Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-06 / 122. szám

1975. május 6., kedd Dunántúli napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Koktél az NDK nagykövetségén Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete a fasizmus alóli felszabadulás 30. évfordu­lója alkalmából hétfőn koktélt adott a nagykövetségen. Részt vett a koktélon Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyi államtit­kár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyi­sége. Ott volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. ♦ fi szovjet sajtó napja A hétfő reggeli moszkvai la­pok vezércikkekben emlékeznek meg a szovjet sajtó napjáról, amelyet május 5-én ünnepel­nek. 1912-ben ezen a napon alapította Lenin a Pravdát, amely kiemelkedő szerepet töl­tött be a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előkészíté­sében, majd a forradalom után a szocialista és kommunista épitőmunka propagandájában. A sajtó napja — írja hétfői vezércikkében az SZKP Közpon­ti Bizottságának lapja — azt a fontos szerepet jelképezi, ame­lyet a párt a sajtónak szán a kommunista építésben, az újtípusú ember nevelésében, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a nemzetközi po­rondon. A Trud, a szovjet szakszerve­zetek lapja a sajtó napja al­kalmából emlékeztet, hogy a Szovjetunióban mintegy 15 ezer napilap, hetilap és folyóirat je­lenik meg rendszeresen. Pél­dányszámúk 1974-ben összesen 342 millió volt, azaz közel százmillióval haladta meg az ország lakosságának lélekszá- mát. ♦ 4- BRÜSSZEL: Lakóépületre zuhant az NSZK-ban a belga légierő egy Mirage típusú re­pülőgépe. Hét személy életét vesztette. KS/D. NAPLÓ, TElEFOrO Ami maradt... A felszabadított Huéban temérdek amerikai hadianyagot és felszerelést semmi­sített meg a felszabadító népi erők tüzérsége. ♦ BUDAPEST: Csehszlovákia Kommunista Pártja prágai bi­zottságának meghívására Ka­tona Imrének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével Prágá- ga utazott a Budapesti Pártbi­zottság és a Fővárosi Tanács delegációja. A küldöttség részt vesz Prága leiszabadulása 30. évfordulójának ünnepségein. 4- LONDON: Anglia haladó közvéleménye ünnepi gyűlé­sen emlékezett meg a fasiz­mus felett aratott győzelem 30. évfordulójáról. Az Angol- Szovjet Baráti Társaság kezde­ményezésére rendezett ünnep­ségen parlamenti képviselők, munkások, alkalmazottak, diá­kok és a kulturális élet kép­viselői vettek részt. ♦ SZÓFIA: Hétlön megkezd­te háromnapos hivatalos bul­gáriai látogatását Szádom Husszein, az iraki Baath párt főtitkárhelyettese, az Iraki Köz­társaság Forradalmi Parancs­noki Tanácsának elnökhelyet­tese. A látogatásra Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB első titkárá­nak, az Államtanács elnökének meghívását a került sor. 4- BUDAPEST: A Schweize­rischer Bankverein és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szervezésében néhány napos látogatásra svájci piackutató küldöttség érkezett Budapestre és megkezdte üzleti tárgyalá­sait. A küldöttség magyar ter­melő és külkereskedelmi válla­latokkal főként szerszámgépek, elektronikus és egyéb ipari be­rendezések, textiláruk eladásá­ról, továbbá kooperációs lehe­tőségekről tárgyal. Lapszemle Bonn harminc év múltán Díszszemle Milánóban A szociáldemokrata párt és a pol­gári liberális szabad demokrata párt kormánykoalíciója végetvetett annak a politikának, amely nem is­merte el a fasizmus szétzúzásának tényét és a háború utáni európai fejlődés eredményeit — írja a hét­fői Pravdában Vlagyimir Mihajlov. Helmut Schmidt szövetségi kan­cellár — mint a Pravda tudósító­jával az NSZK külügyminisztériumá­ban közölték — a háború befejezé­sének 30. évfordulója előestéjén a kormány ülésén nyilatkozatban foglalkozik majd e nevezetes dá­tummal. A kancellár nyilatkozatában az NSZK-nak a Szovjetunióhoz, az NDK- hoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatai normalizálásáról és annak szükséqességéről szól, hogy tovább kell fejleszteni az európai államok békés együttműködését. Schmidt hangsúlyozta, hogy az NSZK nemzetközi szerepe növekedett új keleti politikája eredményeképpen. A nyugatnémet lakosság körében — írja a továbbiakban a tudósí­tó — egyre inkább megértik azt az igazságot, hogy a Szovjetunió­val és más szocialista államokkal váló normális kapcsolatok fejlődése szerves részét képezik ennek az irányzatnak. Mégis — jegyzi meg a szerző — az NSZK-ban számos ellenzéki poli­tikai személyiség a hidegháború foly­tatására hív fel. így ír a Springer-sajtó, Strauss és elvbarátai, akik az NSZK-ban vég­Közlemény Púja Frigyes egyiptomi látogatásáról bement minden változást szinte meg nem történtnek tekintenek. Ezek az urak úgylátszik, hogy gondolatban még mindig folytatják a háborút, amelyet 30 évvel ezelőtt elveszítet­tek. Befejezésül a Pravda idézi Herbert Mies-nek, a Német Kommunista Párt elnökének véleményét, aki kijelen­tette, hogy a Német Kommunista Párt úgy tekint május 9-re, mint a szélsőjobboldali erő ellen a népek biztonsága és a nemzetközi együtt­működés, a jószomszédság és a szo­cialista államokkal való baráti kap­csolat, a velük kötött szerződések teljes megvalósításáért vívott harc napjára. A milánói katonai díszszemlével vasárnap befejeződött Olaszország­ban az az ünnepség-sorozat, ame­lyet a fasizmus igája és a hit­leri megszállás alól való felszaba­dulás 30. évfordulója alkalmából ren­deztek. A milánói díszszemlén részt vettek az olasz fegyveres erők ala­kulatai, az ellenállási mozgalom veteránjai, a hitleri haláltáborok egy­kori foglyai, a demokratikus politi­kai pártok képviselői. A díszszemle előtt rendezett ün­nepségen arany emlékéremmel és díszpolgári címmel tüntették ki az olasz ellenállási mozgalom veze­tőit, köztük Luigi Longót, az Olasz Kommunista Párt elnökét. Púja Frigyes, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere Iszmail Fahminak, az Egyip­tomi Arab Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének és kül­ügyminiszterének a meghívá­sára 1975. május 1—4. között hivatalos látogatást tett Egyip­tomban. A látogatásról kiadott közlemény többek között a következőket tartalmazza: Áttekintették a két ország kapcsolatait és megvitatták to­vábbfejlesztésük lehetőségeit. Megállapították, hogy ez együttműködés mindkét ország javára gyümölcsözően fejlődik és aláhúzták további fejleszté­sének és erősítésének szüksé­gességét. A két külügyminisz­ter aláírta a magyar—egyipto­mi idegenforgalmi egyezményt és a magyar—egyiptomi mű­szaki-tudományos együttműkö­dési egyezmény 1975—76. évi munkatervét. + MADRID: A spanyol rendőrség vasárnap őrizetbe vett 18 személyt, amiért részt vettek a betiltott szocialista párt május elsejei megmozdu­lásán. A hatóságok 100-200 ezer pezeta óvadék ellenében hajlandók szabadlábra helyez­ni őket. + LOS ANGELES: A vezető arab államok felkészülnek ar­ra, hogy diplomáciai elisme­résben részesítsék Izraelt, ha az hajlandó kivonni csapatait az 1967-ben megszállt arab területekről. Ez derül ki Husz- szein jordán királynak abból a beszédéből, amelyet hétfői számában közölt a Los Ange­les Times. A jordániai uralko­dó, aki jelenleg látogatáson tartózkodik az Egyesült Álla­mokban, a múlt héten talál­kozott Ford elnökkel és Kissin­ger külügyminiszterrel. + HAVANNA: Hétfőn este érkezett Havannába McGo­vern amerikai szenátor, mint mondotta, elő kívánja mozdí­tani a két ország közötti kap­csolat ndrmalizálását, amely­nek immár eljött az ideje. Azt is hangsúlyozta, hogy mint a szenátus külügyi bizottságának tagja, hivatalos minőségben szándékozik majd tárgyalni a kubai vezetőkkel. ♦ PEKING: Hétfőn reggel az Aeroflot menetrendszerű Peking—Moszkva járatával a kínai fővárosból hazautazott Moszkvába Leonyid lijicsov külügyminiszter-helyettes, a kí­nai-szovjet határtárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség ve­zetője. A távozó szovjet diplo­matát a repülőtéren Cai Hung- csiang, a kínai tárgyaló kül­döttség helyettes vezetője bú­csúztatta. lijicsov közel fél­éves távoliét után február 12- én érkezett Pekingbe, és majd­nem három hónapot töltött itt. A két fél elhatározta, hogy tovább mélyítik a két ország kapcsolatait és tanulmányoz­zák annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben az együttmű­ködés legkülönbözőbb területe­in új megállapodásokat kösse­nek, közöttük konzuli és egész­ségügyi egyezményt. Véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, különösen a közel-keleti tér­ségben kialakult helyzetről. Megállapították, hogy az alap­vető nemzetközi kérdések több­ségében álláspontjuk meg­egyezik, vagy közelálló. A Kö­zel-Kelet térségében kialakult helyzettel összefüggésben a fe­lek hangsúlyozták, hogy az igazságos és tartós béke alap­vető feltétele az izraeli csa­patok kivonása minden 1967- ben megszállt arab területről, valamint a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállí­tása, beleértve a független ál­lam alapításának jogát is. Egyetértettek abban, hogy a térség minden népének jogot kell biztosítani arra, hogy füg­getlen lehessen, békében és biztonságban élhessen. A tárgyaló felek kinyilvání­tották, hogy alapos előkészítés után, de mielőbb fel kell újí­tani a közel-keleti helyzet vég­leges rendezésével foglalkozó genfi békekonferencia munká­ját. Lehetővé kell tenni, hogy a palesztin felszabadítási szerve­zet e konferencia önálló és tel­jes jogú résztvevője lehessen. Kommentár , Nem túlzás a megállapí­tás, hogy nemcsak a Német Szövetségi Köztársaság hatá­rain belül, de azokon mesz- sze túl is nagy érdeklődés előzte meg a két tartomány­ban vasárnap lebonyolított választásokat. A megkülön­böztetett figyelemnek csak részben az az oka, hogy a két tartomány közül az egyik, Észak-Rajna-Vesztfália Nyu- gat-Németország legnépe­sebb közigazgatási egysége, a másik, a Saar-vidék törté­nelmi, földrajzi és egyéb okokból sajátos helyet fog­lal el az ország politikai szín­képében. Az érdeklődés mindenek­előtt annak szólt, hogy 1976- ban országos választásokra kerül sor és a helyi voksok aránya feltétlenül olyan szeizmográfnak tekinthető, amely többé-kevésbé ponto­san tükrözi a pillanatnyi tö­meghangulatot, illetve az abból következő politikai erő­viszonyokat. A jobboldali propaganda­gépezet néhány héttel ezelőtt, az emlékezetes emberrablási ügy kapcsán hasonló szeiz­■ • • 1 i i.' • :: : M Wmí Új hatalmi szervek alakulnak • Sisco és McGovern nyilatkozata A Felszabadulás rádióadó nyilvánosságra hozta a Saigon Gia Dinh övezetében létrejött katonai közigazgatási bizottság összetételét. A forradalmi ha­talom eme ideiglenes szervé­ben a népi fegyveres felszaba­dító erők képviselői és polgári személyek kapnak helyet. A városi és csatolt kerületek­ben létrejöttek a népi forra­dalmi bizottságok. A népi ha­talom képviselői városszerte nagygyűléseket szerveznek, amelyeken a lakosok több ezer fős tömegei vesznek részt. Sai­gon számos kerületében ifjú­sági önvédelmi alakulatok jöt­tek létre. Dél-Vietnam kikötőibe több száz olyan hajó tért vissza, amely a korábbi kormányzat bukása idején a parti vizeken tartózkodott. A saigoni fegyve­res erők tagjainak ezrei — köztük másfélezer katonatiszt — előre meghatározott rendben jelentkeztek a katonai parancs­nokságoknál és a forradalmi hatóságoknak átadták a meg­őrzött fegyvereket, gépeket, be­rendezéseket és pénzeszközö­ket. A saigoni katonai közigaz­gatási bizottság elrendelte Duong Van Minh tábornoknak és vezető munkatársainak sza- badonbocsátását. Duong volt az, aid az elmúlt hét szerdáján utasítást adott a saigoni had­sereg feltétel nélküli megadá­sára. A szabadlábra helyezet­tek visszatértek családjaikhoz. McGovern, neves amerikai szenátor szintén a Dél-Viet- namból elszállított személyek visszatelepítése mellett szállt síkra. Hangoztatta, hogy az amerikaiak válogatás nélkül, találomra szállították ki Dél- Vietnamból a lakosok tíz- és tízezreit, majd cáfolta azokat a célzatos „értesüléseket”, hogy a korábbi saigoni államgépe­zet tagjait a „megtorlás” ve­szélye fenyegetné. McGovern utalt arra, hogy Dél-Vietnam forradalmi kormánya már uta­sítást adott az egyének szemé­lyi biztonságának szavatolásá­ra és személyes vagyonának vé­delmére. Hozzáfűzte, hogy Dél- Vietnam új kormánya ezzel máris többet tett, mint amire Thieu valaha is képes lett vol­na. „Világos, hogy az Egyesült Államok többé nem játsrhatja a világ csendőrének szerepét" — hangsúlyozta az egyik wa­shingtoni egyetemen mondott beszédében Joseph Sisco ame­rikai külügyminiszter-helyettes. A legutóbbi indokínai fejlemé­nyek nyomán arra sürgette az Egyesült Államokat, hogy Nyu- gat-Európával, Kanadával és Japánnal szilárdítsa meg szö­vetségét. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatai javításán kell mun­kálkodnia, mert e kapcsolatok minden egyéb tényezőnél dön­tőbbek lesznek abban a vonat­kozásban, ,^hogy megvalósítha- tók-e a világ békéjéhez és sta­bilitásához fűzött reményeink". Közlemény Arafat moszkvai látogatásáról Moszkvában hétfőn közle­ményt adtak ki Jasszer Arafat- nak, a Palesztinai Felszabadítá­si Szervezet Végrehajtó Bizott­sága elnökének látogatásáról. Az általa vezetett küldöttség április 28-tól május 5-ig tartóz­kodott baráti látogatáson a Szovjetunióban. A Szovjetunió megerősítette elvi álláspontját, hogy támo­gatja az arab népek harcát, amely az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek visz- szaszerzéséért, a palesztinai arab nép törvényes jogainak érvényesítéséért, nemzeti álla­muk megteremtéséért folyik — hangsúlyozza a közlemény. A felek annak a szilárd meg­győződésüknek adtak hangot, hogy a palesztin problémá­nak a palesztinai arab nép ér­dekeit figyelembe vevő megol­dása nélkül nem lehet béke és nyugalom a Közel-Keleten. Hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy a palasztinai arab nép a többi érdekelttel egyen­rangú félként vegyen részt a közel-keleti rendezésre irányu­ló erőfeszítésekben, így a genfi békekonferencián is. Választás az NSZK két tartományában mogróf-jelleget tulajdoní­tott a nyugat-berlini helyi vá­lasztásoknak is. Miután azon­ban annak ellenére, hogy az anarchisták megtették a reak­ciónak az emberrablás szí­vességét, nem az általuk várt eredmény született, Straussék és Springerék sür­gősen abbahagyták a nyu­gat-berlini példálózást. Is­mételjük azért, mert az ered­mény nem tetszett nekik — és nem azért, mert Nyugat- Berlin az érvényes egyezmé­nyek értelmében nem tarto­zik a Német Szövetségi Köz­társasághoz. A Saar-vidék és Észak-Roj- na-Vesztfália viszont igen, így a szeizmográf-jelleg ez­úttal jogos. Nos, a Saar-vi- déken, bár valóban minimá­lis többséggel, a szociálde­mokraták és szabad-demok­raták koalíciójának sikerült elhódítaniok a többséget, amelyet pedig 1947 óta bir­tokoltak. Ez az eredmény előreláthatóan kihat majd a Bundesrat, a szövetségi ta­nács összetételére is, ahol eddig a kereszténydemokra­ták többségben voltak. Az Észak-Rajna-Vesztfália ideig­lenes, hivatalos végeredmé­nye pedig az, hogy bár 1970- hez képest valamelyest a CDU is növelte szavazatai számát, ez mind az SPD-nek, mind az FDP-nek a keresz­ténydemokratákénál nagyobb számban sikerült. így az ed­digi 102 helyett 105 képvi­selőt küldhet a 2000 fős par­lamentbe az SPD—FDP koa­líció. Mit mutat tehát a szeiz­mográf? Azt, hogy a reakció által várt földcsuszamlás el­maradt, a belpolitikai hatal­mi viszonyok változatlanok. Ez pedig a gazdasági meg­torpanás és a tömeges el­bocsátások időszakában fő­leg azzal magyarázható: a külpolitika és ezen belül a bennünket is közvetlenül érintő „keleti politika" vál­tozatlan, tömeges támogatá­sával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom