Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)
1975-05-14 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 130. szám 1975. május 14., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Húsz esztendő a béke védelmében Folytatódtak a szovjet—líbiai kormányfői tárgyalások Közös Irombán az imperializmus ellen Koszigin beszéde Tripoliban KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ Koszigin szovjet miniszterelnök Tripoliban tárgyal Dzsallud líbiai kormányfővel. mmrmm wmmßmrm m s I I 1 Í 1 s T? S rlH I C’H >1 Nagyposta-, Kispostavölgy és a harkányi út közötti területen már több mint száz tanácsi értékesitésü kiskertparcellát osztottak fel az igénylők között. A 200 négyzetmétert meg nem haladó kiskerteken egymás után épülnek a víkendházak is. Jelölőgyűlés Újmecsekalján Ismét Cserna Sándort jelölték ország- gyűlési képviselőnek A Varsói Szerződés államai meg tudnának nyerni bármely esetleges támadóval szemben egy háborút, fő céljuk mégis az, hogy megakadályozzák bármilyen új háború kitörését. Ebben a mondatban foglalható össze az európai szocialista országok katonai és politikai szervezetének, a Varsói Szerződés Szervezetének fő törekvése, létrejöttének és két évtizedes tevékenységének értelme. Húsz évvel ezelőtt nyolc szocialista állam — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, váz NDK, Románia és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá Varsóban, egyben közös katonai parancsnokságot hozott létre. így alakult meg a Varsói Szerződés Szervezete (amelynek Albánia később hátat fordított). A hidegháború kényszerítette ki ezt a lépést: 1955-ben felvették a Német Szövetségi Köztársaságot az Atlanti Szövetségbe, hozzáláttak a nyugatnémet hadsereg felfegyverzéséhez. Válaszul erre az agresszív, az egész európai békét fenyegető lépésre a szocialista államoknak is lépniök kellett, gondoskodni a védelmükről. De akkor sem veszítették szem elől a távlatokat: a Varsói Szerződés alapító okmánya leszögezi, hogy az aláírók célja a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtése. Ennek létrejötte esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti. Húsz év alatt azonban erre nem került sor, szükség volt és van a Varsói Szerződés mindkét funkciójára. A Szovjetunió és a köréje tömörült országok katonai ereje biztosította a szocialista országok és egész földrészünk békéjét. Eközben a szervezet aktív diplomáciai munkát végzett: mindent megtett, hogy a hidegháború felhői elmúljanak Európa egéről. És a kitartó munka sikert hozott! A Varsói Szerződés legfőbb vezető szerve, a Politikai Tanácskozó Testület, amelynek ülésein rendszerint a párt első titkárai, illetve főtitkárai, valamint a miniszterelnökök vesznek részt a tagállamok képviseletében. Ez a testület hangolja össze a testvér országok külpolitikai tevékenységét. Itt dolgozzák ki a közös javaslatokat, elemzik az adott helyzetet és határoznak az együttes diplomáciai lépésekről. Már az első üléseken — az ötvenes évek végén, a hatvanas évek első felében — javaslatok sora látott napvilágot: leszerelés, csapatcsökkentés, atommentes övezet, meg nem támadási egyezmény a Varsói Szerződés és a NATO között, csúcstalálkozók, európai értekezlet. De a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének kellett eljönniük, az erőarányok látványos megváltozásának a Szovjetunió és a szocialista szövetségesei javára, hogy a nyugatiakat jobb belátásra lehessen bírni és fordulat állhasson be Európa életében. A Varsói Szerződés két évtizedes, következetes politikai tevékenységének, elvhű, rugalmas diplomáciájának köszönhető, hogy ma a húsz évvel ezelőttihez mérten új Európában élünk. Aláírták a szovjet- nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet szerződést, a Nyugat- Berlinről szóló megállapodást, a két német állam alapvetően rendezte kapcsolatait, munkájának befejezéséhez közeledik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, tanácskozik Bécsben a középeurópai fegyveres erők csökkentésével foglalkozó konferencia. Mindez a Varsói Szerződés államainak külön-külön, vagy együttesen elhangzott javaslatai alapján került tető alá. Erőarányokról, a szocialista államok erejének növekedéséről szóltunk, s ez valóban elengedhetetlen volt a változáshoz, a fordulathoz az enyhülés irányába. A szocialista diplomácia értett ahhoz, hogy megnyerjen az együttműködésnek olyan polgári politikai erőket, politikusokat, kormányokat, amelyek érdekeltek a béke fenntartásában, az együttműködés fejlesztésében. A megegyezéshez mindig két félre van szükség. A Varsói Szerződés teljesíti hivatását. Tagjai biztosítani akarják a szocializmus építéséhez szükséges nyugodt külső feltételeket. Ez a törekvés egyben egész Európa békéjét szolgálja. Nem csupán magunkra gondolunk, nem csupán saját országunkért érzünk felelősséget, hanem az egész földrészért. A kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszünk, s ez a kollektivitás minden államra vonatkozik, ez a biztonság mindenki békéjét szolgálja, ez a rendszer valamennyi állam minden nemzetközi vitájának fegyveres erőszaktól mentes megoldását tenné lehetővé. Magyarország erejéhez mérten részt vesz a béketeremtő és -erősítő munkában. Büszkék vagyunk arra, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé éppen Budapestről bocsátotta ki az európai biztonsági értekezletről szóló híres felhívását. Túl e formai megnyilatkozáson, a magyar diplomácia igen sok tárgyalást folytatott a nyugati partnerekkel, segítette egyengetni a biztonsági értekezlethez vezető utat és a konferencia munkáját. Állásfoglalásaink mindig egyértelműen és világosan, érvekkel alátámasztottan képviselik a szocialista országok közös, összehangolt politikáját. Ez a következetesség és egyér. telműség tiszteletet keltett, tekintélyt szerzett Magyarországnak a túloldalon, a vitapartnerek körében is. M agyarország nem nagyhatalom, de erős, ha összefog barátaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A Varsói Szerződés Szervezete biztonságérzetet ad valamennyi tagjának. Aki szétnéz a mai Európában, az nem kételkedhet ebben. De tekintsünk túl a földrész határain! Európa kiemelkedő helyet foglal el a világban: ha itt háború tör ki, az szükségszerűen világégéssé fajul, ha itt tartós béke és együttműködés valósul meg, üdvös hatása kisugárzik a világra. A Varsói Szerződés tehát — amelynek tagja, döntő ereje a szocialista világhatalom a Szovjetunió — nem csak Európa nyugalma felett őrködik. A szocialista országok felelősséget éreznek az egész emberiség sorsáért. Tatár Imre Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke hétfőn este Tripoliban vacsorát adott a hivatalos látogatáson Líbiában tartózkodó Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke tiszteletére. A vacsorán részt vettek a Ko- szigif^ kíséretében levő hivatalos személyiségek, líbiai állami vezetők, a Tripoliban akkreditált diplomáciai testületek vezetői. A vacsorán Alekszej Koszigin és Abdusszalam Dzsallud beszédet mondott. Koszigin egyebek között kifejtette : — A szovjet—líbiai kapcsolatok „szilárdak és barátiak", fejlesztésük feltételei rendkívül kedvezőek. — A Szovjetunióban a két ország kapcsolatainak megszilárdulását úgy tekintik, mint amely fontos eleme a szocialista és a fejlődő országok közös frontja megerősítésének az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harcban. — Határozottan támogatjuk a líbiai vezetés antiimperialista, gyarmatosításellenes politikai irányvonalát. — A Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet álláspont változatlan. Eszerint ki kell vonni az izraeli csapatokat valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, érvényt kell szerezni a Palesztinái arab nép törvényes jogainak, beleértve az önálló állam megteremtésére való jogot, biztosítani kell a térség valamennyi államának független létét és fejlődését. — A helyzet parancsolóan követeli, hogy átfogóan vizsgáljuk és oldjuk meg a közel-keleti kérdést, méghozzá nem egyes részeit, hanem lényegét. Csak ily módon állítható helyre a béke és igazságosság a Közel-Keleten. — A helyzet megköveteli, hogy a Közel-Kelettel foglalko(Folytatás az 5. oldalon) Megválasztása esetén már az első jelölőgyűlésen gazdag útravalóval látták el Cserna Sándort az 5-ös számú országgyűlési választókerület választópolgárai. Tegnap délután a kerület lakói zsúfolásig megtöltötték a Ságvári Endre Művelődési Házat, ahol Neubauer lózsel, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára töltötte be a jelölőgyűlés elnöki tisztét. Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatója, az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tagja mondott beszédet, majd ugyanő tett javaslatot arra, hogy a kerület választópolgárai ismét Cserna Sándort jelöljék országgyűlési képviselőnek. Mint elmondotta; ha négy esztendeje alkalmas volt az előlegezett bizalomra, ma sokszorosan az: tapasztalatokkal gazdagodva bizonyára még hasznosabban látja majd el fontos feladatát. Tóka Jenő javaslata mellett foglaltak állást Kovács István, a MÉV Pártbizottságának titkára, Bolyi Imre kovácstelepi lakó, Timothy Vitályos, a MÉV 11-es bányaüzemének vájára, Seszták Cyuláné területi alapszervezeti párttitkár, Komáromi Sándor nyugdíjas, Méhész Györgyné nyugdíjas, hajas Sándorné nyugdíjas, Török József, Vaskúti László, Ferencz Sándor, Gácsi Mátyás, a kerület lakói is. A hozzászólók azonban támogatásuk mellett több kérést, közérdekű javaslatot is előterjesztettek. Szó esett Kovácstelep gondjairól, Űjmecsekalja kereskedelmi ellátottságáról, a parkok állapotáról, a sport- csarnok vontatott építéséről, a közlekedés nehézségeiről. Többen kifejezték a kerület lakóinak óhaját, miszerint szeretnék, ha valamikor mégis csak megépülne az a mozi, amelyet a tervezők a Mecsek Áruházzal szemben Újmecsekaljára terveztek. A jelölőgyűlés végén Cserna Sándor megköszönte a bizalmat, amely minden felszólaló beszédéből egyértelműen kicsengett. 20 milliós beruházás Mintegy 160 kilométer hosz- szú felszíni csatornahálózatot építettek ki, közel 43 ezer folyóméter műanyagcsövet fektettek a föld alá, s ezzel három község, Királyegyháza, Gyöngyfa és Sumony határában 3 ezer hektár mezőgazda- sági területet víztelenítettek, összesen 20 millió forintba került ez a jobbátételi beruházás a volt királyegyházai termelőszövetkezetben, amely hosszú éveken át súlyos belvízgondokkal küszködött. A vízrendezési munka 1967-ben kezdődött meg és az elmúlt napokban ért véget. Zsúfolásig megtelt a Ságvári Endre Művelődési Ház
