Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-03 / 91. szám

e Dunántúli napló 1975. április 3., csütörtök Raiaea«talonja második: illem Kitüntetések A szocialista kultúráért A kulturális miniszter a Szo- cialista kultúráért kitüntetést adományozta Paláncz Tamás klarinétművésznek, a pécsi Mű­vészeti Szakközépiskola igazga­tóhelyettesének, a Mecsek Fúvósötös alapító tagjának, a művészetek közti együttműkö­désben kifejtett munkájáért, va­lamint dr. Varga Gyula orvos­nak, a Mecseki Fotóklub tag­jának, a művészeti ismeretter­jesztésben és a fotóművészet­ben nemzetközileg elismeri szín­vonalon kifejtett munkásságé­ért. A kitüntetéseket Bernics Ferenc osztályvezető adta át. Csorba Tivadar osztályvezető ugyancsak Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetést adott át művészi munkásságáért a Pé­csi Nemzeti Színház három tag­ja: Bódis Irén színművész, Heindl lánosné kórustag és Horváth Tibor zenekari tag ré­szére. Dunai József szervezési osztályvezetőnek a honvédelmi miniszter a Szocialista Hazáért kitüntetést adományozta. A KISZ- és úttörőmunka elismerése Az Egyesült Izzó pécsi építkezésének képe 1975 márciusában. Gyáróriás Kertvárosban A befejezést 1979 végére tervezik A gyorsaság olykor fejetetejére ál­ló beruházási gyakorla­tunkban kissé szokatlan, ám mégis ez a helyzet: a pécsi Kertvárosban még fel sem avatták a Sopiana Vákuumtechni­kai Gépgyár első üzem­csarnokát, s a tervezők már felvázolták a beru­házás második ütemé­nek létesítményeit, az ér­dekeltek az építési ha­táridőkben is megegyez­tek. Az Egyesült Izzót nem maga a beruházás bűvöli el, hanem arra gondol, a Tungsramnak mikorra milyen gépeket kell szállítania a világ­piacra, addigra, ha tö­rik, ha szakad, kész kell lennie a pécsi gépgyár­nak. A vákuumtechnikai gépgyár szülője a BARANYATERV 2-es számú komplex irodája (iroda­vezető: Katona László), a ter­vező Cserna Sándor. Ő mu­tatja most be a II. ütem léte­sítményeit. Ami azt illeti, sok van, hiszen ebben az ütemben 25—30 ezer négyzetméter hasz­nos alapterület fölé kerül tető. Természetesen valamennyi elő­regyártott szerkezetből és anya­gokból épül, ahol a tervező elképzeléseit két dolog kere­tezte: mit tud nyújtani a ma­gyar építőanyagipar, de még- inkább: mit lehet a leggyor­sabban beszerezni. Ezzel együtt rálátásra szép gyáregyüttes jön itt létre a káposztaföldek helyén, mondhatni - a vákuum- technikai gépgyártás modern templomai. Igen, templomról beszélek, hiszen lesz itt két óriás-csarnok, úgy néznek majd ki, mint két bazilika. Ha miijd- ez talán az ott lakó s nyugal­mukat féltő Móra Ferenc utca­iakat nem is készteti hasonló lerendezésre, hadd mondjam el, a gépgyár zajtalan lesz és semmivel sem szennyezi kör­nyezetét. Lássuk a ll-es ütemet ab­ban a sorrendben, ahogyan a csarnokok felállnak. relik majd össze a hatalmas gépeket. A csarnok kívülről fe­hér színű, csupa ablak és üveg­fal, jó megvilágítást adva a bent dolgozóknak. Persze, be­lülről is lesz világítás, de ez már az Egyesült Izzó külön e célra alkalmazott pszichológu­sainak, színdinamikusainak a gondja, akik például ahhoz is értenek, hogy a forró munka­helyeken megfelelő színek al­kalmazásával hidegérzetet kelt­senek az ott dolgozókban. gépek összeszereléséről lesz szó? A daruknak egyenként 12 tonnát kell emelniük. A 11/12 — ez készül el egyébként legutol­jára — tároló: a vegyianya­gok, savak, festékek, olajok, benzin tárolására. 11/8, 11/9 ///// Ez a szolgáltatóház, a tra­fóval, a hőközponttal, oxigén és dissous-gázzal, akkutöltővel. Energiaközpont és -elosztó, vagyis a gyár szíve, innen áramlik ki az ereken az éltető energia. Nagy a robbanásve­szély, ezért a tervezőnek „bű­vészkednie" kellett: az oldal­falakat vastagra tervezte, hogy egy esetleges robbanás esetén felfelé vezessék a robbanás erejét, fent ugyanis kisebb az ellenállás, vékonyabb a fö­dém — repülő tető. 11/6 1117 A 7-es számú épület egy hatalmas, 5300 négyzetméter­nyi - tehát akkora, mint egy futballpálya - alapterületű üze­mi csarnok lesz. Falai 8 méter magasak, középen pedig, ahol a csarnokot bazilikálisan ké­pezték ki — 14 méter magas. Ebben a kupolában majd egy daru sétál, segítségével sze­A II/6 három épület együtte­se: az egész környéket uraló hétemeletes irodaházé és a szo­ciális részé. Aki a Móra Fe­renc utca felől erre jár, ezt az épületegyüttest pillantja meg először, mögötte sorakoznak az üzemcsarnokok. A rajzra nézve cikcakkban álló épületeket lá­tunk, igen, mert az 1000 ada­gos konyhát-éttermet, a négy­szintes, 400 dolgozót kiszolgáló vállfás öltözőt, fürdőt és az iro­daházat nyaktagok — folyosók — kötik össze egymással. Az irodaházban 100 műszaki irá­nyító és adminisztratív, továb­bá — nagy termekben — 200 fős géptervező és szerkesztő részleg kap helyet. Itt tehát géptervezés is folyik, s így ta­lán megérjük, egyszer majd Pécs is foq szolgálni világraszó­ló újdonságokkal a vákuum- technikai iparban. Mivel az iro­11/10, 11/13, 11/12 A 11/10 — segédüzemi csar­nok, itt helyezik el a tmk-t, a szerszámkészítőket, a sajtolót, a festőelőkészítőt, a krómozót és a kadmiumozót. Mivel az itt dolgozók különféle vegyi ártal­maknak vannak kitéve, komoly munkavédelmi — szellőző és elszívó — berendezéseket épí­tenek be. Azt gondolhatnánk, most már csupa kisebb jelen­tőségű épületek következnek, pedig nem, a 13-as jelű ob­jektum a gépgyár legnagyobb, 7000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnoka. Rajta két kupola is lesz, tehát kétszeresen daru­zott csarnok. Hogy mekkora Két hatalmas csarnok, az alapanyag- és a késztermékrak­tár, amelynek a belmagassága — akárcsak a pécsi raktárbá­zisban — 6 méter, tehát igen sok hasznos területtel rendelke­zik. Ide teherautóval is be lehet hajtani, a folyosókon villamos targoncák futkároznak majd; a mennyezeten pedig kis darupá­lyák. Itt semmit sem kell emel­getni a kéznek. Ide fut be az iparvágány, amelyet rámpák és a rakodásnál segédkező daruk szegélyeznek. A tervező egyéb­ként az egész gyártelepet mint­egy felfűzte erre az iparvágány­ra. A vasút is pécsi szellemi ter­mék, altervezőként a Műszaki Főiskola tanszéke végzi. * íme, a BARANYATERV-nél ezeknek az objektumoknak a tervezése folyik, ezeknek az alapozásához — pontosabban a durva tereprendezéshez, hi­szen az egész terep a Pécsi-víz felé lejt — kell még az idén hozzákezdenie a Baranya me­gyei Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalatnak, hogy a II. ütem építésével 1979 végére végezhessenek. Miklósvári Zoltán Maróthy László, a KISZ K3 első titkára tegnap Budapesten a Hotel Ifjúságban dr. Ferencz Istvánnénak, a KISZ Baranya megyei Bizottsága munkatársá­nak és Lukács Lászlónak, a KISZ KB tagja, a Pécsi Hő­erőmű Vállalat Pártbizottsága titkárának a „KISZ Érdemérem" kitüntetést adta át. Tegnap a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Klubjában Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első tit­kára a KISZ KB megbízásából kitüntetéseket adott át azok­nak a dolgozóknak, akik a KISZ- és úttörőmozgalom ke­retében kiemelkedő munkát vé­geztek. Az „Ifjúsági Érdemérem" ki­tüntetést Szűcs Emil (Tanár­képző Főiskola), KISZ Érdem­érem kitüntetést Varga Jenő (MÉV) és a „Kiváló Ifjúsági Ve­zető" kitüntetést Ormándy Gé­za (MÉV) és Grisnik Zoltán (Pécsi Gázmű) kapta. Kilencen vették át az aranykoszorús KISZ-jelvényt, huszonnégyen pedig a KISZ KB d icsérő ok­levelét. Többen részesültek Ki­váló Úttörővezető, Kiváló Ifjú­vezető Munkáért kitüntetésben, illetve kapták meg a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége dicsérő oklevelét. A honvédelmi munkáért A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Baranya megyei kikép­zési bázisán ünnepséget tartot­tak tegnap hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója alkal­mából. Mórocz János megyei titkárhelyettes megnyitója után Köves István, az MHSZ párt- alapszervezetének titkára mon­dott ünnepi megemlékezést, majd kitüntetések átadására került sor. A honvédelmi mi­niszter az MHSZ-ben végzett ki­magasló honvédelmi munkáju­kért Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki 20 éves szolgálat után Bodó Pált, 15 éves szol­gálat után Kocsor Ferencet és Mohai Istvánt, 10 éves szolgá­lat után pedig Fekete Józsefet, Gergely Istvánt, Tóth Lászlót és Vértes Józsefet. A szövetség fő­titkára társadalmi munkások­nak MHSZ Kiváló Munkáért Érmet adományozott, az arany fokozatot nyolcán, az ezüst fo­kozatot hárman, a bronz fokozatot pedig huszonegyen kapták meg. Főtitkári dicséret­ben ketten, megyei titkári di­cséretben pedig tizenhármán részesültek. A Polgári Védelem Pécs me­gyei városi parancsnokságán megtartott felszabadulási ün­nepségen Wieder Béla tanács­elnök, a város polgári védel­mének parancsnoka adta át a honvédelmi miniszter által adományozott kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Horváth József alezredes, Pécs városi polgári védelmi törzsparancs­nok, bronz fokozatát pedig dr. Kovács Béla százados. Honvé­delmi Érdemérmet kapott 15 éves szolgálat után dr. Sárvári János, az I. kerületi tanácshi­vatal elnöke, a kerület polgári védelmi parancsnoka, 10 éves szolgálat utón pedig Lőrincz Sándor. lUliiweszetí díjasok (Folytatás az 5. oldalról.) II. fokozat: Hajnal Gabriella grafikusmű­vész, Heincz Bogdán ipari for­matervező, Hézs Ferenc festő­művész, Jajesnicza Róbert öt­vös-iparművész. III. fokozat: Berki Viola festőművész, Im­re Júlia textiltervező-iparmű- vész, Kajári Gyula grafikusmű­vész, Kő Pál szobrászművész, Me/occo Miklós szobrászmű­vész, Rozanits Tibor grafikus- művész, Szabó Marianne tex- tiltervező-iparművész, Szalóky Sándor festőművész. BALAZS BÉLA-DIJ I. fokozat: Kende János filmoperatőr, Reisenbüchler Sándor rajzfilm­rendező. II. fokozat: Hajdufy Miklós, a Magyar Televízió irodalmi- és drámai főosztályának rendezője, Kor- niss Péter fotóművész, Köllő Miklós fődramaturg. III. fokozat: Gémes József rajzfilm-rende­ző, Keleti Éva fotóművész, Szu­rok János, a Magyar Televízió operatőre, Vass János szinkron­rendező. LISZT FERENC DÍJ I. fokozat: Meizl Ferenc zenekari mű­vész, Miller Lajos magánéne­kes. II. fokozat: Czakó Mária magánénekes, Csarnóy Katalin magántáncos, Kalmár Magda magánénekes, Mészöly Katalin magánénekes, Perlusz Sándor magántáncos, Ugrin Gábor tanár, karvezető. III. fokozat: Hetényi János magántáncos, Szabady József magánénekes, Vásárhelyi Sándor szólótáncos (Néphadsereg Művészegyütte­se). JASZAI MARI DIJ I. fokozat: Horváth József, a Nemzeti Színház színművésze, Kállai Ilo­na, a József Attila Színház szín­művésze, Koós Iván, az Állami Bábszínház díszlettervezője, Nagy Attila, a Thália Színház színművésze, Pétervári István, a veszprémi Petőfi Színház igaz­gató főrendezője. II. fokozat: Apor Noémi színművésznő (Pannónia Filmstúdió), Dégi Ist­ván, a Madách Színház szín­művésze, Gyurkovits Zsuzsa, a Vidám Színpad színművésze, Ruszt József, a kecskeméti Ka­tona József Színház főrendező­je, Soós Lajos, a József Attila Színház színművésze. Szakács Eszter, a kecskeméti Katona József Színház színművésze, Szi­geti Károly, a Huszonötödik Színház rendezője, Török Ta­más, a Magyar Rádió irodal­mi főosztályának rendezője. III. fokozat; Jutka László, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, Komlós Sándor artista, Marton László, a Vígszínház rendező­je, Szilágyi Tibor, a József Attila Színház színművésze, Vajda László, a kaposvári Csí- ky Gergely Színház színművé­sze, Venczel Vera, a Vígszín­ház színművésze. Kiváló dolgozók A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: Gárdosi Aladár, a Baranya me­gyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgató helyettese, Gyévai István, Mohács Város Tanácsa V. B. főelőadója, Teg­zes József áruforgalmi osztály- vezető, Sátori József hálózati ellenőr, Baranyai Andorné bolt­vezető, Takács Ferencné bolt­vezető, Radics Gyuláné boltve­zető, Trojnár Józsefné árukiadó pénztáros és Rozbora Károly boltvezető a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat dolgozói. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat dolgo­zói közül Nepel Ottóné okta­tási felelős, Faubl Ferencné üz­letvezető helyettes, Köröshegyi János cukrászati üzletvezető, Port lánosné takarítónő, Csigó Zoltán előadó, Hűek Mátyás előadó. A Baranya megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat dolgozói közül Zöld László osz­tályvezető helyettes, Szita Pál hálózati ellenőr, Sóvári Béláné eladó, a Baranya Kereskedelmi Vállalat dolgozói közül Lukács Józsefné boltvezető helyettes, Fessel Tiborné osztályvezető, Krum András előadó, a Belke­reskedelem Kiváló Dolgozója, Édenhoííer Lászlóné, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal csoportvezetője. A Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapták: Takács Ferencné, Stolcz Györgyné a Kenderfonó és Szövőipari Vál­lalat hirdi gyáregységének munkásai és Faludi Ákos osz­tályvezető. A Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapták: Sza­bó Mártonná bérszámfejtő, Mo- lich Tibor asztalos, Vetusinszki György lakatos, Gergely Ferenc lakatos csoportvezető — a Cser­kúti MEZŐGÉP Vállalat dolgo­zói. A Faipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapták: Szőke Gyula fűtő, és Sátoros Sándor anyag- beszerző, a Mohácsi Farostle­mezgyár dolgozói. Dr. Földvári Jánost a Baranya Megyei Tanács elnök-helyette­sét a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesítette a könnyűipari miniszter. Az elis­merést Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke adta át Pécsett. A Bányászat Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta: Kriszt György, özv. Pintér Imréné, Bo­nusz Ferencné, Kovács Árpád és Kralj Albin. Kiosztották a Rózsa Ferenc-dijakat A Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából kiemelkedő új­ságírói és közéleti tevékeny­ségük elismeréséül a „Rózsa Ferenc"-díj I. fokozatát ado­mányozta: Rajcsányi Károlynak, a Magyar Nemzet főszerkesztő­helyettesének, Szemes Piroská­nak, a Nők Lapja rovatveze­tőjének, Várnai Ferencnek, a Népszabadság szerkesztő bi­zottsága tagjának, a külpoli­tikai rovat vezetőjének. A „Ró­zsa Ferenc-díj” II. fokozatát adományozta Burján Sándornak, az MTI belpolitikai szerkesztő­sége vezetőjének, Márton An­nának, a Magyar Rádió ro­vatvezetőjének, Vértessy Sán­dornak, a Magyar Televízió fő- munkatársának. A Rózsa Fe­renc-díj III. fokozatát adomá­nyozta Arkus Józsefnek, a Nép- szabadság rovatvezető-helyet­tesének, Boros Lászlónénak, a Textilélet c. üzemi lap szerkesz­tőjének és Jávori Bélának, a Somogyi Néplap főszerkesztő­jének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom