Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-06 / 93. szám

l i 11 i [ a héten TELEVÍZIÓ A'hét minden napján lát­hatunk közvetítést a jégko­rong világbajnokságról. Szerdája az FTC-Crvena Zvezda KEK labdarúgómér­kőzés közvetítése ígér sok izgalmat a sportkedvelők­nek. Déry Tibor: Felelet című regényéből Zsurzs Éva ké­szített nyolcrészes tévéfilmet. Az érdekesnek ígérkező so­rozat első adására csütör­tökön este kerül sor. A má­sodik részt vasárnap láthat­juk. Pénteken este közvetítik Kaposvárról a József Attilla szavalóverseny országos döntőjét, amelyen a mohá­csi Argyelán Zsuzsa képvise­li a baranyai versmondó­kat. Vasárnap este az ötszem­közt műsorában a hajdani híres futó, Iharos Sándor lesz Vitrai Tamás beszélge­tő partnere. HANGVERSENY Orgona és zongora a jazzban címmel tart hangle­mez illusztrációval egybekö- - - tött előadást kedden este a Fegyveres Erők Klubjában dr. Tekeres Miklós, a Pécsi Jazz Klub rendezésében. KIÁLLÍTÁS Dr. Hormay Mihály népi iparművész faragványaiból rendeznek kiállítást a Ság- vári Endre Művelődési Ház pince galériájában. A ki­állítás ünnepélyes megnyi­tására szerdán este 6 óra­kor kerül sor. Csütörtökön 18 órakor a J. P. Múzeum, Rákóczi úti 15. sz. alatti kiállító helyisé­gében Martyn Ferenc Kos- suth-díjas festőművész nyit­ja meg Gellér Brúnó Ist­ván grafikus kiállítását. A megnyitón közreműködik Pachmayer Ilona és Kircsi László. ELŐADÁSOK Hétfőn este a FÉK klub­termében a színházbarátok sorozat keretében A Pécsi Balett útja címmel kerül sor beszélgetésre Eck Imre, Tóth Sándor és Simon István kö­zött. A rendezvény 18 óra­kor kezdődik. Hétfőn este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban a Művészet és Művelődés Kollégiumának korábban elmaradt előadá­sára kerül sor. Előadó: Ró­zsa Gyula kritikus, a Kriti­ka című folyóirat munkatár­sa. MOZI Kitűnő sajtóvisszhangot kapott eddig a Két ameri­kai című színes USA film, amelynek magyarul beszélő változatát láthatjuk csütör­töktől. A rendező Robert Wise úgy tálalja a néző elé két ember lelkiismeretének drámáját, hogy közben egy látványos, izgalmas, szelle­mes, lebilincselő történetet kapunk. Az alkotók politi­káról, szerelemről, emberi magatartásról vallott köz­lendőiket belesűrítették egy dezertőr és egy maneken találkozásába, egyetlen pá­rizsi éjszaka történetébe. A Nem zörög a haraszt című francia-olasz film ugyancsak izgalmas cselek­mény és hatásos rendezés során tálalja társadalmi közlendőit. Képünkön jelenet a Két amerikai című filmből. □hétfői Művészegyüttesek a testvérvárosokból Lvov/ és szliveni táncosok, eszéki tamburások A huculok táncai Kavallal és dudaszóval Hatszáz tamburás Eszéken A Kárpátokban élő huculok gyors táncait is elropja a Lvov-terület ifjúsági táncegyüt­tese, amely hazánk felszabadu­lásának jubileumi ünnepségei­re érkezett Baranya megyébe. Régi orosz és ukrán népszoká­sokat mutatnak be; a kenye­ret, sót adó vendégfogadás lí­rai hangulatai elevenednek meg. Virágos, tarka népvise­letbe bújt leányok, legények a lakodalmasok, esküvők mókás táncait lejtik, harsányvidám dalait éneklik. Jubiláló együttes Tatjana Vizirova balettmes­ter elmondja még, hogy a 100 tagú öntevékeny művészeti cso­port tavaly ünnepelte 10 éves jubileumát. Megyénkbe 46-an jöttek el; a művészeti vezető: Miroszlav Vantuh, a két zene­mester: Jurij Csekin, Sztanisz- láv Tyihonov kíséretében. Bog­dán Bazilikut és Alekszandr Csepurnoj operaénekes; orosz, ukrán népdalokat ad elő. Ezen­kívül a szimfonikus zenekar egy része is itt tartózkodik. A Nyi- kolaj Osztrovszkij nevét viselő, Komszomol-díjas, aranyérmes és érdemes együttes először turnézik Baranyában. Korábban felléptek Moszkvában, Kijev- ben, Berlinben, Kubában, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, Dániában, Olaszországban és Szicíliában a Nemzetközi Néptáncfesztiválon is. Először Baranyában Űsi trák, shopszki, dobrud- zsai, észak-bulgáriai és Szli- ven-környéki táncok szerepel­nek a 65 fős Szliveni Népi Táncegyüttes repertoárjában. Pécsett az együttest 20 táncos, 5 szólistanő, hét zenész képvi­seli. A csoportot Denka Petro­va, a Nova Zagorai Tanács elnökhelyettes irányítja, művé­szeti vezető: Krasztyu Gocsev, táncmester: Dorjana Vasziljeva, a zenekart vezényli: Alekszan- der Kaszjanov. A 20—25 éves táncosok, akik­nek zöme diák, munkás, alkal­mazott, népi öröm- és tértán­cokat, lakodalmasokat elevení­tenek fel népviseletbe öltözve. Legjellemzőbb ruhadarab a fekete, fehér széles öv, vala­mint az élénkkék, pirosas-sár­ga főkötő. A furulyánál na­gyobb, úgynevezett kaval, va­lamint a hónaljba szorított du­da kíséretében dalolják a sze­relmes nótákat, a munkadalo­kat, a történelmi, balladisztikus hőskölteményeket. Legnépsze­rűbb tánc a trákiai. Korábbi vendégszerepléseik állomásai: Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Az NDK­ban egy folklórfesztiválon, Tu­néziában egy nemzetközi tánc­fesztiválon az első helyre ke­rültek. A baranyai közönséggel először találkoznak. Eszék hatszáz tagú amatőr tamburaegyesületének 26 zené­szét, 5 énekesét küldte el Ba­ranya felszadulási rendezvé­nyeire. A csoport művészeti szakértője Matijevic Joza és Ergotic Joszip, dirigens: Ergo- tic Rudi, Borenic Hugo. Mati­jevic Joza vázolja fel történetü­ket: — Az elmúlt évben ünnepel­tük fennállásunk 20. évforduló­ját. Mindössze 15—20 zeneked­velővel indultunk. Névadónk Pajo Kolarics közkedvelt tam- burazeneszerzőként tevékeny­kedett. A mandolinhoz hason­ló tambura Szlavóniából szár­mazik; ősi népi hangszer. Pécs után Kanada Eddig ezer hangversenyen vettünk részt; olasz—görög-len­gyelországi, csehszlovákiai, ausztriai, NSZK-beli körúton jártunk; hamarosan Kanada városait keressük fel. Tavaly kapcsolatot alakítottunk ki a mohácsi Bartók Művelődési Házzal. Pécsett 3 évvel eze­lőtt koncerteztünk, de szeretet­tel fogadott Kátoly, Szalánta, Mohács, Baja, Szentendre folklórt kedvelő lakossága is. Két évenként szervezzük a ju­goszláv tamburamuzsika fesz­tiválját. Eszéken tamburaisko­lánkban tanítjuk az érdeklődő fiatalokat; ifjúsági zenekarunk egyébként nagylétszámú. Tanu­lókból, tanárokból, professzo­rokból, mérnökökből egészség- ügyi dolgozókból, műkedvelő patronálókból verbúválódik a több mint ötszáz tagú amatőr együttes. — Csuti — Ünnepség a felszabadulási emlékmű építői tiszteletére Emlékplakett a legjobbaknak A pécsi felszabadulási em­lékmű építőinek tiszteletére áp­rilis 5-én a Pécsi Nemzeti Szín­házban ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen részt vett Bocz József, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárai, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­ke, Georgi Dancsev, a Szliven megyei Tanács elnöke, Dejan Rebics, a jugoszláv pártdelegá­ció vezetője, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára, Wieder Bé­la, a Pécs városi Tanács elnöke, Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese köszöntőjében említette, hogy több mint hét millió forint volt a vállalatok, intézmények és a lakosság ön­kéntes pénzbefizetése. A kézi munka óraszáma csaknem 11 ezer, míg a gépi munkáé meg­haladta a nyolcszáz órát. A tár­sadalmi munka értéke mintegy 270 ezer forint. Az ajándékműsorban közremű­ködött a Lvov területi Ifjúság Táncegyüttes; egyebek között ukrán és orosz néptáncokat, dalokat mutatott be. A Szliveni Népi Együttes műsorában ősi trák és shopszki táncokat is előadott, az eszéki Pajo Kola­rics tamburazenekar előadásá­ban pedig népdalfeldolgozások, partizándalok hangzottak el. A Mecsek Táncegyüttes reperto­árjában szatmári táncok is sze­repeltek. „A pécsi felszabadulási em­lékmű építésénél végzett ki­emelkedő társadalmi munkáért” című emlékplaketteket tegnap, április 5-én adták át annak a tíz vállalatnak, intézménynek, brigádnak, melynek a tagjai, képviselői legtöbbet segítettek társadalmi munkában az em­lékmű építésénél, környékének rendezésénél. A munkában egyébként több mint kétezer ember vett részt. Az ünnepi eseményre Pécsett a Színház téri SZMT hírlapolvasójában került sor. Elismerő oklevéllel jutalmazták a MÉV kutatómély­fúró üzem árokásó, az UNIBER mélyépítési csoport Petőfi, a VOLÁN 12. sz. Vállalat Petőfi, a MÉV szolgáltató üzem Bi- kovszkij, a MÉV geodézia Kos­suth szocialista brigádját, a Ba­ranya megyei Magas- és Mély­építő Vállalat, a Pécsi Tervező Vállalat, a Posta műszaki szál­lító üzem, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola Ho Si Minh KISZ-szervezetét, valamint a Határőrség Pécs kerületi parancsnokságát. A dí­szes bronz emlékplaketteket Papp Imre, Pécs Város Taná­csának elnökhelyettese nyújtot­ta át. A rendezvényen megje­lent többek között Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. Fél óra a Fészekben Talents Gyula költöuel T akáts Gyula, kaposvári költő április 2-án Budapesten, a Fészek Klubban vette át a József Attila-díj első fokozatát. Temperamentum árad moz­gásából, beszédéből. Az a tí­pus, akin az évek múlása nem igen látszik meg. Takáts Gyula 64 esztendős. Tabon született, középiskoláit Kaposváron vé­gezte — ma a város díszpol­gára —, s Pécsett, az egyetem bölcsészeti karán szerzett dip­lomát. A pécsi író és költőtár­sakkal életre szóló barátság fűzi össze. Kaposvár mint köl­tőt fogadja örökbe: 1949-től 1971-ig a Somogy megyei mú­zeumok és a Rippl-Rónai Mú­zeum igazgatója. Miután „nyugdíjba ment", az év na­gyobb részét mint kertész kint tölti becei házában, a .kertek, az öblök, az erdők között. centrum 20/. r r visszatérítés Minden női körömcipő több színben 100-485 Ft-ig hétfő Most a „Fészek” egy eldu­gott sarkában beszélgetünk. Alig egy félóra múlva adják majd át egy emelettel feljebb a József Attila-díjat Takáts Gyulának. — Senkit se tévesszen meg, hogy verseimben sok szó esik az erdőkről, bércekről, pata­kokról j— mondja. — A költé­szet ott kezdődik, amikor va­laki e dolgok lényegét megta­lálja. A tárgyak mögé kell néz­ni. Gondoljon csak egy kandal­lóra. A kandalló mögött min­dig ott van egy család, egy ember — a meleg. Sokszínű és izgalmas világ. — Becehegy világa . . .? — Becehegy műhely szá­momra. Nem csak szellemi, hanem fizikai is. Van egy pin­cém, 800 négyszögöl szőlőm, gyümölcsösöm, egy kis erdőm és kaszálóm. A kertészkedés számomra sokat jelent: úgy ér­zem, hogy a kert a legtökéle­tesebb kultúra szimbóluma. — Az első vers hogy szü­letett? — A címére már nem em­lékszem, csak a hangulatára. Elkallódott valahol. Egy ka­posvári diáklapban jelent meg. Utazásról írtam benne — nagyszüleiéihez utaztam —, s a vonat ritmusa kötött le, azt próbáltam hangulatilag meg­fogni. — Eddig huszonöt kötete je­lent meg. Az első a Kút, a legutóbbi pedig a Sós forrás. — Mindkettő egyazon „kút­ról", a költészet forrásáról be­szél. A címek azt jelképezik. Az embert és az emberiséget éltetőt, az üdítőt és a szomjat keltőt, amely nélkül sótlan lenne a világ. A Kút Pécsett állt össze, de a Kaposvári Sza­badegyetem adta ki. Akkori­ban egyetemista voltam még. — Mi volt a honorárium? — Kaptam egy emblémát — a kiadó emblémáját — s gyűjthettem előfizetőt. S pél­dául használhattam a Ber­zsenyi Társaság pecsétjét, ami nagy szó volt. Honoráriumként pedig a megjelenés után 100—150 példányt a kötetből, amivel aztán házalhatott az ember. — Hogyan íródik a vers...? — Nem asztalnál. Séta köz­ben, vonaton, egy fatönkön az erdőben ... — ön 1941-ben Baumgar- ten-dijat, 1960-ban pedig Jó­zsef Attila-díjat kapott. — Most pedig — néz az órájára — tízegynéhány perc múlva a második József Attila- díjat. Tudja, olyan ez, mintha áprilisban kapnék egy szál hóvirágot. Meglepetés is, öröm is. Hogy gondoltak rám. — Van-e a költőnek szabad Ideje? [— Értem, mire gondol. Utaz­ni szeretek. Régebben sokat gyalogoltam, s biciklin jártam be meg motoron a Dunántúlt, az országot. Még mint mú- zeumígazgató is sokat kerék­pároztam. — Most? — Autózom. — Ügy tudom, járt Kréta szigetén is. — Igen. Ehhez persze el kell mondanom, hogy Európa nagyrészét bejártam már. Tu­lajdonképpen két pólus izga­tott: a krétai kultúra, mint ál­talános európai mediterrán kultúra, a másik pedig a finn, kalevalai világ, a ráolvasó köl­tészet világa. — Az „összehasonlítás” eredménye? — Én mediterrán típus va­gyok. Az élet örömeit kedve­lem. — Mit olvashatunk Takáts Gyulától legközelebb? — A könyvnapon jelenik meg Száz nap a hegyen című kötetem. Kozma Ferenc Beszelgetes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom