Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-23 / 110. szám

1975. április 23., szerda Dunámon napló 3 Gondolatok a zenéről A napokban szemembe ötlött ■egy plakát az utcán, s elolvas­va nyomban eldöntöttem ma­gamban, hogy engedek a csá­bításnak, A plakát egy jazz- hongversenyre hívta fel a fi­gyelmet, s miután szeretem a jazzt, elmentem és nem bán­tam meg. Elgondolkoztató je- lenséq ezen a téren éppen elég akad, míg ott a zenét hallgattam sok minden eszem­be jutott. Érdekes volna egyszer végigkísérni a zene fejlődésé­ben azt a kétcsatornás utat, amit ebben az évszázadban megtett, részben mint műzene, részben mint tánczene. Nem a slágerzenére gondolok, hanem a magasabb zenei igénnyel komponált jazzre. Eszközeiben, ritmikájában, témáiban persze rokona a tánczenének, mégis inkább a műzenéhez áll köze­lebb, mint a slágerirodalom­hoz. Hogy miért? Az elmúlt századokban a szórakoztató zenét lényegében ugyanazok a szerzők írták, mint a műzenei alkotásokat. Schu­bert csodálatos dalciklusai mellett ott találjuk kis kávéhá­zi táncait is, Mozart és Bee­thoven az udvar számára fran­cia négyeseket komponált, de még a nagy Bach is jónéhány művét egy lipcsei sörkertben való előadás céljaira szánta. Ez jellegzetesen egycsatornás zene. kultúra volt, hiszen a társada­lom minden fajta zenei igé­nye egyetlen csatornában foly- dogált, így volt ez egészen az I. világháború végéig. Ekkor tört be Európába elementáris erővel az amerikai néger nép­zene egy sajátos hajtása a jazz, és ettől az időtől kezdve ala­kul át a zene kétcsatornássá, ahol az egyik csatornában a műzene alkotásai, a másikban a jazz és az abból kialakuló kommersz slágerzene mind na­gyobb tömegét találjuk. Vég­leg azonban soha nem szakadt ol egymástól a két vonal, köl­csönösen hatottak egymásra, így hamisítatlan jazzhatásokat fedezhetünk fel többek között Debussy, Stravinszky, Milhaud, Ravel, Honegger, Hindemith és még sok más XX. századi szer­ző műveiben, míq másrészről a jazz már magával a tánczene funkciójával való szakítás ré­vén is közelebb lépett a mű­zenéhez. A jazznek gondolati tartal­ma, töltete, mondanivalója van. A maga sajátos eszközeivel igyekszik kifejezni a kor prob­lémáit, és eközben egész fegy­vertárát beveti, a neoszenti- mentálizmustól a sokk-hatáso­kig. Végeredményképpen mai zene, mai muzsikusok közlési módja a ma emberéhez. Arra épít, ami az emberben ősi idők óta megvan: csillapíthatatlan játékszenvedélyére. Ez a játék- vágy hozta létre a zenében a rögtönzés művészetét, és ezzel a jazz közeli rokonságba ke­rült a barokk stílussal, mely szintén erősen improvizatív jel­legű, (Lehet, hogy ez a titka a barokk zene napjainkban ta­pasztalható reneszánszának?) Ennyiből is látható, hogy a jazz nem intézhető el egyetlen kéz- legyintéssel, meg kell próbálni megérteni és beleépíteni műve­lődéspolitikánkba: a maga he­lyén feltétlenül szükség van rá. Borsay Pál JlHol nincs túljelentkezés Közművelődési szak indul a Pécsi Tanárképző Főiskolán U közművelődésről szóló párthatáro­zat össztársadalmi fel­adatként jelölte meg az iskolán kívüli önművelés feladatait, népünk mű­veltségi szintjének eme­lését. A határozat végre­hajtásához szükség van a közművelődés maga­san képzett, jól felkészült szakembereire. Az ilyen szakemberek száflla ke­Pontosabban az egyetemi vagy főiskolai végzettségű szak­emberek, tehát a közművelő­dés (korábban népművelés) szakon végzettek többsége nem a gyakorlati közművelődésben —, jobb esetben könyvtáraknál — helyezkedett el. Gyakorlati­lag országszerte — a könyvtá­rak kivételével — a közműve­lődési intézményhálózatban és a kulturális élet szervező poszt­jain, különösen a városokon kí­vül, kevés a végzett szakember. Öt főiskolán INTERJÚ A FŐISKOLA FŐIGAZGATÓJÁVAL Nyilvánvaló, hogy a határo­zat végrehajtásához meg kell teremteni a közművelődés tár­sadalmi rangját. Ez pedig kor­szerűen képzett és művelt szak­emberek nélkül nem lehetsé­ges. Meg kell teremteni tehát a közművelődés személyi fel­tételeit. Erre hivatottak azok a felsőfokú oktatási intézmények, ahol népművelő képzés is fo­lyik. (Jelenleg a budapesti és c debreceni tudományegyete­men, valamint a szombathelyi tanárképző főiskolán.) A fel­adat országos jelentőségét és súlyát az is jelzi, hogy ezt a képzést a következő tanévtől kiterjesztik. Néhány hónapja még úgy volt, hogy csak a sze­gedi és a pécsi főiskolákon in­dul közművelődési szak. A sür­gető szakemberhiány méretei­re utal az, hogy rövid úton az oktatás feltételeit másutt is megteremtették, vagyis ősztől az ország valamennyi tanár­képző főiskoláján (Eger, Nyír­egyháza, Szombathely, Szeged, Pécs) meghirdették a közműve­lődési szakképzés megkezdését. Ennek a pécsi feltételeiről és lehetőségeiről érdeklődtünk a Pécsi Tanárképző Főiskola fő­igazgatójától, dr. Kálmánchey Zoltántól.- Ami a lehetőségeket illeti — mondotta — mindenekelőtt egy sajátos jelenségre hívnám fel a figyelmet: Mint ismert, a Pécsi Tanárképző Főiskola be­iskolázási körzete - a tárgyak többségében - kiterjed az egész Dunántúlra. Hosszú évek óta háromszoros-négyszeres a túljelentkezés, egyetlen szak, az idei évben először meghirdetett közművelődés kivételével... Az első évfolyamos keretszámunk 396, a jelentkezők száma mint­egy 1300. Eddig . .. Bizonyos szakokon egyszerűen félelme­tes arányú a túljelentkezés. A magyar-történelem szakon 8 helyre 117-en; a földrajz-test- nevelésben 14 helyre 119-en;a német és választott szak 18 he­lyére 114-en jelentkeztek. Ugyanakkor a szeptemberben induló közművelődés című új szakon — amit énekkel vagy matematikával lehet párosíta­ni — a 24-es keretszámra ed­dig mindössze 11 -en jelentkez­tek . . . Hogy mi lehet ennek az oka? Feltehetően elkerülte a pályaválasztó fiatalok figyel­mét ez a lehetőség; másrészt a köztudatban a népművelő­képzés ma is szinte azonos Szombathellyel, ahol hosszabb ideje — levelező úton is — le­het népművelő oklevelet szerez­ni. Jó lenne, ha legalább a hátralevő időben erre a lehető­ségre is gondolnának a most érettségiző fiatalok. A közmű­velődés feladatai, az országos igények arra utalnak, hogy négy év múlva igen kapósak lesznek a főiskolai végzettségű népművelők. 0Mik a teltételei annak, hogy valaki ezen a szakon ta­nulhasson? — A lényeget illetően ugyan­azok, mint a főiskola más szak­jain: felvételi vizsgát keli ten­ni, amely szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsga anyaga a Világnézetünk alapjai c. tan­tárgyra és a történelemre, an­nak világnézeti vonatkozásaira és művelődéstörténeti témáira épül, de más középiskolai tár­gyak (pl. magyar és világiro­dalom, művészettörténet, eszté­tika) anyagával is kiegészíthe­tő. A vizsgázóknak törekedniök kell az összefüggések sokoldalú bemutatására. Az írásbeli és szóbeli vizsgára részletes útmu­tatást ad a Magyar Felsőokta­tási Intézmények, 1975. című kiadvány. A szaktárgyak A Művészeti Szakközépiskolában időszakok. megkezdődtek az érettségizési Fotó: Kóródi Gábor 0 Milyen tárgyakat tanulnak a közművelődés szakos hallga­tók a négy év alatt? — Az első évben művelődés- és népműveléstörténet; kommu­nikáció elmélet; művelődés el­mélet; művelődés szociológia című tárgyakból kell vizsgázni- ok. A továbbiakban a termé­szettudományok főbb kérdései; a közművelődés pszichológiai és pedagógiai alapjai; továbbá módszertan; vezetés- és szerve­zéselmélet; a közművelődés in­tézményrendszere; közművelő­dési gyakorlat; és különböző kötelezően választható kollégiu­mok társulnak az első év tár­gyaihoz. 9 Az új szakot a közműve­lődés-politikai tanszék kereté­ben oktatják. Hogyan és mi­lyen erőkkel szervezik meg az új tanszéket? — Eleinte szerződéses okta­tókkal és megbízott vezetővel működik az új tanszék, ideig­lenesen a kollégium néhány helyiségében. Később önálló helyet kap majd az intézeten belül. Külső és belső erpkkel szervezzük meg, de mindenkép­pen pécsiekkel; szerencsére vannak megfelelő felkészültsé­gű előadóink. 0 Lesz-e az új szakon leve­lező oktatás? — Az első évben még nem lesz, később minden bizonnyal, hiszen feltehetően már végzett pedagógusaink közül is sokan szívesen választanák és elvé­geznék ezt harmadik szakként. Erről majd a minisztérium dönt a továbbiakban, megállapítva az országos szükségletnek is megfelelő keretszámot. W. E. Engedjük beszélni a gyermeket Mikor iskolaérett a gyermek? Ne követeljünk erőn felül Egész lényével nevel a szülő A gyermek iskolaérettsége nagyon sokban a szülőkön mú­lik. A szülőnek mindenekelőtt jól fel kell készítenie érzelmi té­ren gyermekét az iskolára, „kedvet kell csinálni" az isko­lához. Mesélni kell neki az isko- koláról, el kell mondani mennyi minden hasznosat fog ott tanul­ni és sok új kispajtása lesz, akikkel együtt játszhat, ismer­kedhet a betűkkel, számokkal. Játékos munka A felkészítést jóval az iskolá- balépés előtt el kell kezdeni. S nemcsak érzelmi téren! A já­ték mellett a 3—6 éves gyermek életében mind nagyobb hang­súlyt kap a célirányos tevé­kenység: a munka, s ez is örö­met jelent a kicsiknek különö­sen akkor, ha elvégzéséhez si­kerélmény társul. Ne fukarkod­junk a dicsérettel! Elsősorban olyan feladatok­kal bízzuk meg a gyermeket, mely saját személyével kapcso­latos teendők elvégzéséből áll (pl. levetett ruhák összehajtá­sa, cipőjének kifényesítése stb.). Bevonhatók a gyermekek a munkába is. Ezzel fejlődik kéz­ügyessége, de megfigyelőké­pessége is. Ne haragudjunk azért sem, ha például az edé­nyek között „csinál rendet”. Ez­zel fontos gondolkodási műve­leteket gyakorol a gyermek, összehasonlít, melyik kisebb, melyik nagyobb. A gyermeket csak erejéhez mért feladattal szabad megbíz­ni. Ne követeljünk tőle felnőtt szintű, tökéletes munkát, mert még a kis kezek nem elég ügye­sek, sokat kell még gyakorolni különböző tevékenységeket. Ne legyünk türelmetlenek! A mun­ka révén nemcsak „munkaérett­sége, feladattudata” fog las­san kialakulni, hanem fejlődik megfigyelöképessége, emléke­zete és szókincse is. Nagyon fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkör. Ha ilyen környezetet teremtünk és biztosítunk, a növekvő, cse­peredő emberke is nyugodt, ki­egyensúlyozott lesz, könnyen fog alkalmazkodni az iskolá­hoz és az ott rá váró követel­ményekhez. Az ideges, kapko­dó hangulat, légkör rányomja bélyegét a gyermekre is, kap- kodóvá, idegessé válik, ha is­kolás lesz feladatait rendetle­nül végzi el. Az iskolára való felkészítés során a gyermek nevelésében nagyon fontos a példaadós. A szülő, miként a pedagógus, nemcsak szóval nevel, hanem egész lényével, magatartásával. Ne követeljünk mást csak azt, ahogy mi élünk, dolgozunk, cselekszünk! Beszélgessünk a gyermekkel A hatodik életévhez közeled­ve fokozatosan el kell juttat­nunk a gyermeket arra a szint­re, hogy az iskolai követelmé­nyeknek majd minden téren meg tudjon felelni. A fejlesz­tést sokirányúan kell végez­nünk. Szinte a legfontosabb terület a beszédfejlesztés. Engedjük beszélni a gyermeket, mert ha otthon ebben gátoljuk, állan­Diákvetélkedő Siklóson A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-szervezete 1970 óta minden évben ápri­lis 22-én — Lenin születésének évfordulóján — rendezi meg „Po­litikai tájékozottsági vetélkedő­jét", amelyen ez alkalommal a megye 16 gimnáziuma, il­letve szakközépiskolája képvi­selte magát két-két verseny­zővel. A jubileumi vetélkedő „csen­des”, de csak látszólag izgo- lommentes szakasza délelőtt zajlott le az írásbeli feladatok megoldásával, továbbá a „30 éve felszabadult hazánk (me­gyénk) fejlődése" címmel be­küldött és kiállított plakát-ter­vek zsűrizésével. Ez utóbbi a pécsiek sikerével zárult. Az első három helyet sorrendben a Széchenyi és a Komarov Gimnázium, valamint a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakkö­zépiskola pályázói nyerték. Az írásbeli beadványok csapatver­senyében az első helyet a kom­lói „Kun Béla”, a másodikat a pécsi „Leöwey Klára", a har­madikat a siklósi „Táncsics Mi­hály” Gimnázium versenyzői nyerték. A döntőbe került 8 versenyző közül az első három helyet sorrendben Rumli An­tal, a komlói Kun Béla Gim­názium, továbbá Cseke Lász­ló, a pécsi Leöwey Klára Gim­názium és Papp Sándor, a siklósi Táncsics Mihály Gimná­zium versenyzője nyerte. A nyerteseket és helyezetteket könyvvásárlási utalványokkal ju­talmazták. dóan csendre intjük, az szelle­mi fejlődésében visszamaradást okoz. A beszéd fejlesztésének legjobb módja a gyakorlás, de ez ne jelentse azt, hogy csak a gyermek beszéljen. Szükséges az is, hogy a felnőttek helyes beszédét, jó kiejtését hallgassa, figyelje meg. Beszélgessünk so­kat a kis emberekkel. A beszéd fejlesztésében so­kat segítenek a könyvek is. Mi­vel a kicsi gyermek még nem tud olvasni, adjunk a kezébe képeskönyvet. Először a felnőtt mesélje el, majd később már a gyermek tegye azt. A képolva­sás jól előkészíti az olvasás tantárgyat, hiszen az első he­tekben az iskolában is képről olvasnak a tanulók. A szép ver­sek, mesék fejlesztik ritmusér­zékét, szókincsét, kifejezőképes­ségét, esztétikai érzékét, tehát jól szolgálják az anyanyelv megszerettetését is. A gondolkodás fejlesztését nem lehet elválasztani a játé­kosságtól, a sok mozgást igény­lő cselekvéstől. így fejlődnek az egyes gondolati tevékenysé­gek, az összehasonlítás, rende­zés, az analízis—szintézis (rész és egész viszonyának értékelé­se), a következtetés. Papír- és írószerboltokban kaphatók szép játékkártyák, amelyekkel szá­mos feladatot tud elvégezni a gyermek. A kockajátékokkal is komoly munkát végezhet a gyermek. Építhet belőle, rakos­gathatja, s közben megismeri a színeket, a különböző formá­kat, mértani testeket, mennyi­ségi összehasonlításokat végez­het (több-kevesebb—ugyanany- nyi). Sok szülőben felvetődik a kérdés: tanítsa-e olvasni, írni a gyermeket. A válasz egyértel­mű: ne! Azokat a feladatokat végeztesse csupán, amelyeket az eddigiekben ismertettünk. Képességeket fejlesszünk Fontos a mennyiség-fogalom, a számolási képesség fejleszté­se is. Nem számtant kell taní­tani, az az iskola feladata. A számolás megtanítását elősegí­tő képességeket kell fejleszte­ni. Sok módja, játékos lehető­sége van ennek is. Mindenek­előtt meg kell ismertetni a ki- sebb-nagyobb, több, kevesebb stb. fogalmával. Játékkal vé­gezhet elsősorban rendezési feladatokat a gyermek. Jól szol­gálja ezt a célt a műanyagból készült színes, egymásba rak­ható kocka, amely szintén sor­ba rendezhető kisebbtől a na­gyobb felé és fordítva. Fejlesz­teni kell a kézügyességet is. Ne írni tanítsuk a gyermeket, mert a rosszul megtanult betűformát sokkal nehezebb javítani. Az izmok, a mozgás fejlesztése, összehangolása lehet csupán az otthon feladata. Fessen, raj­zoljon sokat a gyermek. Ezek fejlesztő hatása igen nagy. Végül: ne követeljünk erőn felül! Ez káros! Ne kívánjuk, hogy mindenből kiváló legyen. Értékeljünk reálisan. Királyné Kerényi Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom