Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-24 / 140. szám
1975. május 24., szombat Dunántúli Ilaplo 3 Mi van, mi nincs a takarékossági tervekben? vfcutiitiOn es nzGmgrmmmoK G rammok és tizedgram- mok ... Év eleji cikksorozatunkban a takarékosság nyomába eredtünk a baranyai vállalatoknál, de ezenkívül is számos Írásunk foglalkozott a takarékossággal. A témát természetesen nem lehet lezárni, hiszen a takarékos gazdálkodás — cselekvésünk normája kell, hogy legyen. Arra vállalkozunk, hogy valamiféleképpen összegezzük az eddigi megyei tapasztalatokat. Koós Lászlóval, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Az önök osztályára tucatjával futottak be a vállalatoktól a takarékossági intézkedéseket magukba foglaló tervek, több vállalatot pedig beszámoltattak elképzeléseikről. Három dologgal takarékoskodhatunk: az anyaggal, az energiával és a munkaerővel. A takarékossági tervek tükrében mi az elképzelésük erről a baranyai vállalatoknak? Komplexen kezelni- A nagyobb ipari üzemek általában jó terveket készítettek, konkrét elképzeléseik vannak. Nem egyszeri megtakarításokra szorítkoznak, hanem olyan intézkedésekre törekszenek, amelyek később is takarékos megoldásokat jelentenek. Ez az igazi, mert a takarékosság fogalmát nem szabad leszűkíteni, komplexen kell kezelni. Hiába takarítunk meg ugyanis néhány ezer tonna olajat, ha közben új beruházások, új munkahelyek létrehozásával kívánják bővíteni a termelést, nem pedig a meglévő eszközökkel való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodással, gépi rekonstrukcióval, a munka jobb megszervezésével.- És a többiek?- A nagyobb gondunk a soksok gyáregységgel van. Ezekben már kevésbé találkozhatunk a nagyobb ipari üzemekre jellemző intézkedésekkel. Vagy nem eléggé ismerik a nagyvállalatuk intézkedési tervét, esetleg önmaguk sem készítettek önálló tervet. A tanácsi vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél döntősen csak anyag- és energiatakarékossági elképzelésekkel találkoztunk, nem pedig komplex takarékos- sági tervekkel. A kereskedelemben és a fogyasztási szövetkezetekben is inkább csak részfeladatokat jelölnek meg.- Mit terveznek a mezőgazdasági nagyüzemek?- Az állami gazdaságok tervei szépek, komplexek. Tervezett megtakarításaikat forintban is kimutatták, magunk is meglepődtünk, a hat állami gazdaság az idén 25 millió forintos megtakarítást tervez. A tsz-ek tervei viszont, tegyük hozzá, részben rajtuk kívül álló okokból, nem egészen átgondoltak. Itt nagy adminisztrációs hiba történt. A minisztérium január 31-én adta ki az irányelveket és február 15-re már összesítve kérte a Megyei Tanácstól a tsz-ek terveit. A tsz-ek összekapkodtak valamit. Ök egyébként az 1975-ös terveikhez képest jeleztek megtakarítósokat, nem pedig a bázishoz, az 1974-es esztendőhöz. így fordulhatott aztán elő, hogy a tsz-ek az idén tavalyhoz képest 25 százalékkal több műtrágyaigényt jelentettek be. Ez erősen vitatható. Célszerűbb lenne inkább a földminőségi vizsgálatokat elvégeztetni, az eltúlzott adagolásokat abbahagyni, nem utolsósorban a műtrágya raktározását megoldani. Beszélgetés Koós Lászlóval, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével — Mi a helyzet az intézményeknél? — A költségvetési intézményeket nem néztük, de itt is tért kell hódítania a takarékosabb szemléletnek. És itt nemcsak arról van szó, hogy a takarítónő •este, amikor a fogyasztási csúcs van, ne rendezzen díszkivilágítást, ne égesse a villanyt az összes szobában. Ennél sokkal •%ibb lehetőség van. — Lássunk most konkrét példákat az intézkedési tervekből. — A vállalatok jelentős villamosenergia, szénhidrogén és vasanyag meqtakarításokat terveznek. A MÉV-nél 5 millió forint, a BCM-nél 1,2 millió forint és 210 ezer nyugatnémet márka megtakarítását. A DÉDÁSZ 3,5 millió forintot, ezen felül további intézkedésekkel — a hálózati veszteségek csökkentésével — 4700 megawattóra energia, 6,5 tonna fűtőolaj és 192 tonna vasanyag megtakarítását irányozta elő. A DÉDÁSZ a vasoszlopok állítása helyett rátér a betonoszlopokra, a drága importból származó kábelek helyett pedig a légvezetékes megoldást alkalmazza. Szépek a Volán 12-es vállalat tervei, az olaj, a benzin és a gumi fel- használásának csökkentésével 6 millió forintnyi megtakarítást tervez. Az Állami Építőipari Vállalat idei tervéhez képest benzinből 24 ezer literrel, gázolajból 15 ezer literrel, fűtőolajból pedig 20 tonnával kevesebbet kíván felhasználni. A Hőerőmű a hulladékszenek visszanyerésével kívánja egalizálni a szén termelői áremelkedéséből szár mazó költségtöbbleteket. — És a rossz példák? — Ilyenek is vannak. Például az energiaszerkezet átalakításával kapcsolatban a NIM értesítőjében megjelent, akik gyorsan át akarnak állni az ol esőbb megoldásra, anyagi támogatást kaphatnak az energiaracionalizálási alapból. A pályázat benyújtásának határideje-március 31. A NIM értesítő pedig megjelent március 29-én. Két nap alatt nyilván semmilyen elképzelést nem lehet kidolgozni. Egy másik kirívó eset. Egyik vállalatunk 1,4 millió forintnyi energia megtakarítását tervezte, s erre 1 millió forint célprémiumot tűzött ki. Az intézkedést ugyan már megváltoztatták, de mindez példa arra, egyes helyeken milyen felületesen kezelték a takarékossági terveket. Sajnos egyes vállalatok csupán adminisztrációnak fogták fel, alibinek készítették, legyen meg, ha valaki kéri. Mi hiányzik? — Mit hiányol a takarékossági tervekből? — Itt szeretnék eredeti kérdésére felelni. Amint láttuk, az intézkedések zömmel az anyag- és energiamegtakarítások köré csoportosulnak. A vállalatok kevésbé gondolnak az állóeszközök jobb kihasználására, új műszakok beállítására, a munkaerő megtakarítására vagy átcsoportosítására, ahol is a legnagyobb tartalékok vannak. Az adminisztratív létszám csökkentése a tervekben csak elvétve szerepel. A vállalatok nem akarnak hozzányúlni a létszámhoz. Hiányolom továbbá, hogy a megyében egyetlen vállalat sem ajánlotta fel, hogy az állami ártámogatásról lemond. — Külön szeretnék kitérni a papírgyűjtésre — mondta Koós László. — A Köztisztasági a megmondhatója, mennyi fém- és papírhulladék van a szemétben, megy veszendőbe. Eddig a papírgyűjtést nagyvonalúan csináltuk, a gyerekekre bíztuk. Ki kellene mozdulni a holtpontról. A legtöbb papírhulladék a kereskedelemben képződik. Ismerek olyan vállalatot, amely pénzt fizet, hogy a Köztisztasági vigye és égesse el papírhulladékait. El kellene érnünk, hogy a vállalatok évente kétszer-háromszor nagytakarítást rendezzenek, a feleslegessé váló papírokat, ügyiratokat összegyűjtsék és elszállíttassák. Az érte kapott pénz pedig legyen azoké, akik ezt lebonyolítják. Érdekeltté tenni a dolgozókat — Itt elérkeztünk az anyagi érdekeltséghez. — Igen. Anyagilag is ösztönözni kell a takarékosságot. Tegyük érdekeltté a dolgozókat a megtakarításokban, adjunk visz- sza abból, amit ki-ki megtakarított.' — Nem akarjuk fetisizálni a terveket — mondta végül Koós László. — A hangsúly a megvalósításon van, azon, ami a gyakorlatban történik. De az is igaz, intézkedni, az intézkedések hatását ellenőrizni csak jó tervek birtokában lehet. Miklósvári Zoltán ^ • • i /r • • Sütőipari szocialista brigádok vetélkedője Pécsett Hosszú és szép hagyománya, 12 éves múltja van már a Miskolc, Szeged, Szombathely és Pécs sütőipari vállalatai közötti szocialista munkaversenynek. Az 1974-es időszak győztese a Pécsi Sütőipari Vállalat volt, így az első hely jogán Pécsett rendezik meg a négy város legjobb sütőipari szocialista brigádjainak vetélkedőjét, amelynek győztese 10 000 forintos jutalmat kap. Az érdekes, sok témából szőtt versenyre vasárnap reggel 9.00 órától kerül sor a Pannónia Sörgyár nagytermében. A zsűriben foglal helyet a négy vállalat igazgatója, az elnök dr. Biczó János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lesz. Házigazdaként dr. Rugósi Endre, a Sörgyár igazgatója üdvözli majd a versenyző csapatokat, a velük érkező szurkolókat és az izgalmasnak ígérkező vetélkedő nézőit. Miskolc, Szeged, Szombathely és Pécs sütőipari vállalatai ötöt fős csapattal versenyeznek szakmai, politikai, sport és egyéb témákban és lesz természetesen ügyességi szám is. A verseny után baranyai kirándulás és baráti est szerepel a programban. 25 000 palack óránként Gépcsere a Sörgyár Pepsi-üzemében • Június végén kezdődik a próbaüzem • Film készül oktatási célokra A guru, vagy másnéven ko- ladió gesztenye nagyságú, teobromint, koffeint, vörös festőanyagot tartalmaz. Hatása izgató, felvidító, az éhség és a fáradtság érzését elűzi, nagyobb testi és szellemi erőkifejtésre, a kellemetlen klíma könnyebb elviselésére képesít. A szívesen látott vendéget ezzel kínálják meg a Révai nagy lexikona 1912-es kiadása szerint. A századforduló óta a Coca és a Pepsi cégek elárasztották az amerikai kontinenst a titokzatos receptúra alapján készülő üdítőitallal, amely a második világháborút követően Európában is megkezdte diadal- útját. Hazánkban, a hetvenes évek eleje óta vált közkedvelt itallá a Pepsi Cola. Bixtcxtő ftapasztalatok Á szakszervezeti jogsegélyszolgálat Pécsett jól vizsgázott Sok még a kérdőjel, - érthető, hisz kísérletről van szó Az azonban bizonyos, az eddigi tapasztalatok biztatók: a jogsegélyszolgálat bevezetését mind a MÉV, mind pedig a POTE dolgozói kedvezően fogadták, s bizalommal fordultak az üzemi jogsegélyszolgálathoz. Mint ismeretes, tavaly az MSZMP KB határozatot hozott a szakszervezeti jogsegélyszolgálat létrehozására. A párthatározat végrehajtásaképen a SZOT a munkaügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadta az irányelveket, amely kimondja: a dolgozók ügyesbajos problémáinak gyorsabb és jogszerű elintézése, valamint a hatékony jogi tanácsadás, tájékoztatás érdekében kísérleti jelleggel 51 nagyobb üzemnél, intézménynél megszervezendő ez év január 1-től a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. A kijelölt vállalatok, intézmények között szerepelt a Mecseki Ércbányászati Vállalat, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem. A két érintett szervnél az elmúlt negyedévben hogyan sikerült megszervezni a szolgálatot? Melyek az eddigi tapasztalatok? - erről tárgyalt egyebek között az SZMT elnöksége a héten megtartott ülésén. Mindkét helyütt a szakszerTöbb százán a fogadóórákon Hlehány nyitott kérdés vezeti bizottság elkészítette a szolgálat működési és szervezeti szabályzatát. Ennek értelmében a MÉV-nél 11 tagú jogsegély bizottságot hoztak létre, melynek élén függetlenített vezető áll. A vállalat üzemeiben háromtagú panaszügyi bizottságokat szerveztek. Az adminisztrációs ügyek intézését függetlenített adminisztrátor látja el. A szolgálat - szombat és vasárnap kivételével — a hét minden napján fogadónapot tart. Április 31-ig 243 dolgozó kereste fel az üzemi panaszügyi bizottságokat, illetve a jogsegély szolgálatot. A panaszosok közül a fizikai dolgozók száma 222. Az ügyek nagy része munka- viszonnyal, társadalombiztosítással kapcsolatos, valamint a polgári jog körébe tartozó volt. A panaszosok közül csupán 14-gyel nem tudtak érdemben foglalkozni. A vállalat szakszervezeti bizottsága jó kapcsolatot alakított ki az államigazgatási szervek illetékeseivel, akik több jogi szakelőadást tartottak a szolgálatot ellátó aktíváknak. A POTE jogsegélyszolgálati teendőit Őt tagú munkabizottság látja el, akik közül kettő nyugdíjas jogász, három tag pedig társadalmi munkában dolgozik a szolgálatban. A szolgálat fogadóóráit a hét négy napján délután látogathatják az egyetem dolgozói. A szolgálat eddig 99 ügyben járt el, — a 38 lakásügy kivételével — valamennyi kérdésben eredményesen dolgoztak. A néhány hónapos gyakorlat azt bizonyítja, hogy valóban van társadalmi igény e jogi szolgáltatásra az üzemekben. És a kérdőjelek: Hátrányos-e ha a vállalat állományában van a szolgálat vezetője? Ha a jogsegélyszolgálatnál elutasítják a dolgozót, hová fordulhat? Az SZB döntési jogát átruházhatja-e az SZB-titkár- ra? A szolgálat jogellenes magatartása esetén a dolgozónak okozott kárt megtéríti-e a szakszervezeti bizottság? A felvetett tisztázatlan kérdéseket, csakúgy mint a pécsi jogsegélyszolgálati tapasztalatokat, az elnökségi ülésen jelen volt SZOT-képviselők tolmácsolják majd a végleges jogsegélyszolgálati szabályzat kidolgozóinak. (M) A Pepsi cég tizenötezer palack óránkénti töltésre alkalmas gépsorát a Pannónia Sörgyárban hat évvel ezelőtt helyezték üzembe. A gyár ellátási körzete a Balaton déli vonalától egész Szegedig terjed. A ,.piros ital" karrierjét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt esztendőben már negyvenmillió üveg Colát szállítottak ki a rendszeresen közlekedő túrajáratok. Ám ez a mennyiség is kevésnek bizonyult. Ezért jutottak arra az elhatározásra a gyár vezetői a Pepsi céggel közösen, hogy a már kiszolgált töltősort, a kiegészítő berendezésekkel együtt leszerelik — amelyet azóta a bocsi sörgyárba szállítottak — és helyette nagyteljesítményű palacktöltőt helyeznek üzembe. Három héten át „öntötték" a kamionok a szóllítólódákat. A Pepsi üzem utolsó gépegysége a múlt hét hét közepén érkezett meg a pécsi sörgyárba s már itt tartózkodnak a nyugati szállító cégek vezetőszerelői is. A berendezéseket négy nyugatnémet vállalat, a Saitz, a Kett- ner, a Berkefeld, valamint az Ahlborn cégek szállították a helyszínre. Azóta már beállították a palackmosót, hamarosan befejeződik a töltőgép beállítása, amelyet a próbaüzemet követően óránként huszonötezer palack Cola hagy majd el. A töltősor egyébként a kiegészítő berendezésekkel együtt több mint hatszázezer dollárba került, s hadd jegyezzük meg mindjárt, hogy az ország legnagyobb ilyen jellegű berendezése. A láda ki- és berakógépek, a szállítópályák — pontosabban a teljes technológiai sor — szerelése legalább egy hónapot vesz még igénybe. Addig is a sárvári, illetve a bocsi üzemek biztosítják Dél-Dunántúl Cola ellátását. Azt már rég tudják a Pepsi üzemben dolgozók, hogy egy-egy colás üvegbe mindössze 1 gramm koncentrátum szükséges, ám az új berendezést még nem ismerik. Az üzemeltetők fölkészítése tehát legalább akkora feladatot jelent a sörgyáriaknak, mint a magasfokon automatizált berendezések- beállítása. Éppen ezért a Pannónia Sörgyár „házi” fotósai jóvoltából diaképeket, illetve filmet készítenek a szerelési folyamatokról, az esetleges üzemzavarok okait magnóra veszik. A rendhagyó kezdeményezés természetesen egyáltalán nem öncélú, hiszen ilymódon sokkal rövidebb idő alatt sajátíthatják el a majdani gépkezelők, műszerészek és karbantartók a töltőgépsor és kiegészítő berendezései szerkezetét. S. Gy.