Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-25 / 141. szám

'5. május 25., vasárnap Dunántúli naplö 3 ^1*' •• SX Cl <X;::: ü d iC CS 55 CICIVÉ {aranya teljesíti akásépítési tervét Arányeltolódás a magán­építkezések javára Kellemes hír a IV. öt- rves terv utolsó eszten- lejének derekán: Ba- anyo megyében 1974. égéig megépült 10 700 akás a tervezett 13 400- jól. Az ötéves célkitűzés ehát 80 százalékra telje- iült, s biztonsággal meg­állapítható, hogy a la­kásépítési terv megvaló­sul. A fentiekről a Baranya me- ^ei Tanács tervosztályán kap- k a tájékoztatást, kiegészítve ég azzal, hogy mintegy 30 ez- m költözhettek új lakásba. Ez zért is jelentős, mert általa sokkén a meglevő lakásállo- lány zsúfoltsága. Korántsem yen kedvező azonban a kép, a a számok mögé nézünk. >écs az utolsó Legelőször is: komolyan fi- lyelmeztető jel, hogy az idő- irányos tervteljesítés belső ará- lyai nem az előirányzatnak negfelelően alakultak. A terve- ettnél kevesebb állami lakás spült — a célcsoportos állami akásépítés terve mindössze 65 izázalékra teljesült. Viszont: a ervezettnél jóval több lakás spült magánerőből (családi ház, OTP-társas ház stb.), s ez egyenlítette ki a másik oldal lemaradását. Az arányeltolódás azt jelenti, hogy a községek­ben, nagyközségekben a terve­zettnél gyorsabb ütemben, a városokban pedig, ahol az ál­lami lakások épülnek, jóval las­súbb ütemben javul a lakásel­látottság. A tervezett lakások 70 száza­léka egyébként a megye váro­saiban épül. Az arány ugyan megfelelő, a lakásszám mégsem elegendő, hiszen nem tart lé­pést a városi népesség növeke­désével. Ez különösen Pécsett van így, ahol kedvezőtlen a helyzet és a lakásravárók szá­ma messze megelőzi az épülő lakások számát. Még elgondol- kodtatóbb a megyeszékhely la­kásépítési helyzete, ha azt ösz- szevetjük a többi nagyvároséval. A tervidőszak elejétől Győrött 18,3, Debrecenben 15,7, Mis­kolcon 13,9. Szegeden 13,3, Pé­csett pedig csupán 9,6 száza­lékkal nőtt a lakásállomány. Ez kevés! Sok az öreg lakás Vegyünk ezekután alapo­sabban szemügyre néhány „részletkérdést". Itt van mind­járt a lakásmegszűnések dolga. Baranyában a lakásállomány gyorsabb ütemű növekedését nehezíti az általánosnál na­gyobb arányú lakásmegszűnés. Ez a következménye annak, hogy az országosnál elavultabb a lakásállományunk. Minthogy frissebb adatunk nincs, az 1970. január 1-i állapot szolgáljon itt állításunk igazolásául. így fest az országos kép: a lakásállo­mány 18,6 százaléka a század- forduló előtt, 40,5 százaléka a századforduló és a második vi­lágháború vége között, 40,9 százaléka pedig a felszabadu­lás óta épült. Ezzel szemben Baranyában ugyanezekre az időszakokra így oszlik meg a lakásállomány: 29,7-34,1-36,2 százalék. Ne gondoljuk, hogy a századforduló előtti lakások magas aránya valamiféle mű­emléki gazdagsággal van össze­függésben. Túlnyomó többsége semmiféle kíméletet nem érde­mel, s ha mégis megtűrjük, ez csupán az anyagi korlátozott­sággal magyarázható. Feltétle­nül törekedni kell nálunk is az avult lakásállomány arányának csökkentésére, s hogy növeked­jék az újonnan épült lakások aránya. Az országos adat sze­rint 22,3 százalékkal több a fel- szabadulás után épült lakások száma, mint a századforduló előtt épülteké, Baranya viszont csak 6,5 százalékos többletet tud felmutatni, jóllehet, nálunk is sokezer lakás épült az el­múlt 30 év alatt. Az avult la­kások megszűnésével nálunk is javul majd a lakásállomány át­lagos „életkora", de tudni kell azt is, hogy pótlásuk nem növe­li majd a lakásállományt. Szorosan összefügg ezzel a laksűrűség alakulása. Ezt a 100 lakásra jutó lakosok száma sze­rint vizsgálják. Kedvező — 3 fős átlagos családnagyságot véve figyelembe — a 300 körüli ér­ték, ami azt jelenti, hogy min­den család önálló otthonnal rendelkezik. Nos, országosan 327-ről 307-re javult a helyzet 1970. január 1. és 1973. decem­ber 31. között, Baranyában pe­dig 344-ről 325-re. A megyék sorában a 16. helyen vagyunk, utánunk Győr-Sopron, Borsod és Szabolcs-Szatmár következik. S Szabolcsban is 329 lakos jut 100 lakásra. Legjobb helyzet­ben Somogy van 275 fős érték­kel. Szaporodnak a kislakások Van még egy tényező, amit érdemes megvizsgálni. Ez az épített lakások szobaszám sze­rinti összetétele. Az országos adatokhoz viszonyított helyze­tünk e tekintetben is gondolat- ébresztő. Országos szinten a tervidőszak első három évében épült lakásoknál csökkent az 1—1.5—2 szobás lakások aránya és emelkedett a 2.5—3 és en­nél több szobás lakások ará­nya. A változás kiegyensúlyo­zott, hiszen mind a csökkenés, mind a növekedés mértéke 8,9 százalékot tesz ki. Ezzel szem­ben Baranyában emelkedett az 1—1.5 szobás, valamint igen nagy mértékben a 3 vagy több szobás lakások száma, az or­szágosnál nagyobb mértékben csökkent a 2 szobások száma és az országostól eltérően csök­kent a 2.5 szobások aránya. Nálunk a csökkenés is, a növe­kedés is kirívóan magas: 17,5 százalék. Mind a kislakások, mind a nagvlakások előretörése a megnövekedett magánlakás- építéssel magyarázható. A csa­ládi házak egy részénél a mini­mális szobaszám az anyagi le­hetőségekkel van összefüggés­ben. Ugyanakkor az OTP — igény szerint — nagyobb laká­sokat épít és ugyanez jellemző a családiház-építések jelentős részére. A 2-2.5 szobások arány­csökkenése egyértelműen az állami lakásépítés tervteljesíté­sének elmaradásával magyaráz­ható. Úgy tűnik tehát, hogy ná­lunk nem érvényesül az e terv­időszakra megfogalmazott irányelv, miszerint a minimá­lisra kell csökkenteni az egy­szobás lakások arányát. De hi­szen a magánépíttetőt, akinek csak egyszobásra van pénze, aligha lehet arra ösztönözni, hogy nagyobbat építsen. És még ezek az egyszobások is lakásgondokat oldanak meg — ha nem is véglegesen. A bevezetőben kellemesnek mondott hír végeredményben csupán a nagy számot illetően érvényes, hiszen a részletekkel már kevésbé lehetünk elégedet­tek. De ezek a részletek min­denesetre figyelmeztetnek arra, hogy mire keli jobban odafi­gyelni a jövőben. Hársfai István Legkorszerűbb az országban Egy Polski Fiat szerkezetével folyik az ismerkedés. Autoközlekedesi Tanintézet, Pécs Megszűnt a sorban állás Színvonalasabb oktatás Különböző közlekedési helyze­tek tanulmányozhatók az egyé­ni oktatógépen. Április 25-én nyitotta meg kapuit az ország legkorszerűbb autós oktatási intézménye, a pécsi Autóközlekedési Tanin­tézet, a Fürst Sándor utca és a Felszabadulás útja által ha­tárolt területen. A „géptanár” tudása A kétszintes iskolát 1973-ban kezdte építeni a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat. A csaknem 30 milliós beruhá­zással készült épületben 7 tantermet, 10 irodát, szerelő- műhelyeket, tanári szobákat, raktárakat, büfét alakítottak ki. Litványi Tibor, az intézet igazgatója büszkén kalauzol az épületben: — Eddig a városban tizen­három helyen szétszórva mű­ködött a tanintézet, s most itt a legkorszerűbb módszerekkel, kellemes körülmények között napi hatszóz hallgató kikép­zését vállalhatjuk. Hogy ez milyen nagy szó, az tudja csak igazán értékelni, aki hosszú hónapokat várt az elmúlt években arra, hogy egyáltalán bejusson egy tanfolyamra. Most megszűnt a várakozás, sőt arra is van lehetőség, hogy azok számára, akik délutáni műszakban dolgoznak, délelőtt tartsunk órákat. A tantermeket úgynevezett egyetemi padokkal rendezték be: a kényelmes, rozsdabarna plüss-székek jól harmonizálnak a kékre festett, beépített bú­torzattal. Az audio-vizuális ok­tatóterem lelke egy magyar gyártmányú Magnoccor nevű oktató és feleltető gép. A berendezés automatikusan számlálja a jó feleleteket, jel­zi az átlagosztályzatot, jelzi, hogy ki oldotta meg jól, ki rosszul a feladatot. Jelzőberen­dezését nemcsak az oktató, hanem a hallgatók is figyelem­mel kísérhetik. A 40 hallgató feleltetése — ennyien férnek a terembe — egy-másfél per­cet vesz igénybe. A berendezés nemcsak felel- tetéshez és vizsgáztatáshoz, hanem oktatáshoz is használ­ható. A magnetofon automati­kusan vezérli a dia- és kes- kenyfilmvetítőket, amelyek az Autóközlekedési Tanintézet ál­tal kidolgozott programokkal dolgoznak a KRESZ, a veze­téstechnika és a műszaki is­meretek témakörében. Aki az alapos és korszerű programok alapján nem sajá­tította el tökéletesen a tan­anyagot, egy másik teremben ismételhet, illetve kontrollálhat­ja tudását, az úgynevezett egyéni konzultációs teremben. Ismét csak oktatógépek segít­ségével. Kezelésük egyszerű s csaknem tökéletesen helyette­sítik az oktatót. Kodak gyárt­mányú diavetítőkbe elágazá- sos diaprogramokat építettek, melyeket addig kel! vezérelni, míg a hallgató meg nem ta­lálja a helyes feleletet. Ugyan­ebben a teremben működik a hazánkban egyedülálló NSZK gyártmányú oktató és tesztelő berendezés amely elektronikája és automatikája révén alkalmas bármely közle­kedési helyzet ábrázolására és a jelzőtáblák tanulására. A berendezést reflexidő-mérő órával is ellátták. is beillik Az intézmény másik érde­kessége a szerelőműhely. Itt minden megtalálható, amire csak szükség lehet a gépjármű szerkezetének tanításánál. A terem közepén egy félbevá­gott, de működésképes Polski FIAT áll, amelynek műanyag bo­rítású sebességvóltóházán át működés közben tanulmányoz­ható a váltó, de ugyanígy a többi szerkezeti egység is. A bakra állított Zsiguli motor és Diesel-motor hasonló célt szol­gál, mindkettő üzemképes. A falakon légfék és az olajfék működési elvét mutatja egy NSZK gyártmányú fékmodell. A szerelőműhelyeket gazda­gon felszerelték szerszámokkal, ugyanis a hallgatók nemcsak a motorok működését, de javí­tását is itt sajátítják el. S hogy teljes legyen a komfort: csempézett, hideg-melegvizes mosdók tartoznak a műhely­hez. A diagnosztikai terem fel­szerelését bármely szerviz meg­irigyelhetné: a legkorszerűbb futóműbeállító műszerek, mo­tordiagnosztikai berendezések találhatók itt. Ezek segítségé­vel készítik fel a jövő szakem­bereit a műszerekkel történő gépjárműjavításra. A tanintézet saját gépkocsi­jait hasonlóan jól felszerelt külön műhelyben javítják, a műhely melletti termekben pe­dig az intézet több, mint 50 saját oktatója kapott otthont. Az óraadó tanárokkal együtt több, mint kétszázan foglalkoz­nak a gyakorló járművezetők és a kezdők oktatásával. Tanpálya a kezdőknek Az udvarban most készül az a tanpálya, amelyen az első métereket teszik majd meg a teljesen kezdő vezetők, így nem a forgalomban ismerked­nek meg az autóvezetés alap­jaival. Az információs helyiségben naponta 8-tól fél 5-ig lehet beszerezni a tanfolyamokhoz szükséges nyomtatványokat, okmánybélyegeket, a félfoga­dóban pedig a tanfolyamokra lehet jelentkezni. Mint sétánk végén Litványi Tibor igazgató fogalmazta, az új intézetben elsősorban a hi­vatásos gépjárművezetők kép­zésében és továbbképzésében szeretnénk előrelépni, emelni o színvonalat, másrészt köny- nyebbé és „játékosabbá" kí­vánjuk tenni az úrvezetői tan­folyamokat. Panics György Megújuló iskola Már most is csak az iskola- épület felében folyik a tanítás Az Ágoston téri általános is­kola 7,2 millió forint értékű re­konstrukcióját január elején kezdte meg a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat. A kivitelezési munkálatok első felében —eb­ben az évben — mintegy 3,6 millió forint értékű munkát vé­geznek el. A felújítás miatt szeptember 1-étől szüneteltetni kell a taní­tást az épületben és csak az 1976-os tanévben folytathatják. A kivitelező azt ígérte, hogy a munkát 1976. augusztus 15-én befejezik. A 11 tantermes iskolában tantermi bővítést nem tervez­nek, de a felújítás után gya­korlatilag új iskolának lehet majd tekinteni az „Ágostont”, amelynek önálló fizikai és ké­miai előadója mellett két nap­közis terme, fa-, fémmegmunká­ló és előkészítő műhelye lesz. A jelenlegi szűkös tornaszoba he­lyett kisméretű tornatermet ala­kítanak ki, öltözővel, zuhanyo­zóval. Kiselejtezik az öreg vas- és cserépkályhákat is, szerepü­ket a központi fűtőberendezés veszi át. Az Ágoston téri iskola nap­közijébe általában 150—160 gyerek jár, meleg étellel való ellátásuk eddig komoly gondot okozott, mivel nem rendelkeztek erre a célra alkalmas konyhá­val. Tervezik, hogy a rekonst­rukció során ezt a gondot is megoldják. A tantestület és a diákok számára egyaránt nehéz tan­évnek ígérkezik a következő. A gyerekeket öt-, a tantestületet kétfelé osztják, csak így tud­ják megoldani a folyamatos oktatást. Az alsó tagozatot a Belvárosi iskolában, a felső ta­gozatot a Janus Pannonius Gimnáziumban és a Felsővám- ház utcai iskolában helyezik el. Ezen kívül napközis osztá­lyokat helyeznek el a Mátyás király úti iskolában és a dr. Doktor Sándor művelődési ház­ban. A leendő új Ágoston téri is­kolában a mostaninak csak az oldalfalait láthatják majd vi­szont az arra járók 1976 szep­temberében. Fiatalok kitüntetése az Ércbányánál Az ifjúsági szocialista munka­verseny 1974—75. évi mozgalmi évét értékelték május 21-én a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ-bizottságán. A „Kiváló if­júsági brigád" címet hét brigád nyerte el. Kiemelkedett a ll-es üzem 25-ös szocialista brigád­ja (vezető: Kocsis István). „Ki­váló ifjú mérnök, technikus, közgazdász" címmel 97 dolgo­zatírót jutalmaztak. Közülük 22- en külön vállalati díjazásban részesültek. A „Kiváló ifjú mun­kás”, a „Kiváló ifjú szakmun­kás", valamint „A szakma ifjú mestere" címet 493 dolgozó kapta meg. „Ki minek meste­re?" mozgalomban 377-en vet­tek részt eredményesen. Ezen kívül értékelték az „Alkotó if­júság" pályázat munkáit is és 16-ot díjaztak, köztük Frits Je­nő, Koronya László, Haklik Mi­hály, Gáspár György és Szabó Gyula alkotásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom