Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-10 / 68. szám
Százhúsz garzonlakos Szekszardon Ki a hatol ? Ki az öreg ? Garzonházak a szekszárdi Mik es utcában. (Fotó: G. K.) Pécsi kiállítás Visegrádon Az 1974-es adatok azt bizonyítják, hogy Pécs Közép-Eu- rópa legszennyezettebb városa lett. Ezek a tények késztették Deák Zsuzsa grafikusművész- nőt arra, hogy a környezetvédelem problémáját, a természet, az ember s a technikai civilizáció egymásrahatását, grafikai tevékenysége központi problémájává tegye. Ezek a tények késztették a Kulturális Rendezvények Irodáját arra, hogy Deák Zsuzsa környezet- védelmi témájú grafikáiból vándorkiállítást állítson össze. A kiállítás anyagát, amelyet a pécsi közönség a FÉK galériájában láthatott az elmúlt hónapban, most meghívták az Egyetemisták és Főiskolások I. Környezetvédelmi Konferenciájára, Visegrádra. A kiállítás kedden nyílik. A télbúcsúztató szép időben gyakran fordulnak meg idősebbek is, fiatalabbak a szekszárdi Mikes utcában, akik érthető türelmetlenséggel várják, hogy végre saját otthonukba költözhessenek. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készült ott 120 garzonlakás. Egy-egy lakás alapterülete — kereken — 22 négyzetméter. A használatba vételi díj 13 500 forint. Az igényjogosultságot tekintve: általában személyenként havi 1800 forint a jövedelem- határ: a negyven év felettieknél és a fiatal házasoknál 2500, az egyedülálló fiataloknál 3500 forint. A fiatalok közül helyesebb előbb azokat lakáshoz juttatni, akiknek szekszárdi letelepedése érdeke a megyeszékhelynek. Tehát á szakembereknek. „Papíron” mindenki fiatal, aki még nem töltötte be a harmincötödik évét. A garzonlakások vonatkozásában azonban 40-45 éves magánoson élő személy is lehet fiatal... Körülbelül ekkora rugalmassággal ítélik meg Szekszárdon azt is, hogy ki az öreg. Nem föltétlenül az, aki nyugdíjas, hiszen — például — már ötven esztendős korban is szorulhat valaki fokozott gondoskodásra. Az idősebbek számára épített garzonházban orvosi rendelő nyílik. B. Z. A HDN és a Világ Ifjúsága közös rejtvénypályázata Ebben a hónapban megyénkben Pécsett rendezzük meg a „VILÁG IFJÚSÁGA NAPJÁT", s ezzel kapcso* latosan közös rejtvénypályázatot hirdetünk a Világ Ifjúsága márciusi és a Hétfői Dunántúli Napló mai számában. Akik a közös pályázaton részt kívánnak venni, azok mind a két lapban közölt keresztrejtvényt fejtsék meg és a megfejtést egy levelezőlapon küldjék be a Világ Ifjúsága címére legkésőbb MÁRCIUS 25-IG. A leve'ezőlapra kérjük ráírni: „VILÁG IFJÚSÁGA BARANYA MEGYÉBEN". 1. Akik csak a Hétfői Dunántúli Naplóban közölt keresztrejtvény megfejtését küldik be címünkre, azok között könyvutalványokat sorsolunk ki. 2. Akik csak a Világ Hiúságában közölt keresztrejtvény megfejtését küldik a Világ Ifjúsága címére, azok között az eddig szokásos nyereményeket sorsolják ki. 3. Akik mind a két lapban közölt keresztrejtvény megfejtését egyszerre beküldik a VILÁG IFJÚSÁGA címére, azok között a következő díjakat sorsoljuk ki: EGY ZSEBRÁDIÓ, HÁROM OTVEN FORINTOS KONYV- VASARLASI UTALVÁNY, OT FÉLÉVES ELŐFIZETÉSI DlJ A VILÁG IFJÚSÁGÁRA. VÍZSZINTES: 1. A molibdén vegyjele. 3. A DÍVSZ mellett működik a CIMEA. E rövidítés magyar megfelelőjét kérjük. Folytatás a függ. 1. sz. alatt. Zárt betűk itt: E, K, R, I, S. 13. Nagyon kiabál. 14. Arc rózsa. 15. Régen itt nagy futballcsatákat rendeztek. 16. Feszélyezettség. 18. Római ötszáz- negyvenkilenc. 20. Cipőápoló szer. 21. Hálóban a labda. 22. A Jenufa című opera szerzője. 25. Vissza: férfinév. 26. Az arzén vegyjele. 27. Kossuth-díjas színész. 28. Tréfás bemondás. 30. Tüzel. 31. Férfinév. 32. Rizses ürühús. 34. Lazac féle hal. 36. Monopol csúcsszervezet. 37. Petrov szerzőtársa. 39. Amerikai hír- ügynökség. 40. M. E. 41. Holland válogatott labdarúgó. 42. Omszk folyója. 44. Petőfi ismert verse kezdődik így. 45. Kórus. 47. Osztrák realista elbeszélő volt. 49. Másodkaszálású széna, itt névelővel. 51. Csonqrád megyei község. 53. Kiválóság, híresség. 54. Kiejtett betű. 55. ... Prélu- des (Liszt). 57. Alarm. 58. Kettőzve; gyermekfenyítés. 59. Ha elvetik rendszerint kikel. 62. Csomó. 63. Ruhadísz. 65. Jugoszláviához tartozó sziget. 66. Női név. 67. Nagyobb katonai egység. 69. A lengyel légitársaság. 71. Fiatal gyűrt hegység Törökországban. FÜGGŐLEGES: 1. A vizsz. 3. sz. sor folytatása. Zárt betűk: L, N, T, B, T. 2. Növényfi- ziológus (Ottó, 1919—1939). 3. Női név. 4. Borókapálinka. 5. Fordított kettős betű. 6. Vény rövidítés. 7. . . ! király (Ambrus Zoltán regényének címe). 8. Idegen férfi név. 9. Lángol. 10. Ser betűi. 11. Színházi alkalmazott. 12. Szobrász, a budapesti Roosevelt téri Széchenyi szobor alkotója. 17. Szín. 19. Az ókori Róma legfőbb katonai egysége. 22. A Világ Ifjúsága testvér lapja, a DÍVSZ központi folyóirata. Zárt betű: D. 23. összetételekben; új. 24. Teles Edével közösen alkották a budapesti Vörösmarty-szobrot. 27. Torta töltelék. 29. Libahang. 31. A bróm vegyjele. 32. . . .-art, művészeti irányzat. 33. F. I. 35. Osztrák hírügynökség. 36. Kafka regény címe, itt névelő nélkül. 38. Román fizetési eszköz, kiejtve. 41. Fészket épít. 43. Maros parti város. 46. R. D. 48. Szélhúzásos kézimunka. 49. Művészet- történész (Nóra). 50. Rendkívüli, röv. 52. ... Greco. 53. Nagy fájdalom. 55. Álarc. 57. Költő, író, újságíró. Pápán Petőfi és Jókai iskolatársa volt (István, 1828—1916). 58. Munka. 60. Ritka férfinév. 61. Afrikai köztársaság. 62. Tudá. 64. BEZ. 66. ... Angeles. 68. Római ötszázegy. 70. Béka paradicsom.^ 71. Azonos betűk. 72. S. A. FEHÉR ISTVÁN "x”” ”'VV ■ ■ ■ ■ ■ ■ --■ ■ . ....................,,.. „,.,, „, , ................................................................... •' „ SZERENCSE FEL...” A párt Központi Bányászbizottsága A háborúba lépés után a kegyetlen katonai terror, a nyilasok szociális demagógiája, a baloldaliak elhurcolása, és az antifasizmus főerőitől való izolálás következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bányászok ellenállása. A fordulat itt is Sztálingrád után jelentkezett. így például a munkások között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először 1943-ban — május elsejét munkabeszüntetéssel. Ez év őszén egymást érték a bányászgyűlések, amelyet a gyors ütemben újjászerveződő bányászszakszervezetek szerveztek. Pécsett, Tatabányán, Dorogon, Tokodon, Salgótarjánban a szakszervezetek taglétszáma nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előttit Előkészület a harcra Hosszú évek után elérkezett az a pillanat is, amikor a kommunista párt KB központi kapcsolatot tudott teremteni majdnem minden fontos bányavidékkel. 1943. végén megalakult a párt Központi Bányászbizottsága, amely szabotázsakciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére szólítja fel helyi szervezeteit. 1944. nyarán a tatabányaiak már közvetlen lépéseket tettek a fegyveres harc előkészítésére. Néderman Ferenc, Bu- gyács Imre és mások vezetésével Tatabányán, Vitámváron, Környebányón megszervezték az első partizánsejteket. Kapcsolatot létesítettek a Székes- fehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogoly csoporttal is. Augusztus 24-én Környebányón megbeszélésre került sor a hadifoglyok és a bányászok között. Cél: a hadifoglyok fegyverrel való ellátása, a kitörés és a partizán- harc megszervezése volt. Az akcióban oroszlánrész várt volna a tatabányaiakra. Az akció sikere a szénmedence par- tizónharcónak alapjait vetette volna meg. Sajnos, árulás következtében a Gestapo és a csendőrség nagyméretű „tisztogató" akciót indított és ezzel vérbefojtotta a sikeresnek induló szervezkedést. A nyilas puccs után a párt illegális bányász újságja a „Harcoló Bányász” felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozására, a termelés bénítására, a nyilas intézkedések szabotálásóra szólított fel, majd így folytatta: „Alakítsatok harcoló csoportokat" Gyilkoljátok a németeket és nyilasokat! Támadjátok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek vissza tőlük a mi élelmünket. Ragadjátok magatokhoz fegyvereiket! ... Sajnos a nyilas hatalomátvétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt Bányász- bizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban. így itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futottá a bányászok erejéből. fegyverrel Sárisápon Tatabánya közelében, Sárisápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, amelyet Zgyerka János, a helyi szak- szervezet vezetője irányított. A fegyveres csoport a többször „gazdát” cserélő bányászfaluban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel és a bánya vágatain keresztül jutott el a szovjetekhez a német tüzérségi állások vázlata, majd jelzőrakéták segítségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegyverrel vettek részt falujuk felszabadításában. A salgótarjáni szénmedence, amely mindig a magyar szervezett bányamunkásság erőssége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944. őszén különösen mozgósítólag hatott a határon túl kitört Szlovák Nemzeti Felkelés, majd novemberben e térségben Nógrádi Sándor partizánjainak megjelenése. A bányászok csak az alkalomra vártak és tömegesen jelentkeztek partizánnak. Ellenállás Karancson E szénmedencében, Karancs- lejtősaknán történt a bányászellenállás egyik legjelentősebb epizódja. November 22-én elrendelték — föbelövés terhe mellett — a falvak kiürítését és a férfi lakosság katonai szolgálatra való bevonultatá- sát. A bányászok megtagadták a parancsot és levonultak a bányába, ott elbarikádozták magukat. A bányavezetőség erre kikapcsoltatta az áramszolgáltatást, leállította a szivattyúkat, a légaknákat felrobbantották, a főbejáratot pedig berobbantották. A bányában levő több, mint 300 bányászt, hol szépszóval, hol fenyegetéssel próbálták felszínre csalni. Amikor a levegő teljesen elhasználódott, a helyzet a föld mélyén kritikussá vált, a németek ígéreteiben bízva, felszínre jöttek. A németek és nyilasok kegyetlen bosszút álltak, 5 bányászt azonnal, kettőt pedig a salgótarjáni laktanyaudvaron lőttek agyon. A Pécs-környéki bányászok közvetlen a felszabadulás előtt jutottak el a fegyveres harchoz. A város és környékének gyors felszabadulása következtében fegyveres ellenállásra nem is került sor. A bányászok, főként a fiatalok, fel- szabadulásuk utón a jugoszláv partizánokhoz csatlakoztak., hogy ott törlesszenek a fasiszták okozta szörnyű bűnökért. Amíg a bányászok a háború utolsó napjaiban fegyvert fogva harcoltak egy szebb Magyarországért, a felszabadulást követően elsők között voltak, akik a fegyvert csákányra cserélve munkába álltak és a széncsoták győzteseiként építették felszabadult hazánkat. A technika történetéből AZ ÓKOR LEGFONTOSABB FÉMJE - MEGJELENNEK A TENGERJÁRÓ VITORLÁSHAJÓK - MIÓTA TERMESZTENEK ROZSOT? - A PUSKAPOR FELFEDEZÉSE. * Régi kínai feljegyzések szerint időszámításunk előtti 2940 évre nyúlik vissza A VAS felfedezése. Európában a fémek eredetét általában az istenségekkel hozták kapcsolatba: az egyiptomiak Osirisnek, a rómaiak Vulka- nusnak, a görögök pedig Kadmosnak tulajdonították a vas felfedezésének dicsőségét, mindenesetre a létezésére vonatkozó adatok még az ősközösség idejére nyúlnak vissza. A vas rendkívül értékes volt, mert csak meteoritekből nyerhették. A hidegen megmunkált meteorvasból ékszereket, dísztárgyakat készítettek. És még egy érdekes adat: a réz korszak virágzása idején a vas értéke megközelítette az aranyét! A TENGERJÁRÓ VITORLÁSHAJÓK i. e. 2500 táján jelennek meg a Földközi-tengeren és azokat az egyiptomiak készítették. 4c Időszámításunk előtt 2000 év táján — a bronzkorszakban — Közép-Európában már tervszerűen termesztették az egyébként Kisázsiából ide származott ROZSOT. 4c A PUSKAPORT (a salétrom, kén, faszén keverékét) 1300 körül az úgynevezett „lőporos szerzetesek” állították elő először. Közülük Schwarz Bertoldot név- szerint is megemlíti a hagyomány: „Ezt a művészetet egy ma- gister találta ki. A neve Magister Bertold, aki ismerte az alkémiát. Az arany előállításával foglalkozott, s az aranyo-ldatot kívánta barnítani. Ehhez ként, ólmot és olajat kevert össze egy réz edényben, amit lezárva tűzre tett. Az edény darabokra szétrobbant”. Megemlítjük azonban azt is, hogy a lőport Kínában mór ezt megelőzően használták. k. «. A puskapor feltalálásának egyik, múlt századbeli németországi ábrázolása. Filmpályázat Az Országos Diáknapok 1975- ös Filmpályázatának értékelését tartották szombaton Pécsett az 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A keskenyfilmek kategóriájában kettős pécsi siker is született A József Attila művelődési házban működő Szakmunkástanulók Filmstúdiójának tagjai közül Schöffer Adóm és Jordáki Sándor Liptódi ereklyék című filmjükkel aranyérmet nyertek. Az alkotók mindketten az 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói. Bárdos László pedig, aki az 500. számú Ipari Szakmunkásképzőben tanul, Elmúló régi című filmjéért a zsűritől oklevelet kapott. Az országos versenyen egyébként 34 résztvevő indult. A kesjcenyfil- mek zsűrijének elnöke Zágon Bertalan, a Népművelési Intézet munkatársa volt.
