Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-24 / 111. szám
6 Dunántúlt napló 1975. április 24., csütörtök az OLuaso Jártam Kán rögös útjait... Olvastam Debitzky István; „Mi lesz Kán község sorsa?" című cikkét. Jóleső érzés fogott el. Végre valaki szóyáteszi e jobb sorsra érdemes falu helyzetét. Kán község megmenthető a pusztulástól, ha a társadalom, elsősorban a helyi társadalmi vezetők meg akarják menteni. Csupán egy járható út megépítése megálljt parancsolna a falu további elnéptelenedésének. Ezt az utat Szabadságmajor gazdasági útjának folytatásaként kellene megépíteni — Képespusztát érintve —, ahol jelenleg még 14 házban 40 lakó él. Szabadságmajor és Képespuszta közötti távolság kb. 1 km. A két települést a dombgerincen végighúzódó föl- desút köti össze. Ezt az utat viszonylag kevés földmunkával, majd kövezéssel járhatóvá lehetne tenni, mert hidakra, vízátereszekre nem volna itt szükség. Képespusztától Kán, kb. 2,5 kilométerre van, ha a falut az állami gazdaság fiatal fenyves és akácos erdején át közelítjük meg, a káni legelő szélén eljutunk Kánba, az ÁFÉSZ élelmiszer-italboltjáig. Szilárd burkolatú gazdasági utat kellene építeni, amely elsősorban a hetvehelyi tsz-nek és az állami gazdaság szabadságmajori üzemegységének lenne fontos, de Képespuszta és Kán község lakosságának is nagyon lényeges volna. Az a dúsan termő rét és legelő, amelyen oly virágzó állattenyésztést tudtak egykoron Kánban létesíteni, ma is rendelkezésre áll. A hetvehelyi tsz legjobb minőségű szénáját ma is Kánban termesztik. A káni dombok fekvésüknél, éghajlati adottságuknál és talajösszetételüknél fogva ideális helyei a pázsit-fűfélék termesztésének. Ha valahol lehet könnyen nagytömegű és igen jó minőségű úgynevezett parlag szénát termeszteni, akkor itt lehet. Csak többet kellene törődni a magyar mező- gazdaság mostohán kezelt ágával, a rét- és legelőgazdálkodással. A hetvehelyi tsz például a jelenlegi kán/ szarvasmarhaállományának 10—20-szorosát tudná káni szénával eltartani jobb legelőgazdálkodással. Ez a lehetőség adva van Szabadságmajor számára is. Az állami gazdaság a pillanatnyilag köny- nyebb utat választja, hogy megszabaduljon a nehezen szántható, vethető és betakarítható földjeitől, erdősít. Olyan földeket telepít be facsemetékkel, amelyeket emberemlékezet óta szántóföldnek használtak. Ezek a szántóföldek kitűnő legelők és kaszálók lehettek volna. A gazdasági út megépítése mezőgazdasági érdek, hisz a gépesített földművelés ezt nem nélkülözheti. Társadalmi összefogással és állami támogatással a 3,5 kilométer hosszú út megépíthető. Ellenkező esetben a lakosság elvándorol, s egy nagy kincs, a pázsitfűfélék ideális termesztésének lehetősége, sajnos, továbbra is parlagon fog heverni. Dr. Tarai Lajos körzeti állatorvos Publikálást érdemelne Az utóbbi napokban, hetekben igen mozgalmas műemléki tevékenység folyt megyénkben, amellyel a Dunántúli Napló is foglalkozott. Hiányoltam, hogy a megemlített sok-sok műemlék között a városunk közelségében Szerkesztői üzenetek Molnár Győző, Pécs: Kérdésére nemleges választ adhatunk. „Eltartás” jeligére üzenjük, hogy édesanyja bírósági úton kérje gyermekeitől a szülőtartást, amire a levél alapján jogosult. „Nyugdijas” jeligére üzenjük, hogy a kedvezményes tüzelőakció Iceretén belül csak az iszapszén ára csökkent 10 forinttal, és a mecseki briketté 15 forinttal lett olcsóbb. lévő cserkúti templom a maga 750 éves múltjával, értékes freskóival nem szerepel a felsorolásban. A magam részéről — csak a múlt évben —500 látogatónak mutattam meg ,az idegenforgalmi szempontból rám bízott templom értékes művészettörténeti emlékeit. Vendégeink között voltak angol és török történészek, továbbá német, bolgár, francia, kanadai és egy ghanai néger szakember is. Véleményem szerint ez a templom is nagyon megérdemelne egy kis publikációt. Nagyon elkelne egy nyomtatásban megjelent ismertető füze- tecske, amit ugyancsak hiányolnak az idelátogató turisták. E kiadványnak — amelyben természetesen a megye más műemlékei is helyet kapnának — a sajtó is nyilvánosságot adhatna, amellyel nagyban elősegíthetné a látogatottság további növekedését. Kerti Sándor iskolavezető, Cserkút. TÜSKÉS TIBOR DUNÁNTÚL Mfll ARCA 8. A táj változó arcát, múlt és mai életét talán az az író örökítette meg a leghitelesebben, aki a hajdani puszták népét éppúgy ismeri, mint a volt béresházak földosztó örököseit: Illyés Gyula. A balatoni fürdő- ző nép zsivajából kihallja a népi dialektus ízét, a Balatont birtokba vevő parasztasszony szavát. A nagy tó partján tűnődik élet és halál kérdésein. Látja a „mozgó világ” változásait . . . Ihletetten vall a dunántúli tái gazdagító értékéről: Hű nevelőim, dunántúli dombok, ti úgy karoltok, hogy nem korlátoltok, nőm fogtok rabul, amikor öleltek, ti úgy öveztek, hogy égig emeltek! Ha azokra a történelmi és társadalmi változásokra gondolunk, amelyek az elmúlt harminc évben Dunántúlon lezajlottak, két dolog ötlik azonnal szemünkbe. Az egyik: Három évtized alatt ilyen nagy méretű és ilyen gyors ütemű változás még soha nem volt történelmünkben. A másik: Az ország nagytájai között korábban megfigyelt élet különbségek sokat csökkentek, az ellentétek föloldódtak, az eltérések összecsiszolódtak. A gazdasági és társadalmi életben jelentkező meggyorsult Klem lehetne célszerűbben?! Gázmérők az előszobában A pécsi Jókai és a Kálvin utcai hét lépcsőházas épülettömb lakóinak többsége jószerével már átvészelte az emeletráépítésekkel járó kellemetlenségeket, amit — sajnos — újabbak követtek. Az épülettömb Jókai utcai szakaszán, ahol a három lépcsőház három szintjén több mint 20 éven át biztonságos helye volt a falba süllyesztett, ajtóval védett szekrényekben a gázmérőknek, e szekrényeket rendre befalazták, és a gázmérőket bevitték, illetve beszerelték a lakások előszobáiba. önmagában véve már az is bosszantó, hogy az előszobák falának csaknem a felét elfoglaló ormótlan gázmérők és a hozzájuk csatlakozó ágas-bogas vezetékhálózat „elcsúfította" e helyiségeket, — mégis ez a kisebbik baj. Sokkal nagyobb veszteség érte a lakókat azzal, hogy drága pénzen vásárolt előszoba szekrényeik, bútoraik hasznavehetetlenné váltak. A lakásberuházók, tervezők, belső építészek egyik fő törekvése az, hogy az általában kisméretű lakások minden helyiségét, zugát a maximális kihasználhatóság szem előtt tartásával a lehető legpraktikusabbra tervezzék (mennyezetig beépített előszoba, konyhaszekrények stb.). A Jókai utcában ennek homlokegyenest az ellenkezője történt: likvidálták a már meglévő és jól bevált mérőóra szekrényeket, vagyis a korszerűt — korszerűtlenítet- ték. S mindezt az 1971-ben megjelent „Gázipari műszaki biztonsági szabályzatra" hivatkozva. E rendelet valóban kimondja, hogy a gázmérőket az ide vonatkozó rjiűszaki előírásoknak megfelelően zárt, védett helyen — lehetőleg lakáson belül helyezzék el. Nos, — ahogy fentebb már említettük — ez a zárt, védett hely adva volt. Mi indokolta, hogy ezt az előszoba rovására feladják? Vitathatatlan, hogy e „megoldásukkal" otthonokat, családokat fosztottak meg a legelemibb kényelemtől. P. Gy. A B. m. Vendéglátó Vállalat mozgóárus kocsija vasárnaponként Lvov-Kert- város lakótelepén palackozott árukkal áll a lakosság rendelkezésére. Köszönjük az okos és hasznos kezdeményezést. (PavJovics Márk felvétele.) Megérdemelné, hogy „felfedezzék“ Jártak-e már a Vak Bottyán utcában, voltak-e már fent a Kálvária dombon? Nos, a város központjából néhány percnyire van csupán, s a kertjébe kellemesen ívelő lépcsősor vezet. Csodálatos kilátás nyílik innen a belváros műemlékeire: a Dzsámira, a Székesegyházra, továbbá a Havi hegyre és a Mecsekre is. Ez a természetes kilátóhely igazán megérdemelné már, hogy „felfedezzék”, rendbe hozzák. Csupán a lépcsőit és kerítés kőfalát kellene kijavítani ahhoz, hogy egy újabb s kedvelt kirándulóhelye legyen a pécsieknek és a városunkba látogató túristáknak. Egy másik téma. Miért nem nevezzük végre hivatalosan' is Kórház térnek a Kórház teret? Hiszen időtlen idők óta így ismerik, így nevezik a pécsiek, arról nem is beszélve, hogy néhány hete a Dunántúli Napló első oldalán megjelent kép alá is ezt írta a fotóriporter. Kászonyi Gyula Pécs, Könyök u. 3. Ésszerűen takarékoskodjunk! Április 14-én értesítettek, hogy a Ülj kedvezményes tüzelőutalványért április 18-án Siklósra kell menni. A XI. "I pártkongresszus az ésszerű takarékosságra is felhívta a figyelmet, a ^ bürokrácia csökkentésével együtt. Ez időszerű és egyet is lehet vele érteni. Hogyan értelmezte ezt a Járási Hivatal? Éveken keresztül az utal- ványt mindig kézbesítették az illetékes helyekre és ott kapták meg az érdekeltek. Soha, semmilyen reklamáció nem volt. Feleségem, aki aktív pedagógus (az ő nevére szól az utalvány) úgy gondolta, hogy a kedvezményt mi is vegyük igénybe. Én, mint nyugdíjas pedagógus, elmehetnék érte, de hány aktív pedagógusnak kell a járásból az utalványért elmennie? Ez felesleges útiköltséget, egy napi tanítási kiesést stb. eredményez, nem beszélve arról, hogy az év végén minden órakiesést a tanulók sinylik meg. A helyettesítő nevelő (ha nem szaktanár), nem tudja pótolni. Postai kézbesítés esetén pár forint költséggel elintézhető lenne. Nem tudom milyen rendelkezés következtében született meg ez az intézkedés? Virányi Endre Villány Bajok vannak a szállítással... Évek óta a Pécsi „Tejüzem szállítja hozzánk, Keresztespusztára a tejet, de a múlt év októbere óta komoly problémáink vannak az ellátással. Nem egyszer a mennyiséggel is bajok voltak, de az is gyakorta megtörtént, hogy a tej helyett kakaót szállítottak. Újabban pedig azzal kellemetlenkednek, hogy a tejet be sem hozzák, hanem a bolt felé vezető út szélére rakják le, arra hivatkozva, hogy az útmenti bokrok és fiatal fák ágai miaft nem tudnak bejönni a boltig. Ezt a kifogást naponta megcáfolják azok az emberek, akik sokkal nagyobb gépkocsikkal, ponyvás, pótkocsis autókkal járnak be ugyanazon az úton. Az eddigi rengeteg telefon, és szóbeli panasz ellenére sem tett semmiféle intézkedést a Tejipari Vállalat. Felháborító, hogy nem gondolnak az itt lakó családokra, s főleg a 40 gyerekre, akiknek egyik legfontosabb tápláléka a tej. Keresztes-pusztai lakók 21 aláírás. fejlődés nagyjában azonos folyamatként ment végbe, és rokon problémákat vetett föl Tiszán innen és Dunán túl, az ország északi és déli tájain. A kulturális élet változásai sem ogyes gócokat érintettek csupán, hanem az egész országra kiterjedtek. A termelés, a társadalmi szerkezet, a népesség, a népmozgalom, a közigazgatás adatai az egész országban nagyjában megegyeznek. Dunántúl területén kilenc, az Alföld — valamivel nagyobb — területén hét megye osztozik. A lakosság megoszlása a területek nagyságával arányos. Dunántúlon az ország lakosságának mintegy egy- harmada, az Alföldön ennél valamivel több ember él. A természetes szaporodás adatai is közel esnek egymáshoz (1971-ben Alföld: 7,1; Dunántúl: 6,7). Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ország nagytájai között ne lennének már gazdasági és társadalmi eltérések, és ne lennének különbségek egy- egy nagyobb tájegységen belül. Köztudott, hogy Dunántúl iparosodottabb, városiasabb vidéke az országnak, mint az Alföld, ugyanakkor a dunántúli megyék között is vannak iparilag fejlettebb és kevésbé fejlett, sőt elmaradott, ipar-szegény megyék. A tájak közötti eltéréseket konzerváló, sőt az új ellentmondásokat teremtő, sajátosan dunántúli problémák közül hadd emeljünk ki kettőt. Az egyik: Azokban az években, amikor nyugaton és délen 15 kilométer széles ún. határsáv és beutazási tilalom korlátozta az emberek mozgását, Dunántúlon két országhatárnyi hosszan, öt megye területén rekedt meg az élet. A túlzó és szigorú intézkedések (pl. a kitelepítés) miatt élesebben jelentkeztek itt a társadalmi problémák is. A közlekedési nehézségek miatt egy időre elmaradt a gazdasági fejlődés, az ipar- telepítés, az urbanizáció. Sopron, Kőszeg, Szombathely, Nagykanizsa, Barcs, Harkány az elmúlt tizenöt-húsz évben pótolta azokat a hiányosságokat, amelyeket a korábbi évek korlátozó intézkedései okoztak. De a nyugati és a déli országhatáron fekvő megyék közül Vas, Zala és Somogy még mindig az iparilag kevésbé fejlett megyék közé tartozik. A másik: Ugyanazokban az években, amikor az „osztályharc állandó élesedésének” elmélete Dunántúl nyugati és déli peremén jócskán visszavetette a fejlődést, és feszült társadalmi viszonyokat teremtett, a táj földrajzi közepén, a Balaton körül jóformán a háború előtti élet konzerválódott. Ide húzódtak emberek a kitelepítés elől, itt mentették át telekbe fektetett értékeiket, javaikat. Bent a városban a házat államosították, a kisipari műhelyt bezárták, de itt a tó mellet megmaradt a villa, a beépítetlen, üres telek. Aki a háború előtt pénzét balatoni telekbe fektette, hatnyolc parcellát is megőrizhetett a szebb időkre. Annak, hogy a későbbi években sokak számára a Balaton „aranybánya”, a gyors meggazdagodás forrása lett, a könnyű élet lehetőségét kínálta, az egyik oka ebben van. (Folytatása következik.) Jogi JL mm mm mm m m* mm mM jJm ■ Ta ti cs csaao H. N.-né az Iránt árdeklMik, hogy a 2500 Ft-oj anyasági segélynek mik a feltételei, s mikor kaphatja meg a dolgozó nő? A 3/1973. (XII. 23.) SZOT Szabályzat rendelkezései értelmében a 2500 Ft-os anyasági segélyre való jogosultság akkor következik be, ha a) a nő terhességének ideje alatt négyszeri, koraszülés esetén egyszeri, terhességi orvosi vizsgálaton vett részt és az b) első, illetve koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon (20 héten) belül volt. A most ismertetett feltételek fennállása esetén olvasónk jogosult a 2500 Ft-os anyasági segélyre. Abban az esetben, ha a fenti feltételekkel nem rendelkezik, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsqálaton, akkor 1000 Ft összegű anyasági segélyre lesz jogosult. Változatlanul sokakat érdekel, hogy a dolgozó nőt kiskorú gyermekei után évenként mennyi szabadság illeti meg a rendes szabadságon túl. Ezt kérdezi Tóth J.-né olvasónk is, akinek három gyermeke van. A 12/1973. (XII. 23.) MüM sz. rendelet értelmében a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként — a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 59. §-ában meghatározott fizetésnélküli szabadnapon túlmenően - a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermek után kettő, — két gyermek után öt, — három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap illeti meg A rendelkezések értelmében a szabadnapokat a dolgozó kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. Olvasónk a fentebb ismertetettek alapján három kiskorú gyermeke után kilenc szabadnapra jogosult. Z. H. olvasónk jóhiszemű jog- címnélkUti lakójának lakást nem tud biztosítani. Kérdése: van-e törvényes mód arra, hogy pénzben váltsa meg az elhelyezési kötelezettségét? Igen! Erre lehetőség van az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 121. §-a értelmében. E szabály alapján aki a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről gondoskodni köteles, megállapodhat vele, hogy részére — elhelyezés biztosítása helyett — pénzbeli térítést fizet. A most említett térítés összege a) általában az elhelyezéshez biztosítandó másik lakásra megállapítható lakás-használatbavételi díjjal azonos ösz- szegben, b) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében pedig az illetékes miniszter által szabályozott mértékben állapítható meg. Ki kell emelni a rendeletnek azt a részét, hogy az érdekelttel történt megállapodás után kerülhet csak sor a pénzbeli kártalanításra. A szerkesztőség postájából lf ELEMIEN YE
