Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-19 / 135. szám

:ontos feladat: koordinálni a megyék terveit A nagy lehetőségek 00 négyszögé Beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, Baranya megye Tanácsának elnökével az alsó Duna-szakasz városainak iparfejlesztési lehetőségeiről Forradalmi változások elé néznek a Duna völgyének or­szágai. A tervek szerint 1981-re elkészül a Duna—Rajna—Maj­na csatorna, amely vízi kap­csolatot létesít az Atlanti­óceán és a Fekete-tenger kö­rött. Tizenhárom országot, mint­egy 240 millió embert érintenek az új víziút adta lehetőségek. Már csak 100 kilométernyi csa- :ornát kell megépíteni Nürnberg és Kelheim között. Magyaror­szág 420 kilométer hosszú Du- na-szakasza és a kapcsolódó víziutak igen nagy szerepet kapnak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok és a hazai ipar fejlesztésében. Ez utóbbi egyik sarkalatos pontja a 'magyaror­szági alsó Duna-szakasz. Az érintett terület a Duná­nak Dunaföldvár, Solt térségé­től a déli országhatárig terjed. Négy város: Szekszárd, Mohács, Baja és Kalocsa a terület köz­ponti települései. Hogy mi vár­ható hosszabb távra ebben a térségben — figyelembe véve Baranya kedvezőtlen ipari struk­túráját is — Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke od tájékoztatást: — A Duna alsó szakaszának fejlesztésére vonatkozó elgon­dolások — közvetett és közvet­len formában — Baranya me­gyét is érintik. A közvetlen ha­tás Mohács város és szűkebb /onzáskörzete területén lesz je­lentős. Mohács iparfejlesztési adottságai túlnőnek a megyei kereteken. Elsődleges telepítő tényező az olcsó víznyerési és szállítási lehetőség. Ennek a térségnek a munkaerő adott­ságai a legkedvezőbbek. Nem utolsó sorban jelentős fejlesz­tési adottság, hogy a térség megfelelő nagyságú, infrastruk­túrával jól ellátható területtel rendelkezik. — Milyen irányú fejlesztés látszik a legcélszerűbbnek? — A területi adottságok alap­ján reálisnak látszik egy cellu­lózgyár létesítése, mely a fa­rostlemezgyár melletti iparte­rületen a dél-dunántúli körzet cserfa állományát dolgozná fel. A fa- és papíripar mellett egyéb, víziszállítás-igényes gép­ipar és a hozzá tartozó kisegítő üzemek telepítése is lehetsé­ges. A mezőgazdasági termé­keket feldolgozó ipar fejleszté­sére különösen jók az adottsá­gok. A térség fejlett mezőgaz­dasága, a magasszintű szarvas- marha-, főként pedig a sertés- tenyésztés a feldolgozó háttér megteremtését sürgetik. — Milyen lehetőségeket tar­togat a Duna? — A már említett ipartelepí­tési lehetőségen túl, a Duna nemzetközi víziút-jelíegének nö­vekedésével a város a magyar víziút-határállomás szerepében is nagyobb jelentőséget kap. A Dunaszekcsőtől a városig hú­zódó, kialakuló üdülőterület a bel- és külföldi turizmus egyik megyei centrumává avathatja. A pécsi regionális vízellátási rendszer távlatban alapvetően Mohácshoz és térségéhez kö­tődik. Egyébként nemcsak erre a térségre, hanem egész Dél- Dunántúlra kiterjedő jelentősé­gű a Dráva által adott lehető­ségék kihasználása. A napok­ban járt Pécsett Dégen Imre államtitkár, aki felhívta a Víz­ügyi Igazgatóság és a KPM vál­lalatok figyelmét a Dráva ha­józhatóvá tételének előkészí­tésére. — Mit jelentene a megye életében a Duna alsó szaka­szának, illetve Mohács környé­kének fejlesztése? — Gazdasági szerepkörének növelése a megye helyzetét is kedvezően befolyásolja. Min­denekelőtt csökkenti a pécs— komlói koncentráció túlsúlyát és mérsékli a nehézipar egy­oldalúságát, annak kedvezőt­len hatását. Ehhez kapcsoló­dik, illetve ebből következik a kedvezőtlen településszerkezet átalakulása is. — Mikorra várható a konk­rét megvalósulás? — Az alsó Duna-szakasz iparfejlesztési adottságainak feltárása befejeződött. A hosz- szútávú fejlesztésre vonatkozó tervek kidolgozása most van folyamatban, konkrét megvaló­sítás csak a VI. ötéves tervtől várható. Az elkövetkező öt év­ben a terület megfelelő előké­szítése és a megyék közötti koordináció a feladat. Kurucz Gyula T örpe vízmű épül Ki s­harsányban Új törpe vízmű terveit ké­szítette el a BARANYATERV a kisharsányi községi tanács részére. Az elképzelések szerint még az idén meg­kezdik a kivitelezést, több mint négymillió forint ér­tékben. Egyebek között négy kilométer hosszú csőrendszert építenek és minden házba bevezetik a vizet. Jelentős a lakók hozzájárulása, hiszen házanként 15 ezer forinttal segítenek. Menekülőharang, automatikus riasztás Tizenöt éves kutatási terv a bányabiztonság és egészség- védelem fokozására A Mecseki Szénbányák kuta­tási osztálya — a Nehézipari Minisztérium 4. számú célprog­ram-keretében — elkészítette a szilikózis elleni küzdelem, a gázkitörés-veszély elhárítása, valamint a bányabeli tüzek és robbanások megelőzése tárgy­körében 15 évre szóló tervét. A programmal kapcsolatban dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályá­nak vezetője adott tájékozta­tást. Elmondotta, hogy a kö­vetkező másfél évtized alatt csaknem 130 millió forintot használnak fel kísérletre és ku­tatásra, aminek eredménye­ként tovább növekszik a ma­Negyvenéves a magyar Duna-tengerhajózás A Dunán már nem jönnek fel a magyar tengerjáró ha­jók. Többségüknek kicsi a folyam, de gazdaságosabb is, ha átrakódnak az uszályokra. Negyven évvel ezelőtt azon­ban még új korszakot nyitott a magyar hajózásban az első, hazai gyártmányú folyam­tengerjáró hajó. Ritka szép élete lehet a tengerésznek. Láthat távoli, idegen földet, nyüzsgő, zajos kikötőket, a napfelkeltét az egyenlítőn, bejárhat olyan tá­jakat, ahova sok ember soha életében nem juthat el. Izgal­mas, romantikus szép pálya... — Valóban szép, romanti­kus is a maga módján, de azért van ennek egy másik oldala is — állít meg a va­lóság határainál Sólyom Ti­bor, a MAHART tengerhajó­zási üzemigazgatója. —- Ve­gyük például csak azt, hogy a trópusokon, a forró napsütés­ben, kilencven-százalékos pá­ratartalom mellett is éppúgy helyt kell állni, mint bármikor. Vagy — mondjuk — Dél- Amerikában kapja a tengerész a táviratot, hogy otthon be­teg a gyerek ... Ha eléri őket a monszun, egy álló hónapig zuhog az eső egyfolytában. Az egyik legnagyobb magyar tengerjárót, az Adyt 1973 decemberében bocsátották vízre. Jelenleg Bilbao kikötő­jében tartózkodik. RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY Most még 2500 Ft árengedménnyel vásárolhat MZ/250—TS TIPUSü MOTORKERÉKPÁRT, PANNÓNIA P—12. TIPUSü MOTORKERÉKPÁRT, PANNÓNIA —21. TIPUSü MOTORKERÉKPÁRT. (OTP hitellevélre is) HASZNÁLJA KI EZT AZ IGEN KEDVEZŐ VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGET!- 12. SZ. JÁRMÜBOLT, Pécs, Rákóczi út 50. Tel.: 14-571. Amíg a készlet tart! És, bár igyekszünk minden kényelmet biztosítani, mégis­csak eljön a bezártság érzése. Nem csoda, Japántól hazáig két és fél hónap az út. — Sok távoli országban na­gyon kell vigyázni, hogyan vi­selkedik az ember. Van ahol partra sem léphetnek hosszú hajjal, vagy szakállal. Két évvel ezelőtt Bankokban majdnem meglincseltek egy amerikai diákot, mert amikor kikapta a szél a kezéből a papírpénzt, gyorsan rálépett. Ezt a hely­béliek úgy értelmezték, hogy lábbal tapossa az uralkodó képmását. Egy hónapig tartott, amíg a követség kihozta a rendőrségtől. — A hétköznapok nehéz­ségei sok fiatalt megfutamíta­nak. De aki megszerette a tengerészéletet, nagyon nehe­zen válik meg tőle. Kicsi, amolyan húszkilós ha­rang húzódik meg az üzem­igazgató szobájának sarká­ban. Rajta a dátum, 1934. Akkor készült el a Ganz hajó­gyárban °z első magyar gyárt­mányú Duna-tengerjáró hajó, a Budapest. Ma már csak az öreg harang, valamint a hajózástörténet őrzi emlékét. A „Budapest" 434 tonnás volt. Ma tizenhat MAHART hajó járja a tengereket, összesen 60 ezer tonna a hordképessé- gük. A két legnagyobb, az „Ady" és a „Petőfi" Szovjet­unióban készült. Az „Ady" 13 600 tonnás, 157 méter hosz- szú, húsz méter széles, a motorja 9000 lóerős. Egészen távoli földrészekre is eljutnak. Néhány éve még „csak” Indiáig, most a Távol- Keletre is. Például Thaiföldre, sőt, néhány hónappal ezelőtt, felszabadulásunk óta először japán kikötőben, Yokohamá­ban lengette a szél a nemzeti­szín lobogót. A magyar tergerjáró hajók útvonalát három nagy körzet­re osztják. A kisebb, az 1300 —1600 tonnásak az adriai, közel-keleti és a nyugat-me­diterrán kikötők között hajóz­nak. A második csoport Nyu- gat-Európát és Dél-Amerikát köti össze. Amszterdam, Ant­werpen, Hamburg, Rio de Ja­neiro, Buenos Aires kikötőiben fordulnak meg. A harmadik, a Távol-keleti forgalom, különö­sen az utóbbi időben fejlődött sokat. A magyar kereskedelmi ten­gerjáró hajók kizárólag úgy­nevezett száraz árut szállíta­nak. Részben a külkereske­delmi forgalmunkat: a szabad kapacitással pedig más orszá­gok áruforgalmát bonyolítják, valutáért. A hajó parancsnoka egy- személyben felelős a rábízott értékért. Ez pedig nem csekély. A Petőfi tengerjáró például közepes értékű áruval meg­rakodva körülbelül félmilliárd forint. És a még nagyobb ér­ték: negyven tengerész élete, biztonsága. A következő ötéves tervben tovább fejlődik a tengerhajó­zás. Lengyelországtól vásáro­lunk három darab 3700 ton­nás és két darab 11 700 ton­nás hajót. Ez azt jelenti, hogy a magyar kereskedelmi, ten­geri flotta teljesítőképessége mintegy 50 százalékkal növek­szik. Három kicsiny szoba a MAHART vezérigazgatóság épületében a rádióközpont. Csattog a telex, kopog a morse- billentyű — ez a láthatatlan kapocs köti össze a távoli vizeken hajózókat hazájukkal. A Hajdúszoboszló nevű hajó éppen az Adriai-tengeren, Rijeka felé tart. A rádió- távirász ismeretlen gombokat csavargat, hívójelet ad, s kis­vártatva jelentkezik az első tiszt, Olajos Árpád. — Szüleim, rokonaim, fele­ségem és két gyermekem Pé­csett élnek. Sok szeretettel üdvözlöm őket. üzenem, hogy jól vagyok, s remélem, hogy Rijekában nemsokára talál­kozhatok a feleségemmel. Kurucz Gyula gyár bányászok életbiztonsága és fokozódik egészségvédel­mük. Az említett kérdések a bányák mélyülésével egyre nagyobb gondot okoznak, de -v-mint a tervekből kitűnik — nemcsak a mélyüléssel együtt­járó veszélynövekedést kíván­ják ellensúlyozni, hanem egyes témákban a mainál lényege­sen jobb és biztonságosabb munkakörülményeket terem­tenek. A célkitűzések jó felkészült­ségű kutatókat, a kutatófelsze­relések felújítását és kiegészí­tését, valamint elmélyült kuta­tást igényelnek. A nagy ala­possággal kidolgozott program alapeleme a mecseki szénbá­nyák fejlesztésének és biztosí­téka annak, hogy a növekvő kokszszén-igényt a bányászok a jövőben kedvezőbb körülmé­nyek között tudják kielégíteni. Tízből egy A terv az egyes témákban három 5 éves tervre bontva je­löli meg a fő célkitűzéseket, a legközelebbi V. ötéves terv idő­szakára pedig már az egyes esztendők konkrét tennivalóit is meghatározza. 1990-ig legnagyobb összeg­gel, 50 millió forinttal szerepel a gázkitörés elleni védekezés. Ennél a témánál a terv abból indul ki, hogy a váratlan szén­ás gázkitörések létrejöttére és lefolyására vonatkozó ismere­tek még nem kielégítőek. Ezért olyan kísérletek elvégzését tartják szükségesnek, amelyek révén ezt felszámolják. A terv szerint 15 év alatt a bányamű­velést úgy kell átalakítani, hogy a gázkitörés-veszély kb. 90—95 százaléka a művelés fo­lyamán spontán feloldódjon, a maradék 5—10 százalék gázki­törés-veszély pedig nagy ha­tásfokú lokális védekezéssel szűnjön meg. Már a közeli évek konkrét feladata a mikro- szeizmikus módszerek tovább­fejlesztésével olyan riasztási rendszer kidolgozása, amely a gázkitörés előtt 10—15 perccel automatikusan riasztja a gáz­kitörés-veszélyes munkahelyen és bányatérségben dolgozókat. Cél olyan oxigénes menekülő­készülék kialakítása is, ame­lyeket a menekülő dolgozók időveszteség nélkül üzembe­állíthatnak és azok használata a futási teljesítményüket lé­nyegesen nem csökkenti. Akna­mélyítésnél az automatikus riasztás rendszerén túlmenően speciális menekülő harangok kialakítását és automatikusan működő fékezőrácsok kidolgo­zását tartják szükségesnek. A robbanás- és tűzveszély elhárítás célkitűzései között szerepel az ipar tudományos és technikai szintjének megfe­lelő megelőző és elhárító mód­szerek kifejlesztése és gyakor­lati megvalósítása. A bizton­ság és a gyors beavatkozás érdekében például fokozzák a tüzek előrejelzési módszereinek érzékenységét és megbízható­ságát, továbbá a riasztás haté­konyságát. Növelik azoknak a módszereknek és eszközöknek a körét, amelyekkel a különfé­le körülmények között és inten­zitással létrejövő tüzek gyorsan és biztonságosan leküzdhetők. Portalanítás A bányászokat fenyegető ele­mi veszélyek elleni védekezés fejlesztésének harmadik terüle­te a szilikózisveszély elhárítá­sa. A bányaiparban a porárta­lom okozta szilikózis veszélye a Mecseki Szénbányák, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat és az Országos Érc- és Ás­ványbányák közel 20 ezer dol­gozójának egészségét fenye­geti. A tervben célként tűzték ki hatásos portalanító eljárá­sok alkalmazásával a betegség kifejlődési időtartamának to­vábbi elodázását, az évenkén­ti új megbetegedések relatív számának folyamatos csökken­tését. tietföi □ Magyar lobopó alatt óig tengerein

Next

/
Oldalképek
Tartalom