Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-22 / 138. szám

2 Dunántúli napló 1975. május 22., csütörtök '---------------------------------------------------------------------- ­"ZäsES?K iBlK' ■ 'I ___..._____________________..................................................................................................... ­A czél Györgyöt jelölték Vasas ll-n Az 1. számú választókerület­ben Vasas II. zárta a jelölő- gyűlések sorát. A ,,Petőfi” mű­velődési ház előtt az úttörő­zenekar indulói fogadták a je­lölőgyűlés résztvevőit. A feldí­szített nagyteremben, délután 17 órakor a jelölőgyűlés elnö­ke, Huba János, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának titkára köszöntötte a jelenle­vőket, és nyitotta meg a gyű­lést. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák Szakszervezeti Bi­zottságának titkára, a gyűlés szónoka áttekintette az elmúlt négyéves időszak eredményeit, szólt a bányászlakta települé­sek fejlesztésének fontosságá­ról. A jelölőgyűlés résztvevői kö­zül Keszler Jánosné gyógysze­rész, Kiss József vájár, König János nyugdíjas bányász, Ger­ber György Vasas-bánya üzem­vezetője, felszólalásukban csatlakoztak Aczél György or­szággyűlési képviselővé való jelöléséhez. A beszédet és a felszólalá­sokat követő szavazáson a vá­lasztók egyhangúlag Aczél Györgyöt jelölték az 1. számú választókerület országgyűlési képviselőjének. PÉCS, 3. VÁLASZTÓKERÜLET Horváth Lajos a jelölt Pécsett, a 3-as számú kép­viselői választókerületben né­hány napja a bőrgyárban megtartott jelölögyűlésen egy­hangúlag Horváth Lajostt a Megyei Tanács elnökét jelöl­ték képviselőjelöltnek. Tegnap — ugyanebben a választóke­rületben - a Kamaraszínház­ban megtartott jelölőgyűlés a Himnusszal kezdődött, majd Fűzi Árpád, a Volán 12-es Vállalat igazgatója, a gyűlés elnöke köszöntötte a választó- polgárokat, az elnökség tag­jait. Ezt követően Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke mondott beszédet, ismertette a város- politikában elért eredménye­ket, a megoldásra váró fel­adatokat. Beszédének végén a Hazafias Népfront megyei és Pécs városi bizottsága nevében Horváth Lajost, a Megyei Ta­nács elnökét javasolta képvi­selőjelöltnek. A javaslatot taps fogadta, majd a felszólalásokra került sor. Dr. Sulyok Endre ügyvéd, Szilágyi János nyugdíjas, dr. Kárpáti Júlia, a Pécs Városi Tanács V. B. munkaügyi osz­tályának vezetője, Sándor Im­re, a leöwey gimnázium vég­zős hallgatója a jelölt mellett foglaltak állást. A jelölőgyű­lés itt is egyhangúlag szava­zott bizalmat. Horváth Lajos elvtárs megköszönte a bizal­mat, majd a gyűlés az elnök zárszavával ért véget. ÚJMOHÁCS: Halasi Lajosnét jelölték Az újmohácsi klubkönyvtár­ban tartották tegnap este 7 órakor a 8. számú országgyű­lési választókörzet negyedik jelölőgyűlését. Pintér Mátyás, a HNF körzeti titkára köszön­tötte a gyűlés résztvevőit, majd Hajós Ferenc, a Mohács vá­rosi Pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Ezt követően Pintér Mátyás a HNF megyei elnöksége ne­vében javasolta, hogy a 8. számú választási körzet polgá­rai Halasi Lajosnét, az öntö­dei Vállalat mohácsi gyáregy­sége magkészítő szakmunkását jelöljék országgyűlési képvise­lőjüknek. A gyűlés résztvevői nagy tetszéssel fogadták a ja­vaslatot és egyetértettek vele. A hozzászólók valamennyien csatlakoztak a Népfront ja­vaslatához: Mayer Árpád, a Dunavölgye Tsz főkönyvelője, Mészáros József sárháti trakto­ros, Oláh István szabadságpusz­tai iskolaigazgató, Becker Lajos sárháti pedagógus, Farkas Im­re, a Duna menti Vízgazdál­kodási Vállalat dolgozója, Mé­száros Józsefné, a Dunavölgye Tsz nőbizottságának elnöke. A választópolgárok egyhan­gúlag megszavazták Halasi Lajosné jelölését, aki a gyűlés végén köszönetét mondott a bizalomért. Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról) Műszaki fejlődésünket tükrö­zi az a tény, hogy a kohó- és gépipar vállalatai és a szö­vetkezetek 3500 féle termékkel jelentkeztek, s e termékek 10 százalékát most mutatják be először. Külkereskedelmi forgalmunk — folytatta Bíró József - 1971 óta 14,7 százalékkal emelke­dett. A KGST-országokba irá­nyuló kivitelünk 11 milliárd fo­rintra rúg. Jók a kapcsolataink a fejlett nyugati országokkal is, de nem hallgathatunk el olyan tényeket, amelyek gá­tolják törekvéseinket. Ezek kö­zött említhető az inflációs ár­hullám, s a még mindig fenn­álló diszkriminatív akadályok, a Közös Piac egyoldalú intézke­dései. De hisszük azt — mon­dotta befejezésül hogy az eddigiekhez hasonlóan ez a vá­sár jó alkalom kapcsolataink további fejlesztéséhez. A megnyitó beszédet köve­tően az ünnepség résztvevői vé­gigjárták a kiállító csarnoko­kat: megtekintették a vásárt. Az ezerötszáz kiállítóról és a többezer kiállított termékről ne­héz egy rövid séta után véle­ményt mondani. A tavaszi BNV a beruházási javak szakvására, s talán a nem szakemberek számára kevesebb izgalmat, látványt nyújtó. A vásárbuletin második szá­mában olvasom: sehol a vilá­gon nem jelenik meg magyar exportkínálat olyan nagy terü­leten, mint a tavaszi BNV. Va­lószínűleg e miatt rendezték be a vásárközpont 21-es számú épületében a külföldiek klubját, ahol a külföldiek szolgálatát külön irodával látja el az IBUSZ, a MALÉV és többek kö­zött a Konzumturist. A HUNG- EXPO felkészült arra is, hogy többszáz szaktolmáccsal segítse a külföldiek szakmai és üzleti tárgyalásait. Egyébként a kü­lönböző 'árucsoportok elhelye­zése a következő: a műszeripar, híradástechnika, számítástech­nika az „A” csarnokban, az energiatermelés és villamosgép­gyártás a „D" csarnokban, a fémmegmunkálás és a kohászat a „C" csarnokban és környékén van. Az építőipar, klímatechni­ka, közlekedés, anyagmozgatás az „A” csarnokban és szabad területen, a könnyűipari alap­anyag- és gépgyártás a 16-os, 18-as, a vegyipar és a bányá­szat pedig a .,B" csarnokban kapott helyet. A 10-es csarnok­ban nyílt meg az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, az MTA és a TESCO kiállítása. Végezetül néhány szót a ma­gyar kiállítókról: a Csepel Vas- és Fémművek korszerű fogas­kerék-köszörű gépeket, maró­gépeket, gumivulkanizáló prése­ket mutat be, felvonultatja leg­újabb autóbuszait az Ikarus, vasúti járműveit és berendezé­seit a Ganz-MÁVAG, vegyipari gépeit a Lamport, pótkocsis KS/D. NAPLÓ TEIEFOTÓ Szerdán délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Képünkön: dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter mond ünnepi beszédet. tehergépkocsijait a Magyar Va­gon- és Gépgyár. A NIM válla­latai főként a kiállítás energia­termelési, villamosgépgyártási, vegyipari és bányászati termék­csoportjaiban vesznek részt, az építőipari kiállításon pedig az újfajta épitésmódokról kapha­tunk képet. K. F. A BNV első üzletkötése LENGYEL BÁNYAGÉPEK 23 MILLIÓ RUBELÉRT Szerdán megkötötték a BNV első üzletét. A mint­egy 23 millió rubel értékű szerződést a NIKEX Külke­reskedelmi Vállalat és a lengyel KOPEX cég vezér- igazgatója írta alá. A meg­állapodás értelmében 1976 — 1980 között a lengyel ipar különböző bányagépe­ket, köztük széngyalut, komplett szállítószalagokat, és úgynevezett marótárcsás kombájnt készít a magyar bányák részére. A partne­rek megállapodtak abban is, hogy a jövőben fokoz­zák a tapasztalatcserét és a bányászok kölcsönös lá­togatását. A NIKEX-nek már hagyo­mányos partnerei közé tar­tozik a lengyel vállalat. 1971—75. között például 13 millió rubelért vásároltunk lengyel bányaipari beren­dezéseket. Három új lakásszövetkezet Dinamikusan fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek Ha a munka javítására töre­kednek a megye fogyasztási szövetkezetei, s ez sikerül is, annak az egész lakosság látja hasznát. Főképp erről tanács­koztak tegnap délelőtt a Ság- vári Művelődési Házban meg­tartott küldöttközgyűlésen a fogyasztási szövetkezetek Bara­nya megyei küldöttei. A ven­dégek között jelen volt Czégény József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, dr. Kelemen István, az országos revizori iroda vezetője és Ja- kabos Zoltánná, a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője is. A küldöttközgyűlés három új lakásszövetkezet tagfelvételét szavazta meg: a pécsit 83, a sásdit 86, a szigetvárit pedig 36 lakással. Ezt követően Nagy Sándor, a szövetség elnöke ér­tékelte az elmúlt évi eredmé­nyeket és vázolta az ez évi fel­adatokat, különös tekintettel ar­ra, hogy az idei eredmények tesznek pontot a IV. ötéves terv teljesítésére. Mint mondotta, a megyében 25 ÁFÉSZ, 19 takarékszövetke­zet és 50 lakásszövetkezet tar­tozik a szövetséghez. Ezek közül a kiskereskedelemben és a ven­déglátásban mutatkozik elma­radás a forgalmi és jövedelme­zőségi tervekhez képest. Továb­bi fontos feladat a vendég­látás ételforgalmának jobb megszervezése. A szolgáltatá­sok körében jól bevált a gáz­palack- és tüzelőolajellátás rendszere. A takarékszövetkeze­tek 11 millió forinttal növelték a betétállományt, és jól oldják meg a kiegészítő tevékenysé­get: az állatforgalmi vásárlá­sok lebonyolítását, valamint a biztosítási tevékenységet. A to­vábbiakban nagyobb figyel­met kell fordítaniok az utazta­tások elősegítésére, pénzügyi megszervezésére. A lakásszövetkezetek dinami­kusan fejlődnek, de sok még a tennivaló, főleg az érdekvé­delem területén. Az a törekvés, hogy már az átadás előtt ala­kuljon meg a lakásfenntartó szövetkezet, a műszaki és jogi szakemberek segítségével elke­rülve a későbbi bosszúságot, pereskedéseket. A lakásépítő szövetkezetek speciális pécsi problémája, hogy a hagyomá­nyos technológiára nem talál­nak kivitelezőt. Egyetlen lehet­séges megoldásnak a paneles építés látszik. A Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének küldöttközgyűlése, az írásbeli beszámoló és a szóbeli kiegé­szítés alapján határozatokat fo­gadott el a közös munka to­vábbi javítására. Károkat okozott a felhőszakadás Negyvenöt liter csapadék négyzetméterenként Iroda lett a Kazinczy étteremből A pécsi utcákat kedden dél­után percek alatt tengerré vál­toztatta az özönvíz, amely isza­pot, sarat, törmeléket hozott magával. Az égi „áldás" jég­gel jött. A tűzoltók tegnapra virradó éjszaka húsz esetben vonultak vízzel telt pincékhez, négy fecs­kendőjük 23 órát dolgozott. Délelőtt még mindig maradt hat „vizes” pince, de nem biz­tos, hogy ezzel vége szakadt a bejelentéseknek, hiszen a Meteorológiai Intézet tájékoz­tatása szerint a város területén a lehullott csapadék mennyi­sége megközelítette a négyzet­méterenkénti neqyvenöt li­tert (I). Az utakra került iszap és sár mennyiségét a Városi Ta­nács kerületi hivatalainak út- felügyeletei mérték fel, s ahol szükséges volt, az eltakarítási munkát megrendelték ,a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­latnál. Az utak tisztítása teg­nap teljes erővel megkezdő­dött ... A KPM útügyeletéhez viszonylag kevés bejelentés ér­kezett. A 6-os útnak csupán a rácvárosi szakaszán akadt el­takarítani való. Harminc centi- méteres iszapréteg öntötte el viszont a Pécs-Abaliget közötti út 4 kilométeres szakaszát. Kevés dolguk akadt a MÁV Építési és Pályafenntartási Fő­nöksége dolgozóinak is. A Nagyharsány állomáson jelent­kező iszaplerakódás és Pécs— Mecsekalja közötti pályamenti víztorlódás fennakadást nem okozott. A DÉDÁSZ-nak sem jelentet­tek fogyasztói kiesést. Bár Új- mecsekalján néhány transzfor­mátor állomást elöntött a le­zúduló ár, kár nem keletkezett, mert a víz nem érte el a be­rendezések feszültség alatt álló részét. A postának Bolyban akadt munkája. A kábelbeázást teg­nap délelőttre megszüntették. Annál több bosszúságuk származott a heves esőzéstől az építőknek. A B. m. Állami Építőipari Vállalat Alkotmány utcai tömbbelsőben készülő 8 tantermes iskola építkezésén a nemrég felhúzott alagsori falak eláztak, nagyrészt bedőltek. A DÉLVIÉP árkai több helyen megteltek vízzel, a közművesí- tési munkákat csak a nagy mennyiségű víz és iszap eltávo­lítása után folytathatják. Baranya egyéb területein in­kább a jég okozott problémá­kat, Jégkárról küldött jelentést az Állami Biztosítónak a má- gocsi, a sároki, a kémesi, a vejti, a szajki és a görcsönyi termelőszövetkezet, valamint Pécsről a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet. A károk felmérése vidéken és Pécsett is megkezdődött, így a Magyar- ürögi út lakóitól érkezett be­jelentések kivizsgálása is. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat pécsi, Perczel utcai központja alatt, — többek kö­zött az esőzés miatt — meg­mozdult a föld. A műszaki szakértők a házat veszélyessé nyilvánították és elrendelték a kiürítését. Az íróasztalokat, ak­tákat átszállították a Kazinczy étterembe, a vállalat központ­jául ugyanis a Városi Tanács hozzájárulásával — ideiglenes jelleggel |— ezt a belvárosi éttermet jelölték ki. Követke­zésképp a Kazinczy mától nem fogadhat vendégeket. Átmeneti­leg meg kellett szüntetni az előfizetéses étkezést: az ebéd­jegyek árát a vállalat vissza­téríti. Az üzemi étkeztetés to­vábbi megoldásával összefüggő intézkedésekre lapunkban visz- szatérünk. Zsalakó István ftprólalvaklél a cementgyártásig Tudományos ülésszak a Műszaki Főiskolán Jubileumi tudományos ülés­szak kezdődött oktatók és hall­gatók részvételével május 21-én Pécsett, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán, hazánk felsza­badulásának 30. .évfordulója al­kalmából. A megjelenteket dr. Pauka Imre főigazgató-helyet­tes köszöntötte. A rendezvény egyik célja, hogy a félévtize­des felsőfokú intézmény mint­egy másfélszáz tanára, okta­tója számot adjon nyilvánosság előtt kutatásainak legújabb eredményeiről, megvizsgálja a továbblépés lehetőségeit. A két nap alatt 35 tízperces ösz- szefoglaló előadás hangzik el. Ilyen méretű szakmai tanács­kozásra először kerül sor az intézmény történetében. A társadalomtudományok té­makörében az előadók elemzik a tudományos szocializmus, a politikai gazdaságtan, valamint a közgazdaságtan aktuális kér­déseit. Három referátum pél­dául a baranyai aprófalvak helyzetét és jövőjét vázolja fel. Építészeti vonatkozásban a leg­újabb statisztikai, szilárdság­tani, méretezési módszereket keresik, sőt mind több helyen az épülettervezéseknél bevon­ják a számítógépeket is. Gaz­dag a szrlikátiparhoz kapcsoló­dó kutatási tematika, különö­sen a Beremendi Cementmű­vek beindulása óta. Többen a cementgyártás vizsgálatával foglalkoznak, így az őrlés, a mintavétel hibaforrásaival, a minőségjavítással, a tüzelés- technikával ugyanúgy, mint a termelés optimalizációjával. A gépészetben országos fő­téma elsősorban az ömlesztett cement, a műtrágya szállítása, vagyis az anyagmozgatás és a konténerizáció. A villamoskutatások prog­ramjában modern földelési megoldások kikísérletezése is szerepel. Ezen kívül vizsgálják, hogy miként korszerűsítsék a lokóépületek villamoshálózatát és hogyan alakítsák ki az izo­tópos vesevizsgálatok automa­tikus mérőrendszerét. Az okta­tás-neveléselméleti értekezések főként az objektív számonké­rést és a számítógépes érté­kelést dolgozzák fel, aminek a kimunkálása sürgető, hiszen a műszaki főiskolai oktatásnak nincs még komoly múltja. A bemutatott rövid dolgozatok baranyai és más megyebeli vállalatok, intézmények műsza­ki, közgazdasági problémáira keresik a megoldást, fejlődé­süket segítve. Az előadások anyagát ünne­pi gyűjteményes kiadványban jelentették meg, de készülnek még szakmánként, cikkenként is külön lenyomatok. A könyv, a kétnapos eseménysorozat a pécsi főiskola tudományos éle­tének keresztmetszetét nyújtja. — Csuti —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom