Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-26 / 113. szám

POL GA PL WE □E LEM Olvasóinkhoz Több évi szünet utón is­mét jelentkezik a Dunántúli Naplóban a Polgári Véde­lem Baranya megyei Pa­rancsnokságának tájékozta­tója. Az a szándékunk, hogy ezután minden ötödik héten ezen az oldalon tájékoztat­juk olvasóinkat a polgári védelem időszerű kérdései­ről. Miért van szükség a pol­gári védelmi feladatokra felkészítő tájékoztatóra? — vetődik fel n kérdés sok ol­vasónkban. A választ íqv fo­galmazhatjuk meg tömören: A nagyhatású támadó- feqyverek feilődésével és rohamos elteriedésével meg­változott a hátorszáq szere­pe is eqy esetleges háború­ban. A korszerű tömegpusz­tító erzközök mérhetetlen pusztítóját csak úgy csök­kenthetük. ha már békében felkészülünk a védekezés módjaira, megismerjük és begyakoroljuk feladatainkat. Meg akarjuk ismertetni olvasóinkkal, hogyan lehet természeti csapások, ipari katasztrófák, vagy esetleges háború idején gondoskodni az emberekről és az általuk megtermelt javak védelmé­ről. Be akarjuk bizonyítani, hogy ma már a tömegpusz­tító eszközök hatásai ellen •s van védekezési lehetőség, hiszen megfelelő felkészült­séggel nagy mértékben csökkenthetjük a vesztesé­get. Tájékoztatónkban nem tö­rekszünk a teljes részletes­ségre. Csupán a legszüksé­gesebb feladatokat kívánjuk olvasóinkkal megismertetni, hogy eleget tudjanak tenni polgári védelmi kötelezett ségüknek. Útjára indítva polgári vé­delmi tájékoztatónkat, arra kérjük olvasóinkat, hogy cik­keinket polgári védelmi is­mereteik bővítése érdeké­ben folyamatosan olvassák. Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnoksága Záróvizsga Tavaly kezdték meg a polgári védelmi egészségügyi szaka­szok kiképzését. A tudnivalók elsajátítása után először a szakaszok parancsnokai tesznek szakmai vizsgát: májusban bi­zonyítanak, hogyan kell a men­tést megszervezni, mennyire biztosan ismerik fel a helyzete­ket? A szakaszparancsnokok vizsgáját az egész szakasz vizsgája követi. Az év folya­mán, de legkésőbb szeptember elsejéig a 163 baranyai polgári védelmi elsősegélynyújtó és szállító szakasz vizsgázik. nö HÉTVÉGE Mindannyiunk kötelessége Beszélgetés a polgári védelmi kötelezettségről Fehér József ezredes megyei törzsparancsnokkal 1974. december 1-én vette át Baranya megye polgári vé­delmének törzsparancsnoki tisztét Fehér József ezredes. Hódmezővásárhelyi munkásifjú­ból — eredeti szakmája: fém­nyomó — lett katonai vezető. Szolgálatát a 40-es évek végén kezdte, mindvégig aktív csa­pattiszt volt. Az utóbbi években már Pécsett szolgált. A megye új törzsparancsnokával a pol­gári védelmi kötelezettségről beszélgettünk. — Mit értünk polgári védel­mi kötelezettség alatt? — Az alkotmányban rögzített elv szerint — a haza védelme minden állampolgár kötelessé­ge — a honvédelmi kötelezett­ség keretében beszélünk pol­gári védelmi kötelezettségről, ami a férfiakra 14—65, a nők­re 14—60 életévük között ter­jed ki, tehát az állampolgárok széles körét érinti. — Mi indokolja a polgári védelmi kötelezettséget? — A korszerű védelemre való felkészítés számol a nukleáris fegyverekkel is, amelyek alkal­mazása esetén az emberek tö­megeit kell menteni és hatal­mas területek válhatnak ra­dioaktív szenyezetté, ahol a mentés és a mentesítés csak magasfokú szervezettséggel biz­tosítható. — Kikre nem vonatkozik a kötelezettség? — A gyermeket váró nőre a terhesség negyedik hónap­jától kezdve a szülés után a gyermek 6 hónapos koráig, a gyermekét egyedül gondozó anyára, s arra a személyre, akinek munkaképessége leg- aláb kétharmadrészben csök­kent. — Kik oszthatók be polgári védelmi szakszolgálatra? — Azok, akik képzettségük­nél, képességeiknél fogva kü­lönleges polgári védelmi fel­adatok — szakfeladatok — el­látására alkalmasak. Szakszol­gálatra nem jelölhetők ki vi­szont az 55 éven felüli nők, a 60 éven felüli férfiak, a 14 éven aluli gyermeküket egyedül gon­dozó anyák, továbbá azok, akiket fontos állami érdekből a szakszolgálat alól mentesíte­nek. — Ki határozza meg a szak- szolgálat teljesítésére való be­osztást? — A polgári védelmi kötele­zettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére való beosztásról az illetékes állam- igazgatási szerv, illetve az üzem, intézmény vezetője dönt. E döntés ellen a felettes pol­gári védelmi vezetőnél lehet fellebbezni. A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél és testüle­teknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre. — Mit foglal magában a polgári védelmi kötelezettség? — A polgári védelmi kikép­zésben, illetve továbbképzés­ben, valamint a gyakorlatokon való részvétel kötelezettségét, a polgári védelmi szolgálat fo­lyamatos ellátásának kötele­zettségét, a polgári védelmi szolgálatra kijelölt személyek megjelenési és bejelentési kö­telezettségét. — Milyen időtartamú a ki­képzés és mikor tartják? — A kiképzések évi óraszá­ma 60, illetve a szakszolgála­toknál 120, a gyakorlatok idő­tartama pedig évenként legfel­jebb 2x3 napig terjedhet. A ki­képzéseket munkaidőn kívül, a munka-, illetve a lakóhelyen kell megtartani. Ha valaki va­lamilyen méltányos okból — betegség, kiküldetés stb. — nem vehet részt a kiképzésen, elfoglaltságát nyolc napon be­lül igazolnia kell. — Mikor kezdődik a polgári védelmi szolgálat? — Rendkívüli helyzetben: háború, elemi csapás, vagy más katasztrófa idején beszélünk a polgári védelmi szolgálat ellá­tásának kötelezettségéről. A szakszolgálatosokra vonatkozó megjelenési és bejelentési kö­telezettség a megfelelő nyil­vántartást, a szervezeti készen­létet és az alkalmazhatóságot hivatott megoldani. A szolgá­lat idején elszenvedett baleset külön eljárás szabályai szerint jár társadalombiztosítás. A pol­gári védelmi szervek természe­tesen elsősorban széleskörű honvédelmi nevelő, felvilágosító munkával törekednek a polgári védelmi kötelezettség teljesí­tésének elérésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tör­vény kötelező szankciókat is előír. — Melyek ezek? — A polgári védelmi kötele­zettség megsértése szabálysér­tésnek minősül és ezer forintig, a szakszolgálatosok körében háromezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Há­ború esetén a kötelezettség megsértése súlyosabb elbírálást von maga után, illetve bűntett­nek is minősíthető. Büntetőjogi elbírálása a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik. A polgári védelmi munkában kitűnt dol­gozókat viszont államunk ma­gasszintű erkölcsi elismerésben részesíti — fejezte be nyilatko­zatát Fehér József ezredes, megyei polgári védelmi törzs­parancsnok. PÄirek — A polgári védelmi vizsgáztatásról és a jubileu­mi versenyekről tájékoztatja április 28-án, hétfőn tartan­dó értekezletén a vállalato­kat a Polgári Védelem Pécs városi Parancsnoksága. — Eredményesen vizsgá­zott a Mecseki Szénbányák polgári védelmének pa­rancsnoki állománya az áp­rilis 7—15. közötti vizsga- időszakban. — Az 1975-ös kiképzési feladatokat határozta meg a Polgári Védelem Pécs városi Parancsnoksága az április 18-án megtartott kiképzési tájékoztató tanácskozáson. — Sikeres gyakorlatot hajtott végre a Mecseki Szénbányák Újhegyi üze­mében a szénelőkészítő mű­szaki százada. — Jubileumi verseny. Eb­ben az esztendőben ünnepli a Magyar Polgári Védelem fennállásának 25. évforduló­ját. A Polgári Védelem Or­szágos Parancsnoksága és az MSZMP Polgári Védelmi Bizottsága jubileumi ver­senyt hirdetett meg a mű­szaki-mentő, a vegyvédelmi és az egészségügyi szak- szolgálati alakulatok szaka­szai részére. A versennyel kapcsolatos részletes felté­teleket a rövidesen kiadás­ra kerülő versenyfelhívás tartalmazza. Uj elemek a Plf-jogalkotásban Tovább a meglevő alapokról A Minisztertanács 1974. de­cember 6-i ülésén a honvé­delmi miniszter előterjesztésére 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. szám alatt új, alapvető jogszabályt fogadott el a polgári véde­lemről, amely fegyverek hatá­sai elleni polgári védelmi fel­készülés, illetőleg védekezés további korszerű alapjait rak­ja le. Az új szabályozás továbbfej­leszti az 1966-os Kormányhatá­rozatban rögzített elveket, a polgári védelem rendszerét, ezáltal újabb szakaszt nyit meg a fejlődés folyamatában. A határozat a polgári véde­lem meglevő alapjaira épül­ve a korábbi, túlnyomó részt keretszerű sipbályozáson túl­menően több vonatkozásban normatív jelleggel szabályozza a polgári védelem irányításá­nak és működésének rendjét az országos irányító szervektől a végrehajtásban érintett leg­alsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetke­zetekig stb. Meghatározza az említett szervek vezetőinek pol­gári védelmi feladatkörét és felelősségét, szélesíti a taná­csi szervek polgári védelmi ha­tósági jogkörét, és növeli azok hatáskörét a működési terüle­tükön levő vállalatok, szövetke­zetek stb. felett. A határozat „Általános ren­delkezések" című része a pol­gári védelem korszerű fogal­máról, céljáról, az ország ál­lamigazgatási és gazdasági szervezetéhez való igazodásá­ról, valamint a honvédelem rendszerében való megszervezé­sének és fejlesztésének követel­ményeiről szól. A kormány új határozata a polgári védelemről Gépjármű sugármentesítés« A jogszabály bevezető ren­delkezése szerint a polgári vé­delem az állami (költségveté­si, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és szövetkezeti vál­lalatok, a szövetkezetek és mindezek társulásai, a szövet­kezetek érdekvédelmi szervei, továbbá a társadalmi szerveze­tek irányító szervei (a továb­biakban együtt: polgári szer­vek), vaíamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakos­ság közreműködésével valósul meg. Ez másképpen azt jelenti, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan minden egyes polgári szervre számos feladat, ezekhez kapcsolódóan hatás­kör, illetőleg hatósági jogkör és mindezek révén megfelelő jogi felelősség hárul. Ez a jog­kör, illetőleg felelősség min­denütt a szerv vezetőjét (mi­niszter, vezérigazgató, tanács­elnök, szövetkezet elnöke, hi­vatalvezető stb.) érinti, illető­leg terheli. Ezt követően a határozat ki­mondja, hogy a polgári véde­lem — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában va­ló közreműködést szolgáló in­tézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló vé­dekezés rendszere. Meghatározása több új j— a polgári védelmi jogalkotás­ban eddig ismeretlen — ele­met tartalmaz. így pl, a ka­tasztrófa-védelemben való köz­reműködést, az állami, társa­dalmi és egyéni erők szerepét. Hasonlóan új elemek jelent­keznek a polgári védelem és felkészülési és védekezési, ille­tőleg mentési időszakra tagolt céljának meghatározásában is. A határozat „A polgári vé­delmi feladatok” című részében a polgári védelmi feladatokat és azok tagozódását, illetőleg rendszerét tartalmazza. Ezeket a védelmi rendszer egyes al- ágazatainak, illetőleg szakterü­leteinek kialakításával végbe­ment, bár befejezettnek még korántsem tekinthető polarizá­ciót figyelembe véve határozza meg és csoportosítja. Ennek ke­retében a lakosság és a pol­gári szervek felkészítésével, il-j letőleg közvetlen védelmével,- a létfenntartáshoz szükséges és az egyéb anyagi javak, vala-^ mint a termelés, az infrastrukT| túra stb. védelmével, majd a* támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mente­sítéssel stb. foglalkozik és fel­sorolja az elemi csapásokkal, az ipari és egyéb katasztrófák­kal kapcsolatos közreműködés­sel, végül a polgári védelem háború idején való operatív vezetésével kapcsolatos fel-' adatokkal. A határozatnak rendkívüli jelentőségű az a rendelkezése, amely szerint a feladatok — a végrehajtás szervezése, irá­nyítása és megvalósítása szem­pontjából — önvédelmi, illető­leg hatósági jellegűek: a) az önvédelmi jellegű fel­adatokat a lakosság helyi, il­letőleg egyéni tevékenységé­vel, továbbá az egyes vállala­tok, intézmények stb. tekinte­tében azok hatáskörében, b) a hatósági feladatokat — területvédelmi jelleggel — a miniszterek (országos hatáskö­rű szervek vezetői) irányításá­val és a tanácsi szervek ren­delkezései alapján, az egyes területi igazgatási egységek (község, tanács, város, járás, megye stb.) átfogó védelme érdekében kell megvalósítani. Ennek megfelelően az önvé­delmi jellegű feladatok ellátá­sa az állampolgárok, illetőleg a polgári szervek saját, illető­leg közvetlen védelmét jelen­ti, beleértve az önsegélyt és az önmentést is. A hatósági jellegű védelem az önvédelem körét meghaladó védekezést, mentést jelenti, alapvetően az egyes területi igazgatási egy­ségek (község, város stb.) vé­delmét szolgálja, döntően a tanácsi szervek hatáskörében, és ami a legfontosabb, az ál­lamigazgatási munka módsze­reivel, illetőleg eszközeivel és az érintett igazgatási egység területén levő üzemek, intézmé­nyek stb. szerveinek közös, ösz- szehangolt tevékenységével és a tanácsi szervek operatív irányításával valósul meg. A továbbiakban a Miniszter- tanács határozata a polgári védelem irányítását, az anyagi, pénzügyi ellátás és beruházás rendjét szabályozza és vegyes rendelkezésekkel zárul. Nem esek héberében, bekében is

Next

/
Oldalképek
Tartalom