Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-15 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 102. szám 1975. április 15., kedd Ara: 80 fillér ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Oftiven éti 1919 augusztusa után a hazai munkásmozgalom forradal. mi szárnya a legmélyebb illegalitásba szorult. Itthoni tagjait a fizikai megsemmisítés veszélye fenyegette, az emig. rációban pedig a tipikus kór, a frakciózás betegsége támadta meg a kommunisták sorait. Kemény vitákban mégis egyre inkább bebizonyosodott, hogy a pártnak illetve tagjainak legális működési lehetőséget kell keresni és találni. Erre a célra leginkább a szakszervezetek látszottak alkalmasnak, de a velük szorosan összefonódott szociáldemokrata párt is kezdetben lehetőséget adott forradalmi munkára. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt reformista, a Bethlen-kormányzattal lepaktá- ló és a 19.es hagyományokat elvető vezetésével szemben egyre növekedett a munkástömegek elégedetlensége. Ez lehetővé tette, hogy a párton belül ellenzéki mozgalom induljon meg, sőt a hivatalos párt- politikával szembehelyezkedő Intéző Bizottságot is létrehozták. A Kommunisták Magyarországi Pártjától irányított és Vá- gi Istvántól vezetett mintegy 30 főnyi ellenzéki csoport az 1923- as országos pártgyűlésen már önálló programmal lépett fel. Az SZDP vezetői és az ellenzék közötti küzdelem az utóbbiak kizárásával és a Bethlen—Beyer paktum kényszerű nyilvánosságra hozatalával — ez óriási nem. zetközi felháborodást okozott! - zárult. Mivel az SZDP-n belül így mindenfajta forradalmi munka lehetetlenné vált, a baloldali szocialisták, a kommunisták és a szimpatizánsok úgy döntöttek, hogy önálló és legális pártot alapitanak. A külföldi KMP vezetők beleegyezésével tehát 1925. április 14-én Vági István, Hajdú Henrik, Hámán Kató és mások vezetésével megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az ellenforradalmi korszak első és egyetlen legális marxista-leninista pártja — á kommunisták hazai fedöszerve. Éppen a konspirációs követelmények miatt a vezetők többsége nem volt „bejegyzett” vagy ismert kommunista, s a program a közvetlen és a stratégiai célokban több kompromisszumot tartalmazott. Az új munkáspárt — a nehéz körülmények ellenére - az év közepére már háromezer tagot számlálhatott, a Szocialista In- ternacionálé pedig (a Komin- ternhez való csatlakozás egyértelmű lett volna a betiltással) meghívta a marseille-i kongresszusra. Azonban még a megalakulás évében a KMP vezetők petével (az úgynevezett Rá- kosi-perrel) együtt az MSZMP vezetői ellen is pert indítottak a hírhedt 1921: 3. t. c. alapján. (Ez volt az ún. Vági-per.) A tárgyaláson követett taktika, mely szerint a legalitás érdekében az MSZMP tagok elhatárolták magukat a KMP-től, bevált s az ítélet is lényeges különbségeket hangsúlyozott. A legális munkáspárt fennmaradt, sőt Huber István vezetésével újjászerveződött. Ölest tartott o Rffegyei Tanöcs Határozat Baranya településhálózata fejlesztésére Tíz napirendi téma szerepelt a Baranya megyei Tanács ülésén, amelyet tegnap a Pécs városi Tanács üléstermében tartottak meg. Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke köszöntötte a tanácsülés résztvevőit, tanácstagokat, országgyűlési képviselőket, a meghívottakat, köztük Kiss Lászlót és dr. Mészáros Istvánt, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőit. A tanácsülés elfogadta Horváth Lajos tanácselnök beszámolóját a lejárt tanácsülési határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti tevékenységéről, majd a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szakigazgatási szerv tevékenysége megvitatására került sor, amelynek előadója dr. Baracs József osztályvezető volt. A vitában felszólalt dr. Görcs László, dr. Diófási Lajos, Speidl József, Somogyi Lászfóné, dr. Huszti Sándor, Szalai Olga, dr. Tóth István, Iveszics Mark, Vikicsevics Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetői, — valamint Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára, megyei tanácstag. Czégény József elvtárs felszólalásában méltatta a megye mezőgazdaságának fejlődését, elismerését fejezte ki a mezőgazdasági dolgozók munkájának, majd a feladatokról szólva említette többek közölt a gyengébben produkáló üzemek felzárkóztatását. A tanácsülés elismerését fejezte ki mind a mezőgazda- sági dolgozóknak, mind a tanács szakigazgatási szervének és intézményeinek a végzett munkáért. iiiliiilili kötelességek A városiasodás eredményei és követelményei megyénkben című témával folytatódott a tanácsülés, — előadója Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Az előterjesztés utal arra, hogy megyénkben a társadalmi, gazdasági adottságok és a természeti-földrajzi tényezők a kishatárú és alacsony lélekszámú községek kialakulásának kedveztek. Ez a település-hálózat számos olyan problémát vet fel, amely az ország többi részén ismeretlen. A sok kisterületű, alacsony lakosságszámú falusi település akadályozza a megye gazdaságának fejlődését, megnehezíti az új termelőüzemek megfelelő elhelyezését. Hátráltatja a nagyüzemi mezőgazdaság további fejlődését és nehezíti a falvak kulturális, szociális és kereskedelmi ellátását, a szolgáltatások fejlesztését. Mintegy másfél évtizede indult meg az a folyamat, amelynek célja a megye település- hálózatának korszerűsítése. A rekonstrukciós törekvés legfontosabb szempontja: a termelés és ennek következtében a társadalmi-gazdasági körülmények változása szükségszerűen maga után vonja az emberék nagyobb településeken való koncentrálódását. A rekonstrukciós törekvés másik lényeges jellemzője, hogy a településhálózat egyidejű fejlesztésének nincsenek meg a feltételei. Mivel a gazdasági erőforrások elaprózódtak, gazdaságta- lanná.válna a fejlesztés, ennek következtében a települések is csak kis mértékben fejlődhetnének. Az egyidejű fejlesztés helyett tehát az egyetlen járható út a kiskörzeti központok kijelölése és ezek olyan ütemben történő fejlesztése, hogy időleges aránytalanságok nélkül elérhető legyen a többi fejlődőképes település- kategória korszerűsítése, a városiasodás elemeinek megteremtése és továbbfejlesztése. A beszámoló számos adattal bizonyítja megyénkben a városiasodás eredményeit. A városokban lakott 25 évvel ezelőtt a megye népességének egyharmada, jelenleg ez az arány meghaladja az 50 százalékot. A jelenlegi városok lakossága 25 év alatt 100 ezer fővel nőtt. A városok népességszámának növekedése azonban nem tudta követni a gazdasági szerkezet gyors átalakulását, ami a munkahelyek „és lakóhelyek egy részének különválását eredményezte. Jelenleg a megye keresőinek mintegy 26 százaléka ingázik. Iparosítási célkitűzések iiiif i i |«T* Ííl T * i«f ll ül* :Mí l í J'J.f ■{ * I *1 * I &■ £ * í A * í MM Az iparosítás legfontosabb célkitűzései az egyes körzetek- bén: Pécs—Komló: a szénbányászat termelésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Az ipari szerkezet változásának elősegítése a dinamikus feldolgozóipar megteremtésével, kvalifikált munkaerőt igénylő és hatékony foglalkoztatást biztosító ipar- telepítéssel, elsősorban a gépipar területén. Mohács: A megye második ipari koncentrációjának kialakítása, a kedvező telepítési tényezők — vízigény, vízi úton történő olcsó szállítás stb. kihasználásával. Siklós—Beremend: a meglévő bázison az ipar továbbfejlesztése, elsősorban építőanyagipar és könnyűipar területén. Szigetvár: fejlesztése továbbra is a könnyűipar és az élelmiszeripar vonatkozásában indokolt, valamint'a szolgáltató- ipar területén. A megye iparának ilyen arányú fejlesztése nemcsak az iparszerkezet javítását eredményezné, de hozzájárulna a városok gyorsabb fejlődéséhez és a városiasodás folyamatának gyorsításához is. Az előterjesztés részletesen foglalkozik a centrumközségek fejlődésével is. A centrumközségek hosszútávú fejlesztési kö(Folytatás a 3. oldalon.) Olcsón, gyorsan több lakás (Munkatársunk telefonjelentése) Lakásépítési programunk a párt és kormány életszínvonal politikájának elválaszthatatlan része. A program végrehajtása szempontjából igen jelentős kérdésekről, a lakásépítés vállalati támogatásáról, valamint a lakásszövetkezetekről tárgyal, tak tegnap Budapesten, a SZOT székházban tartott tanácskozáson. A SZOT titkársága és a SZÖVOSZ elnöksége által együttesen szervezett tanácskozáson resztvettek az érdekelt minisztériumok, és társadalmi szervek képviselői, valamint 5 megye és 7 város, köztük Pécs párt- és tanácsi vezetői. A ta. nácskozáson összegezték a magánerők szövetkezeti és munkáslakásépítési akció elmúlt négy évi eredményeit, tapasztalatait, megvitatták, melyek a fejlődést gátló tényezők. Használjuk ki lehetőségeinket Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke vitaindító referátumában szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek a hazai lekásépítést jellemzik. A tapasztalatok azt mutatják, a magánerős építkezési formák közül bevált és továbbra is a legkedvezőbb a szövetkezés. Bár a szövetkezetben rejlő előnyöket élvezik a tagok, még sok a gond, koránt sincs minden lehetőség kihasználva. Akadályozza a fejlődést, hogy kevés a közművesített telek, hiánycikk a kivitelező, bizonyos jogszabályok miatt az intézés hosszadalmas. Szükség lenne a lakásépítkezések szervezettebbé tételére, a hitelek, támogatási összegek stb. felülvizsgálatára. A munkáslakósépítési akció eredményeit Herczeg Károly, a SZOT titkára értékelte korreferátumában, felhívta a figyelmet az akció szociális és politikai jelentőségére. Az elmúlt négy esztendőben négy- milliárd forint alapot képeztek a vállalatok, amellyel 80 ezpr lakás építését támogathatták volna. Sajnos, ez nem valósult meg, mert új lakások építése helyett sok esetben kész lakást vásároltak dolgozóiknak. Az említett négymilliárd forintból nem használták fel a rendelkezési célra a 700 millió forintot, ennyi tehát megmaradt. Ez részben azért történhetett meg, mert a vállalatok nem ismerik kellően, miként támogathatnák dolgozóikat a lakásépítésben. Több felszólaló sürgette bizonyos jogszabályok módosítását, a lakásszövetkezeti törvény mielőbbi megalkotását. Felvetődött egy olyan koordináló szerv létrehozásának szükségessége, amely a telekkijelöléstől a kulcsátadásig figyelemmel kísérni a lakások építését, felmérné a vállalati igényeket, egyeztetné azt a tanácsi szervekkel, stb. Csak így lehet olcsón, gyorsan több lakást építeni. A szakszervezetek véleménye szerint nemcsak helyileg, hanem országosan is fel kellene mérni az építőipari kapacitást. Együtt könnyebb Felszólalt a tanácskozáson Petöházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, beszámolva arról, hogy Baranya szép eredményeket ért el a munkáslakásépítés terén. A Városi Pártbizottság létrehozta a Munkáslakásépítési Akció Szervező Bizottságot, amely már felmérte a vállalatok igényeit, örvendetes, hogy a Tanáccsal is jó az együttműködés, lehetőség sze- . rint minél több közművesített telket ad lakásépítési célra. A SZÖVOSZ elnöksége és a ’ SZOT titkársága összegezi a í tegnapi tanácskozáson elhang- í zott észrevételeket, javaslato- ; kát és eljuttatja azokat az érdekelt szervekhez. Wesztl Márta Épülő munkáslakások. A délszláv iskola napközije.
