Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-01 / 89. szám

AKIRŐL TENGERT NEVEZTEK EL — AZ ELSŐ HÍR INDIA! NÖVÉNYEKRŐL Willem Barents holland tengerész 1 5 9 4-ben tért vissza hazai kikötőbe az expedíciós útjáról. Az amsz­terdami kikötőből 4 hajó­val indult el, Cornelius Nay és Brant Tetgalessel együtt. Hajóik a Kola-félszigetnél BAREN15 NAY es tetgALES együttes ÚT / Barents és társai 1594-es tengeri útja elváltak és Barents észak­keletnek fordulva elérte a Novaja Zemlja („Új Föld") északi szigetének, általa „hosszú orr”-nak nevezett, kiugró részét (ma Karlsen- fok), majd innen tovább hajózva, találkozott társai­val, akik a Jamal-félszigetig jutottak el. Az expedíció tulajdonképpeni célja a Kínába vezető északi hajó­Barents hajója út felderítése volt. Bár az orosz hajósok már korábban jártak itt, mégis ezen úttól kezdve számítják a Novaja Zemlja felfedezését és Ba­rents tiszteletére az Északi- Jeges-tenger egy részét ró­la nevezték el. Hérodotosz görög törté­netíró két fontos indiai nö­vényről adott hírt időszámí­tásunk előtti 4 5 0-es évek körül. Ekkor az Európában még nem ismert gyapotról írt. Theophrastos görög fi­lozófus pedig az i. e. 300 körül írt Növények termé­szetrajza című művében — melyben egyébként 500 nö­vényfajtát írt le — ismertet­te az indiai cukornádat is. k. a. □ hétfői OT EVE VAROS DOMBÓVÁR > Ezer új lakás ÉT > Uj szálloda, nagyáruház > Termálfürdő Gunarason Ma ünnepli várossá nyilvá­nításának ötéves évfordulóját Dombóvár. A csaknem húsz­ezer lakosú, forgalmas vasúti csomóponttal rendelkező tele­pülés 1970-ben kapott városi rangot. Ez alkalomból ünnepi tanácsülésen első ízben ado­mányoznak díszpolgári címet. Az eltelt fél évtized alatt Dombóvár folytatta lendületes fejlődését és naponta bizonyí­totta, hogy megérdemelte a városi címet. Csupán nagy fe­jezetek az öt év történetéből: megépült ezer lakás és hozzá­láttak az ipari bázis kialakí­tásához. Százmilló forintos költséggel folyamatosan ipari parkot hoznak létre, csaknem 50 hektáros alapterületen. Itt kezdi meg majd üzemelését a budapesti Csavaripari Vállalat helyi gyáregysége, a fővárosi Pátria Nyomda egy telepe, az évente 115 ezer munkaórában üzemelő AFIT szerviz, valamint a Fémtömegcikk Vállalat, amely már termel is. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésében is jelentős eredmé­nyeket értek el. A vásárlók szolgálatában áll a 2000 négy­zetméter alapterületű Napsu­gár Áruház, vendégeket fogad az új Hotel Dombóvár és még az idén elkészül egy korszerű élelmiszer ABC áruház. Igen nagy jelentőségű volt a környék és a peremterületek általános iskoláinak körzetesí­tése. Ennek mégvalósítása ér­dekében 100 személyes hétközi diákotthont építettek, s a ta­nulók részére a fedett tanuszo­dát, valamint egy iskolai tor­nacsarnokot. S a tervezetten felül társadalmi összefogással újabb 120 óvodai hellyel gya­rapodott a város. A tanácsi erőforrásokon kí­vül készült el még az OTP székház, a MÁV vasúti csomó­pont dolgozóinak szállodája, az Univerzál Szövetkezet szék­háza, valamint egy 2000 va- gonos gabonatároló is. A dombóváriak igen tekinté­lyes értékű társadalmi munkát is felajánlottak városuk épí­téséért. A tervezett 10 millió forint helyett vállalásaikat elő­reláthatólag 15 millióra telje­sítik. Ugyancsak ebben az öt év­ben készült el a Gunarason az üdülő és a termálfürdő, ahol az elmúlt évben már 120 ezer ember pihent. Egy város életében öt év még csak egy pillanat, de a pillanatok is nagy eredmények kovácsai lehetnek. $zou|et földről érkeztek eMemMát —A Jujosjlí» K«frf»5íib»dit0 Kadwrtg magyar tJwdírtnik útvonal! !injl„, * nagyin» s;ov|«t part ulnegys» jakban Oiah' pa^ rantJoport működés. larutata r “*9’'r0> _n|tftmyds partirénrssparioa * *z »"WaaiMla srarvarkadéa halya 77Ü tavdkanyságének "•»»,» v « .owegmoigalmak Myc 1944 nyáron először Rovnó- ban, majd Obarovban gyüle­keztek azok a partizánharcban már járatos és a magyar hadi- fogolytáborokból újonnan érke­zett magyarok, akik néhány he­tes kiképzés után arra vállal­koztak, hogy Magyarországra mennek és szülőföldjükön is megindítják a partizánharcot. Amikor a magyarok létszáma elérte a 300 főt, újra útrakel­tek és a Kijev melletti szvjatasi- nói központi partizániskolán fe­jezték be a bevetés előtti fel­készülésüket. Itt a magyar rész­leg vezetője Nógrádi Sándor volt. 1944 augusztusában kezdő­dött meg a magyar csoportok bevetése. Mintegy két hónap alatt 10 csoport indult Magyar- országra, illetve a szomszédos országokba, hogy onnét ked­vező feltételek esetén magyar területre lépjenek. Minden cso­portban jólképzett szovjet és magyar partizánok, rádiókeze­lőként partizánnők és a harci területet jól ismerő, a partizán­VALLALATUNK RUHAIPARI ÜZEMÉHEZ felvesz műszaki vezetői munkakörbe legalább 10 éves üzemi gyakorlattal rendelkező dolgozót, — megkívánt képesítés: főiskolai végzettség. Ugyancsak felveszünk ruhaipari üzemünkbe hosszabb üzemi gyakorlattal rendelkező, konfekció nagyüzemi termelésben jártas technikusokat, termelésvezetői és technológusi munkakörbe. BÉREZÉS A KOLLEKTIV SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ MEGÁLLAPODÁS SZERINT. + Nőtlenek részére kulturált szállást biztosítunk. + A jelentkezést a következő címre kérjük: CARBON KÖNNYŰIPARI VÁLLALAT, Komló, Kossuth Lajos utca 21, szám. Zsiborás József személyzeti vezető. Telefon: 82-092, -093, -094. harcra vállalkozott és kikép­zett hadifoglyokat találunk. Az első bevetésre 1944. augusztus 8-án került sor. Ezen az éjszakán a Kijev melletti repülőtérről két ejtőer­nyős partizáncsoport indult út­nak. Az egyiket Szőnyi Márton volt repülőzászlós vezette és Ózdtál délnyugatra, Domaháza, Jordánháza községek térségé­ben értek földet. A 13 fős cso­portot nyomban földetérés után felfedezték és jelentős csendőri erőket vetettek be ellenük. He­ves tűzharc fejlődött ki, mely­nek során többen meghaltak, másokat elfogtak. Parancsno­kuk közel egy hónapig bujkált a hegyek közt. Árulás folytán Szőnyi Mártont is elfogták és a helyszínen kivégezték. Szerencsésebb volt a másik csoport, úszta Gyula vezette partizánok földetérése Kárpát- Ukrajnában. A csoport 23 fő­vel kezdte meg harci tevékeny­ségét. Harccselekményeik Mun­kács, Huszt és Solyva térségére összpontosultak. A csoport lét­száma — tevékenységének megindulása után — nagyon gyorsan gyarapodott. A kör­nyék férfilakosságának egy ré­sze csatlakozott hozzájuk, a másik része pedig támogatta harcukat. így vált lehetővé, hogy októberben már 168 ak­tív fegyveres harcost tartsanak számon. A szabadságharcos emlékek és a szabadságért fo­lyó harcuk vezette őket arra az elhatározásra, hogy az egység felvegye a Rákóczi nevet. Tud­ták, hogy alig másfélszáz évvel előtte Rákóczi is e területen bontotta ki a szabadságharc zászlóját, így a tradíció és a név is kötelezte őket. Az egy­ség harccselekményének mérle­ge is méltó volt nevéhez. Mint­egy két és fél hónapos harcuk során számos vasúti szerel­vényt siklattak ki és közel ezer ellenséges katonát tettek harc- képtelenné. Az egység 33 főt veszített. 1944. október 26-án egyesültek a Vörös Hadsereg­gel. Ugyanerre a területre októ­ber közepén újabb magyar partizáncsoport érkezett Len­csés János vezetésével. Harci tevékenysége azonban rövid idejű volt, mert a szovjet csa­patok felszabadító harca elérte a térséget. A szjatasinói repülőtérről Mármarossziget környékére, Észak Erdélybe Nagykároly és Nagyvárad térségébe, továbbá a Börzsönybe és Salgótarjántól északkeletre Ajnácskő körzeté­be érkeztek még magyar és szovjet vegyes állományú par­tizáncsoportok. Ezek nagyobb­részt azonban a ledobás során szétszóródtak, vagy az ellenség­gel vívott tűzharc megtizedelte őket. Nagyobb, katonai jelen­tőségű csoportokká szerveződ­ni nem tudtak, s így elsősor­ban egyéni, vagy csoportos propagandatevékenységükkel és esetenként puszta jelenlétükkel zavarták a németek és csatló­saik tevékenységét. A Kijev melletti kiképzőtá­borból még két csoport indult útnak. Mindkettő a Szlovák Nemzeti Felkelés központjá­ban, Besztercebánya térségé­ben ért földet azzal az elhatá­rozással, hogy innét — a szlo­vák felkelés nyújtotta lehető­séget felhasználva, magyar föl­dön kezdik meg feladataik vég­rehajtását. Az első részleget Grubics Zoltán volt hadifogoly százados és Fábri József vezet­te. A csoport, amely később a Petőfi nevet vette fel, szlovák területeken maradt, harcai so­rán csak „portyázás-szerűen" érintette a magyar területeket. (Harcaikról később lesz szó.) A másik csoportot, amely október elején ért földet, Nóg­rádi Sándor vezette. Ennek feladata a partizán harci cse­lekményeken túl még kettős volt. Magyar földre érve meg­teremteni a kapcsolatot az il­legális Kommunista Párttal és rajtuk keresztül a Szovjetunió­ban élő magyar kommunista vezetőkkel. Továbbá: a Ma­gyarországra érkezett és itthon szervezett partizáncsoportok között a kapcsolatok létreho­zása és egy irányító parancs­nokság felállítása. E két utób­bi feladatot Nógrádiék nem tudták teljesíteni. A Nógrádi csoport mintegy kéthónapos hosszú, kemény küzdelem után jutott el magyar területre Salgótarján térségé­be. A határon való átkeléskor az egység 28 főt számlált. Né­hány hét alatt a környék bá­nyászai és szökött katonák tö­megesen csatlakoztak és így létszáma meghaladta a 100 főt. Nógrádiék az agitációs és propagandamunkán túl igen komoly fegyveres tevékenysé­get is kifejtettek. Közülük is legjelentősebb az abroncspusz­tai ütközet, amelynek során az egység egy nagyobb létszámú német katonai alakulattal ví­vott elkeseredett, végül is ked­vező kimenetelű küzdelmet. Az egység néhány nappal a Vörös Hadsereggel való egyesülése előtt táviratban üdvözölte a Debrecenben megalakult ideig­lenes kormányt — ígérve: „A német rablók által még meg­szállt területen állva, folytatjuk harcunkat az ellenség teljes megsemmisítéséig." (Folytatjuk) Használt-e a francia lecke? Deák és Toldi receptje: lőni, lőni, lőni Az április 4-i díszszemlére készülő szuperszonikus vadász­gépkötelékek húztak el a Nép­stadion fölött. A nézők fölkap­ták a fejüket és a szabályos, szép alakban száguldó repülő­gépeket nézték. Odalent, a pá­lyán a magyar A és Utánpót­lás-válogatott fölsorakozott, hogy üdvözölje a közönséget. Szokatlan fogadtatás: még csak halk, udvarias taps sem csat­tant ... Hiába, közel van még szerda, közel a fájó párizsi ve­reség. 3:1 (2:0) Gyors népszámlálás, s kide­rül, hogy némileg módosult a válogatott keret. Gass István visszakerült az utánpótlás csa­patba, Kollár és Nagy László kimaradt o válogatottból, biz­tonsági tartalékból viszont fő­szereplővé lépett elő Török és Csapó. Kozma Mihály ugyan játékra jelentkezett szombaton, ám az orvosi konzílium úgy döntött, hogy még nem heverte ki sérülését, könnyelműség len­ne szerepeltetni Bécsben, a szerdai Európa-bajnoki selejte­zőn. A főpróba, az ugyancsak EB- selejtezőre készülő utánpótlás válogatott elleni edzőmérkő­zésre Moór Ede szövetségi ka­pitány az alábbi kezdőcsapatot jelölte ki: Mészáros — Török, Nagy III., Bálint, Tóth J., Csapó, Kocsis, Pintér, Bene, Braniko- vits, Tóth A., szünet után Ko­csist Dunai III., Benét Fazekas váltotta fel, — a balszélen Hor­váth játszott, ki tudja miért... Az A-válogatott 3:1 (2:0) arányban nyert, a gólokon Bra- nikovits (2) és Kocsis, illetve Fekete osztozott. Ami a 90 perc alatt történt, arról nincs mit mondani. Ennél a válogatott­nál — volt jobb .. . Időnként felcsillant valami, voltak villa­nások, ám kiütköztek a Párizs­ban látott hibák is: olykor meg­ingott a védősor, a középpályá­sok képtelenek voltak szervezni a játékot, a csatárok egyéni akciókkal kísérleteztek. Kérdés, hasznólt-e a francia lecke, sikerült-e a párizsi hi­bákat szerdáig, az osztrák— magyar EB selejtezőig felszá­molni? Szűcs János, a váloga­tott edzője optimista: — A döntetlenre képesnek tartom a csapatot — mondta. — Hátul szükség lesz Nagy III. gyorsaságára, Tóth József hatá­rozottságára, előre töréseire, elöl pedig Branikovits szemfü- lességére. Moór Ede megbízott szövet­ségi kapitány így summázta az edzőmérkőzésen tapasztaltakat: — Az első félidő kielégített, szünet után sok volt a hiba, döcögött a játék. Szombaton este megnéztük a francia—ma­gyar mérkőzést képmagnóról, elemeztük a játékot. Tanulsá­gos volt... A válogatott vasárnap Mo­sonmagyaróvárra utazott, hétfőn két edzést tartottak, kedden egy foglalkozás lesz, s szerdán reggel autóbusszal utazik Bécsbe a csapat. Ott lesz a mérkőzésen Bo­A pécsi Tóth József is ott lesz Bécsben a magyar válogatott­ban. Nagy szükség lesz hatá­rozottságára, előretöréseire. zsik Józsel szövetségi kapitány is. Megkérdeztem, mit vár a mérkőzéstől, de — nem nyilat­kozott. — Még betegállományban vagyok — mondta, — magán­emberként megyek Bécsbe, nem tudok mit mondani a csapat­ról ... Két korábbi válogatott já­tékos viszont készséggel vá­laszolt a kérdésre, sőt, tanácsot is adott a válogatottaknak. Budapesten tartózkodik Toldi Géza, a Ferencváros aranycsa­patának legendás hírű csatára. A Dániában élő sportember a húsvéti ünnepekre látogatott haza, s — természetesen — ki­ment a szombati edzőmérkő­zésre is: — Meglepett, milyen sablo­noson játszanak a csatárok — mondta, — a legjobb helyzet­nél Is jobbat keresnek, nem próbálkoznak távoli, váratlan lövésekkel. Pedig a góllövés legbiztosabb receptje: meglep­ni az ellenfelet. A másik nagy bombázó Deák Ferenc, az FTC, majd az Új­pest sokszoros válogatott csa­tára, minden idők legeredmé­nyesebb magyar góllövője. NB l-es pályafutása során bajnoki mérkőzéseken 389 gólt szerzett húsz válogatott meccsen 29-szer talált a hálóba. Az 1947—48. évi bajnokságban lőtt 59 gólja ma is megközelíthetetlen re­kord. eg ma is... — Lőni, lőni, lőni — mondta Deák, — minden helyzetből, de nem úgy, ahogy a mosta­niak. Engem Kohut Vilmos arra tanított: fiam, akár állítottból, akár futtából lősz, dőlj rá a labdára, akkor nem megy fö­lé. Megtanultam, igaz, nagyon sokat is gyakoroltam, minden helyzetből, szögből, a kapura lövést, ötvenhárom éves va­gyok, de még ma is, ha kiska­puzunk, 4—5 gólt rúgok. Nem értem a mai válogatottakat... A legutóbbi öt nemzetek közöt­ti mérkőzésen mindössze egy gólt szereztek, azt is 11-esből, Svájc ellen ... Megtörik-e a jég Becsben...? Vincze Jenő Rövid átfutási idővel vállalunk szénacél lemez darabolást 14 mm vastagságig, lemezhengerlést 300 mm szélességben, 14 mm vastagságig, lemezhullámositást tetőfedéshez 2 mm vastagságig, 2000 mm szélességben. Ügyintéző: Kurcz József termelési csoportvezető. Telefon: Tamási 17. Telex: 13 287. VEGYÉPSZER GYÁREGYSÉGE, 7090 Tamási, Szabadság út 89—91. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom