Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-28 / 144. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 144. szám 1975. május 28., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pártellenőrzés — a tömegek ellenőrzése A lig egy hónap telt el azóta, hogy a nagy figyelemmel kísért XI. pártkongresszus befejezte munkáját. Most a munka középpontjába a határozatok végrehajtásának megszervezése került. így van rendjén, hiszen az emberek elsősorban aszerint alkotnak véleményt a párt politikájáról, hogy mi valósul meg abból a gyakorlatban. A párt számára alapvető jelentőségű, hogy biztosítsa politikai elhatározásainak, szándékainak helyes érvényesülését. Ezért hangsúlyozza a XI. kongresszus határozata: „a rendszeres ellenőrző munka nélkül a párt nem teljesítheti hivatását, nem érvényesítheti vezető szerepét". A gyakorlatban azonban ma még gondot jelent — a közvéleményben, de egyes pártszervezetekben is — a pártellenőrzés helyes értelmezése. Általában nem tagadják- szükségességét, egyes helyeken azonban a mindennapi munkában elhanyagolják, s így tulajdonképpen lebecsülik fontosságát. Előfordul, hogy egyesek az ellenőrző * munkát valamiféle revizori munkának tartják, s hibamegállapító tevékenységre szűkítik. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek abból fakadnak, hogy a pártellenőrzést azonosítják a különböző hivatalok ellenőrző munkájával. A pártellenőrzés jelentőségét éppen az adja, hogy az a pártirányítás, a vezetőszerep gyakorlásának konkrét kérdésekben megnyilvánuló formája, amelynek lényege — mint azt a XI. kongresszus határozata is rögzíti: — .......a hat ározatok végrehajtásának segítése, egy adott terület helyzetének sikeres felmérése, az új feladatok, hibák forrásainak feltárása, és a megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására”. Mindezekből az is következik, hogy minden szinten a megnövekedett követelményekhez igazítva javítani kell a pártellenőrzés gyakorlatát. Társadalmi életünknek tehát nem lehet egyetlen olyan területe sem, amely az irányító párt- szervezetek hatásköréből kieshetne. A helyesen értelmezett és alkalmazott pártellenőrzés első lépése, hogy felmérje: az ellenőrzött területen megfelelően értik-e a vizsgált határozatot. Ha a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben nincs minden rendjén, az ellenőrzés első feladata, hogy segítse a határozat megértetését, ugyanis csak a helyes értelmezés lehet az egységes gyakorlat kialar kításának alapja. Az ellenőrzésnek meg kell győződnie arról is, hogy az illetékes szervek és szervezetek milyen intézkedéseket hoztak a jó végrehajtás biztosítósára. Szükség szerint új és megfelelő vezetői intézkedéseket kell kezdeményezni. Az ellenőrzésnek. menet közben kell gondoskodnia arról, hogy egyrészt az adott területen kezdeményezzék az új feladatok megoldását, másrészt intézkedjenek a tapasztalt hibák kijavítására. Az ellenőrző munkának csak akkor van értelme, ha megerősíti a határozatban rögzített célokat, ha feltárja a megvalósítás pozitív törekvéseit, és azokat a jelenségeket is, amelyek gátolják a gyakorlati érvényesülést. S mindezzel ösztönzi, kezdeményezi azokat az intézkedéseket, amelyek a mind jobb végrehajtást szolgálják. Az ellenőrzés tehát nem szorítkozhat pusztán a tények megállapítására, hanem a feladatok hatékony megoldását kell segítenie, szolgálnia. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a pártellenőrzés helyes alkalmazása a káderek nevelésének, megismerésének szinte a legjobb eszköze. Hiszen azt mutatja: ki, milyen munkát végzett, hogyan tett eleget feladatának. Lényeges az is, hogy a pártellenőrzés nem korlátozható eqyes személyekre, mert a pártellenőrzés a tömegek ellenőrzése is. A határozatok végrehajtása során azért a dolgozók körében tapasztalt valamennyi észrevételt, bírálatot figyelembe kell venni. A hatékonysáa fontos tényezője, hogy a pártszevezetek ellenőrző tevékenységük során támaszkodjanak a kollektívára, a pártvezetőségi tagokra, a pártcsoport-bizalmikra, az egyes párttagokra. Az a helyes gyakorlat — amelyet több párt- szervezet évek óta alkalmaz —, amely a különböző gazdasági, kultúrpolitikai stb. határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe bevonja az állami tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunista és párton- kívüli vezetőket is. A becsületes dolgozó szereti a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, nem tűri a hanyagságot, az igazságtalanságot. Következésképpen hajlandó is harcolni az előrehaladást célzó határozatok végrehajtásáért. A dolgozók többsége azért mondja el kritikai észrevételeit, hogy a pártpolitika határozatai mind eredményesebben valósuljanak meg az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben élet minden területén. Szükséges hangsúlyozni, hogy a helyes ellenőrzés nem csorbítja egy-egy munkaterület felelős vezetőjének, vagy az ellenőrzött testületnek az önállóságát, a hatáskörét. Éppen ellenkezőleg: növeli a felelősség- tudatot, erősíti és fejleszti a hatáskörbe tartozó kérdésekben az önálló cselekvést. Teszi ezt azáltal, hogy segít a végrehajtásban, dicsér az eredmények elismerésével, bírál a hibák feltárásával, s az időben végzett ellenőrzés megóv nagyobb hibák elkövetésétől. A pártmunka gyakorlatában kialakultak a pártellenőrzés megfelelő módszerei. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények nem indokolják a módszerek felülvizsgálását, merőben új módszerek kialakítását. De azt igen, hogy a meglévő bevált módszereket jobban alkalmazzuk, gazdagítsuk, növeljük a vezető pártszervek, párttestületek, taggyűlések szerepét a beszámoltatásoknál. Indokolt például, hogy az ellenőrzött terület különböző vezetői megbeszéléseibe, tanácskozásaiba bekapcsolódjon az ellenőrző szerv. Rendszeressé kell tenni a felelős állami, társadalmi stb. vezetők beszámoltatását és átfogóbbá a személyes tapasztalatszerzést. A XI. kongresszus határozatai hiánytalan végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele a hatékony, folyamatos, érdemi ellenőrzés, amely nem csupán egyes pártszervezetek funkciói, hanem az állami és társadalmi szervek feladata is, s ilyen értelemben az egész társadalom ügye. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Az ifjúságról való gondoskodás társadalmi ügy Dr. Maróthy László beszéde a Szolnokon rendezett választási nagygyűlésen A Hazafias Népfront kedden választási nagygyűlést rendezett Szolnokon, a Megyei Tanács dísztermében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Barta László, a Megyei Pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos, a Megyei Tanács elnöke. A nagygyűlés több mint nyolcszáz résztvevőjét köszöntő ünnepi műsor után dr. Bene Zoltán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke mondott megnyitót, majd dr. Maróthy László emelkedett szólásra.- A fiatal korról, az ifjúságról sokan és szívesen beszélnek - hangsúlyozta, majd így folytatta: — a fiatal kor kérdése és az ifjúság kérdése két különböző fogalmat is takar. A fiatalkor szép, de múlandó jellemzője minden ember életének, az ifjúság kérdése — társadalmi kategória, társadalmi ügy. — Hazánk összlakosságából a 30 év alatti korosztály létszáma mintegy 4,5 millió. Már ez a tény is indokolja, hogy külön figyelmet szenteljünk ennek a rétegnek. Minden társadalomnak, de kiváltképp a szocialista társadalomnak kötelessége, hogy megfelelően gondoskodjék a jövő nemzedékének formálásáról, képessé tegye őket az apák ügyének továbbvitelére. Ezt a feladatot a mi társadalmunk mindig is teljesítette. (Folytatás az 5. oldalon.) Országos közieket konferencia Az ered menyek igazolják a közlekedéspolitika helyességét Több mint háromszáz közlekedési szakember adott egymásnak találkozót a pécsi Fegyveres Erők Klubjában, ahol megkezdődött a hatodik országos közlekedés-gazdasági konferencia. A kétnapos tanácskozást a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedés- gazdasági szakosztálya szervezte, amelynek másodízben Pécs ad otthont. A megjelent szakembereket, vendégeket, köztük Rödönyi Károly közlekedés- és posta- ügyi minisztert, Földvári László miniszterhelyettest, dr. Kecskés Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, C/é- gény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője köszöntötte. A megnyitót követően Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter mondott bevezető előadást. Fejlődő tömegközlekedés Bevezetőben a jelenlegi tervciklus feladatainak végrehajtását elemezte, kiemelve, hogy az eddigi' eredmények alapján a tárcához tartozó vállalatok teljesítik az 1975. végéig terjedő fV. ötéves tervben vállaltakat. Miszerint: — A személyközlekedésen belül a távolsági tömegközlekedés teljesítménye mintegy 12 százalékkal haladja meg a tervezettet. Csökkent a zsúfoltság, javult a menetrendszerűség, az utazási sebesség. A bekötőút építési program néhány éven belüli befejezésével az utolsó kétszáz lakost számláló település is bekapcsolódik a Volán autóbuszhálózatába. Az áruszállítás fejlődéséről Rödönyi Károly a következőket mondotta: —• A teherforgalom lényegesen, közel 20 százalékkal haladja meg. a tervezett szintet. Az 1975-re várt szállítási teljesítményt már 1973-ban elértük. Ebben döntő szerepet játszott a vasúti, valamint a közúti közlekedés dinamikus fejlődése. Emellett a nemzetközi szállítások is ugrásszerűen megnőttek. A gyorsan növekvő szállítási igények kielégítésénél, a fejlesztési főirányok kijelölésénél a IV. ötéves tervidőszakban is az 1968-ban elfogadott közlekedés-politikai koncepció alapelvejből indultunk ki. Az elért eredmények igazolják, a közlekedés hosszabb távú fejlesztése stratégiájának helyességét. A közlekedés- és postaügyi miniszter ezt követően az ágazat négy év alatt végrehajtott beruházásairól szólt, majd a következő tervidőszakra tervezett fejlesztési stratégiát ismertette a kormány, valamint a XI. kongresszus határozatainak tükrében. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a következő években tovább kell korszerűsíteni a tervezési és irányítási rendszert, hatékonyabbá kell tenni a munka- és üzemszervezést, emelni kell a vezetés színvonalát. Ezzel kapcsolatban Rödönyi Károly a következőket mondotta. Magasabb színvonalon — Célunk az, hogy a termelékenység évente a jelenlegi 2—3 százalékkal szemben 4—7 százalékkal növekedjen. A mostani viszonylag alacsony színvonal ma már nem a gépi technika elégtelenségében keresendő, hanem elsődlegesen a nem megfelelő hatékonyságú üzem- és munkaszervezésben. A meglévő erőforrások fokozott hasznosítását . biztosíthatja a következő tervidőszak. A közlekedés és postaügyi miniszter bevezető előadását követően Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes tartott előadást az értéktörvény érvényesüléséről a közlekedési vállalatoknál. A délutáni órákban folytatódott tanácskozáson korreferátumot tartott: Oroszvári László, a MÁV vezérigazgató helyettese, Ta- polczai Kálmán, a Volán Tröszt . vezérigazgatója, Kovács István, KPM főosztályvezető, a MAHART vezérigazgatója, valamint Lénád György, a MALÉV vezérigazgatója. A tanácskozás, a késő esti órákban fejezte be első napi programját. S. Gy. Fotó: Erb János ? • v • •. I* . • . • • ' ■ Parkrészlet a szigetvári Felszabadulás téren. , , . . • . i r-. .. , •«•/* ■ /• •• v* -• . >.
