Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-22 / 138. szám
1975. május 22., csütörtök Dunántúlt napló 3 Leveleink nyomában Árvizek Bükkösdön SIICEftES AKCIŰ A munkáslakás-épitkezések helyzete # Számottevő növekedés # Pécsett 47 vállalat # Megfontolandó a lakások mérete A munkáslcikás-építési akciót azért hívták létre, hogy azok a munkások is mielőbb lakáshoz juthassanak, akiknek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a magánerőből történő lakásépítkezést, állami vagy szövetkezeti lakásban viszont a korlátozott lehetőségek miatt nem részesíthetők. A munkáslakás-építési akció — pénzügyi oldalát tekintve — gyakorlatilag akként valósul meg, hogy az állami vállalatok azon munkásai, akik a kiemelt településeken telepszerű, többszintes építési formában lakást építenek, illetve vásárolnak, térítésmentes állami támogatásban, kamatmentes vállalati kölcsönben és igen kedvező kamatfeltételek mellett 35 év alatt visszafizetendő OTP- kölcsönben részesülnek. Pécsett — ahol a munkáslakások túlnyomó többsége épül — a Városi Tanács végrehajtó bizottsága mellett működő Munkáslakás-építési Akció Szervező Bizottság működik, tőlük fügqetlenül azonban három nagyvállalat (a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és — még 1973- ban — a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat) is épít, illetve építtet ilyen lakásokat. Valamennyi — akció formájában épített — munkáslakás értékesítését egységesen az OTP végzi, a vállalatok is ide utalják át a munkóslakás-építkezés céljára nyújtott kölcsöneiket. Az akcióra a kormányzat Baranya megye viszonylatában Pécs, Komló és Szigetvár városokat jelölte ki. Az Országos Takarékpénztár adataiból kitűnik, hogy az értékesített munkáslakások száma a kezdeti stádiumot jelző 1973. évhez képest számottevő növekedést mutat és Pécsett összpontosul, ahol 1974-ben az ösz- szes új lakás 29,4 százaléka munkáslakás akció során épült. Az 1975. év folyamán — előzetes számítások szerint — ösz- szesen mintegy 500 munkáslakás átadására és értékesítésére számíthatunk a megyében. Várhatóan jóval meghaladja majd a négyszázat a Pécsett épülő — még ez évben átadásra kerülő — munkáslakások száma. Az 1975. évi program azonban a Mecseki Ércbányászati Vállalat tavaly megkezdett, ez évben átadásra kerülő 200 lakásos újmecsekaljai mun- káslakás-éoítkezését is maqá- ba foglalja, ilyen lehetőségre viszont nem minden esztendőben kerül sor. (Az 1975-ben átadásra kerülő munkáslakások viszonylag magas számából, valamint az 1973 óta megfigyelhető rohamos fejlődésből tehát helytelen lenne a munkáslakás- építési akció továbbiakban is hasonló ütemű elterjedésének lehetőségére következtetnünk.) Az OTP nyilvántartásai szerint 1974-ben Pécsett összesen 47 vállalat segítette munkáslakásépítési akcióban való részvételhez munkásait. 1975-ben — az első negyedév végén - 39 ilyen vállalat volt ismeretes, nem számítva a bányákat. Az akció pénzügyi feltételeinek kialakítása során országos viszonylatban olyan koncepció érvényesült, hogy a munkások Finn vendégek A pécsi 500-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe látogatott tegnap a Pécsett tartózkodó finn kulturális küldöttség két tagja: Seppo Vainikka és Yryö Koskinen. A vendégeket, — akik oktatási szakemberek és Lahti város tanácsának tagjai, — Gungl Antal párttitkár és Vajda Zoltán igazgatóhelyettes fogadták. által befizetendő készpénzelőtörlesztés összege kb. a tanácsi értékesítésű lakásokéval azonos legyen, a havonként esedékes törlesztő részlet pedig egy átlagos kétszobás lakás esetében, két eltartott gyermek mellett 500 forint körül alakuljon. A Pécsi Munkóslakásépítési Szervező Bizottság tájékoztatója szerint a paneltechnológiával épített lakásokért fizetendő átlagos havi törlesztőrészlet 450 Ft, az alagútzsalus technológiával épülő (nagyobb alapterületű, tapétázott) munkáslakásoké viszont 730 Ft. Végeredményben azonban a kisebb és a nagyobb lakások egyaránt gyorsan vevőre találtak és a vállalatok is készek voltak a nagyobb lakások esetében nagyobb vállalati kölcsön nyújtására. Ha fedezeti forrás szerint vizsgáljuk a lakások költségeinek megoszlását, kitűnik, hogy Baranyában is az akció irányelveinek megfelelően alakultak a főbb arányok. A költségek 40 százalékot megközelítő hányadát támogatás és szociálpolitikai kedvezmény címén az állam fedezi (ezt az összeget a munkáscsaládoknak nem kell visszafizetniük). A vevők készpénzbefizetése a bruttó lakás- építési költséqek 6,1 százalékát teszi ki, ami ugyancsak a lakásvásárló munkáscsaládok számára nyújtott kedvezmények rendkívüli voltát jelzi. A munkáslakások átlagárának az egyes városok közti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az 1973-ban, Komló Szilvás városrészében végzett munkóslakás-építkezés esetében volt a legalacsonyabb a fajlagos beruházási költség: egy lakásra vetítve 243 ezer forintot tett ki, amit nem utolsó sorban a szénbányák házilagos úton végzett kivitelezése tett lehetővé. A Szigetváron épített munkáslakások egy lakásra jutó beruházási költsége volt mindkét esztendőben a legmagasabb. A megyeszékhelyen ugyanis a kertvárosi panellakások is, a Mecseki Szénbányák házilagos kivitelezésében megvalósított Kacsóh Pongrác úti lakásépítkezés is viszonylag alacsony beruházási költséggel volt realizálható. (Pécsett 1973-ban 326 ezer Ft, 1974-ben csak 304 ezer Ft volt egy munkáslakás átlagos beruházási költsége!) A ittkÜ&Ök minősége A munkáslakások minősége nagyjából hasonló az állami lakásépítkezésekéhez. A lakók részéről a beköltözés után felmerülő panaszok azonban ez esetben is figyelmet érdemelnek. Méltán kifogásolható a másfél szobás pécsi panellakások mérete. Ezek a 35,6 négyzetméter alapterületű lakások nemcsak négy, de három személy számára is hamarosan szűknek bizonyulnak. Az ilyen kisméretű munkáslakások építése komoly megfontolás tárgyát kell hogy képezze, hiszen a munkáslakások minőségi cseréjét nagyobbméretű lakásra jelentősen csökkentik a különböző korlátozások és anyagi terhek, amelyek az egyszer már megvásárolt munkáslakások későbbi eladási, illetve csere lehetőségeivel, illetve a családfő esetleges munkahely-változtatásával kapcsolatosak. A munkáslakások építése és értékesítése terén tapasztalható gyors eredményekhez nemcsak az ily módon lakáshoz jutni kívánó munkások és munkaadó vállalataik áldozatvállaló képessége volt szükséges. Az építkezések előkészítésében és fi: nanszírozásában érdekelt tanácsi és takarékpénztári szervek is, a lebonyolító és a kivitelező építőipar is idejében és sokat tett minél több munkáslakás mielőbbi felépítése érdekében. Dr. Krassó Sándor Bükkösdi olvasóink leveléből: „Végső elkeseredésünkben kértük e nyílt fórumot — azt remélve, — hogy az illetékesek végre felfigyelnek súlyos problémáinkra. Ezek érzékeltetésére — 1967 júliusáig — a községünket akkor ért pusztító felhőszakadásig kellene visszaforgatnunk az éveket. Igaz, hogy azóta nem ért bennünket hasonló csapás, de a következményei és a tanulságai mindmáig kísértenek. így volt ez tavaly, az augusztus 25-i felhőszakadáskor is, amikor a bajokat még csak súlyosbította a csapadékelvezető csatornán történt gátszakadás, melynek következményeként lakóházainkat, udvarainkat, veteményeskertjeinket öntötte el a szennyes ár. A megrongálódott gát helyreállítása azóta sem történt meg, pedig erre több mint nyolc hóncp állt az illetékesek rendelkezésére. Ezért ismétlődhetett meg ismét a pusztítás, most május 8-án is, amikor a felhőszakadás — mint már annyiszor — ezúttal is megrongálta házainkat, tönkretette kertjeinket. E problémák — véleményünk szerint — részben az 1960 körül épült műútnak, másrészt a korszerűtlen csapadékelvezetésnek tulajdonítható. Sajnos, eddig kevés olyan intézkedés történt, amelyből arra következtethetnénk, hogy a jövőben nyugton hajthatjuk álomra a fejünket. Fetter Ferenc Bükkösd és 20 aláírás • A látvány sok mindenben emlékeztetett a levélírók által említett 1967. évi júliusi felhőszakadás utáni állapotokra. Kintjártunkkor, a Dózsa György utca lejtősebb északi szakaszán, mintegy fél kilométernyi hosszúságban agyagos hordalék borította a műutat, a járdát, s az utca keleti oldalán tucatnyi lakóház udvarát, kertjét is iszaptengerré változtatta a két héttel ezelőtti felhőszakadás. Az első körültekintés után mégis az a bizonytalan érzésünk támadt, hogy a tények puszta tolmácsolásán kívül, aligha tudjuk megvédeni c községbeliek érvelését, ami szerint minden bajnak az 1960 körül épített út és a korszerűtlen elvezetőcsatorna az okozója. Inkább úgy nézett ki, hogy a környék földrajzi viszonyai okozzák a szinte évről évre megismétlődő természeti csapásokat. Ugyanis a községet nyugatról határoló meglehetősen meredek domboldalról mindig is szilaj és megfékez- hetetlen útja volt a völgy felé lezúduló csapadéknak. Csakhogy — s ezt a község lakói bizonygatták — tízegynéhány évvel ezelőtt nem is volt szükség a megfékezésére, mert a domboldalról aláhömpölygő víznek szabad útja volt a lapályon áthúzódó nagy árokig, ami elvezette, s ezzel meg is védte a községet a tartós áradásoktól. így alakult ki és rögződött meg az a vélemény, hogy minden baj legfőbb okozója a kb. másfél évtizede megépült út, melynek tervezői nem vették figyelembe a község már fentebb említett földrajzi adottságait. — Tehát nem az út ellen ágálnak az emberek, — mondotta a tanácselnök, — mert azt mindenki örömmel fogadta annakidején, hanem a következményei miatt. Végigjártuk ' hát a figyelmünkbe ajánlott „kritikus útszakaszt", de ahogy e sorok elején már hangsúlyoztuk ezúttal is csak a látottak puszta tolmácsolására szorítkoztunk. Nos, még a helybeliek segítségével is csak nagynehezen találtunk rá arra a műút alatti mély iszaptól eldugult átereszre, amely szemléltetően bizonyította a kárvallott lakosság feltételezését. Az elvezető árokba torkolló átereszek dugulását minden kétséget kizáróan az északról dél felé húzódó árok nagytömegű vizének erős sodrása okozta és okozza, immár több mint tíz esztendeje. E dugulások következményeként a domboldalról lezúduló víz előbb megreked az utca nyugati házsorainál, majd az ott felgyülemlett hordalékot elemi erővel átlöki az úttesten, és elárasztja a túloldali házak udvarait, kertjeit. Ennyit a látottakról, amelyhez hozzá kívánkozna még az említett útszakaszon épült híd konstrukciós megoldásáról alkotott súlyos vélemények leírása is, de ennek kivizsgálását, megítélését a szakhatóságokra bízzuk. Azaz már bíztuk is, mert a Baranya megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának vezetőjétől, Tóth F. Béla elvtórstól, az alábbi választ kaptuk. — A Bükkösdi Községi Közös Tanács vezetősége mielőbb bízza meg a BARANYATERV Vállalatot, egy több ütemre szóló vízkár-elhárító terv elkészítésére — amely magában foglalja az általuk leírt problémák megoldásának módoza tait és a munkálatok időrendiségét. E terv birtokában, illetve ennek alapján a Baranya megyei Tanács a KPM Közúti Igazgatóságával, valamint a Vízügyi Igazgatósággal koordinálva kidolgozza a megvalósítás reális lehetőségeit. Mint mondotta, ezek összehangolása után döntenek a már említett munkák beüteme- zéséről, s egyúttal a határidők megjelöléséről is. P. Gy. A széchenyisták rekordja Országos tanulmányi versenyen ritkának számító, kimagasló eredményt értek el a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanulói Budapesten. Az iskolából egyszerre öten kerültek az ország — tantárgyanként — legjobb tíz tanulója közé. Kémia tantárgyból harmadik helyezést ért el Czi- nege Erzsébet III. B osztályos, kilencedik helyezést ért el Vin- cze László IV. B osztályos tanuló. Harmadik lett az országos gépjármű-szakmai tanulmányi versenyen Schmellner Károly IV. C osztályos tanuló. A szakközépiskolai orosz versenyen Gécseg László IV. D osztályos tanuló kilencedik lett. A III. B osztályos Bayer Antal pedig történelmi tanulmányi versenyen szerezte meg a negyedik helyezést. Figyelemreméltó, tény, hogy valamennyien fizikai dolgozók gyermekei. Képviselőnek jelölték ii'IÄÄWiiiiixSi-iÄiiÄi:- •. ....................... .................................... K asó József Három jelölőgyűlésen vettem részt, mindenütt egyhangúlag szavaztak bizalmat a választópolgárok. A gyűlések végén a bizalmat köszönő szavaiban a feladatokat említve refrénként tért vissza egy mondat: „még határozottabb, még fegyelmezettebb és átgondoltabb munkára van szükség". Kasó Józsefről, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatójáról - képviselőjelöltről - van szó. Vácott érettségizett, majd egy évig a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában betanított munkásként dolgozott. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1957-ben államvizsgázott. Egyetem után a Szentegáti Állami Gazdaságban gyakornok, aztán üzemegységvezető, főállattenyésztő, igazgató. Az ösz- szevonások után most a 9600 hektáron gazdálkodó Szigetvári Állami Gazdaságot vezeti. Halk szavú, szerény ember, de — mint munkatársai mondják — a gazdaság vezetésében határozott és „állandóan valami újon töri a fejét". — Nem új találmányokról van szó, hanem bizonyos korszerűsítésekről — mondja. — Nagyarányú meliorációt hajtottunk végre, vízrendezést, öntözést, kémiai talajjavítást. Bevezettük a fejlett termelési technológiát, úttörők voltunk például a cukorrépa termesztés teljes gépesítésében. Jelentős gondot okozott a járásban a növény- védelem feladatainak megoldása. Létrehoztuk az agrokémia társulást tizenegy termelőszövetkezet és két állami gazdaság „belépésével”. A szakosított sertéstelep is a korszerűsödési folyamathoz tartozik. Azt elemzi, hogy az élet- színvonal növekedésének a termelés az alapja. — Először termelni, aztán lehet osztani — mondja és a dokumentumokból néhány adatot említ: a gazdaság termelési értéke 1967—68-ban 45 —50 millió, az elmúlt évben 180 millió. Mindezt a foglalkoztatott létszám minimális növekedésével értük el. A fizikai dolgozók átlagjövedelme a gazdaságban az elmúlt négy év alatt 28 százalékkal nőtt... Ami a „még átgondoltabb munkát" illeti, szót ejt az észszerű takarékosságot elősegítő fokozottabb együttműködésről. „Csak például említem: nálunk is tapasztalható a termelőszövetkezetek és a gazdaság párhuzamos beruházásai. Még jobb kooperációval elkerülhetők lennének.” A jobb termelőmunka és a közgondolkodás fejlesztése kölcsönösen hatnak egymásra. Klubokat hoztak létre, a gazdaságnak nemrég TIT szervezete alakult 45 szakember részvételével. A közelmúltban munkába állított közművelődési előadó feladata az előadások, klubprogramok szervezése. — Most pedig egy üzemorvosi státus kialakítását tervezzük - mondja. - Alijuk a költségeket, az üzemorvos beállítása javítaná a járás orvosellátottságát, az egészségügyi ellátottságot is, - gazdaságunk területén tizenhat település van. A gazdaság dolgozóiról való gondoskodást bizonyítja: a munkóslakás-akció keretén belül 30 lakás épül a szigetvári Lenin lakótelepen. — Ha majd a választáskor is megkapja a választópolgárok bizalmát, nemcsak a gazdaság, hanem Szigetvár és az egész járás érdekképviselete is feladatát képezi... — Köszönöm a jelölőgyűlések résztvevőinek bizalmát — mondja. — Nem ismeretlenek előttem a járás feladatai sem. Ez év februárjában az MSZMP Szigetvári Járási Végrehajtó Bizottság tagjává választottak, számos téma napirendre kerül ezen a fórumon is. A legjobb tudásom szerint kívánom szolgálni a közösséget. Határozott szavak a beszélgetésünk végén: — Az igények kielégítésére a lehetőségeket kell megteremteni. A lehetőséget pedig a munka, a termelés adja. Ennek érdekében kell dolgoznunk. G. F. A Hotel Budapest Hilton északi szárnya szerkezetileg elkészült, jelenleg a homlokzati elemek kerülnek a helyükre. Megkezdték a belső gépészeti szereléseket is. A déli szárny ötödik szintjén dolgoznak az építők, a tervek szerint a nyár közepére tető alá kerül az egész szálloda. Képünkön: a szálloda északi szárnyának Duna felé néző homlokzata.
