Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-18 / 105. szám

a Dunántúlt tlaplö 1975. április 18., péntek Pécsi termékek a moszkvai magyar jubileumi kiállításon NT Telefoninterjú a munkatársával Mechlabor Túlzásokba persze nem bo­csátkozunk, az azonban tény, hogy a moszkvai magyar ju­bileumi kiállításon az elmúlt vasárnap a látogatók csaknem összedöntötték a kiállítás elő­csarnokát a nagy tolongásban. A moszkvai Népgazdasági Ál­landó Kiállítás területét ismer­ve (tágas, jól elhelyezett, nagy­méretű csarnokok, széles köz­lekedő utak, pihenőparkok) ugyancsak nagy lehet az ér­deklődés hazánk három évti­zedes fejlődését bemutató ki­állítás iránt. Tegnap este telefon-interjút készítettünk Cser Valérről, a Mechlabor pécsi gyárának munkatársával, aki a kiállítá­son bemutatja a gyár termé­keit. Az Ural szálló a zsúfolt telefonvonalak ellenére gyor­san jelentkezett, a pécsi tech­nikus a szovjetunióbeli éjfélkor is szívesen állt a Dunántúli Napló rendelkezésére, cserébe pécsi híreket kért, ők egynapos késéssel kapják a Népszabad­ságot, lapunkat pedig április Nagy érdeklődés a stúdiómagnók és az univerzális mérőműszer iránt 5-e óta nem látta, ugyanis az­óta dolgozik a szovjet fővá­rosban. — A Mechlabor termékein kívül találkozott pécsi, bara­nyai gyártmányokkal? — Pécsi Szalon sört láttam, gondolom a kiállított kesztyűk a pécsi gyár termékei. Sajnos, eddig kevés időm volt alapo­san körülnézni. Olyan nagy az érdeklődés a stúdiómagnók iránt, hogy alig mozdulhatok el az STM 200-as, STM 300-as berendezések mellől. Sokan jönnek, akik ismerik ezeket a híradástechnikai eszközöket. A Szovjetunióban ugyanis jó- néhóny üzemel már... Cser Valér, a Pécs Arany­plakettjével éppen most kitün­tetett „Elektron” szocialista brigád vezetője valóban pécsi kesztyűkkel találkozott. A Kesz­tyűgyár főmérnöke információja Megnyílt a Képcsarnok felújított bemutatóterme Zaborszky Viola egyik festményével. A képző- és iparművészetek kedvelőit ismét fogadja a Kép­csarnok Vállalat felújított pé­csi bemutatóterme a Kossuth Lajos utca 24-ben. Három hó­nappal ezelőtt kezdődött meg Máté András, a Pécsi Terve­ző Vállalat belsőépítésze ter­vei alapján a rekonstrukció a Képcsarnok Vállalat fél millió forintos anyagi támogatásá­val. Az eladótér siklósi vörösmár­vány padozatot kapott, a kék falakat pedig faborítással, nyersszínű tapétával burkolták. Ezen kívül kazettás, kék-fehér színű álmennyezetet alakítottak ki, ahonnan mintegy 50 nap­fényizzó világítja meg a be­mutatott alkotásokat. Az üveg­es favitrinekben, a modern pul­tokon kínálják az ötvöstárgya­kat, lámpákat, kerámiákat, textiliákat, kézimunkákat, szőr­méket, kézzel festett selyme­ket. ízlésesen helyezték el a belsőépítészek bútorremekeit is. A bemutatóterem egyébként évente átlagban 6 milliós for­galmat bonyolít le; így közel ezer olajfestményt, akvarelll, több mint kétezer rézkarcot ér­tékesít a négyfős eladógárda Pados Istvánná üzletvezető irá­nyításával. A fa- és a bőráru, valamint a plakettek iránt nagy az érdeklődés, ezért iparmű- vészek-alkotta egyedi könyvbo­rítókat, női táskákat, bőr-fal- díszeket, fatálcákat és gyertya­tartókat is értékesítenek. A pécsi képcsarnok rendsze­resen ad otthont tárlatoknak. Ezúttal április 17-én Záborszky Viola budapesti festőművész kiállítását nyitotta meg D. Fe­hér Zsuzsa művészettörténész. szerint a Szovjetunióban kere­sett pécsi kesztyűfajtákból be­mutatnak egy kollekciót a ma­gyar ruházati cikkek kiállítása keretében. — A Mechlabor készített a kiállításra újdonságot? A telefonvonal sajnos nem közömbös a 2000 kilométer tá­volságra, néhány adatot kény­telen vagyok Pécsett megtud­ni. 1972-ben 60; 1973-ban 510; 1974-ben pedig 599 stúdiómag­nót gyártottak Pécsett. A vi­lág minden táján ismertek ezek a készülékek, jól beváltak. Az STM 200-as és STM 300 a legújabb típusok. — Hoztunk egy univerzális bemérő műszert. Egyetlen do­bozban, mindössze 28 kilós. A híradástechnikai eszközök ja­vításához, karbantartásához szükséges valamennyi mérést meg lehet ezzel csinálni. A szakemberek naphosszat nagy érdeklődéssel figyelik, próbál­gatják. Ezen kívül az R 6-os riportecmagnó is sokakat meg­állít. — Külön bemutatója van a Mechlabornak? — Egy tömbben vagyunk a Videoton, a Budapesti Elektro­akusztikai Gyár, a Híradás- technikai Szövetkezet és mi. Pécsett, a POTE-ban nemrégi­ben felszerelt 40 fő egyidejű oktatására alkalmas nyelvlabo­ratórium egy másik példánya ugyancsak nagy siker itt. A hé­ten az űrhajósok is kijöttek a kiállításra, természetesen a hír­adástechnikai bemutató érde­kelte őket a legjobban. — Hogyan töltik ezt a négy hetet? Bizonyára adódik arra is alkalom, hogy Moszkvával ismerkedjenek... — Persze. Természetesen megmutatják, illetve már jár­tunk is a Lenin Mauzóleumban, a Tretyakov képtárban, de el­visznek bennünket a moszkvai gyárakba is. Háromezren va­gyunk magyarok itt a kiállítá­son, külön magyar konyhánk van, ahol 1 rubelért ebédelünk. Én a Csernyisevszkij utcában, az Ural szállóban lakom. Met­róval, trolival egy óra az út... Eddig közel 300 ezer moszk­vai látogatott a moszkvai Nép- gazdasági Kiállítás nehézvegy­ipari pavilonjába, megtekinteni az utolsó három évtized Ma­gyarországát. L. J. Zsemle és kifli Tanácskozásból még nem lesz péksütemény, mégis hasznos kezdeményezésnek kell tekintenünk a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a Pécsi Sü­tőipari Vállalat segítségével megrendezett két napos konferenciáját. Az ország több sütőipari vállalatának és az élelmi­szergépgyártó vállalatok képviselőinek részvételével a zsemle- és kiflikészítés műszaki feltételeinek javítá­sára tettek erőfeszítéseket. Sürgető-szükségszerűség: az ligények növekedésével ugyan még az évi 6,8 százalékos termelés-emelkedés lépést tart, de hovatovább halaszt­hatatlanul kell valamit tenni. A zsemle és kifli ma élő­munka igényes, alacsony műszaki színvonalon előál­lított pékáru. Megoldás: gépesítés, au­tomatizálás. Ez viszont nem egyszerű. A „péksütemény konferencia" az 5. ötéves terv előkészítése jegyében kereste a megoldásokat. A KGST keretében alakítják ki a gépsorokat, sajnos a gépsorok néhány egységét nem sikerül a magyar ízlés és minőségi igényeknek megfelelően kialakítani. A magyar gyárak sem szelle­mi. sem gyártó kapacitás­ban jelenleg nem állanck olyan szinten, hogy egyedül megoldják ezt a feladatot. Az 1968-as, a kenyérel­látás megjavítására hozott kormányhatározatot követő­en a kenyérellátás fokoza­tosan javult. Megépült a szolnoki, miskolci, szegedi gyár és még az idén el­készült ennek a program­nak egyik legfontosabb lé­tesítménye, a pécsi kenyér­gyár is. A most következő tervidőszak egyik fontos feladata a kifli, és zsemle­gyártó kapacitás növelése, műszaki színvonalának fej­lesztése. Pécs eddig is agilis részt­vevője volt a műszaki fej­lesztésnek, Pécsett minden lakos naponta átlag 1,3 darab péksüteményt fo­gyaszt, az utóbbi négy esz­tendőben bekövetkezett kö­zel 160 százalékos fejlődés következtében az országos átlag fölé került. Az 5. öt­éves tervben az új kenyér­gyár területén épülő péksü­temény üzem további fejlő­dés lehetőségét teremti meg. Információáradat — idegesség Megkezdődött a kísérlet Érdeklődés a pszichológia iránt Hasznos ismeretek az előadásokon Egyre nagyobb az érdeklődés a pszichológia és a pszichiátria iránt. Egyre inkább bizonyossá lesz a sejtelem, hogy mind töb­bünknek van szüksége segítség­re, mert a hozzánk érkező in­formációk tömegét képtelenek vagyunk feldolgozni, ami aztán idegessé tesz bennünket. Ide­gességünk pedig emberekkel és csoportokkal való kapcsolataink­ra is ráhat — sokszor bizony nem kedvezően. Évek óta keresik a szakembe­rek: vajon melyik a megfelelő forma ahhoz, hogy az embere­ket nyitottabbá tegyék, fogé­konnyá saját lelki életük iránt, s akár az ismeretterjesztés szint­jén is, de valamelyest^ beavas­sák őket a „titokba”, a pszicho­lógiai ismeretekbe. Most egy kí­sérlet indult meg, az eddigi tapasztalatok figyelembevételé­vel: a Népművelési Intézet és a Baranya megyei Mentálhigié­nés Intézet vállalkozott arra a feladatra, hogy a lélektant tö­megközeibe hozzák. A kísérlet egy nagyszabású rendezvény- sorozat, amely szerdán délután négy órakor, a MÉV Ságvári Művelődési Házában kezdődött dr. Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója és dr. Buda Béla pszichiáter előadásával. Ez előadáson igen sokan ott voltak, érdeklődő munkások, a kulturális élet néhány vezető személyisége, köztük Antal Gyula - ő mondott köszöntőt -, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­ga osztályvezetője. Dr. Vitányi Iván az előadás után válaszolt néhány kérdésre. — Mikor fogott kezet a köz- művelődés és a mentálhigiénia? — Ezt már régen tervbe vet­tük, s próbálkoztunk is külön­böző önismereti szakkörökkel, de még eddig nem sikerült megtalálni az igazi formáját. Célunk most az alaposság, ha ez a kísérlet sikerül, igen hasz­nos lehet mind a szakemberek, mind a részvevők számára. — Másutt nem vezették be ezt a kísérletet? — Nem, csak Pécsett próbál­juk ki. — Említette, hogy a részvevők­nek is hasznos lehet... — Feltétlenül. Elsősorban is­mereteket szerezhetnek az elő­adásokon. Később megkereshe­tik a tanácsadást, ahol szemé­lyes gondjaikra kereshetnek or­voslást. Az előadásokat egyet­len személy tartja, s ha valaki Elindult Moszkvából „A győzelem zászlaja" autótúra Tudósitónk jelenti Moszkvá­ból. Kétezer kilométeres autózás után, április 15-én este meg­érkezett Moszkvába az a 22 ta­gú magyar delegáció, amelyik nyolc Moszkvics gépkocsival résztvesz A győzelem zászlaja - a szocializmus zászlaja" el­nevezésű nemzetközi autótúrán. A magyar—szovjet határ átlé­pése után Ungvár—Lvov—Kijev —Moszkva útvonalon haladtunk meglehetősen vegyes időjárási körülmények között. Őreiben húszcentis hó takarta reggelre a kocsikat, a szovjet főváros­ban pedig — amikor a delegá­ciók megkoszorúzták a Lenin mauzóleumot — ragyogóan sü­tött a nap. Moszkva alatt, a varsói or­szágúton találkoztak a szocia­lista országok küldöttségei, a szovjetek Zsigulikkal és Vol­gákkal, a lengyelek Polski Fia­tokkal, a bolgárok Zsigulikkal, a németek Volgákkal, a cseh­szlovákok Skodákkal, a romá­nok Dáciákká! vesznek részt az autótúrán. Valamennyi ország 8—8 gép­kocsival és 22 fős delegációval érkezett Moszkvába. Április 16-án délelőtt a moszkvai sajtóházban Ogyin- cov altábornagy, a szovjet Hon­védelmi Szövetség Központi Bi­zottságának titkára és Nyibu- rin, a Komszomol Központi ßi- zottságának titkára tájékoztat­ta a delegációk újságíró tag­jait, valamint a Moszkvában dolgozó külföldi tudósítókat a nagyszabású rendezvényről. „A győzelem zászlaja" autó­túra mezőnye április 17-én dél­előtt, a moszkvai Október tér­ről indul a Berlinig tartó 11 000 kilométeres útra. A fasizmus fe­lett aratott győzelem tisztele­tére rendezett autótúra olyan útvonalon halad keresztül, ahol 30 évvel ezelőtt nagy harcok folytak a fasiszták ellen. Részt vesznek a rendezvényen a nagy honvédő háború veteránjai is, köztük Nyedotov, a Szovjet­unió hőse, aki harminc évvel ezelőtt a Reichstag bevételéért harcolt. A háború hőseire, a parti­zánharcokra emlékezve nagy­gyűléseket, koszorúzásokat ren­deznek a felszabadulási emlék­műveknél, a Szovjetunióban többek között Kijevben és Kisi- nyovban. Mint Ogyincov altábornagy a sajtótájékoztatón mondta: nagy jelentőségű az 1941-45- ös harcok felelevenítése. Emlé­kezünk a szovjet katonahősök­re, a partizánokra, elmélyítjük a szocialista országok közti ba­rátságot. A Komszomol Központi Bizott­ságának titkára arról szólt, ho­gyan készülnek a szovjet fiata­lok a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának megünneplésére. A komszomo- listák a nagy honvédő háború­ban dicsőséggel harcoltak a hazáért, s a mai fiatalság kö­telessége, hogy a munka, a tanulás frontján folytassa ezt a harcot. A fiatalok közül is so­kan megkapták az elmúlt he­tekben jó munkájuk jutalmául a 30 éves jubileumi zászló ki­tüntetést. A jubileumi rendezvények kö­zött szerepel az a hálastaféta, amely a szovjet köztársaságok fővárosaiból érkezik Moszkvá­ba. Júliusban katonai sport- versenyeket rendeznek Moszk­vában. Augusztusban 70 ország részvételével nemzetközi úttö­rőtalálkozót tartanak Artyek- ben. Ennek a sorozatnak lesz leg­nagyobb szabású rendezvénye a mostani autótúra. Április 17- én a moszkvai dolgozók rész­vételével nagygyűlést rendez­nek az Október téren, ezt kö­veti a start, majd az első sza­kasz Tufáig. „A győzelem zászlaja” autótúra Szófia, Bu­karest, Budapest, Prága, Var­só érintésével május 9-én, a győzelem napján érkezik Ber­linbe. Panics György mindegyiken részt vett, már meg is szokta, sokkal könnyebben keresi fel, mintha soha életében nem látta volna. És voltaképpen ez a cél: ha valakinek segítség­re van szüksége, bizalommal forduljon tanácsért a szakem­berhez ... Dr. Buda Béla a problémás emberről beszélt. — A tízes években jöttek már rá arra, hogy ha valaki az egyetemre pszichológia szakra jelentkezett, nem elsősorban a szakma iránti érdeklődés, ha­nem saját problémáinak meg­oldása motiválta. De akórhová tekint, bármit olvas, novellát, drámát, mind erősen lélektani töltésű. És ez az emberekben, a kultúra „fogyasztóiban" csak megerősíti azt az érzést, hogy többet kellene törődni a prob­lémáikkal. — Érzése szerint az emberek hisznek most ebben a kísérlet­ben? — Hit? Ha valaki elolvasta az erről szóló cikkeket, megnézte a plakátokat, már motoszkál benne valami. Ha egyelőre el­lenkezik is, a részvevőktől meg­tudja, hoqy milyen érdekes dol- aokat hallottak az előadásokon, és azt is, hogy a tanácsadáson sok hasznosat kaptak. Az ered­ményt természetesen csak a kí­sérlet ideiének közepe felé lehet megjósolni. A magam részéről eqészséges doloqnak tartom, ha valaki nem ül fel azonnal vala­minek, hanem utánanéz, érdek­lődik. Iqy kezdődik ez mindig. — Miért esett Pécsre a vá­lasztás? — A pécsi pszichiáterek mun­kája országosan ismert, sőt, el­ismert. És az itteni szellem ép­pen az ilyesfajta kísérleteknek jelent jó talajt. A kísérlet tehát megkezdő­dött Az előadásokat hétfőnként tartják a Ságváriban, az érdek­lődésre való tekintettel időpont­jaikat hétfői számainkban kö­zöljük. — kp — Szolidaritás Dél- Vietnammal A Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségéhez, az Országos Béketanácshoz napon­ta számos távirat és üdvözlő levél érkezik, amelyekben üze­mek, termelőszövetkezetek és magánszemélyek köszöntik a dél-vietnami népet győzelmei alkalmából, s tiltakoznak a Thieu-rezsim és az amerikai im­perializmus párizsi egyezménye­ket sértő cselekedetei ellen. A Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozói felajánlották, hogy ez évben 15 dél-vietnami sebesül­tet fogadnak üdülésre. Gazdára talált az „Arany- tányér* Újabb sikernek örülhetnek a Bara­nya megyei Vendéglátó Vállalatnál. A Vendégvárás a Mecsek alján ren­dezvénysorozat keretében megtartott szakácsversenyen a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség mesterszakácsai­ból álló zsűri Juhász Lászlónak, a vállalat szakácsának ítélte az első díjat, az Aranytányért, Nyárádi mé­száros pecsenye nevű készítményéért. Két második helyet adtak ki: Kitti Bélának (Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat) Lippói filézett jércemell ne­vű ételéért és S z e n t e Lajosnak (MÉSZÖV) a Mecseki sertésbordáért. Harmadik helyre került Ragoncsa István (Nádor Szálló) a Falusi bél­szín hertelendi módra elnevezésű ételével. Az Aranytányér vándordíját másod­szor nyerte el a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom