkes mun­kával fogtak hozzá június 2-án a 100 méteres mozgalom be­indításához. Molnár elvtárs, a DISZ-bizottság szervezőtitkára komoly, megfontolt, harcos el­határozása indította el ezt a mozgalmat azért, hogy biztosí­tani tudjuk minél előbb a Sztá­lin Vasműnek az elegendő sze­net ... II (Folytatása következik.) Jogi tanácsadó Z. L. a közeli napokban fe­jezi be iskoláit. Nemrég kö­tött házasságot. Kérdése: Egy évnél rövi- debb munkaviszony esetén is jogosult lesz-e gyermekgon­dozási segélyre? Igen, ha az iskola nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követő 90 napon be­lül munkaviszonyt, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt lé­tesít, melyben legalább napi hatórás munkaidőben dolgozik. Egyúttal arról is tájékoztat­juk olvasónkat, hogy a gyermek- gondozási segélyre jogosultság szempontjából a nappali isko­lán végzett tanulmányokat ak­kor kell befejezettnek tekinteni, ha a tanuló a megkezdett is­kolatípus utolsó évfolyamának osztályvizsgáját letette, végbi­zonyítványt szerzett. A munkaviszonyba lépéshez megkívánt 90 napos határidő kezdő időpontja az alábbiak szerint számítandó: a) Ha a dolgozó iskolai tanul­mányainak befejezését az utol­só év végbizonyítványával iga­zolja, a 90 napot a bizonyít­vány lezárásának napjától kell számítani. b) Ha az iskola befejezését ma­gasabb szintű bizonyítvánnyal (érettségi bizonyítvány, oklevél, szakmunkásbizonyítvány, stb.) igazolja, úgy a 90 napot ennek a bizonyítványnak a keltétől kell számítani. Kiss T. J. az iránt érdeklő- dik, hogy a továbbtanuló dol­gozót lehet-e a tanulmányi idő alatt esti, illetve éjszakai munkára beosztani munka­helyén? A továbbtanuló dolgozók fog­lalkoztatásával kapcsolatban a 15/1967/XI. 18,/MüM. számú rendelet 1. §-a előírja, hogy az alsó, közép- vagy felsőfokú ok­tatási intézmény esti vagy le­velező taqozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoz­tatható olyan munkaidőbeosz- tásban, illetőleg nem kötelez­hető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely őt a kötele­ző foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illetőleg az azokon való aktív részvétel­ben akadályozza. A továbbtanuló dolgozó csak beleegyezésével kötelezhető más helységben végzendő mun­kára a tanítási napokon és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt. A tanul­mányokat befejező vizsgaidő- szak (érettségi, államvizsga) esetén pedig az azt megelőző három hónap alatt. A. T. a bérlő karbantartási kötelezettsége felől érdeklő­dik. Kérdése: Miként és mely jogszabály rendezi a lakás karbantartását? Az érvényes lakásügyi jog­szabályok közül az 1 /1971 ./II. 8./ÉVM. sz. rendelet az 56. íj­ában határozta meg a „karban­tartás” fogalmát. Karbantartás (az épület, a lakásberendezés stb.) állagának és rendeltetés- szerű használatának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák elvégzése, to­vábbá a dolog értékéhez viszo­nyítva nem jelentős értékű egyes alkatrészek cseréje. A rendelet az 57. §-ában külön is előírja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és beren­dezéseinek kdrbantartása köré­ben a bérlő kötelezettségét, kü­lönösen : a) a padlóburkolat szükség sze­rinti védőkezelésére, b) a falak szükség szerinti fes­tésére (meszelésére), c) a tapéta szükség szerinti cse­réjére, d) az ajtók, ablakok és lakás- berendezések — bérbeadóra nem tartozó - szükség szerinti mázolására, e) a zárak, vasalások cseréjére is, stb. I BÉKÉS SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom