Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-22 / 109. szám
6 Dunántúli napló 1975. április 22., kedd A névválasztásról Tavaly a családjogi törvény vitája során gyakran szó volt arról, hogy a nő házassága megkötése után milyen nevet használjon. Mai szabályaink szerint a nő — menyasszony — a házasság megkötése előtt nyilatkozik arról, milyen nevet szeretne viselni. Erre az anyakönyvvezető köteles felhívni a házasságot kötő nő figyelmét. Továbbá arról is köteles tájékoztatni, hogy a névviselésnek milyen lehetőségei vannak. kötéskor A nő — menyasszony — házasságkötés előtt az alábbi névválasztási lehetőségekkel élhet: a) férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, (például: Kovács Istvánné), b) férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ahhoz hozzákapcsolja saját leánykori teljes nevét, (például: Kovács Istvánné Varga Zsuzsanna), c) férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez hozzákapcsolja a saját leánykori teljes nevét, (például: Kovácsné Varga Zsuzsanna), d) férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, (például: Kovács Zsuzsanna). e) kizárólag a leánykori teljes nevét viseli (például: Varga Zsuzsanna). Lehet választani Előfordul, hogy a házasságot felbontják. Ekkor ismét szóba- kerül, hogy a volt feleség milyen nevet viseljen a jövőben. A nők a házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után 63 napon belül bejelenthetik, hogy az addig viselt nevüktől eltérően, más nevet kívánnak viselni. Újabb házasságkötés esetén újból megilleti a nőt a névválasztás joga. A jogszabályok ez esetben módot adnak arra is, hogy a korábbi házasságban viselt nevek közül a d) pontban közölt korábbi nevének használatát válassza a nő az új házassága esetére is. Tehát a korábbi férj nevét ezen formában továbbra is megtarthatja. Abban az esetben, ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag leánykori családi nevét kívánja viselni, a házasulok a házasságkötés előtt is már megállapodhatnak a házasságból származó gyermekek közös családi nevére vonatkozóan. Ilyen esetben a megállapodást a házasságkötés anyakönyvi bejegyzése alkalmával az anyakönyv „Megjegyzések" rovatába kell bejegyeztetni. A gyermek neve Lehetősége van a házaspárnak a későbbiek során is eldönteni, hogy születendő gyermeküknek mi legyen a családi neve. Ezt a döntést azonban az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig kell megtenni. A családi név viselésével kapcsolatos megállapodást okirattal, vagy olyan házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni, amelyben a gyermek nevére vonatkozó megállapodás már feljegyeztetett. Alapvető szabály az, hogy a házasságban élő szülőktől származó gyermek nem viselhet más családi nevet, mint amelyet a házasságból korábban született gyermekek viselnek. Ezért szükséges az, hogy az első gyermek születése előtt eldöntsék a szülők a gyermek leendő családi nevét. Abban az esetben, ha a gyermek születésének anyakönyvezéséig a szülők a gyermek családi nevére vonatkozó külön megállapodást nem igazolnak, a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni. Vita esetén a gyámhatóság jár el a névviselés kérdésében és jogerős döntése után kerülhet csak anyakönyvezésre sor. Utónevek használata!: Gyakori, hogy a szülők gyermeküknek több utónevet is kívánnak adni. Ezek közül csak kettőt lehet az anyakönyvbe bejegyezni. A második utónév önmagában nem viselhető. Utónevet becézőformában sem szabad bejegyezni. Olyan idegen hangzású utónevet, melynek magyar megfelelője is van, „Mi legyártottuk a mintát, és sikerült!” — ez a reklámmondat hirdeti a Chil Can Industries hatesztendős munkájának eredményét. Ez nem más, mint a sör és a limonádé tárolására szolgáló önhűtő láda. A ládába cellát szereltek, mely egy kapszulát tartalmaz, csak a magyaros formában szabad az anyakönyvbe bevezetni. Az idegen nemzetiségű — anyanyelvű — magyar állampolgár szülő gyermekének utóneve a szülő nemzetisége (anya-) nyelvén is bejegyezhető. Külföldi állampolgárok esetén a most ismertetett rendelkezésektől el lehet térni. Névváltoztatás Előfordul, hogy valaki családi vagy utónevét (keresztnevét) meg szeretné változtatni. A névváltoztatásra vonatkozó kérelmet a lakóhely szerinti tanács anyakönyvi hivatalánál kell benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon. Ha családi név megváltoztatását kérik, akkor három családi nevet kell megjelölni. Ha utónév (keresztnév) megváltoztatására irányul a kérelem, akkor csak egy nevet kell feltüntetni. A kitöltött nyomtatványhoz mellékelni kell a kérelmező, valamint azoknak a személyeknek a születési, házassági anyakönyvi kivonatát, akiknek az anyakönyvi bejegyzését a név- változtatás érinti. A kiadvány illetéke 100 forint, melyet a kérelmen kell leróni. A névváltoztatásról pz érdekeltet értesítik. Nem lehet családi névváltoztatást kérni idegen hangzású, magyartalanul képzett név, kettős családi név, történelmi név, régies írásmóddal írott vagy olyan családi névre, melyet már sok család visel. Abban az esetben, ha a kiskorú kéri egyedül a névváltoztatást, akkor a kiskorú mindkét törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges. A nagykorú gyermekre a szülő családi nevének megváltoztatása csak akkor terjed ki, ha azt a nagykorú gyermek külön kéri. Általában a névváltoztatásnál a kiskorú gyermekek neve és a kérelemtől függően a feleség neve változik. s abban olyan folyadék van, mely könnyen forrásba jön. Ha egy meleg nyári napon feltörik a kapszulát, a folyadék forrni kezd, és elvonja a hőt a láda tartalmától. A sör vagy a gyümölcslé hőmérséklete 90 másodperc alatt 20-25 fokkal csökken. Igyunk hideg sört! A Pécsi Jazz Klub vasárnapi matinéján jól ismert budapesti jazz zenészekből alakult, új együttes mutatkozott be a Fegyveres Erők Klubja színháztermében. Az együttes hangszerösszeállítása, érdekes módon — akárcsak Kőszegiéké a múlt hónapban — szintén eltért a megszokott sablonoktól. Tudjuk, nem véletlenek ezek az összeállítási útkeresések, hiszen a jazz világ nagy basszista hiánnyal küszködik. Az elektromos hangszerek térhódításával párhuzamosan felnőtt ugyan egy jelentős számú basszusgitáros generáció, de ezek zöme kizárólag ösztönös beat emlőkön nevelkedett. Nekik hosszú, rögös utat kell még bejárniuk, hogy olyan jazz zenészekkel, akik hang- szeradottságuknól fogva felsőbb zenei végzettségre is szert tehettek, azonos hőfokon találkozzanak. (A nagybőgős olyan ritka jazz vonalon, mint a fehér holló, basszusgitárt pedig a zeneiskolák még ma sem tanítanak.) Ilyen megfontolás alapján jött létre basszus nélkül Csík Gusztáv (fenderzongora), Fogarasi János (hammondorgona). Jávori Vilmos (dob) triója is. Éppen fél évvel ezelőtt. Az ötlet bevált. A fenderzongora és hammondorgona jól összehangolt játéka olyan tömörséget és hangszíngazdagságot produkál, amely nemcsak a basszus, hanem más hangszerek szerepét is ellátja. Túl a hangszerösszeállítás kuriózumán, a zenei megvalósításban is igen jól ötvözött muzsikát hallhattunk a forró hangulatú délelőtti koncerten. A briliáns technikával megszólaltatott számok a swinges lüktetésre támaszkodva, magukban hordozták a jazz eddigi stílus- korszakainak szinte valamennyi jellemzőjét. A beat, az afro- cuban beütés mértéktartása helyet engedett a feszes négynek. A sajátos harmóniavilágból kibontakozó hangszín és dinamikai effektusok keretébe illesztett improvizációk ötletgazdagsága, a virtuóz adottságok kiélésének lehetősége, szemmel láthatóan öröm atmoszférát teremtett játékosban, hallgatóban egyaránt. Bornemissza Géza Beethoven a fogain keresztül hallotta a zenét? Francis Bertrand angol fogorvos állítólag magyarázatot talált arra, hogy Beethoven miképpen hallotta a zenét idősebb korában, teljes süketsége ellenére. Bertrand a nemzetközi fogászszövetség londoni értekezletén, 55 ország küldötteinek jelenlétében azt állította, hogy Beethoven a fogain keresztül hallhatott. Állítólag Thomas Edison amerikai feltaláló is — aki ugyancsak teljesen süket volt, — valamilyen trükk segítségével a fogain keresztül fogta fel az akusztikai jelenségeket. Bertrand a következő példát idézte: két ember beleharap ugyanabba a fadarabba és befogja fülét. Az egyik morog valamit és a másik azt megérti. „Amikor Beethoven egyre nehezebben hallott, rászögezett egy fadarabot a zongorájára és hallotta a zongorán játszott zenét, ha a fadarabot foga közé fogta” — mondta az angol fogorvos. Edison gramofontűt erősített a foga közé és azzal tapogatta le a fonográffelvételt. Bertrand állítása szerint az Egyesült Államokban a század- fordulón ismertek egy „dento- phon”-nak nevezett szerkezetet. Aki egyik végét a foga közé vette, hallotta amit a másik végén egy tölcsérbe beleszóltak. Bertrand felszólította a tudósokat: foglalkozzanak alaposabban ezzel a jelenséggel. Lehetséges lenne ugyanis a nagyothallók és süketek számára apró felvevőkészülékeket szerkeszteni, amelyet hídszerűén a fogakra erősíthetnének. TÜSKÉS TIBOR DUNflNTUL Mill ARCA 6. A rangos, közismert műemléki együttesek mellett a táj alakító-formáló elemei, nélkülözhetetlen értékei az eldugott, kevésbé ismert emlékek is: egy tornácos öreg somogyi paiaszt- ház, egy esőkoptatta útmenti feszület, egy fagerendás csárda, egy régi gazdasági épület. A réginek és az újnak, az oszlopos, íves, tornácos, középkori kolostorok kerengőire emlékeztető parasztházaknak és a csillogó hidroglóbuszoknak, a patinás polgárházaknak és a pasztell színű falaknak ez az ellentéte ötlik leginkább a mai dunántúli utazó szemébe. Megváltozott a szorosabban vett természet jelentése is. Az erdő nemcsak azért értékes, mert fát ad az iparnak, hanem azért is, mert vadászó és kirándulóhely. A mezőgazdaság átalakulása miatt a földekről elűzött madarak fészket és élelmet a természetvédelmi területeken találnak. Rendeletek és törvények védik a természet háborítatlan nyugalmát. A Dunántúl fölött átvonuló madarak fontos állomáshelye a Kis-Balaton. A tenyérnyire zsugorodott víztükröt és nádast, hová csak külön engedéllyel lehet belépni, néhány ritka madár lakja. Az erdei állatok, a szarvas, az őz, a vaddisznó főként a gemenci rezervátumban honos. A somogyi őslápot, a Baláta tó lefolyástalan környékét a homoki vipera és néhány különleges ősállat tette ismertté. A Mecsekben és a Villányi-hegységben a mediterrán növényvilág ritkaságait védik. Az igazi „vadon" már csak a Duna és a Dráva ártéri erdeiben, holtágakkal, kiöntésekkel elzárt zugaiban lelhető föl. A nagyobb méretű természetátalakító munkák a Dunántúlt elkerülték. Itt nem születtek hatalmas víztárolók, mesterséges tavak, vízierőművek, nagyobb folyamszabályozásra, erdősítésre sem volt szükség. Ami létesült, néhány mesterséges tó a Mecsekben, jobbára az üdülést szolgálja. A somogyi és a zalai dombok között meghúzódó tavak, melyekkel a meglévőket szaporították, főként a haltenyésztést lendítették föl. Ahol ivóvizet, vagy olajat keresnek, a fúrás nyomán gyakran tör meleg víz a felszínre. Az ismert dunántúli gyógyfürdők, Hévíz és Harkány, újakkal szaporodtak. Az elmúlt években vált ismertté és fejlődött valóságos gyógyfürdővé például Zalakaros. A Balaton déli partján a Fonyód közelében, Csisztapusztán föltárt gyógyvíznek lehet nagy jövője. De fürdőmedencével, melegvízzel, a gyógyfürdő és az üdülőhely hírével rendelkeznek olyan eldugott falvak is, mint például Magyarhertelend. Ma már nemcsak a Dunakanyar, a Velencei tó, a Balaton nyújt pihenést, természeti szépséget és látnivalót a dunántúli utazónak. Egyrészt az ember „fölfedezte", meglátta a tájban korábban is benne szunnyadó értékeket. Másrészt a régi, ismert kincseket új módon tette használhatóvá a maga számára. í Megváltozott a Dunántúl legnagyobb természeti értékének, a Balatonnak a jelentése is. A tó hossza és szélessége változatlan, a víz mélysége a régi, korábbi halbősége is megvan. De maga a tó egyetlen hatalmas fürdőmedencévé, betonozott szegélyű, óriási fürdőkáddá változott. Hol vannak már partjáról a Mészöly Géza festményein megörökített halászkunyhók, vízben gázoló gulyák, ruhát mosó asszonyok? Hol vannak télen, a befagyott tavon átkelő szekerek, nyáron a merész révészlegények? A Badacsony fejtését abbahagyták. A meder feltöltődését kotrással próbálják megakadályozni. A hinarak ellen növényevő halakkal védekeznek. A kifogott halat telepítéssel pótolják ... Fürdeni jobbára már csak a zárt strandokon lehet. A motorcsónakok olajfoltokat hagynak a víz felszínén. Az öblök feltöltésével nyert területen toronyszállók emelkednek. A partokon kevés a szabad terület. A nyaralótelepek folyton híznak, a házak gyarapszanak. A két település közti szaL_d helyet kempingek, motelek, autóparkolók foglalják el. Új jelentést kapott a Balaton. Az ország leglátogatottabb nyaralóhelyévé s a nemzetközi idegenforgalom talán a kelleténél is fölkapottabb célpontjává vált. (Folytatása következik.) Képernyő előtt A közművelődés szolgálatában Nem először s nem is utoljára irányítjuk a figyelmet a televízió műveltségterjesztő tevékenységére, hiszen több mint egy éve, a közművelődésről szóló párthatározat óta ez a műsorpolitika tartalmi továbbfejlődésének kulcskérdése. A közművelődési érdek szempontjából vegyük szemügyre az elmúlt hét három műsorát. Egy régebbit és két újat. * Csütörtökön este jelentkezett a már korábban indult Vélemény. A kései adásidő is jelzi, hogy viszonylag szűkebb rétegnek szánt műsor, s legfontosabb célja a közművelődés irányítóinak és közvetítőinek tájékoztatása. Ezúttal Németh Lászlóról és Ivó Andricról hallottunk emlékezést, majd történelemszemléletünk időszerű kérdéseiről esett szó, többféle megközelítésben. Ebben a részben kiváltképpen Almási Miklós nyilatkozata keltette fel érdeklődésünket. A kiváló esztéta filmművészetünk történelem- szemléletét elemezte. A Vélemény „sikere", hatékonysága — a korábbi adásokban is megfigyelhettük - attól függ, kit szólaltatnak meg benne. A szaktudás nem mindig elég: meggyőzően előadott állásfoglalásra van szükség. * Aki mer, az nyer . . . címen új társasjáték indult pénteken Egri János vezetésével. A műsor közművelődési célzata nyilvánvaló. A játék csak eszköz, a fontosabb a tíz műveltségi ágat átfogó témakör, amelyeknek ismeretében három résztvevő vetélkedik. A műsortípus nem új, csupán a játékvariáció. A kérdések általában megfelelők, a játék maga azonban — ősi gyengeség ez televíziónkban — megint kissé nehézkes, túlbonyolított. Ahogy a bevezetőben hallottuk, valóban a „gazdálkodj okosan!” és a szélesebb körökben ismert „ne hagyd magad kidobni!” ötvözetéről van szó, csakhogy éppen ez az ötvözet kívánt meg egy sereg speciális szabályt, módosítást, amelyek feleslegesen terhelik a játékot. Valószínűleg ez az oka, hogy az első játék nem keltett különösebb izgalmat, a „játék- szenvedély” sem a játékosokat, sem a nézőket nem kötötte le, nem ragadta magávaL * Jobban sikerült az Operabarátokat keresünk... vasárnapi nyitóműsora. Ebben a címben is jelzett egyetlen zenei műfaj népszerűsítése a cél. A zenei ismeretterjesztés eddig is erőssége volt a televíziónak, s ezen belül az opera is többször szerepelt már különböző típusú zenei műsorokban. A korábbi műsorok egyik veszélye — az opera népszerűsítésében is — az volt, hogy időnként némi sznobisztikus bennfentesség és tudálékosság, ugyanakkor kissé erőltetett közvetlenkedés lengte körű!. Az efféle hangulat összefüggésben van többnyire a műsorvezető személyiségével. Az új műsorban nagyon megnyugtató, hogy Baranyi Ferenc műsorvezető stílusából mind a sznobisztikus tudálékosság, mind a közvetlenkedés iszerencsésen „hiányzik”. Baranyi egyszerű, közvetlen és világos stílusú, minden zavaró mellékzönge nélkül, és ez fél siker. A műsorformában van még némi merevség, kiszámítottság — a humorosnak szánt részt például sikerületlennek érezzük -, az egész azonban életképesnek látszik, s reméljük, valóban sok új barátot szerez majd az operának ... Szederkényi Ervin Jazzmatiné
