Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-07 / 123. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 123. szám 1975. május 7., szerda Ára: 80 fillér Sokat ígérő távlatok Saigonban A gazdasági hatékonyság fokozása hazánkban nem új, de mind sürgetőbb követelmény. „Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott — idézzük a kongresszusi beszámolókból —, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai erőinek és lehetőségeinek jobb kihasználása, másrészt a szocialista gazdasági együttműködésben rejlő, Tiagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása." Nem teljesíthetetlen feladatról van szó. íme bizonyságul egy széles körben ellenőrizhető — tegyük hozzá — követhető példa. Tizenhat éve készítenek háztartási hűtőszekrényeket Jászberényben. E tartós fogyasztási cikk választéka bővük, minősége, kivitele jobb és szebb lett, s az ára sem emelkedett. Sőt kisebb mértékben csökkent. Könnyű a jászberényieknek — mondhatnánk —, hiszen időközben gyártmányuk luxustermékből tömegcikké vált. Valóban, ugrásszerűen növekedett a sorozatnagyság : évi 20 ezerről több mint 400 ezerre. De nem automatikusan. Céltudatos fejlesztő munkával, licenc vásárlással megteremtették a verseny- képesség feltételeit. Ezért nem okoz különösebb gondot számukra az importált hűtőszekrényekkel való verseny, az idei 50 ezer darabos szocialista behozatal. A baráti országok maguk is 70 ezer darab hűtőszekrényt vásárolnak 1975-ben, a tőkés piacokon pedig 120 ezret értékesítenek a jászberényiek. A versenyképesség, a siker képlete: minden piacon értékesíthető, korszerű, olcsó termék. A képlet egyszerű, a feladat bonyolult. De megoldásához nagy lehetőséget és sok segítséget kapnak a vállalatok szocialista államunktól és a KGST-országoktól. Az 1976— 1980-as időszakra szóló tervek nemzetközi egyeztetése befejezéséhez közeledik. Máris megállapítható, hogy hazánk külkereskedelmi forgalma a KGST- országokkal — változatlan áron számolva — 40—45 százalékkal lesz magasabb 1980-ban az 1975. évinél. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek még mintegy 10 százalékos túlteljesítése várható, akkor megállapíthatjuk: a vállalatok többségének legfőbb értékesítési, beszerzési gondjai sok évvel előre megoldottak. A hazai szükségletek és a KGST-országok várható igényei a feldolgozó üzemek, vállalatok termelő kapacitásainak legalább 60—70 százalékát öt évre előre leterhelik. Ez megbízható alap a gazdálkodás, a fejlesztés stabilitásához. A vállalatok szellemi energiáit ugyanis nem aprózzák szét a piacszerzés, a máról holnapra élés gondjai. így minden erőt és figyelmet a versenyképesség fokozására, a minőség javítására, a termékösszetétel korszerűsítésére, az olcsó, gazdaságos munkára — a jövő megalapozására — összpontosíthatnak. Hogy még biztosabb és szélesebb alapokra kerüljön a szocialista nemzetközi munkamegosztás, hogy növekedjék a valamennyi piacon előnyösen értékesíthető termékek aránya, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A z újkeletű világgazdasági változások hatására a hatalmas és gazdag tőkés országok fejlődésükben megtorpantak, s új utak és módok keresésére kényszerülnek, hogy kilábaljanak a stagnálás, a visszaesés, az infláció és a munkanélküliség zsákutcájából. S ebben a korban, rövid és ' hosszabb távon egyaránt a szocialista nemzetközi összefogásra építve tette közzé az MSZMP programnyilatkozatát, amely szerint hazánk a következő 15—20 évben a „fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisának megteremtésével gazdaságilag fejlett országgá válik”. És minden nap értelmes, eredményes munkája, a negyedik ötéves terv sikeres teljesítése közelebb hozza e lelkesítő, sokat ígérő távlatokat. Kovács József Jó ütemben haladnak a Metró II. vonalának építési munkái. A Deák téri mélyállomás szerkezetileg elkészült, megkezdődtek a belső beépítési munkálatok. A padló gránit-, az oldalfal márványburkolatot kap, a tetöoszlopokat rozsdamentes acéllemezzel borítják. Szigetelik a kész vonalalagutat a Deák tér és a Felszabadulás tér között. Valóságos tisztavizű „tengerszem” keletkezett a vasasi külszíni bányafejtés kráterében. Erb János felvétele Gépipari bázisüzemre lenne szükség ÚJ GYÁRAK PÉCSETT? 3,8 milliárd forint iparfejlesztésre Szomorú tény: Pécs az ipar- fejlesztés ütemét tekintve az öt nagyváros között a negyedik helyet foglalja el, holott másfél évtizede még az első volt. Hol tart ma a város az ipar- fejlesztésben? Mi várható e területen a következő tervciklusban? - erről tartott tegnap délután előadást — a műszaki és közgazdasági propaganda hónap rendezvényeként — a Technika Házában dr. Hadnagy Árpád, a Pécs városi Tanács ipari osztályának vezetője. Amint azt a/ előadó elmondta, a jelenlegi helyzet a város egyoldalú iparszerkezetének kö-“ szönhető. Pedig érdemes Pécsre ipart hozni, s a város várja is. A munkaerő adott. A pécsiek nem sajnálták a pénzt iparterületek kialakítására: a IV. ötéves tervben 160 milliót költött 300 hektár ipari terület kialakítására a Diósi úton, a Kertvárosban és a Hőerőmű környékén. A fejlődés tendenciái is jól átgondoltak: a gépipar fejlesztésén belül gépeket, berendezéseket, híradástechnikai eszközöket gyártó ipar telepítése, a konfekcióipar fejlesztése a cél. Mi valósult meg e tervidőszakban iparfejlesztési terveiből? 283 millió forintos beruházással elkészült a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregysége, s ez év végére befejezik a 23 millió forintos ráfordítással épülő galvanizáló üzemük építését is. A Fémipari Vállalat új, György-aknai telephelyét is kialakították. Ebben az évben, befejeződik az új nyomda és a Sütőipari Vállalat központi üzemének, valamint az AFIT-szer- viznek az építése. Az elképzeléseknek megfelelően halad a Porcelángyár félmilliárdos rekonstrukciója. Akad lemaradás is. Késve, csak az idén indult meg a Bőrgyár 220 milliós beruházása, az új velúrüzem építése. Ugyancsak az idén látott hozzá a Kesztyűgyár a pécsbányatelepi új üzem kialakításához. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 300 milliós beruházásából egyelőre a vágócsarnok épült fel. A szigeti városrészen létesülő ezer négyzetméteres GELKA- szerviz átadását erre az évre irányozták elő, de az építés csak most indult meg. A faipari és a kesztyűs szövetkezet tervezett beruházását mindmáig nem tudta megkezdeni. Az elképzelések sezrint az V. ötéves tervben ipari beruházásokra 3,8 milliárd forintot költenek Pécsett. A szénbányászat fejlesztése mellett más ágazatoknak az eddiginél dinamikusabb fejlődése várható. Az Egyesült Izzó pécsi gyára 360 millióért új üzemet épít. 70 millió forintos beruházással új üzemmel bűvül a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyára, a Bútorgyár 20 millió forintért új üzemépületet hoz létre. Folytatódik a Porcelángyár, a Bőrgyár és a Húsipari megkezdett rekonstrukciója, illetve bővítése. Új gyárak építéséről folynak tárgyalások. A Szerszámipari Művek szándékozik gyárat építeni. Az év végéig eldől, hogy Pécsett épül-e meg a harisnya- -gyór és a II. rostműbőrgyár. A tervek szerint az új üzemeknek 5800 dolgozóra lenne szükségük, akik közül 2300 szakmunkás. A város vezetői azt szeretnék, ha egy 8-10 ezer főt foglalkoztató gépipari bázisüzem települne a jövőben Pécsre, mely meghatározná a város iparának új arculatát. rendeződik a helyzet Hollandia, Ausztrália és Niger elismerte a forradalmi kormányt A szocialista integráció kibontakoztatásának időszakában élünk. Erőfeszítéseink, eredményeink napról napra erősítik az egyes iparágak, vállalatok helyét, növelik szerepét, lehetőségeit az intenzív nemzetközi munkamegosztás rendszerében. A fejlesztési erők- és az anyagi eszközök olyan célszerű összpontosítása szükséges, amely lehetővé teszi a már elért pozíciók megszilárdítását, kiszélesítését és új területek feltárását. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok elmélyítésében meghatározóak a kormányszintű döntések, a két- és sokoldalú államközi megállapodások. A közös beruházások a szovjet nyersanyagkincsek kiaknázásában, az azbeszt, a cellulóz, a foszfát, a földgázellátás ja/itását szolgálva. A nemzetközileg ösz- szehangolt központi fejlesztési programok, amelyek optimális nagyságú kapacitásokat hoznak létre nagyszabású kooperációkkal a vegyipari termékek, vagy a számítógépek gyártásában. Hamarosan hosszúlejáratú államközi megállapodások rögzítik majd azt is, hogy mennyi almát, baromfit, konzervet, ruhát, cipőt, alkatrészt, szerelési egységet, gépet, berendezést, felszerelést szállíthatunk a baráti országoknak 1980-ig több milliárd rubel értékben. Mindez nagy biztonságot teremt, megalapozza a jövőt, de nem szülhet kényelmet. A vásárlók, a partnerek bizalmát újból és újból lelkiismeretes, gondos munkával, előrelátó fejlesztéssel ki kell érdemelni. Csak így tudunk helytállni, új, kedvezőbb pozíciókat teremteni az egyre szigorúbbá váló versenyben, g tőkés üzleti világ előnyös ajánlataival, kedvező szállítási és hitelfeltételeivel szemben. A „jobb munka, hazai erőink és lehetőségeink jobb kihasználása” megannyi szállal kötődik tehát külgazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez, elmélyítéséhez, a szocialista integráció kibontakoztatásához. A magyar népgazdaság töretlen dinamikus fejlődése, a hatékonyság fokozásának mind határozottabb követelménye feltételezi, hogy munkánkat a termelés, a fejlesztés, az irányítás valamennyi szintjén és posztján az igényes nemzetközi mércéhez igazítsuk. A sorozatnagyságban, a gyártás tömegszerűségében, az alkalmazott technológiában és a termék műszaki jellemzőiben, világpiac nem igazodik a kis országok sajátosságaihoz. Szerencsére nem vagyunk magunkra utalva, a KGST nagyszerű lehetőségeket kínál számunkra. A négymillió lakosú Saigonban az élet visszatért rendes kerékvágásába. A dél-vietnami főváros utcáin nem a rendőrség, hanem azok a polgári ruhás diákok irányítják a közúti forgalmat, akik már két nappal az amerikabarót rezsim feltétel nélküli kapitulációja után önként jelentkeztek szolgálatra. Rendesen működik a telefonhálózat, a piacokat és a vásárcsarnokokat vevők tömege árasztotta el. A lakosság élelmiszerellátását biztosítják. Saigon legnagyobb textilüzeme is újra kezdte a termelést. Többezer személy, aki az előző rezsim összeomlásakor távozott a városból, visszatért. Hollandia, Niger és Ausztrália elismerte a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányát. VDK-beli mérnökök, technikusok, orvosok és tanárok nagy csoportja indult Dél-Viet- nam felszabadított területeire, hogy segítséget nyújtson az új élet építésében. A szakemberek közül sokan a déli országrészben születtek, s most visz- szatérnek, hogy részt vegyenek a mezőgazdaság és az ipar helyreállításában. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa hétfőn meghívta Dél-Vietnam kormányát, hogy vegyen részt a nők nemzetközi éve alkalmából 1975, június 19-től július 2-ig Mexikóvárosban tartandó világkonferencián. A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány teljesen ellenőrzése alá vonta az országhoz tartozó szigeteket a Sziámi-öbölben és a Dél-kínai- tengeren. A dél-vietnami partoktól 70 kilométernyire, a Sziámi-öbölben fekvő Phu Quoc halálszigetet a népi erők és a lakosság május 2-án szabadították fel. A saigoni rezsim idején felállított „tigrisketrecekről” hírhedt Con Son (Puolo Condor) szigetén április 30-án, Saigon felszabadulásának napján a foglyok és a lakosság fellázadtak a Thieu-klikk emberei ellen és a haditengerészettel karöltve átvették • az ellenőrzést. A Dél-kínai-tengeren fekvő Truong (Spratly) szigetcsoport hat szigetét szintén a DIFK haditengerészete szabadította fel. Phu Quoc és Con Son szigeten a hazafiak kiszabadították a politikai foglyokat, s a DIFK haditengerészetének hajóin a dél-vietnami kikötőbe szállították őket. A népi hatóságok segítséget nyújtanak nekik rokonaik és családtagjaik felkutatásában. A népi forradalmi bizottságok Dél-Vietnam egész területén segítséget nyújtanak a saigoni kormányzat által erőszakosan kitelepített lakosoknak. Akik vissza akarnak térni szülőhelyükre, azoknak biztosítják a szükséges közlekedési eszközöket és élelmiszereket A volt saigoni rezsim katonái, tisztjei és hivatalnokai iránt a forradalmi hatalmi szervek emberséges álláspontra helyezkedtek és ez már az első napokban lehetővé tette a nyugalom légkörének kialakulását, az élet gyors normalizálódását a felszabadított városokban és falvakban. Da Nang kikötőjében folyamatosan rakják ki a Szovjetunió és más szocialista országok teherhajóiból az árukat. A Da Nang-í kikötőben tartott barátsági gyűlésen a forradalmi hatalom és a lakosság képviselői őszinte hálájukat tolmácsolták a szovjet népnek a segítségért. *
