Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-27 / 114. szám

e Dunántúli napló 1975. április 27., vasárnap Azon már túl is vagyunk, hogy elfogadjuk. Már meg is szerettük a pécsi felszabadulá­si emlékművet, izgalmas ott­járni, megismerkedni vele kö­zelebbről, felfedezgetni min­den szögletét, rálátni innen- onnan, egyszóval birtokba- venni . .. Abban mindenki egyetérthet, hogy a szobor, önmagában, egy posztamensen állva, nem nyújtana akkora élményt, mint így, az építménnyel együtt. Per­sze, ugyanez érvényes a be­ton-kompozícióra is: szobor nélkül az sem volna teljes. Együtt és így — ez az al­kotás lényege. Régen foglal­koztatja a szemlélődő embert az a probléma, hogy magunk- teremtette környezetünk egysé­gét miképpen alakíthatjuk a legjobban? Üj építményeink — legyenek azok lakóházak, emlékművek, vagy bármi — ho­gyan illeszkednek meglévő épü­leteink közé, s van-e egyálta­lán szerepe egy platánfának, egy szelíd lankának, vagy hir­telen magasra törő hegyoldal­nak a teljes kép kialakításá­ban? A mű akkor tölti be hiva­tását, h<T mind többet fog ma­gába a múltból, s minél egy­szerűbben foglal helyet a je­lenben. Ezek, természetesen ál­talános érvényű fejtegetések — mégis, érdekes volna tudni, hogyan készült el a pécsi em­lékmű, mi mindenre figyeltek fel alkotás közben az alko­tók. Most az épületről lesz szó, Jánossy György tervezte meg, s ő vall az alkotás fo­lyamatáról, a kezdettől a vé­gig. * — A helyszínre mentem, ez volt a legelső tennivalóm. Nagyszerűen választották meg a helyiek, hiába is vitatkoztak erről későbben Pesten. A szer­pentinen felfelé, ha jól emlék­szem, ez volt az első hely, ahol meghökkentő hirtelenség­gel tárult elém a város. Döb­benetes élmény volt. Balról a Havihegy, jobbról a Makár fog­ja ölre a házakat, utcákat, elő­ször csak csodáltam, aztán munkához láttunk. Először is, megnéztem, hogy mit látok. Térkép az ölemben, s azokat a helyeket, ahol utcatesteket láttam, azokat a pontokat be­rajzoltam. Rengeteg ilyen he­lyet karikáztam be a térképen, a későbbi napokban ezeket fel­kerestem. Hogy miért? Min­denhonnan felnéztem a készü­lő emlékmű helyére: mit lá­tok, milyen szerkezete van a tájnak, hogyan tudom tovább építeni a várost? Pécset rég­óta ismerem, fentrőf a hegy­ről tisztán olvasható ki a vá­ros történelme, kétezer eszten­deje. Hallatlanul vonzó volt az is, hogy onnan érzékelni le­hetett, hogy Pécs milyen óriási erőt mutat. Talán a legprog­resszívebb város hazánkban ... — Az első gondolat a láng volt. Azért, mert a sok, apró, statikus fény mellé egy moz­gó, izgalommal tele fényt ke­restünk. Elkészültem az első vázlattal, elvittem Memoszhoz, megnéztük, mindjárt el is ké­szítettük hungarocellből .. . Na­gyon sok kis makettet csinál­tunk szobrászműhelyben, amíg elkészültünk a végleges válto­zattal. Kevés időnk volt, na­gyon kevés. És a magam ré­széről mindig késleltetem a döntést. Nyitottan vártam az információkat, amik tömegesen értek, a megoldás pedig ösz­tönösen beugrott, legalábbis mi így mondjuk. Már az első vázlat a megvalósult építmény­hez hasonlított, alig változott rajta valami. Hogy miféle vál­toztatásokat kellett végrehajta­ni? Hirtelen nem is tudnám elmondani ... Nézze, a lényeg az, hogy az alapgondolatot megfogtuk, s más tennivaló nem volt, mint pontosítani.. . Szóval meg kellett csak csinál­ni ... * — ... változtatni. Kellett hát. Sőt. A műalkotás maga is vál­tozik. Az építményt elképzel­tem, a szobrot Makrisz, még­sem úgy történt, ahogy erede­tileg képzeltük el. Elsősorban a szempontokat kellett figyelem­be venni. Merrefelé legyen nyi­tott az építmény? Miféle hatás érje az odalátogatót? Legyen kirándulóhely, színház... Gon­dolni kellett a görög színhá­zakra is. Azok zártak voltak, de ez nyitott. Akusztikai prob­lémákat is meg kellett oldani. Mesterséges perspektívát te­remteni. Szóval, sokmindent fi­gyelembe venni. Változások? Az első az volt, hogy az épít­mény hegyes szögben végző­dött, eredetileg, ezt a spiccet levágtam. Később, amikor a szobor mérete változott, a bal oldali terasz alacsonyabb lett, ezáltal a szobor jobbon kiemelkedik, s az építmény vo­nala is izgalmasabbá vált. sV — Az egyszerűség gondola­ta végig foglalkoztatott ben­nünket. Az építészetben a „kis helyre sokat" jelszó az érvé­nyes, amióta létezik. Ne csak egy üres teret hoz.zunk létre, hanem egy funkcionáló, sok­mindenre alkalmas valamit. Ami aztán kamatoztatja a be­lefektetett erőket. Hogy mikor fejeződött be a tervezés? Ami­kor az építés megkezdődött. Pontosabban, még menetköz­ben is változott sokminden. Rengeteg műszaki problémá­val kellett megküzdenünk ... Higgye el, amikor az ember­nek arra is gondolnia kell, hogy a dömper dőlési szöge mekkora, mert azon múlik pél­dául, hogy egyáltalán hová kerülhet, az emlékmű?, akkor nem könnyű a dolga. És nem­csak a tervezéshez, a kivite­lezéshez is kevés időnk volt. Munkánkat alapvetően kódolta az idő, az anyagi erő és a ki­vitelezés hármas lehetősége. A beton, a műkő minősége ki­váló, a gyorsaság pedig, aho­gyan ott dolgoztak, egyenesen meghökkentő. Hogy vázlato­kat tudok-e mutatni? Eredetie­ket? Talán Laczkovics Laci, a segítőtársam készít... Csak olyan firkálmányokat? Nem ... én mindjárt a vonalzóhoz nyú­lok. Amióta öregszem, nem fir­kálok ... Kampis Péter MÁJUSTÓL KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉS A BALATON PARTJÁN Május 1-re a Cooptou- rist-nál eddig tíz országból mintegy 1200 vendég jelezte érkezését. Több csoport — szovjet, NDK-beli és lengyel turisták — a felvonulást is is megtekinti majd. A belföldi utazóknak kü­lönösen színes tavaszi prog­ramot állított idén össze a Cooptourist, hiszen az iroda az elmúlt évi 60 ezer turis­tával szemben ez évben százezer szövetkezeti tag utaztatására készült föl az ország különböző vidékeire, mint például a Bükkbevagy Sopron környékére. Májustól néhány kedvezményes sze­zon eleji üdülést is kínál a Balaton partján és más he­lyeken. Ábrahámhegyen má­jus 1-től június 15-ig négy­ágyas faházak, Balatonfüre- den május 1-től június 30-ig üdülőlakások várják olcsó áron a kora nyári Balatont kedvelőket. ♦ Nyílik a gyöngyvirág A szokatlanul hűvös ápri­lisi időjárás ellenére, szinte „menetrendszerű" pontos­sággal bontott szirmot a Bükk napfényes völgyeiben a gyöngyvirág. Vele egyidő- ben borultak virágba a Mis­kolc környéki kiskertekben az orgonabokrok is. üde, tavaszi zöld színben pompá­zik a Bükk, a zöld lombok alatt több mint húsz külön­böző vadvirág nyílik. 11. Dunántúl kilenc megyéje kö­zül négy — Somogy, Tolna, Zala és Vas — a táj egészé­hez viszonyítva iparilag erősen elmaradott. Ezekben a me­gyékben hiányoznak a nagyobb munkáslétszámot foglalkoztató bányák, üzemek, gyárak. Bár az is igaz, hogy Dunántúl ipa­rilag elmaradott területeinek fejlettsége még mindig meg­haladja az iparilag elmaradott alföldi megyék — Szabolcs, Bács, Békés — fejlettségét. Az elmúlt években nagy len­dülettel folyt a vidéki iparte­lepítés, Dunántúl iparosítása, az iparilag elmaradott terüle­tek fejlesztése. Az ipartelepí­tésnek szigorú gazdasági tör­vényszerűségekhez kell alkal­mazkodnia. Az ipartelepítés fel­tételei : a nyersanyag lehetőség szerint a közelben legyen; áll­jon rendelkezésre kellő villa­mosenergia; legyen biztosított a folyamatos és bő vízellátás; a közlekedés tegye könnyen megközelíthetővé a vidéket; az ipar kapjon megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. Mindez együtt persze nem min­denütt található meg, s ezért csak a meglévő adottságok okos mérlegelése után szabad dönteni, hol létesüljön egy-egy új ipari üzem. Dunántúl fejlett iparának alapját a tájon föllelhető nyers­anyagok adják. A szénre épül a tatabányai és a komlói ne­hézipar. A bauxitot a Bakony­ban bányásszák; ezért vált a timföld- és az alumíniumgyár­tás központjává Ajka és Szé­kesfehérvár. A délnyugat-du­nántúli olajmezők táplálják a zalai ipart. A Mecsekben ta­lálható uránium a pécsi ipari központ fejlődésének adott új lendületet. Az elmúlt évek tervszerű ipa­rosításának eredményeképp a meglévő ipari központok mel­lett néhány új és az egész or­szág ipara számára is fontos gyár létesült Dunántúlon. Száz­halombattán, ahol a Barátság­vezetéken érkező kőolajat fino­mítják, új ipari központ szüle­tett. Az ipar-szegény, főként mezőgazdasági jellegű váro­sokban, mint például Szombat­helyen, Zalaegerszegen, Nagy­kanizsán, Dombóvárott, fon­tos gyárak kezdték meg mű­ködésüket. A Duna alsó sza­kasza mellett szerencsés adott­ságai miatt Mohács néz na­gyobb ipari fejlődés elé. Dunántúl belső területi el­határolódásának az ipari ter­melés az alapja. Dunántúlon egyre határozottabban két ter- melési-gazdasági-igazgatási ré­gió alakul ki. Az egyik: Győr központtal az észak-dunántúli, a másik: Pécs központtal a dél-dunántúli körzet. Az utób­bi időben különösen Észak- Dunántúl vonzása nőtt meg a lakosságra. Azzal, hogy Győr közel fekszik a vízhez, a fon­tos közlekedési útvonalokhoz, a nyugatról érkező nyersanya­gokhoz, stb., nagy lehetőség nyílt a város ipari fejlődése előtt. Észak-Dunántúlon oz ipa­ri beruházások átlagos össze­ge magasabb, mint az Alföl­dön, vagy akár Dél-Dunántú- lon. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma Dunántúlon aránylag kevesebb, mint az Alföldön. A főbb növények termésátlagát tekintve Dunán­túlon a búza termésátlaga jobb, a kukoricáé és a cu­korrépáé viszont rosszabb, mint az Alföldön. A száz hektár me­zőgazdasági termőterületre ju­tó állatállomány a Dunántú­lon magasabb, mint az Alföl­dön. A mezőgazdasági terme­„ígéretekből nem volt hiány...” Még egy kis türelmet! HATÁRIDŐ: IÚNIUS 30. „Több évre visszanyúló problémánkról, a komlói Fürst Sándor utca 2—6. számú bérház előtt lévő szennyvíz- akna okozta kellemetlenségekről szeretnék számot adni. Nemcsak az említett akna, hanem az elvezető csatorna is rendkívül elavult már. Következményeiről elég talán annyi is, hogy az aknából időnként feltörő szennyvíz nem egyszer elárasztotta már az alagsori lakásokat. Mindezekről tudomása van a városi tanács iDetékes osz­tályának, ahonnan több Ízben ki is jöttek, $ mindannyi­szor meggyőződtek a helyzet tarthatatlanságáról. Az eredmény? — 1972 óta tucatnyi értesítést kaptunk a ta­nácstól, a Hazafias Népfronttól és az ügyben illetékes más szervektől, vagyis nem volt hiány az ígéretekből és exkuzációkból. Nagyon itt lenne már az ideje a konkrét intézkedéseknek”. A lakók nevében: HUDÁK ISTVÁN Komló, Fürst S. u. A levél befejező mondatához csatlakozva magunk is meggyő­ződtünk arról, hogy az intéz­kedés további halogatása to­vább súlyosbítaná a lakók életkörülményeit. Ennek bizonyí­tására hallgassuk meg a kom­lói Fürst Sándor utca 2. sz. alatt lakó Hobai Józselék, saj­nos nem példa nélkül álló ese­tét. Tavaly februárban több mint 5 ezer forintjukba került a lakás festése, a parketta csiszo­lást stb., s alig egy héttel ké­sőbb, a fürdőszobából feltörő szennyvíz kishíján tönkretette a drága pénzen rendbehozott la­kást.- Szerencsénkre itthon tartóz­kodtunk és még ideiében kita­karítottuk a bokáig érő szenny­vizet - mondották. Ezt követően néhány hóna­pig elkerülte őket a baj, hogy aztán minden addiginál alatto­mosabban rájuk törjön. — Ez tavaly szeptemberben történt — mondották. — Egv za­lai gyógyfürdőben üdültünk, amikor egy napon táviratot kap­tunk a szomszédainktól: - „Úszik a lakásuk, azonnal jöj­jünk haza”. — Kétségbeejtő látványban volt részünk. A lakás minden helyiségét elöntötte a szenny, ami ezúttal már a ház udvar felőli falán is átszivárgott. Hz emeletiül dz alagsorig Hudák Istvánt, a levél íróját is több ízben kiöntötte már a lakásában feltörő szennyvíz. Ő mutatta meg, az emelettől az alagsorig húzódó úgynevezett „sträng”, magyarul ejtőcső nyomvonalát, amely az alagsori lakások padlózata alatt a für­dőszobán áthaladva csatlako­zik az udvaron lévő aknába. De hogyan? Olyképpen, hogy az egykori építők a lehető legpri­mitívebb módon, egyszerűen kihagytak egy-egy padlóburkoló lapot a fürdőkád és a WC le­folyója alatt. A többit már nem nehéz elképzelni ... De ez még mindig csak a kisebbik hiba, mert az udvaron lévő aknákat és az azokat egymással össze­lőszövetkezetekben dolgozók munka utáni évi átlagos jö­vedelme Dél-Dunántúlon ala­csonyabb, Észak-Dunántúlon viszont magasabb, mint az Alföldön. (1971-es adatok.) Mindezt egybevetve az a kép alakul ki az emberben, hogy a magyar mezőgazdaságban az elmúlt harminc év során az országrészek közti különbségek erősen csökkentek, s még olyan eltérések sincsenek, mint ame­lyek az ipari termelés terüle­tén megfigyelhetők. A mező- gazdasági termésátlagok, a kereseti viszonyok, a gépekkel való fölszereltség, a munka- viszonyok az egész országban nagyjában hasonlóak. A meg­lévő eltérések a természeti adottságokból, az éghajlat, a föld különbözőségéből fakad­nak. A mezőgazdaság szocialista átalakulása ma már történelmi múlt. Hajdani legmakacsabb ellenzői is belátták a változás szükségességét. A folyamat nem volt mentes ellentmondásoktól, tévedésektől, sőt tragédiáktól. (Folytatása következik.) kötő szennyvízlevezető csator­nát az évek folyamán tönkre­tették a föléjük ültetett fák gyökerei. Ami a következményeket ille­ti, fényképekkel dokumentált olyan eseteket, amikor az akna­nyílásokon kiömlő szennyvíz csaknem kétharmadrészben el­árasztotta a lakóház előtti gyer­mekjátszóteret. ajK.ÍlÍ«í9#l«CÍ^^ÍK: És mit szóltak mindehhez az illetékesek? Martini József, a Komlói vá­rosi Tanács műszaki osztályá­nak--vezetője szerint is nagyon indokolt a lakók türelmetlen­sége.- Tulajdonképpen már rég el kellett volna felejtenünk a Fürst Sándor utcaiak problé­máit — mondotta. — Úgyis csaknem egy éve már annak, hogy a csatornázás tervei és a kivitelezéshez szükséges pénz is rendelkezésére áll a Városgaz­dálkodási Vállalatnak. Már több ízben is megsürgettük őket. Legutóbb február 19-én egy kökönyösi bejárás során, határidős utasítást is adtunk a munkák befejezésére. Hosszadalmas volna most le­írni, hogy a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Király Ernő szerint, hány és miféle akadály tornyosul a tanácsi utasítás megvalósítása elé. Ez esetben azzal kellene kezdenünk, hogy a kb. 25 éve épült kökönyösi vá­rosrész szinte egyidőben elöre­gedett lakóépületeire, megrok­kant közműveire —, beleértve a szennyvízlevezetést is — nagyon ráférne már egy általános fel­újítás, korszerűsítés. S folytat­ni lehetne azzal, hogy a meg­valósítást késleltető pénzügyi gondoknál is nagyobb gond a kivitelező megtalálása, lekötése. — Sok válogatnivalónk nincs — mondotta. — Legfőbb partne­rünk, a Tolna megyei Építőipari Vállalat is kapacitáshiánnyal küzd, s ezért alig, vagy csak hosszú távra fogad el tőlünk szerződéses megrendelést. A vízművesekkel is hasonló a hely­zet. Elmondotta, hogy a saját erő­ikre is csak nagyon minimális mértékben alapozhatnak. A mindössze három éve létesült vállalatra nem kevesebb mint 4040 lakás karbantartása hárul, amihez csupán 30 emberrel, il­letve szakmunkással rendelkez­nek. — Mindezek ellenére is na­gyon jól tudjuk, hogy minden más sürgető munkánál elsőren- dűbb feladatunk most a Fürst Sándor utcaiak jogos pana­szának orvoslása —, mondot­ta. — Ezért, ha másképp nem megy, akkor a tsz-ekhez, álla­mi gazdaságokhoz fordulunk segítségért. Egyet biztosra ve­hetnek a lakók. Mi mindent el­követünk azért, hogy legkésőbb június 30-ig befejezzük a mun­kát. Most már csak az a kéré­sünk, hogy várják ki türelemmel ezt a határidőt. P. Gy. Hz első gondolat ajáng volt Épület és műalkotás 8E8wll^EjEl^® SÄ ^ÜFJ^^-ty^t

Next

/
Oldalképek
Tartalom