Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-25 / 112. szám

2 Dunántúli napló 1975. április 25., péntek 0 jó munka elismerése Kiváló vasúti csomópont a pécsi állomás, a vontatási főnökség, vezérigazgatói elismerés a BBFF-nek Alig több mint egy hónapja a vasútigazgatóságok közötti versenyben első helyezést elért pécsi igazgatóság ünnepségé­ről tudósítottunk, tegnap a pé­csi sportcsarnokban a Kiváló vasúti csomópont kitüntetést vette át a pécsi állomásfőnök és a vontatási főnökség veze­tője, vezérigazgatói elismerést pedig a távközlő és biztonsági berendezéseket fenntartó fő­nökség vezetője dr. Szabó Ti­bortól, a MÁV Pécsi Igazgató­ságának vezetőjétől, aki a KPM miniszter megbízásából nyújtotta át az okleveleket. Az ünnepségen megjelent Gyócsi Jenő, a Vasutasok Szak- szervezete Országos Elnökségé­nek elnöke, Dobos Ferenc, az MSZMP Pécsi városi Bizottsá­gának tagja, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Szili József, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára, Rákos Já­nos, a KISZ Pécs városi Bizott­ságának titkára, valamint Ge­org/ Zsanev Janev, a Szliveni Vasutas Pártbizottság titkára is. Az ünnepség keretében Hi­deg József mérnök, a Vontatá­si Főnökség vezetője tett je­lentést az 1974. évi ered «lé­nyekről: a vasút még soha nem szállított annyi árut, mint az elmúlt esztendőben, ezzel párhuzamosan növelte a sze­mélyszállítás kulturáltságát, s a gazdasági eredmények is ki­válóak voltak. Dr. Szabó Tibor tolmácsolta Rödönyi Károly KPM miniszter és a MÁV vezérigazgatójának köszönetét a pécsi csomópon­ton dolgozó vasutasok helytál­lásáért. Ecsetelte a mostani ki­tüntetések magas értékét: sok kiváló között ugyanis nehéz ki­tűnni. Gyócsi Jenő a Vasuta­sok Szakszervezete köponti ve­zetőségének jókívánságait tol­mácsolta, majd Mitzki Ervin, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, a Dunán­túli Napló főszerkesztője a megyei és Pécs városi Pártbi­Kiváló vállalat: a PGTV Húsz éves fennállásának leg­eredményesebb esztendejét zárta 1974-ben a Pécsi Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat: 55 millió forintos termelési értéket értek el, ami közel 16 százalé­kos emelkedést jelent. Az or­szág egyharmada — 33 ezer ■négyzetkilométer — a vállalat működési területe, s Dél-Ma- gyarország nyolc megyéjére terjed ki: a városok felmérését, tervezési alaptérképek készíté­sét végzik, ipari geodéziai fel­adatokat látnak el többek kö­zött, ott vannak — hogy csak a legkézenfekvőbbet említsük — a kisajátítási, házhelyosztási munkálatoknál, készítenek a föld felszínéről háromdimenziós helyszínrajzi térképeket, s fog­lalkoznak térképsokszorosítással is. A vállalat tegnap délután a pécsi tv-torony presszójában ünnepséget tartott, mégpedig abból az alkalomból, hogy im­máron másodszor nyerték el a Kiváló vállalat címet. Az ün- nepséqen részt vett többek kö­zött Halász Péter, az Országos Földügyi és Térképészeti Hiva­tal vezetőie, Kováts István, a Közalkalmazottak Szakszerveze­te titkára, dr. Rugási Endre, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának tagja, Dusnoki Sándor alezredes, az MNPI parancs­noka és dr. Biró Péter, a Buda­pesti Közlekedési Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, valamint a társvállalatok igaz­gatói és a dél-magyarországi megyei földhivatalok vezetői. Az ünnepséget Dobó Rudolf, a vállalati szakszervezeti bizott­ság elnöke nyitotta meg, majd Nagy Pál Jenő, a PGTV igaz­gatója mondott beszédet, utal­va az elmúlt esztendő eredmé­nyeire és az elkövetkező fel­adatokra. A Kiváló vállalat ok­levelet Halász Péter nyújtotta át, maid Tóth Lajos, a Buda­pesti GTV igazgatója egy ván­dorserleget adott a kollektívá­nak, mondván, hogy a serleg minden esztendőben a leg­jobb szocialista brigádé legyen. Miniszteri dicséret: a Tejipari Vállalatnak Legutóbb 1971. évi munká­juk alapján nyerték el a Kivá­ló vállalat címet, két évig sem­mi, s most: miniszteri dicséret az elmúlt évben végzett gaz­dasági és mozgalmi munkáért. Ezzel a Baranya megyei Tejipa­ri Vállalat ismét a tejipar él­vonalába küzdötte fel magát. A szerény háziünnepségre teg­nap délelőtt került sor a vál­lalat székházában, ahol a Tej­ipari Vállalatok Trösztje kép­viselője átnyújtotta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter ÉDOSZ-szal egyetértés­ben adományozott dicsérő ok­levelét. A Tejipari Vállalat az elmúlt évben a megye ellátásában — mennyiségben és minőségben is — a korábbinál nagyobb szerepet vállalt. Folytatták gé­pi berendezéseiknek moderni­zálását; új sajtféleséget — a Kaprost (Boci család) — hoz­tak forgalomba, ugyanakkor újabb termékek — a Zengő család — gyártástechnológiá­ját dolgozták ki. E „bélbe", azaz henger alakú fóliába cso­magolt sajtok, melyek tölteléke inkább a túróhoz áll közelebb, az idén kerülnek forgalomba. Javultak a vállalat más gazda­sági mutatói is, így például ke­vesebb volt a túlóra, csökken­tek a balesetek. A vállalat köz­ben már hozzákezdett ötödik ötéves tervének alapozásához. Az elkövetkezendő évek jelen­tős tényezője lesz az új tejpor­gyár. M iniszteri dicsérő oklevél: a Pécsi Vasasipari Szövetkezetnek Már a következő ötéves terv megalapozásán dolgozhatnak ez évben a Pécsi Vasasipari Szövetkezet dolgozói. A IV. öt­éves terv célkitűzéseit ugyanis 1974. december 31-ig — csak­nem minden mutatójában — teljesítették. Az 1974-es gazdasági évben végzett kiemelkedő munkájá­nak eredményeként a szövet­kezet elnyerte a kohó- és gép­ipari miniszter dicsérő okleve­lét. A magas kitüntetést teg­nap 15 órakor a KISZOV Stein­metz Miklós művelődési házá­nak nagytermében rendezett ünnepségen Tárnái Ferenc, a KISZÖV megyei elnöke adta át Török Lászlónak, a szövetkezet elnökének. Az elmúlt év eredményeit, a termelékenység és a bérszín­vonal alakulását Dezse Ferenc elnökhelyettes, a pártalapszer- vezet titkára ismertette, majd Szebényi János, a Szövetkezeti Bizottság elnöke értékelte a szövetkezet 1974. évi szocialista brigádversenyének eredményeit. A Bronzkoszorús Szocialista Bri­gád címet két brigád érte el. Két brigád tagjai jogosultak a zöldkoszorús brigádjelvény vi­selésére és a szövetkezet újabb két brigádja érte el a szocia­lista brigád címet. Ezután ju­talmazásra került sor, hét dol­gozó pedig a Szövetkezet ki­váló dolgozója kitüntetést ve­hette át. zottság, a Megyei Tanács és az SZMT nevében gratulált a kitüntetésekhez, egyben kitért azokra az elismerésekre, me­lyet hazánk felszabadulásának 30 éves jubileuma és május 1. alkalmával a megye munkás­sága kapott. Az ünnepség keretében hár­man Kiváló vasutas, ugyancsak hárman Érdemes vasutas mi­niszteri kitüntetésben, ketten vezérigazgatói dicséretben, 61 fő pedig Kiváló dolgozó kitün­tetésben részesültek. Három szocialista brigád ugyancsak magas szintű elismerést kapott. Községi népfrontvezetők Választási előkészületek Április 21—22-én az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán a HNF Baranya megyei Bizottsága ta­nácskozást rendezett a pécsi, a sásdi és a szigetvári járások községi népfrontvezetői részére. Április 23—24-én Siklóson a mohácsi és siklósi járások népfrontvezetői tanácskoztak. Napirenden szerepeltek az MSZMP XI. kongresszusából adódó népfrontmozgalmi fel­adatok, valamint a HNF bizott­ságok tennivalói az országgyű­lési képviselőválasztások előké­szítésével és lebonyolításával kapcsolatban. Kettős esemény a Baranya megyei Vízmű Vállalatnál Szakszervezeti küldöttértekezlet és kitüntetés A több mint 500 dolgozót foglalkoztató Baranya megyei Vízmű Vállalat komlói köz­pontjában tegnap délelőtt 111 küldött részvételével rendezték meg o szakszervezeti bizQttság újjáválasztó gyűlését. Az SZB írásos beszámolójá­hoz Egédi József SZB-titkár mondott kiegészítést az elmúlt négy évi munkáról. A szakszer­vezet sokrétű munkát végzett mind a termelőmunka segíté­sében, mind a dolgozók érdek- védelmi tevékenységében. A Kétnapos tanácskozás a pmcerenészerekrőí Történelmi életközpontnk megmentéséről van szé Egy évvel ezelőtt még „csak" a Dunántúli Napló adott fó­rumot a helyi szakembereknek, hogy cikkekben és ankéton fejtsék ki véleményüket — tu­dományos igénnyel — az egy­re fokozódó veszélyhelyzetről, amelyet a Pécs belváros alatti pincerendszer okoz és keres­sék a megoldás módját. Azóta a várost sújtó elemi csapás ki­lépett a helyileg megoldható gond szerepköréből, tárcaközi bizottság alakult Eger és Pécs akut problémájának rendezé­sére és folyamatban van a pin­cerendszerek felszámolásának, megerősítésének hosszútávú tervezése. Most pedig sor ke­rült az első országos tudomá­nyos tanácskozásra, amely a pincerendszerek geológiai, geo­fizikai, vízügyi, bányászati és városrendezési vonatkozásaival foglalkozó szakemberek véle­ménycseréjét szolgálja. A kétnapos konferenciát teg­nap reggel Pécsett a Technika házában Wieder Béla pécsi ta­nácselnök, a tárcaközi bizott­ság elnökhelyettese nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy mind Eger, mind Pécs történel­mi városrészeinek a további ká­rosodástól való megóvása hosz- szabb időt vesz igénybe, s eh­hez jelentős anyagi eszközök szükségesek, nem közömbös te­hát, hogy a kormánytól várha­tó támogatást milyen haté­konysággal használják fel. A különböző szakterületek tevé­kenységét ennek érdekében össze kell hangolni, s a városi pincerendszerek által felvetett problémákat is összességükben kell vizsgálni. Erre szolgáltat alkalmat a tanácskozás, amely­nek teljes anyagát ki fogják adni könyvalakban. A konferencia bevezető elő­adását Tompái Géza, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium területrendezési és fejlesztési főosztályának főelő­adója ismertette. Az előadás a pincerendszereknek a városok életére gyakorolt hatásával foglalkozott, s megállapította: a mindkét városban kialakult veszélyhelyzet befolyásolja a városok életét, üzemeltetését. Mind Eger, mind Pécs önálló intézkedésekkel próbálja elejét venni a bajoknak, a „tüneti kezelés” nyomán azonban egy­re sürgetőbben jelentkezett az átfogó rendezés igénye. E cél­ból jött létre — pécsi kezde­ményezésre — a tárcaközi bi­zottság, s kapott generál terve­zői megbízást a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, generál- kivitelezői megbízást pedig a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat. Hangsúlyozta az előadás: mindazok az intézkedések, ame­lyek a két város pinceproblé­májának felszámolására irá­nyulnak, szerves részei a város- rekonstrukciónak. Ezt követően Balázsy Péter, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervfőmérnöke ismer­tette az eddigi generáltervezői intézkedéseket. Elmondta: Pécs­nél 15. Egernél 20 évre becsül­hető a mai ismeretek alapján a pinceprobléma végleges ren­dezésének időtartama. Ebben az időszakban Pécsett 970, Egerben 1500 millió forintos költségráfordítással lehet elér­ni a kívánt eredményt, azaz­hogy a pincék többé ne okoz­zanak gondot a városok lakói­nak, s ne akadályozzák a terv­szerű városfejlesztést. Előadá­sa végén o következőket mond­ta : — Mindent ott kell megvé­deni, ahol van. Nem adhatunk fel házakat, utakat, városne­gyedeket. Történelmi tradíció­kat őrző életközpontok meg­mentéséről van szó! Erre gon­doljanak az illetékes állami szervek a szükséges pénzesz­közök odaítélésekor. A bevezető előadások után a konferencia résztvevői meg­tekintettek több pécsi pincét. A munkát délután két szekció­ban folytatták. Az egyikben a mérnökgeológiai viszonyokkal, a másikban a kutatási, feltárá­si és felmérési módszerekkel foglalkozó előadások hangzot­tak el. párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 30. évfordulójá­nak tiszteletére indított munka­versenyben az elmúlt évben 34 brigád tett vállalást és mind a 34 brigád elnyerte á szocia­lista brigád címet. Erre az év­re 36 brigád küldte be munka- vállalását ... Nőtt a dolgozók átlagbére: 1972-ben 26 445 Ft, 1974-ben 30 648 Ft volt. Nőtt a termelékenység, — jelentősen fejlődött az újítómozgalom. Csökkent a balesetek száma. A szakszervezet, a vállalat munkálkodott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tása érdekében is. Jelentős ösz- szeget költ a munkásszállás fenntartására, — a dolgozók lakásépítését az elmúlt évben közel 100 000 forinttal segítet­te, - ezen kívül bérlőkijelölési jogra a tanácsok részére 296 000 forintot fizettek. A vitában 15-en kértek szót. Elismerően szóltak a szakszer­vezet munkájáról, de számos kérés is elhangzott. „A katonai szolgálat teljesítésére bevonult fiatalokat is folyamatosan ré­szesítsék a központi béremelé­sekben." - „Lehetne-e nálunk is jogsegélyszolgáltatás?" „Nem sok vállalat dicsekedhet a. mi­énkhez hasonló munkásszállás­sal, lakókocsival. De ügyeljünk például a lakókocsik tisztasá­gára.” - „Nagyjelentőségűnek tartom a szakszervezet szervez­te politikai oktatást.” — „Még többet kell tenni a szocialista brigádmozgalom érdekében." Kiragadott mondatok ezek a vitában elhangzott sokrétű té­mák érzékeltetésére. Toller Lászlóné, a HVDSZ megyei titkára köszönetét mon­dott a tisztségviselőknek és a tagságnak jó munkájukért, majd oklevelet nyújtott át Sebestyén Gézánénak, a Szak- szervezeti Bizottság gazdasági felelősének eredményes mun­kájáért. A felmerült kérdések megválaszolása után a küldöt­tek megválasztották az SZB tagjait, a munkabizottságokat tisztségviselőket, a megyei ér­tekezlet küldötteit. Az SZB tit­kára ismét Egédi József lett. * A vállalatnál délután újabb eseményre került sor. Az el­múlt évi munkájukért az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke és a HVDSZ Országos Elnök­sége oklevéllel tüntette ki a vállalatot. A kitüntetés átadá­sa alkalmából Weininger Attila, a vállalat igazgatója ismertet­te a végzett munkát, mondott köszönetét a dolgozóknak. Ezen az ünnepségen vette át Egédi József SZB-titkár a Szak- szervezeti Munkáért Érem arany fokozatát. Üzemegeszsegügyi Hónap Huszadik alkalommal rende­zik meg az üzemegészségügyi hónapot a Magyar Vöröske­reszt Baranya megyei vezető­sége, a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi osztálya, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa, a Magyar üzem­orvosok Tudományos Társasága Dél-dunántúli Szekciója és a Baranya megyei Egészségneve­lési Csoport szervezésében Pé­csett. A tegnapi jubileumi or­voskonferenciát dr. Jáni Lajos megbízott megyei főorvos nyi­totta meg. A megnyitóban elhangzott, hogy a Minisztertanács 1951. évi rendelete óta, amelyben elrendelték az üzemegészség­védelem megszervezését, nagy­arányú fejlődés történt. A kez­deti szórványos megnyilvánu­lásokkal szemben az üzemor­vosi hálózat önálló rendszerré vált, s ennek keretében 72 ezer dolgozó ellátását 43 főfoglal­kozású és 33 részfoglalkozású üzemorvos 73 rendelőben és 16 zárt üzemi szakrendelésen oldja meg. Megyénkben a Jubileumi konferencia megelőző munkaegészségügy­gyei foglalkozók száma az 50- es évek elején 2—3 fő volt, napjainkban pedig már 16 fő dolgozik j'ól felszerelt labora­tóriumokban. Ugyancsak a me­gyénkből indult az a kezdemé­nyezés is 1968-ban, hogy üze­mi és mezőgazdasági egész­ségügyi hónapot rendezzenek. Ezt követően Balázs Józselné, a Vöröskereszt megyei titkára tartott előadást a Vöröskereszt szerepéről az egészségvédelem­ben. Elmondta, hogy több mint kétezer egészségügyi állomá­son és elsősegélynyújtó helyen csaknem 10 ezer vöröskeresztes aktíva segíti a dolgozók egész­ségügyi nevelését és az ilyen jellegű feladatok megoldását. Dr. Puskás Ödön megyei üze­mi főorvos arról az óriási anya­gi és erkölcsi támogatásról szólt, amellyel a párt-, állami, társadalmi szervek segítik az üzemegészségügy helyzetét. Szorgalmazta továbbá a mező- gazdasági üzemek orvosellá­tottságának még hatékonyabb javítását. Ezután kihirdették az üzem­egészségügyi pályázat eredmé­nyeit, amelyen első díjat nyert Illés Lajosné, a Pécsi Hőerőmű Vállalat dolgozója, második díjban részesült Lehoczki Lász­ló, Komló, Béta-bánya és har­madik helyezést ért el Varga Jenő, a 12. VOLÁN komlói ki- rendeltségének dolgozója. Ki­emelkedő munkájáért huszon­nyolc üzemorvosnak pedig em­léklapot adtak át. A jubileumi konferencián dél­után szakmai előadások hang­zottak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom