Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-23 / 110. szám

© Dunántúli napló 1975. április 23., szerda T ájékoztató a külföldi utazásokról 1974. illetve 1975. január 1- től több olyan változás történt a külföldre utazások rendjé­ben, amely még ma sem elég­gé ismert az utazni kívánó ál­lampolgárok körében. 1974. ja­nuár 1-től — egyes kivételektől eltekintve — megszűnt a cso­portos utazások esetében az utazás kollektív útlevéllel tör­ténő lebonyolítása. A változás­tól függetlenül továbbra is kol­lektív útlevéllel lehet utazni a Szovjetunióba, a Szovjetunión keresztül az ázsiai szocialista országokba és Finnországba. Továbbra is lehetőség van a kollektív útlevél kiadására a csoportosan utazó 14 éven aluli gyermekek részére a fentiekben felsoroltakon kívül — az Albán Népköztársaság kivételével — az európai szocialista országok területére. Az útlevél kérelmeket az 5 európai szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Bulgária, Románia — ki­vételével továbbra is az IBUSZ Baranya megyei Igazgatóságán — Pécs, Széchenyi tér 8. szám, illetve az IBUSZ komlói és har­kányi kirendeltségén lehet be­adni. Az előbbiekben felsorolt 5 európai szocialista országba irányuló utazások esetén az ügyintézés a városi, járási rend­őrkapitányságok hatáskörébe tartozik. Az ilyen irányú kérel­mekhez szükséges útlevél kérő­lapok az IBUSZ-nál és a posta- hivatalokban vásárolhatók. A szocialista országokba érvé­nyes (piros) útlevéllel még nem rendelkezők 150 forintos, míg az említett útevéllel rendelke­zők 100 forintos kérőlapon kér­hetik kiutazásuk engedélyezé­sét. Kérelmükkel minden eset­ben a lakhely szerint illetékes városi, járási rendőrkapitány­sághoz kell fordulni, és a befi­zetett illeték alapján néhány kivételtől eltekintve 5 kilépési engedélyt kapnak. A lakhely szerint illetékes városi, járási rendőrkapitánysághoz kell for­dulni abban az esetben is, ha Bulgáriába Jugoszlávián keresz­tül kívánnak utazni. Ugyan­csak a városi, járási rendőrka­pitányságok hatáskörébe tarto­zik a kishatárforgalmi enge­déllyel történő utazás engedé­lyezése. Minden községnek két arca van. Az egyiket a lakóinak, a másikat pedig az idegennek mutatja. így van ez itt Magyar- egregyen, a Pertus és a Babi­na árnyékában, a Völgységi pa­tak mentén. Márton József ta­nácselnök talán a régi isme­retség miatt csak elárul né­hány újdonságot. A legutóbbi hír: valakinél fegyvert találtak. S egy másik: a régi iskolába betelepedett a Kontakta, negy­ven asszony kapott helyben munkát... 1. Az előbbi hír az idegen szá­mára, az utóbbi a községbe­liek számára izgalmas. Ez az első üzem, az első ipar a köz­ségben, amelyre ugyancsak rá­illik az „utazó falu" név. Kom­ló, Hird, Pécs, Bonyhád, Szász­vár várja az egregyieket. Né- hányuknak azonban most már nem kell hajnalban buszra ül­nie. Egregy csodaszép. (Aki itt lakhat, már ezért gazdagnak érezheti magát.) Háromszáz- negyven családnak ad otthont 1963 óta 76 új ház épült, de a régiek közül is csak az eme­letesek, a két tiszta-szobások maradtak „talpon". A kerítése­ken belül a verandákkal szem­ben virágoskertek, beljebb ba­romfiudvar, hátrébb a vetemé­nyes kert. A virág szép, a töb­bi hasznos. Van templomuk, váruk, kocsmájuk, presszójuk, húsboltjuk, strandfürdőjük, sző­lőhegyük. Kétlakiak. Ezt a szót nem szívesen használom, de hirte­lenjében nem találok jobb jel­zőt. Az ennivalót a kertből ve­szik, az autót a fizetésből. A férfiak nyolcvan százaléka bá­nyász, a többi iparos. Építő, fodrász, mézeskalácsos, villany- szerelő, fafűrészelő, pék, fuva­ros, szobafestő, lakatos, szik­vizes. Az asszonyok egy részé­nek az egyházaskozári tsz ad munkát, a község határát al­kotó 800 hektáron; szántón, szőlőben, gyümölcsösben. A többiek otthon maradnak, a gyerek, a jószág mellett. A község lélekszáma gyarapodik. A hatvanas években alig egy- kettő, tavaly több mint húsz gyerek született. Az egregyi postán 4 millió 760 ezer forint kamatra, 155 ezer pedig autónyereményre van betéve. De van, aki a pénzét a kárászi takarékszövet­kezetbe viszi... Hetvennyolc féle újság jár; 275 napilap. Majd háromszáz rádió és 241 televízió-előfizetőt tartanak nyil­ván. Ha nem akarom, akkor is vissza kell térni rá: az embe­rek több, mint felének bérlete van a távolsági buszokra. Min­den félórában áll meg egy, a község közepén. A közvetlen budapesti is. Bence József a legfiatalabb házas. Komlói lányt vett el feb­ruár 22-én, de itt laknak a szü­lőknél. Édesapjával együtt jár be Komlóra, ö a szénbányák gépkocsiüzemébe, a papa Zo- bákra. A terveiről faggatom. Néhónyezer forint összejött a nászajándékból s feleségével, aki szintén Komlón adminiszt­rátor, hozzátesznek még egy keveset. Mutatja a szemközti házat, s magyarázza: ha kitol­juk a verandát másfél méter­re, felfalazzuk, akkor a nagy­szoba mellé egy másik kerül. Némi alakítással megvan a konyha, a fürdőszoba, élés­kamra is. Nem akar elmenni. Mondják, hogy a bányákhoz közvetlen járatok visznek s ez a huszonöt-harminc kilométer nem fárasztó. A buszban alud­ni is lehet, Egregy? Itt nagyobb a csend, jobb a levegő. Ha a kocsi megjön, már távolság sincs. (Negyvenkét személygép­kocsi van, motor minden ház­nál.) Néhány éve, amikor Tolnai Péter bácsi présházában jártam, mesélte az öreg: annakidején a Babinán át harminchárom bá­nyász járt át gyalogosan a szászvári bányába, de fel sem merült bennük, hogy Szászvár­ra költözzenek. Az elvándorlás az ötvenes-hatvanas években kezdődött meg, de mostanra abbamaradt. 1969-ben új, hat­tantermes iskolát építettek, s most már az óvodagond az égető: csak huszonöt gyereket tudnak elhelyezni. A boltban a kenyér elfogyott: az asszonyok már otthon fő­zik az ebédet. Kellner Jánosné szerint a havi 300 ezer forin­tos forgalomnál lehetne töb­bet is csinálni, de hiányoznak a műszaki dolgok. Hiába ren­del, nem küldenek eleget. A legkeresettebb cikk a komplett fürdőszoba berendezés. Vár­nak rá többen is. (Tavaly a húsbolt 760 ezer forintos, a ve­gyesbolt 4 millió 152 ezer fo­rintos, a presszó 303 ezer fo­rintos forgalmat csinált. Az italboltban 800 ezret hagytak a helybeliek. Amellett, hogy szinte mindenkinek van 300— 400 négyszögöl szőlője. Keller Jánosné férje a kom­lói Kossuth-akr.án dolgozik. „Apósom volt az, akit két tár­sával együtt megölt a csertetői sortűz . . A. A volt népiskola egyik tan­termében a frissen öntött ba- kelit-dugaszolókról csiszolják le a sorját az asszonyok, aztán ügyes kis készülékkel összecsa­varozzák őket. Neukirchner Fe- rencné látja el a művezetői te­endőket, hiszen ő már ismeri az üzemi hangulatot. A múlt év szeptemberéig a Carbonhoz járt. (A férje Zobákon fúró­mester.) Mutatja: az osztályte­remből lett gépterem, a zsi­bongó meg a raktár. A Kon­takta ígérete szerint a havi 1400 —1800-at megkereshetik. Jó le­hetőség ez negyven asszony­nak. A többi jelentkezőt nem tudták felvenni. Egyelőre ... A tanácselnök a jövőről be­szél. A községet átszelő Kos­suth utca keskeny, a forgal­mat nem bírja már. Tervezik, hogy a párhuzamos Rákóczi utcát megjavítják, bekötik a fő­közlekedésbe. Egyirányúsítják, s a Kossuth utcán csak Pécs fe­lé lehet majd menni. Dél van, a tavaszi napsütés kicsalja az embereket. Nyugal­mat áraszt az egregyi völgy ... Kozma Ferenc Különös egészségügyi jelenségek Az Antarktiszon települt McMurdon állomás egészség- ügyi dolgozói megállapították: vannak bizonyos jelenségek, amelyeket eddigi orvostudomá­nyi tanulmányaik alapján nem képesek megmagyarázni. A csonttörés ott lassabban gyógyul, mint bárhol másutt, s a vágott seb is lassabban he­ged be. Senki sem tudja, hogy miért. az Antarktiszon Ha ez ember megfázik — sajátos módon ez nem való­színű —, barátai előrelátható­lag nem kapják meg tőle a náthát, minthogy az Antarkti­szon a fertőző betegségek vala­miképpen kevésbé fertőzőek. A sebek ritkán gennyednek el, s ezt sem tudják megma­gyarázni. Az orvostudomány még so­kat tanulhat a nagyon hideg és a nagyon száraz éghajlat kö­vetkezményeinek vizsgálatából. Nem az a baj, hogy sokan for­dulnak meg a partján, hanem az, ha a Balaton mellett „csak a pénz beszél”. Ha a tó csak a könnyű szórakozás és a gyors meggazdagodás alkalmait kí­nálja. Ha a nyerészkedésnek, a „flancnak”, a rongyrázásnak válik színhelyévé. Többségében természetesen a szorgalomból és takarékosságból épített villák állnak a fák között, az üdülők­ben szakszervezeti beutaltak pi­hennek, s munkában megfáradt emberek nyugtatják idegeiket a horgászbottal. Sőt, télen a be­havazott partok, a befagyott víz­tükör, a rianás ágyúdörgésszerű robaja, a magasban szálló vad­libák gágogása még valamit a Balaton természetes életéből is vissza tud idézni. A tél, s az ősz néhány napfényes, arany­színben ragyogó napja, a „vén­asszonyok nyara" talán itt, a Balaton partján a legszebb. Ma már tudatos munkával, átgon­dolt tervekkel, sőt néha szigorú intézkedésekkel kell védeni és óvni a Balatont, hogy megvál­tozott szerepében is megőriz­hesse természeti értékeit. A dunántúli föld változásait, mai arcát hűségesen tükrözi a tájon sarjadó művészet és iro­dalom. De ma a táj, mint téma a festészetben is és a költészet­ben is már mást jelent, mint akár félszázaddal ezelőtt. Ahogy Egry József mondta: Nem a Balatont, hanem annak világát festem. Pedig Egryről igazán el­mondható volna, hogy a „Bala­ton festője". Élete jelentős ré' szét a tó mellett töltötte, képein visszatérő motívum a^víz part­ján élő ember, a halász, a sző­lőmunkás, a fonyódi hegy ket­tős kúpja, a csillogó víztükör, s fölötte a szivárvány hídja. De Egry számára a táj csak keret, mely öntörvényű és egyéni fes­tői világának kivetítésére módot adott. Egry a balatoni táj mí­toszát teremtette meg. Művésze­te megismételhetetlen és folytat- hatatlan. Akik utána képeiken a dunántúli tájhoz, mint ihlet­adó forráshoz fordultak, mind másképpen fogalmazták meg festői gondolataikat. Bartha László szürrealisztikus vászna­kon, szuggesztív képeken örökí­tette meg az első pillanatra talán lefesthetetlent, a befa­gyott, téli Balatont. Vass Elemér tihanyi magányában a színes tájképektől az egyszerű szoba­belsők, csendéletek megörökíté­séig jutott el, és itt találta meg gazdag festői mondanivalóját, lágy és bensőséges színvilágát. Martyn Ferenc művészetében a jellegzetes népi tárgyak és a hullámzó dunántúli dombok vál­nak képalkotó elemmé. Borsos Miklós leegyszerűsített, klasszi­kusan nemes szobrai körül min­dig ott érezzük a pannon táj atmoszféráját, Dunántúl kék egét, a Balaton párás fényeit. A táj az irodalomban is ve­szített súlyából. A regényekből hiányzik a tájleírás, a költé­szetben sem hat korszerűnek a tájhoz tapadó líra. De vannak írók, akik Dunántúlon élnek, vagy akik az esztendő egy ré­szét, a nyári hónapokat a Ba­laton mellett töltik, s akik mű­vészetében igenis jelen van az otthon, a szülőföld, a táj élmé­nye. Nincs tájirodalom, devon­nak a táj mai életét, társadalmi változásait megörökítő alkotá­sok. Nincs tájlíra, de születnek a természet és a látvány kínál­ta elemek fölé teljes költői vilá­got boltozó művek. Kamondy László, Szabó István novellái­ban a zalai táj emberei buk­kannak föl. Káldi János versei a Rába part elégikus szépségé­ről beszélnek. Csanádi Imre, Csoóri Sándor szociális fűtöttsé- gű lírája a fölnevelő táj, a gye­rekkor, a dunántúli falu vilá­gában gyökerezik. Somogyi mo­tívumok szövik át Fodor András költészetét. A Balaton parti he­gyek, szőlők, présházak vissza­térő elemek Takáts Gyula lírá­jában és elbeszéléseiben. A fa­luból kinőtt bányászváros életé­ről adott szociográfikus hűségű tudósítást Moldova György. Ber­tha Bulcsu elbeszélései, regé­nyei és Balaton-könyve elvá­laszthatatlanok személyes hát­terüktől, az író életének dunán­túli színtereitől. (Folytatása következik.) Országos pinceankét Kétnapos országos tanácsko­zás lesz csütörtökön és pénte­ken Pécsett, a városi pince- rendszerek szerteágazó prob­lémáinak megvitatására. 27 elő­adás hangzik el a konferenci­án, amelyet Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának el­nöke, a pinceproblémák meg­oldására létrehozott tárcaközi bizottság elnökhelyettese nyit meg, s dr. Varga János, Eger város Tanácsának elnöke - a tárcaközi bizottság másik el­nökhelyettese — foglalja össze és mond zárszót. A vitaindító előadást Laár Árpád, ÉVM főosztályvezető-he­lyettes, a tárcaközi bizottság titkára tartja. Tőle kérdeztük meg: 0 Mi a célja a tanácskozás­nak és mit vár tőle a tárcaközi bizottság? — A Pécset és Egert veszé­lyeztető pince- és üregrendsze­rek kutatására, megerősítésé­re vagy megszüntetésére, az ál­lagromlás különböző okaira számos gyakorlati és elméleti vélemény, elgondolás és mód­szer vetődött fel az elmúlt években. Ezek kölcsönös megis­merése és hasznosítása érdeké­ben kerül sor a tanácskozásra. A tárcaközi bizottság reméli, hogy a kérdéssel valamilyen formában foglalkozó szakembe­rek megvitatják az egyes rész­feladatokkal és a végleges megerősítéssel kapcsolatos el­gondolásaikat, így lehetőség nyílik a városok komplex fej­lesztésével összehangolt - és gazdaságos! — megoldások ki­választására. 0 A leggazdaságosabb meg­oldások is nagy összegeket emésztenek lel. Pécs ez évi anyagi eszközei már fogytán vannak, a pincék azonban ezt nem veszik tudomásul. Vélemé­nye szerint milyen eszközökből hidalható át a kormányhitel megnyitásáig terjedő időszak? — Az ez évi költségek rész­ben a városi tanácsok saját forrásaiból, részben az eddig rendelkezésre bocsátott célhi­telekből — pl. a lakóházfelújí­tási tartalékkeret terhére adott ÉVM-támogatás, a 6/A út épí­tésére adott KPM-támogatás — illetve más központi tartalék- keretből biztosíthatók. Az utób­bira mind Pécs, mind Eger be­nyújtotta igényét. Ennek elbí­rálása folyamatban van. 0 A tervszerű tevékenység­hez ismerni kellene legalább egy ötéves program fedezeti lehetőségeit. Ennek előkészíté­se holt tart? — A Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat - a megerősítési munkák generáltervezője — el­készítette már a teendők mű­szaki és pénzügyi ütemtervét, s ennek felhasználásával ké­szül a tárcaközi bizottság leg­utóbbi ülésének határozata ér­telmében az Állami Tervbizott­ságnak benyújtandó előterjesz­tés. Ez részletesen feltárja a ,pincemegerősítési, illetve fel- számolási munkák pénzügyi ki­hatását és annak ütemezését. Az előterjesztés tárcaközi egyeztetésére a közeljövőben kerül sor, az Állami Tervbi­zottság döntése ezután várha­tó. H. I. Az Amazonas szüleiéso Brazília partjai mentén egy oceonográfus kutatócsoport olyan kövületekre és üledékek­re talált, amelyek alapján meg­állapították, hogy az Amazo­nas 24 millió évvel ezelőtt „szü­letett". Ugyancsak ez a kutató- csoport állapította meg, hogy az Atlanti-óceán „születése” kb. 120 millió évvel ezelőttre tehető. ■gts . Hl i?j f i I '0 » | ; -| e-f ; | :r[ e-jk J||f,> f? J|1 1 j gjjp J slip™-? , j 1 S »1 Üzemet kapott a község Kert, szőlő, gépkocsi, építés és nyugalom Mogyaregrcg, látkép«. TÜSKÉS TIBOR DUNÁMUL Mfll ARCA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom