Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-11 / 98. szám
1975. április 11., péntek Dunántúli napló 3 Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ Az országgyűlés szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára Borbándi János, Benkei András és Czinege Lajos társaságában. (Folytatás az t. oldalról.) lat halmozódik föl a dolgozó emberben élete folyamán, és népgazdaságunk számára ez nem nélkülözhető. Egyszersmind a rendelkezések biztosítják, hogy azokkal is törődjünk. akik már nyugdíjba mentek és foglalkoztassuk őket. Ebben is mélyen összefügg az egyén és a társadalom érdeke. Arról is említést tett Gáspár Sándor, hogy a nyugdíjasok számára gond, ha az egyszer megállapított nyugdíj az évek során veszít vásárlóerejéből. Ezen változtatni kívánunk, — mondotta — és meg fogjuk keresni a meqfelelő megoldást. Arról a kis rétegről is említést tett Gáspár Sándor, amely úgy jut el az öregkorhoz, hogy se nyugdíja, se eltartója nincs. Társadalmunk nem hagyja magára az ilyen munkaképtelen öregeket sem, — mondotta —, és szükséges, hogy az effajta ellátás is fejlődjön, de továbbra is kénytelenek leszünk különbséget tenni a munkával szerzett nyugdíj-jogosultság és c rászorultságon alapuló szociális ellátás között. Felszólalása következő részében a betegellátásról szólt Gáspár Sándor, amely a jövőben állampolgári jog lesz Ezzel azonban még nem oldottuk meg feladatainkat, mert nem szűnik meg a rendelőintézetek és kórházak zsúfoltsága. Elmondotta, milyen sokat fejlődött az egészségügyi szolgáltatás az elmúlt évtizedekben, de gyorsan nőtt a jogosultak száma és növekedtek az igények is. 1960-ban 11 milliárd forintot, 1974-ben pedig csaknem 59 milliárdot fordítottunk e célra. Tovább kell azonban lépnünk, sürgető feladat új kórházak építése, a meglévők korszerűsítése, a hatékonyabb betegellátás megszervezése. Hozzátette, hogy beteg, idős emberekről lévén szó, külön jelentősége van a gyors, bürokráciamentes munkának, az emberséges szónak. Most jutottunk el odáig, — jelentette ki felszólalása befejező részében Gáspár Sándor, — hogy a következő években a fejlett szocialista társadalom színvonalára emeljük egész népünk szociális és egészségügyi ellátását. Megteremtjük a mainál még nagyobb biztonságot nyújtó ellátási formák egységes rendszerét a születéstől az élet befejezéséig. A képviselők igen nagy figyelemmel hallgatták a rendkívül közérdekű témában felszólalókat. Bizonyos ünnepélyességet kölcsönzött a tanácskozásnak dr. Pesta László személyes hangú felszólalása. A szoLépéselőnyben az építők Több lakás készült el Kétszázötvennégy lakást adott át a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az első negyedévben, harminccal többet, mint amit a szerződésekben vállalt. A tervek túlteljesítésének értékét növeli az a tény, hogy az átadás-átvételi eljárásokat követően az építőknek nem kell hiánypótlást végezni, a lakók tehát előbb költözhetnek. Az Ifjúság utca déli oldalán az épülő szalagház tizenhárom lépcsőházából hat készült el, a tervezettnél kettővel több. A fennmaradó százöt lakást még az első félév befejezése előtt átadják. Ugyancsak ezen a területen négy tízemeletes épületet húznak fel: az elsőn már befejeződött a panellszerelés, s most a szakipar vette birtokba a középmagas házat. Mint ahogy a BÉV központjában megtudtuk, szeptembertől kezdve havonta adják ót ezeket az épületeket, év végéig valamennyi elkészül. A vállalat egyébként jól zárta az első negyedévet. Százhatvanmillió forint termelési értéket produkált, harminchárommillióval többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A jó eredmények eléréséhez természetesen nagyban hozzájárult a kedvező időjárás is, ám az időközben végrehajtott belső átszervezést sem szabad figyelmen kívü hagyni. Ennek eredményeként az építők tartják a szerződésekben foglalt határidőket, tervszerűen épül a Zsolnay Porcelángyár rekonstrukciója, a Szék- és Kárpitos- ipari Vállalat mohácsi gyáro, a Baromfifeldolgozó, a Bőrgyár velurcsarnoka, hogy csak a legfontosabb ipari beruházásokat említsük. Végezetül két, már átadott létesítményről. A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola tornacsarnokát eredetileg május végére kellett volna átadniuk, óm három hónappal előbb befejezték.a kivitelezést. A hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján megnyílt pécsi Szli- ven Áruház is hónapokkal előbb készült el. ciális és egészségügyi bizottság észrevételeinek tolmácsolása előtt ugyanis megindultsággal szólt egy hasonló tárgyú megbeszélésről, amelynek részese volt, igaz, 56 esztendővel ezelőtt, 1919 tavaszán. Amit a nép legjobbjai akkor elgondoltak, az most válik valósággá, a lelkiismeretesség, a hozzáértés és a demokratizmus jóvoltából — mondotta. Elfogadásra javasolta a négy bizottsági módosítójavaslatot, de említést tett egynémely olyanról is, amelyet nem továbbítottak ugyan, noha érdeklődésre tarthat számot. Például, hogy a nők, a meghatározott korhatár idején semmiképpen sem érhetik el a lehetséges maximális nyugdíjat, bár megjegyezte, hogy nem kötelező 55 évesen nyugdíjba vonulniuk. Korpái Jánosné budapesti képviselő felszólalásában szintén foglalkozott ezzel a körülménnyel. A javaslat előadói tisztét ellátó dr. Pesta László végülis a törvény következetes, szocialista szellemét, nem utolsósorban pedig világos, mindenki számára érthető nyelvezetét méltatta. Ezt az igazságra való törekvést hangsúlyozta Szabó István Hajdú megyei képviselő, a TOT elnöke is, mondván, hogy a javaslat a parasztság életkörülményeit még jobban felzárkóztatja a munkásokéhoz. Ez azért is szükséges, mert a tsz-tagok többsége gyakorlatilag szabadon vállal munkát, és csak akkor marad a téeszben, ha az számára kifizetődő. Az új intézkedések tehát közvetve kihatnak majd a szövetkezetek gazdasági tevékenységére is. Az egységes, korszerű megoldást dicsérte úgyszintén Németh István iskolaigazgató, Baranya megyei képviselő, valamint Kelemen Sándor Bács megyei képviselő, mezőgazdasági szakszövetkezeti elnök. A társadalmi felelősség, ezzel kapcsolatban az ellenőrzés néhány érdekes kérdésére is rámutattak a felszólalók. Bojtor Miklós, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, állami gazdag sági igazgató például olyan eseteket emlegetett, amikor nehéz eldönteni, hogy a sokgyerekes apa tartja-e el számos ivadékát, vagy pediq azok - a tetemes családi pótlék révén — az apát, aki éppencsak annyi tevékenységet fejt ki, hogy munkaviszonyát fenntartsa. Dr. Kaposvári Júlia egyetemi adjunktus, budapesti képviselő sok értékes tapasztalattal és érdekes adattal támasztotta alá az eqészséqügyi hálózat már eddig is súlyos megterhelését, ami a továbbiakban még fokozódni fog. Javaslatokat is tett bizonyos qyakorlati egyszerűsítésekre. Kovács Sándor, Győr-Sop- ron megyei képviselő, szb.-titkár a táppénzes állomány növekedését tette szóvá, és hatásosabb ellenőrzést sürgetett. A vitát az elnök a délutáni órákban elnapolta, így az országgyűlés ma délelőtt továbbra is a társadalombiztosítási törvényjavaslatról tanácskozik. A parasztság régi vágya, teljesül Németh István felszólalása az országgyűlésen Tisztelt Országgyűlés! Szocialista hazánk építése során eszmei — politikai — gazdasági — művelődésügyi és szociálpolitikai munkánk középpontjában mindig az ember áll. Erről tettek tanúbizonyságot a közelmúlt napok történeim' eseményei, a pártunk XI. kongresszusán, felszabadulásunk 30. évfordulóján elhangzott értékelések is.' Az a meggyőződésem, hogy a most elfogadásra előterjesztett társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat szerves egységként illeszkedik a XI. kongresszus szociálpolitikai értékeléséhez, az e területen megjelölt további feladatokhoz, valamint a 30 év alatt elért szociálpolitikai eredményeinkhez. Szövege teljes összhangban áll a kongresszusi határozatokkal, azok gyakorlati végrehajtását szolgálja. Mértéktartó előrelépés Tisztelt Országgyűlés! Az új törvényjavaslat értékét növeli: a korszerűsítésre, a gyors megoldási lehetőségekre, az egységesítésre való törekvés. A jelenleg érvényben lévő végrehajtási szabályok igen nagy száma, és az idők folyamán történt módosítások miatt, a társadalombiztosítási joganyag szinte áttekinthetetlenné vált. Egyetértek az indoklási rész megfogalmazásával, hogy a jelenlegi jogszabályokban sok az átfedés, és az ellentmondás, ami akadályozza a bürokráciamentes és egységes végrehajtást. Az új törvényjavaslatban lényeges előrelépésnek tartom, hogy megérett problémákhoz nyúl, megfelelő mértéktartással. A mértékhatárt népgazdaságunk anyagi ereje szabja meg. Látnunk kell, hogy ez az előrelépés még nem old meg minden problémát. A jövőbeni lehetőségek megteremtésének alapja a jobb munka, melynek feltétele az a belső meggyőződésből fakadó indíték, mely minden emberből munkavégzése során száműzi a kényszert, de még az illendőséget is. Társadalmunk egészének figyelme e törvénytervezet felé irányul, mely társadalompolitikai szempontból nagyon sokot jelent. Ezt az összpontosított figyelmet tükrözte a XI. kongresszus légköre is. Fiatal, középkorú, öreg, férfi, nő egyaránt érzi a családról, ezen belül annak minden korosztályáról való fokozott gondoskodást. A kongresszus szociálpolitikai határozatainak ismertté válása után nagy megnyugvás töltötte el az alacsony nyugdíjból élő öregeket, dolgozó parasztságunkat. Válasz a kérdésekre Dolgozó parasztságunk már régóta várta nyugdíjkorhatárának egyszintre hozását. Bizony, az elmúlt évek során csaknem minden képviselői beszámolóm után két kérdés szerepelt: 1. Mikor emelik nagyobb mértékben az alacsony nyugdíjakat? 2. Mikor lesz egyenlő mérce a tsz nyugdíjkorhatárban? A jogos kérések most megvalósulást nyertek. A párt, a kormány mély emberi humanizmusát tükrözi az idős emberekkel való törődés, 1975. július 1-vel az 1 millió 100 ezer személy nyugdíjának emelése. 1976. január 1-től 1980-ig a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos azonosítása a munkásokéval és az alkalmazottakéval. Az új törvény bizalom erősödést hoz a párt- és állami vezetéssel szemben, az eddiginél még szorosabb kapcsolatot. a munkás-paraszt szövetségben. Termelőszövetkezeti parasztságunk örömét, háláját talán a következő idézettel tudnám igazolni: „Az utóbbi 8— 10 év alatt egyetlen alkalommal sem kaptunk annyi elismerő szót, mint a XI. kongresz- szuson." Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék néhány kérdést felvetni: 1. A „Szolgálati idő" cím 54. § 1. bekezdésének d) pontja szolgálati időnek számítja a szakmunkás tanulóviszonyban töltött időt. Véleményem szerint, gazdasági fejlődésünk anyagi lehetőségeitől függően, e pont után kellene sorolni a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatának képzési idejét is. 3. Az új törvényjavaslat korszerűsítésre, egységesítésre törekszik. Bízunk abban, hogy ez a nemes elhatározás bü- rokráciamentesebb lesz. Sajnos, a múltban a bürokratikus intézkedések sok családnak rö- videbb, vagy hosszabb időre ellátatlanságot hoztak. Mindhez az üzemegészségügyi szol- " gálát és az Orvosszakértői Bizottság összhangjának hiányából fakad. Például az 1 éves (Munkatársunk jelenti a Parlamentből.) A nyugdíjat szabályozó többszáz jogszabály labirintusában képtelenség volt eligazodni. Most egy egységes, tartalmában és nyelvezetében egyaránt közérthető törvényünk lesz. A országgyűlés csütörtöki ülésén a képviselők érthető tetszéssel fogadták Karakas László munkaügyi miniszter előterjesztését az új társadalombiztosítási törvénytervezetről. A délelőtti szünetben a baranyai képviselők az új törvénytervezetről beszélgettek. Komár András képviselő, a bel- várdgyulai tsz üzemegységvezetője, akit az új nyugdíjtörvény mint állampolgárt és termelőszövetkezeti tagot is érint mondotta: * — Szövetkezetünknek 2000 tagja van. Ebből 40 százalék nyugdíjas és járadékos, 30 százalék pedig közvetlen nyugdíj előtt áll. Bölcs előrelátásnak tartom, hogy a korhatár leszólA Parlament folyosóján litásót öt év alatt fokozatosan érvényesíti a törvény. Nehezen bírtuk volna ki, ha egyszerre megy nyugdíjba tagságunk 30 százaléka. így azonban gépesítéssel fel tudunk készülni rá. Egyébként nálunk a nyugdíjasok tovább dolgoznak, hisz a tsz- ekben nincs korlátozás. Különösen a szőlészetben és a növényvédelemben állnak helyt idős tagjaink. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is számíthat rájuk a szövetkezet. A szünetben megkérdeztük dr. Kurucz Bélát, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága törvényelőkészítési főosztályának vezetőjét: 0 Tekintve, hogy a nők nyugdíjkorhatára 55 év, mikor kaphatnak a nők maximális nyugdíjat, hisz a törvénytervezet szerint ez 42 év után jár meg. — A kérdés jogos, főként az érettségizett, vagy a diplomás nőknél, mert a szakmunkástanulóévek számítanak. Itt az alapelvből kell kiindulni, qmit Karakas László és Gáspár Sándor elvtárs is hangsúlyozott: amíg az orvosi ellátás a születés jogán jár meg minden magyar állampolgárnak, addig a nyugdíj a végzett munka alapján. A 75 százalékos nyugdíjért tovább kell dolgozniok a nőknek, de ha egy nő 55 éves korban megy nyugdíjba, akkor is 4 százalékkal több nyugdíjat kap, mint az eddigi szabályzás szerint. 0 Törvény miért nem szabja meg a nyugdíj minimumot és maximumot? — Ezt majd a törvényrendeletek fogják szabályozni. Egyébként a minimum a törvényben is adott, hisz tíz év után a munkabére 33 százalékánál alacsonyabb nyugdíjat senki nem kaphat. A nyugdíjminimum eddig 807 forint volt, most 910 forint lett. 0 Az új nyugdíj törvény lő ereje az, hogy egységes. Vonatkozik ez a leiszabadulás előtti megszerzett évekre is?- Igen. Eddig eltérő volt. A mezőgazdaságban dolgozóknál 1939-től, háztartási alkalmazottaknál 1945-től számították be az éveket. Most egységesen minden dolgozónál 1929-től veszik figyelembe. 0 Mennyi átfutási időre számíthatunk, amíg a törvényből rendelet lesz? — Igen rövid lesz ez az idő, tekintve, hogy több mint félezer szabályt kellett egységesítenünk, a törvény előkészítését már 1969-ben megkezdtük. A befejezés már gyorsabb lesz, ez év július 1-ig minden miniszteri rendelet megjelenik. Rónaszéki Ferencné KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ táppénz lejárta előtt az Orvosszakértői Bizottság munkaképesnek minősítette a dolgozót, az üzemorvos viszont továbbra is keresőképtelennek tartotta. A hosszantartó vita az érdekelt beteget, illetve családját sújtotta. A jövőben jobban kell törekedni a gyors véleményazonosításra, hogy ne maradjanak ellátatlan családok. Mivel Baranya megyében két nagy bányavállalat van, e kérdés keretében szeretném az egészségügyi miniszter elvtórs szíves figyelmét felhívni a bányászok, úgy érzem régi, jogos problémájának megoldására: a szilikózis következtében megbetegedettek rehabilitációjára, átképzésére, hogy a régi és az új munkahely közötti nagy keresetkülönbség ne sújtsa a becsületes munkájuk során megbetegedett bányászokat. Tisztelettel javaslom a nagyon jelentős törvény propagálását. Dolgozóink ismerjék meg saját jogaikat. Sajnos, a jelenben elmondhatjuk, hogy a dolgozók, sőt, jónéhány vezető sem ismeri a társadalombiztosítással összefüggő kérdéseket. Emberi kötelesség Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül a mély humanizmus jegyében szabad legyen kérnem, illetve mindany- nyiunk szíves figyelmét felhívni a törvény végrehajtásával kapcsolatban. A törvény társadalmunk minden rétegére a fokozott gondoskodást sugározza. Végrehajtásánál az lesz a helyes gyakorlat, ha a feladatok megoldását nemcsak az államtól várjuk, hanem az állammal együtt, az emberi kötelességteljesítés hozzáadásával oldjuk meg. 1. Ifjú nemzedékünk nevelését az állam, a társadalom és a szülők együtt; 2. az idős emberekről való gondoskodást, az állam, a társadalom és az ifjú nemzedék. : A munkában elfáradt szülőkkel szembeni kötelességét az ifjú nemzedéknek is teljesítenie kell. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy szociálpolitikai terveink további gyakorlati megvalósulása akkor következhet be, ha a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben a következő öt*- éves tervre megfogalmazott főbb irányelveket időarányosan valósítjuk meg. A nemzeti jövedelem mintegy 30; az ipari termelés 33—35; az építőipari termelés 35—37; a mezőgazda- sági termelés 16—18 százalékos emelését. Mindez ésszerű, becsületes, takarékos munkavégzést kíván mindannyiunktól. Az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom.
