Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-29 / 116. szám
e Dunántúlt napló Lehet 2000 forinttal olcsóbb? Mqqqnhqzépítési bemutqtó Tapasztalatok a Diósi úton Segíteni, ötleteket, tanácsokat adni az építőknek és bemutatni a kereskedelemben kapható építőanyagokat. Ezzel a céllal nyitották meg tavaly Pécsett a magánházépítési állandó bemutatót, s azóta többszörösére nőtt az Építésügyi Tájékoztatási Központ Pécsi Irodájának forgalma. A nyitást követő hónapokban jórészt kíváncsiskodó érdeklődők látogattak a Diósi út 1. szám alatti telepre, ma már a segítséget, támogatást, javaslatot kérők adják egymásnak a kilincset. Többségben azok jönnek; akiknek már van telkük és építeni akarnak. imp Ä A bemutató tájékoztató irodáján több mint 300 féle, az ÉVM által jóváhagyott, az Országos Építésügyi Szabványnak megfelelő lakóház terveket ajánlanak a szakemberek. Érdemes megjegyezni: amíg egy lakóház magántervezővel való megterveztetése 2500— 3000 forint, addig itt a legdrágább teljes dokumentáció 265 forint. Ezt már csak a helyszínre kell alkalmaztatni és esetleg egy-két kiegészítő létesítményt szükséges hozzá terveztetni. Mindent beleszámítva legfeljebb 800 forintba kerülhet a lakóház tervdokumentációja, s az adaptálással rövi- debb a tanácsi eljárás ideje is. A tervek kiválasztása mellett segítenek a szakemberek az építéssel, az engedélyezéssel kapcsolatos feladatok megoldásában is. A tanácsadásuk díjtalan. A kivitelezéshez szükséges építőanyagok nagyrészét is megtekinthetik az építők a bemutatón. Érdekesség, hogy ezidqig nagyon sokan csak a kisméretű téglát keresték falazáshoz, holott kiválóan alkalmas e célra a betonblokk, a blokktégla, a vózkerámia elemek és a gáz-szilikát elemek. Az utóbbiak alkalmazása pedig idő, anyag és bérköltség — kőműves — megtakarítást is jelent. Ugyancsak kevesen tudták, hogy nemcsak a különféle előregyártott gerendák, hanem vázkerámiából készülő — házilag összeállítható — födém- és kiváltó szerkezetek is kaphatók. äliM3saiiiiiS Az ÉTK telepén pedig csak olyan anyagokat láthat az ér: deklődő, amelyeket árusít a kereskedelem. Arra azonban nincs sajnos garancia, hogy ezek a termékek Pécsett és Baranyában kaphatók. Talán ezért is igyekszik az ÉTK többféle változatát bemutatni egy- egy anyagnak. Jó ez a választékbővítés, a hiánycikkek listájának csökkentése, illetve a helyi adottságok jobb kihasználhatósága érdekében is. A fiatal bemutató-telep jobb kihasználását azonban fékezi egy-két olyan tényező, melyeknek megváltoztatása nemcsak az ÉTK-n múlik. Példa erre, hogy nagyon sokan idegenkednek a „típusterv''-től. Az ajánlott tervek azonban semmiképp sem téveszthetők ösz- sze a sematikus tervek fogalmával. Annál is inkább, mert a jelenleg meglevő több, mint 300 családi ház tervdokumentációk folyamatosan bővülnek. Az is gond, hogy az ÉTK telepe külső ránézésre sokaknak úgy tűnik, mintha hétvégi faház bemutató lenne, pedig minden épület külön építési anyag bemutató. Tekintettel arra, hogy a kiállított anyagok állandóan cserélődnek ideiglenes építményekben kell bemutatni a termékeket, pontosan a könnyebb cserélhetőség miatt. (Természetesen a faházak is folyamatosan cserélődnek.) Más kérdés az, hogy szűkében vannak a fedett területnek, holott az építőanyagok nagyrésze csak fedett részen mutatható be. Az ígéretek szerint egy hónapon belül újabb két faházat — mint bemutató pavilont — állítanak fel. T. É. Keleti könyvritkaságok A Mongol Népköztársaság ulanbatori Állami Közkönyvtára egyedülálló könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Á mongol, a kínai és a tibeti irodalom középkorból és még régebbről fennmaradt egyedi kéziratai, páratlan írásos em-' lékei láthatók itt. Mongol írásos emlékek a 13. század elejétől kezdve maradtak fenn. Ilyen például a „Titkos rege" című, népi motívumokban gazdag történelmi krónika, a legrégibb irodalmi mű. Szerzője ismeretlen. Azóta az eredeti mongol irodalom megszámlálhatatlan mesével, elbeszéléssel, könyvvel (főleg évkönyvekkel) gazdagodott. A legérdekesebb közülük két sok kötetes buddhista írásos emlék, a Ganjur és a Danjur. Ha a világ legprecízebb emberéről kellene szobrot mintáznom, őt választanám modellnek. De szerencsére nem vagyok szobrász, s véleményem szerint precizitása mögött óriási naivitás lappang. Ő az az ember, aki például egy autóalkatrész-boltba azzal a meggyőződéssel lép bé, hogy ott autóalkatrészeket lehet kapni. És naiv, szívós szeretettel szereti Pécset. Aprólékos gonddal térképezi fel még a múló kis szépségeket is, megörökíti színes diáin, s elénk tárja. Mi, a közönség pedig áhítattal bámuljuk a képeket. Csendesen jegyezte meg: — Minden alkalommal úgy nézik a diafilmeket, mint valami új, nagyszerű dolgot. Pedig minden nap elmennek ugyanazon szépségek mellett... Igen. Fogékonnyá kellene válnunk az apró szépségek iránt. Hogy például a lakáselosztásnál szempont lehessen ez is: magasabban szeretnék lakni, mert onnan csodaszép látvány a Jakabhegy mögé hanyatló Nap... Dr. Varga Gyula sajnos nem tud naplementét fényképezni a lakása ablakából, mert a földszinten lakik. Kertvárosban. A szemközti házat viszont kitűnően látja. Dehát van-e szépség egy panelház homlokzatán? — A múltkor sikerült elkapnom azt a pillanatot, amikor valamennyi ablak szinte lángolt. Szép látvány vplt. Nehéz partnernek bizonyult. Bár beszélgetni nagyon szeret, igazáról és igazságáról csendes konoksággal igyekszik meggyőzni másokat, szerepel- ni — így, mint most — már sokkal kevésbé. Mégis sikerült egyet és mást megtudnom arról, hogy mit tenne ezért a városért? És méghozzá attól az embertől, akinek Vallomás Pécsről című díjnyertes dia- filmsorozata megjárta már az lítanám Dózsa György és Zrínyi szobrát. Hol vannak ezek? Senki sem tudja. Aztán a cégérek. A régiek közül még néhány van a múzeumban, de miért nem függnek másolataik, vagy hasonlók a helyükön? A Budai Várban igen sok cégér függ és nagyon szépek. Hol vagy Dózsa György? Zrínyi? Miféle padlás vagy pince homályában porosodnak ezek a szobrok? Vétettek volna valamit?- Ugyanez vonatkozik az utcanevekre is. Sajnálom a nagyon régi utcaneveket, mint például a Petrezselyem utcáét. Az aradi vértanúk miért ne kaphattak volna akár név szerint is utcákat Kertvárosban? És azt hiszem, Leonardo da Vinci sem sértődne meg, ha azt az utcát, ahol a Klimo- könyvtár van, a városért sokat tett püspökről neveznék el. — És még valami. Erős a helytörténeti mozgalom, ugyanakkor minden falu főutcáját KossuthróT vagy Petőfiről nevezték t Akár újabb ipari műemlékünket, az Uránia mozit. Budapesten lehet Uránia mozi, Pécsett nem? Mit tenne ön? Felfigyelne vajon olyan apró részletekre, amelyek jól szolgálnák azokat a törekvéseket, hogy ez a város szép is, meg jó is legyen? Dr. Varga Gyula adott néhány olyan ötletet, amit érdemes megvitatni. Sőt: néhány dolgon nem is érdemes vitatkozni. S megvalósításuk nem kerülne sokba, de biztosan sokan örülnének neki. Hiszen már annak is lehet örülni, ha egy ember szereti a szépet. .. Kampis Péter 1 "m r* í s egész országot, bámulatot keltve városunk szépségei iránt. — Nem építenék olyan garázsokat, amelyekbe csak egymás után állhatnak be az autók. Hogyan jön ki az, amelyik belül van? Ha netán éjszaka kell valahová menni? Fel kell kelteni a társ-tulajdonost? Egy fotográfusnak eszerint kevés érzéke van a takarékoskodáshoz. Az semmi, hogy megtakarítottak egy garázsajtót? Inkább ennek továbbfejlesztett változatán kellene gondolkodni. Egy nagyon hosszú garázson, amelybe húsz autó is elfér egymás mögött és szintén csak egy ajtaja van. — De most ne arról beszéljek, ugye, hogy mit nem tennék? — mondja. — A régi kandelábert látnám el korszerű világítótesttel a Dóm előtt. A város valamelyik pontján felálDe ez a múlt jobbára már csak a pinceszereken, poharazgatás közben fölidézett történetté párolódott.. . Amikor ez agitátorok jártak nálunk ... Amikon. a dunántúli falvakból kitelepített kulákok Hortobágyon nyelték a port... Amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot . . . Már csak az emlékezet idézi föl ezeket a szavakat: begyűjtés . . . beszolgáltatás . . . padlás-söprés .. . 1958 és 1961 között lezajlott a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme. Az 1962 és 1967 közötti fél évtized pedig a termelőszövetkezetek megszilárdulásának az ideje. Azóta a mező- gazdaság iparosodásának, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakításának, a szakosodásnak a korszaka kezdődött el. A mezőgazdaság átszervezése során állami gazdaságok és termelőszövetkezetek alakultak a dunántúli falvakban. A volt nagybirtokok többnyire állami kezelésbe kerültek. A paraszti földtulajdonon megindult a szövetkezeti gazdálkodás. A föld- tulajdon harmadik formája a háztáji gazdaság. A kellő körültekintéssel meghozott rendeletek, amelyek például a háztáji föld nagyságát, a termelő- szövetkezetek alapszabályait rendezték, kiegyensúlyozott és távlatot adó gazdálkodási módot biztosítottak. A mezőgazdaságban a szakosodás folyamata ma is tart. Ezt a volt nagybirtokon létesült állami gazdaságokban természetesen hamarabb meg lehetett valósítani, mint a térmelőszövet- kezetekben. A Bólyi Állami Gazdaság például a kanadai tojó- hibridek elterjesztésével kezdett országos jelentőségű vállalkozásba. A szakosodás eredményei a szőlőtermesztésben is jelentkeznek már. A piacképes, nagy mennyiségű borszőlőt a specializálódott szőlőbirtokok termelik Villányban, Szekszár- don, Badacsonyban. A gépesítés, a megszabott munkaidő, a havi bérfizetés, a tervszerű munkaszervezés a mezőgazdasági munkát egyre jobban az ipari munkához közelíti. Dunántúl értékes termőföldje, változatos természeti adottságai, vízzel való ellátottsága a mainál még magasabb gazdálkodási kultúrát, jobb termés- eredményeket, a föld intenzívebb kihasznosítását teszik lehetővé. A magyar mezőgazdaság még csak elindult - nem pedig megérkezett - egy új termelési mód útján. Ahol fejlettebb az ipar, ahol az urbanizáció messzibb hagyományokra nyúlik vissza, ott szükségképpen az életszínvonal is magasabb. Az életszínvonal persze nemcsak a kereseti viszonyokat foglalja magába, bár a kereset az egyik döntő meghatározója. Dunántúlon az ipari üzemek, a közlekedés, a nagyarányú építkezések, a Balaton körül megpezsdült élet jó munkaalkalmakat kínálnak. Egy-egy családban több kereső él. Ahol faluról a férj eljár a gyárba dolgozni, ott az asszonynak még lehet egy kis háztáji földje is. Az üzemben, a téeszben eltöltött munkaidő után a családiházak építése Körül még akad alkalom a segítésre, a keresetre. A kereseti viszonyok, a lakás- körülmények, a fogyasztás adatai Dunántúlon magasabbak, mint a vidéki átlagok. Dunántúlon tízezer lakosra több gépkocsi jut, mint az Alföldön. A boltok és a vendéglátó helyek száma is kedvezőbb. A meglévő lakásállomány és a lakásépítés tekintetében sincs panaszkodni való. A tízezer lakosra jutó orvosok és kórházi ágyak számát tekintve Dunántúl messze kedvezőbb helyzetben van, mint az ország mái tájai, csak Budapesttől marad el. Az életszínvonal általános emelkedésével párhuzamosan egy másik jelenség is megfigyelhető. Ez pedig az életszínvonal differenciálódása. Ahol magasak a kereseti viszonyok, ahol könnyű alkalom adódik a gyors meggazdagodásra, ahol a szemlélet erőteljesen keresetközpontú, ott hamarabb nyílik lehetőség az életszínvonalbeli különbségek és az életformában megnyilvánuló távolságok kialakulására. Városok villanegyedében fölépített kacsalábonforgó várak, és roggyant tetejű, repedezett falú falusi házak — ez is Dunántúl. Aszfalton suhanó álamszép autók, és ablakban könyöklő, kis nyugdíjból tengődő öregasszonyok - ez is Dunántúl. Jól fölszerelt tudományos intézetek, kutató központok, és osztatlan falusi iskolák, ahol a kréta hiánya miatt nem lehet a táblára írni - ez is Dunántúl... A jövendő évek gondja, hogy az életszínvonal további általános emelkedése ne az elmaradott területek hátrányának növekedésével, ellenkezőleg, a meglévő különbségek csökkenésével járjon együtt. (Folytatása következik.) 1975. április 29., kedd előtt* Irodalom, képzőművészet és riporterek Gondosan szerkesztett, jól tájékoztató, egyszersmind ügyesen népszerűsítő műsorral mutatta be szerdán este a tévé a „Szovjet Irodalom” c. új folyóiratot. A korábban már számos nyelven megjelent, s mostantól havonta magyarul is jelentkező lap alapanyagát Moszkvában szerkesztik, ebből készül Budapesten a magyar változat Király István és E. Fehér Pál irányításával. Űk ismertették a folyóirat koncepcióját és jelentőségét a szovjet és magyar kulturális kapcsolatok szempontjából. A szellemi „Kézfogás" — ez volt a műsor címe is — erejének és hatékonyságának kulcskérdése a megfelelő szintű műfordítói gárda mozgósítása. A fordítók közül Weöres Sándor és Károlyi Amy nyilatkozott a műsorban, s nem is csupán a műfordítás kérdéseiről, hanem arról az élményről, melyet a szovjet irodalom nyújtott nekik. A szerkesztők és munkatársak nyilatkozatai mellett az új folyóirat első számának néhány írását is bemutatta a műsor. Reméljük, jól és eredményesen szolgálva a célt, hogy a Szovjet Irodalom mihamarabb bekerüljön szellemi életünk vérkeringésébe. * Plakátparádé címen figyelemre méltó, gyerekeknek szóló képzőművészeti műsort láthattunk csütörtökön. A látáskultúra megalapozását nem lehet eléggé korán elkezdeni, s nem szorul bizonyításra, mennyire fontos, hogy megtalálja a televízió a gyerekek számára is megfelelő módszereket, Azért tetszett a műsor, mert sikeresen alkalmazta a választott korosztály érdeklődésének felkeltésére leginkább alkalmas aktív, játékos műsorformát. Az ötlet nem új, a stúdióba hívott „minta-csoport” szereplésének megrendezése azonban rendkívüli gondosságot igényel. A Rádió- és televízióújságban a szerkesztő Szellő Rózsa arról nyilatkozik, hogy a Plakátparádé első munkája. Fogadja elismerésnek, hogy ez alig látszott a műsoron, s ha mégis, az inkább hasznára vált mint kárára. it Egy egész sereg riporter gyűlt egybe csütörtökön este a Riporter kerestetik . v bevezető adására. Ritka élmény együtt látni a „szakma” színe-javát, különböző nemzedékeit. Nem tudni, hogyan hatott beszélgetésük a vetélkedő pályázóira: fokozta-e, avagy lohasztot- ta lelkesedésüket. Bennünk elég vegyes benyomásokat keltettek, s talán többet szórakoztunk, mint tanultunk. A műsor „mondandója” ugyanis igen nehezen akart összeállni, némi feltűnést keltettek viszont egyes megnyilvánulások. Úgy tűnik: munka közben, s külön- külön meggyőzőbbek riportereink, mint együtt, s belső for- tyogósaikban . . Szederkényi Ervin : .... • - :•• •' *■*$$$£. W . 5 . | 4m * tí 5 íg^ p:sSa»-í®W:i''í í:': í,:í;: Ü B P I i • 1 «Hl wwx-xí-ííx -x- T » . :::$::-x-:-:::-:-::x ::::x:x::: .*: :• • ;X>;X: •' ••: : ::X;> :X:x|xi:xt-::::x::-: :::-x-x Alagútgarázs, szobrok, utcanevek
