Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-06 / 93. szám
l i 11 i [ a héten TELEVÍZIÓ A'hét minden napján láthatunk közvetítést a jégkorong világbajnokságról. Szerdája az FTC-Crvena Zvezda KEK labdarúgómérkőzés közvetítése ígér sok izgalmat a sportkedvelőknek. Déry Tibor: Felelet című regényéből Zsurzs Éva készített nyolcrészes tévéfilmet. Az érdekesnek ígérkező sorozat első adására csütörtökön este kerül sor. A második részt vasárnap láthatjuk. Pénteken este közvetítik Kaposvárról a József Attilla szavalóverseny országos döntőjét, amelyen a mohácsi Argyelán Zsuzsa képviseli a baranyai versmondókat. Vasárnap este az ötszemközt műsorában a hajdani híres futó, Iharos Sándor lesz Vitrai Tamás beszélgető partnere. HANGVERSENY Orgona és zongora a jazzban címmel tart hanglemez illusztrációval egybekö- - - tött előadást kedden este a Fegyveres Erők Klubjában dr. Tekeres Miklós, a Pécsi Jazz Klub rendezésében. KIÁLLÍTÁS Dr. Hormay Mihály népi iparművész faragványaiból rendeznek kiállítást a Ság- vári Endre Művelődési Ház pince galériájában. A kiállítás ünnepélyes megnyitására szerdán este 6 órakor kerül sor. Csütörtökön 18 órakor a J. P. Múzeum, Rákóczi úti 15. sz. alatti kiállító helyiségében Martyn Ferenc Kos- suth-díjas festőművész nyitja meg Gellér Brúnó István grafikus kiállítását. A megnyitón közreműködik Pachmayer Ilona és Kircsi László. ELŐADÁSOK Hétfőn este a FÉK klubtermében a színházbarátok sorozat keretében A Pécsi Balett útja címmel kerül sor beszélgetésre Eck Imre, Tóth Sándor és Simon István között. A rendezvény 18 órakor kezdődik. Hétfőn este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban a Művészet és Művelődés Kollégiumának korábban elmaradt előadására kerül sor. Előadó: Rózsa Gyula kritikus, a Kritika című folyóirat munkatársa. MOZI Kitűnő sajtóvisszhangot kapott eddig a Két amerikai című színes USA film, amelynek magyarul beszélő változatát láthatjuk csütörtöktől. A rendező Robert Wise úgy tálalja a néző elé két ember lelkiismeretének drámáját, hogy közben egy látványos, izgalmas, szellemes, lebilincselő történetet kapunk. Az alkotók politikáról, szerelemről, emberi magatartásról vallott közlendőiket belesűrítették egy dezertőr és egy maneken találkozásába, egyetlen párizsi éjszaka történetébe. A Nem zörög a haraszt című francia-olasz film ugyancsak izgalmas cselekmény és hatásos rendezés során tálalja társadalmi közlendőit. Képünkön jelenet a Két amerikai című filmből. □hétfői Művészegyüttesek a testvérvárosokból Lvov/ és szliveni táncosok, eszéki tamburások A huculok táncai Kavallal és dudaszóval Hatszáz tamburás Eszéken A Kárpátokban élő huculok gyors táncait is elropja a Lvov-terület ifjúsági táncegyüttese, amely hazánk felszabadulásának jubileumi ünnepségeire érkezett Baranya megyébe. Régi orosz és ukrán népszokásokat mutatnak be; a kenyeret, sót adó vendégfogadás lírai hangulatai elevenednek meg. Virágos, tarka népviseletbe bújt leányok, legények a lakodalmasok, esküvők mókás táncait lejtik, harsányvidám dalait éneklik. Jubiláló együttes Tatjana Vizirova balettmester elmondja még, hogy a 100 tagú öntevékeny művészeti csoport tavaly ünnepelte 10 éves jubileumát. Megyénkbe 46-an jöttek el; a művészeti vezető: Miroszlav Vantuh, a két zenemester: Jurij Csekin, Sztanisz- láv Tyihonov kíséretében. Bogdán Bazilikut és Alekszandr Csepurnoj operaénekes; orosz, ukrán népdalokat ad elő. Ezenkívül a szimfonikus zenekar egy része is itt tartózkodik. A Nyi- kolaj Osztrovszkij nevét viselő, Komszomol-díjas, aranyérmes és érdemes együttes először turnézik Baranyában. Korábban felléptek Moszkvában, Kijev- ben, Berlinben, Kubában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Dániában, Olaszországban és Szicíliában a Nemzetközi Néptáncfesztiválon is. Először Baranyában Űsi trák, shopszki, dobrud- zsai, észak-bulgáriai és Szli- ven-környéki táncok szerepelnek a 65 fős Szliveni Népi Táncegyüttes repertoárjában. Pécsett az együttest 20 táncos, 5 szólistanő, hét zenész képviseli. A csoportot Denka Petrova, a Nova Zagorai Tanács elnökhelyettes irányítja, művészeti vezető: Krasztyu Gocsev, táncmester: Dorjana Vasziljeva, a zenekart vezényli: Alekszan- der Kaszjanov. A 20—25 éves táncosok, akiknek zöme diák, munkás, alkalmazott, népi öröm- és tértáncokat, lakodalmasokat elevenítenek fel népviseletbe öltözve. Legjellemzőbb ruhadarab a fekete, fehér széles öv, valamint az élénkkék, pirosas-sárga főkötő. A furulyánál nagyobb, úgynevezett kaval, valamint a hónaljba szorított duda kíséretében dalolják a szerelmes nótákat, a munkadalokat, a történelmi, balladisztikus hőskölteményeket. Legnépszerűbb tánc a trákiai. Korábbi vendégszerepléseik állomásai: Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Az NDKban egy folklórfesztiválon, Tunéziában egy nemzetközi táncfesztiválon az első helyre kerültek. A baranyai közönséggel először találkoznak. Eszék hatszáz tagú amatőr tamburaegyesületének 26 zenészét, 5 énekesét küldte el Baranya felszadulási rendezvényeire. A csoport művészeti szakértője Matijevic Joza és Ergotic Joszip, dirigens: Ergo- tic Rudi, Borenic Hugo. Matijevic Joza vázolja fel történetüket: — Az elmúlt évben ünnepeltük fennállásunk 20. évfordulóját. Mindössze 15—20 zenekedvelővel indultunk. Névadónk Pajo Kolarics közkedvelt tam- burazeneszerzőként tevékenykedett. A mandolinhoz hasonló tambura Szlavóniából származik; ősi népi hangszer. Pécs után Kanada Eddig ezer hangversenyen vettünk részt; olasz—görög-lengyelországi, csehszlovákiai, ausztriai, NSZK-beli körúton jártunk; hamarosan Kanada városait keressük fel. Tavaly kapcsolatot alakítottunk ki a mohácsi Bartók Művelődési Házzal. Pécsett 3 évvel ezelőtt koncerteztünk, de szeretettel fogadott Kátoly, Szalánta, Mohács, Baja, Szentendre folklórt kedvelő lakossága is. Két évenként szervezzük a jugoszláv tamburamuzsika fesztiválját. Eszéken tamburaiskolánkban tanítjuk az érdeklődő fiatalokat; ifjúsági zenekarunk egyébként nagylétszámú. Tanulókból, tanárokból, professzorokból, mérnökökből egészség- ügyi dolgozókból, műkedvelő patronálókból verbúválódik a több mint ötszáz tagú amatőr együttes. — Csuti — Ünnepség a felszabadulási emlékmű építői tiszteletére Emlékplakett a legjobbaknak A pécsi felszabadulási emlékmű építőinek tiszteletére április 5-én a Pécsi Nemzeti Színházban ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen részt vett Bocz József, dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárai, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Georgi Dancsev, a Szliven megyei Tanács elnöke, Dejan Rebics, a jugoszláv pártdelegáció vezetője, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Wieder Béla, a Pécs városi Tanács elnöke, Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese köszöntőjében említette, hogy több mint hét millió forint volt a vállalatok, intézmények és a lakosság önkéntes pénzbefizetése. A kézi munka óraszáma csaknem 11 ezer, míg a gépi munkáé meghaladta a nyolcszáz órát. A társadalmi munka értéke mintegy 270 ezer forint. Az ajándékműsorban közreműködött a Lvov területi Ifjúság Táncegyüttes; egyebek között ukrán és orosz néptáncokat, dalokat mutatott be. A Szliveni Népi Együttes műsorában ősi trák és shopszki táncokat is előadott, az eszéki Pajo Kolarics tamburazenekar előadásában pedig népdalfeldolgozások, partizándalok hangzottak el. A Mecsek Táncegyüttes repertoárjában szatmári táncok is szerepeltek. „A pécsi felszabadulási emlékmű építésénél végzett kiemelkedő társadalmi munkáért” című emlékplaketteket tegnap, április 5-én adták át annak a tíz vállalatnak, intézménynek, brigádnak, melynek a tagjai, képviselői legtöbbet segítettek társadalmi munkában az emlékmű építésénél, környékének rendezésénél. A munkában egyébként több mint kétezer ember vett részt. Az ünnepi eseményre Pécsett a Színház téri SZMT hírlapolvasójában került sor. Elismerő oklevéllel jutalmazták a MÉV kutatómélyfúró üzem árokásó, az UNIBER mélyépítési csoport Petőfi, a VOLÁN 12. sz. Vállalat Petőfi, a MÉV szolgáltató üzem Bi- kovszkij, a MÉV geodézia Kossuth szocialista brigádját, a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Pécsi Tervező Vállalat, a Posta műszaki szállító üzem, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola Ho Si Minh KISZ-szervezetét, valamint a Határőrség Pécs kerületi parancsnokságát. A díszes bronz emlékplaketteket Papp Imre, Pécs Város Tanácsának elnökhelyettese nyújtotta át. A rendezvényen megjelent többek között Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. Fél óra a Fészekben Talents Gyula költöuel T akáts Gyula, kaposvári költő április 2-án Budapesten, a Fészek Klubban vette át a József Attila-díj első fokozatát. Temperamentum árad mozgásából, beszédéből. Az a típus, akin az évek múlása nem igen látszik meg. Takáts Gyula 64 esztendős. Tabon született, középiskoláit Kaposváron végezte — ma a város díszpolgára —, s Pécsett, az egyetem bölcsészeti karán szerzett diplomát. A pécsi író és költőtársakkal életre szóló barátság fűzi össze. Kaposvár mint költőt fogadja örökbe: 1949-től 1971-ig a Somogy megyei múzeumok és a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója. Miután „nyugdíjba ment", az év nagyobb részét mint kertész kint tölti becei házában, a .kertek, az öblök, az erdők között. centrum 20/. r r visszatérítés Minden női körömcipő több színben 100-485 Ft-ig hétfő Most a „Fészek” egy eldugott sarkában beszélgetünk. Alig egy félóra múlva adják majd át egy emelettel feljebb a József Attila-díjat Takáts Gyulának. — Senkit se tévesszen meg, hogy verseimben sok szó esik az erdőkről, bércekről, patakokról j— mondja. — A költészet ott kezdődik, amikor valaki e dolgok lényegét megtalálja. A tárgyak mögé kell nézni. Gondoljon csak egy kandallóra. A kandalló mögött mindig ott van egy család, egy ember — a meleg. Sokszínű és izgalmas világ. — Becehegy világa . . .? — Becehegy műhely számomra. Nem csak szellemi, hanem fizikai is. Van egy pincém, 800 négyszögöl szőlőm, gyümölcsösöm, egy kis erdőm és kaszálóm. A kertészkedés számomra sokat jelent: úgy érzem, hogy a kert a legtökéletesebb kultúra szimbóluma. — Az első vers hogy született? — A címére már nem emlékszem, csak a hangulatára. Elkallódott valahol. Egy kaposvári diáklapban jelent meg. Utazásról írtam benne — nagyszüleiéihez utaztam —, s a vonat ritmusa kötött le, azt próbáltam hangulatilag megfogni. — Eddig huszonöt kötete jelent meg. Az első a Kút, a legutóbbi pedig a Sós forrás. — Mindkettő egyazon „kútról", a költészet forrásáról beszél. A címek azt jelképezik. Az embert és az emberiséget éltetőt, az üdítőt és a szomjat keltőt, amely nélkül sótlan lenne a világ. A Kút Pécsett állt össze, de a Kaposvári Szabadegyetem adta ki. Akkoriban egyetemista voltam még. — Mi volt a honorárium? — Kaptam egy emblémát — a kiadó emblémáját — s gyűjthettem előfizetőt. S például használhattam a Berzsenyi Társaság pecsétjét, ami nagy szó volt. Honoráriumként pedig a megjelenés után 100—150 példányt a kötetből, amivel aztán házalhatott az ember. — Hogyan íródik a vers...? — Nem asztalnál. Séta közben, vonaton, egy fatönkön az erdőben ... — ön 1941-ben Baumgar- ten-dijat, 1960-ban pedig József Attila-díjat kapott. — Most pedig — néz az órájára — tízegynéhány perc múlva a második József Attila- díjat. Tudja, olyan ez, mintha áprilisban kapnék egy szál hóvirágot. Meglepetés is, öröm is. Hogy gondoltak rám. — Van-e a költőnek szabad Ideje? [— Értem, mire gondol. Utazni szeretek. Régebben sokat gyalogoltam, s biciklin jártam be meg motoron a Dunántúlt, az országot. Még mint mú- zeumígazgató is sokat kerékpároztam. — Most? — Autózom. — Ügy tudom, járt Kréta szigetén is. — Igen. Ehhez persze el kell mondanom, hogy Európa nagyrészét bejártam már. Tulajdonképpen két pólus izgatott: a krétai kultúra, mint általános európai mediterrán kultúra, a másik pedig a finn, kalevalai világ, a ráolvasó költészet világa. — Az „összehasonlítás” eredménye? — Én mediterrán típus vagyok. Az élet örömeit kedvelem. — Mit olvashatunk Takáts Gyulától legközelebb? — A könyvnapon jelenik meg Száz nap a hegyen című kötetem. Kozma Ferenc Beszelgetes