Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-07 / 65. szám

6 Dunántúli napló 1975. március 7., péntek Egy baleset előzményei és következményei... Baranya egyik kis községé­nek bekötőútján egy hídkor- láton fennakadt egy személy- gépkocsi. Szinte „ketté szelve" találta a szokásos éjszakai kör­járatát végző rendőrségi járőr, úgyhogy a menetirány szerinti baloldalon a jobb oldali ke­rekei az úttesten voltak, míg a bal első kereke a levegő­ben lógott egy 5 méteres sza­kadék felett. A kocsi ajtaja nyitva és egy teremtett lélek sehol. A kocsi rendszáma alap­ján a központi ügyelet rögtön közölte a járőrrel a tulajdonos nevét, címét. A megadott cí­men a tulajdonos szülei kö­zölték, hogy a fiuk bálban van. A bál abban a községben volt, melynek határában a kocsit találták. A gépjármű vezető­jét meg is találták a bálban. A véralkohol-vizsgólat 2,18 ez­relék alkoholszintet mutatott ki... Eddig a példa, és most lás­suk mit mond a KRESZ? A 46. §, amely a járműve­zetés feltételeit tartalmazza, a következőket írja elő: „A jár­művezetőnek közvetlenül ve­zetés előtt, valamint vezetés közben szeszesitalt, vagy más hasonlóan ható szert fogyasz­tani, vagy azok valamelyiké­nek hatása alatt levő állapot­ban járművet vezetni tilos!" Mit mond az orvos? Ha megpróbálunk összeve­tést tenni a helyes gépjármű- vezetés biológiai jellemzése és az alkohol kórélettani hatása között, jól megérthetjük azokat az ellentmondásokat, amelyek miatt a gépjárművezetés és az alkoholfogyasztás kiengesztel­hetetlenül ellentétesek egy­mással. A szesz hatása alatt álló egyén figyelme, felfogá­sa, észlelőképessége, önkont- rollja, távolság-megítélése csök­ken és hamissá válik. Koordi­nációs képességében zavarok lépnek fel, a pszichés reakció­idő megnyúlik. Az alkohol ne­gatív irányban befolyásolja mindazokat a feltételeket, kö­vetelményeket, amelyek a bal­I GONDOLT-E MAR ARRA, | I HOGY — KÜLÖNÖSEN A I DÉLELŐTTI ÚRÁKBttN [ — MILYEN KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT A Mecsek Áruházban? esetmentes vezetés alapköve­telményei. Mit mond a törvény? A Btk. 194. §-a mondja: „Aki szeszesital hatása alatt levő állapotban vasúti, légi, vagy vízijárművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jár­mű, illetve a gépjármű veze­tését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, 6 hónapig ter­jedő szabadságvesztéssel, vagy 1 évig terjedő javító-nevelő munkával büntetendő.” Annyit kell a fenti paragrafushoz hoz­záfűzni, hogy az ittas vezetés rendszerint párosul a Btk. más pontjaiba ütköző cselekmények elkövetésével is. Például: tár­sadalmi tulajdon rongálása, veszélyeztetés ^ stb. Mit mond a gépjárművezető? — Apámtól azzal a kéréssel vettem át a kocsit, hogy egy kislányt elviszek abba a fa­luba, ahol a bált tartották. Úgy is történt. A kislány és több ottlévő barátom unszo­lására ott maradtam én is. Éjjel 1 óra felé ültem be a kocsiba, hogy hazamenjek. A faluból kivezető utat jól isme­rem, többször megjártam már éjjel is. Tudtam, hogy a fa­luból kivezető út egy mély ár­kot keresztez, amelyet két ol­dalán beton hídkorláttal lát­tak el. Ehhez a szakaszhoz ér­ve rá akartam gyújtani, és a fellobbanó láng annyira meg­zavart, hogy elvesztettem ural­mamat a kocsi felett és az a híd korlátjának rohant. Kiszálltam, majd gyalog visszamentem a bálba, ahonnét a rendőrök vit­tek el. Mit mond a birésági ítélet? A Járásbíróság nyilvános tár­gyaláson az alábbi ítéletet hozta: a gépjármű vezetőjét bűnösnek találta közlekedési vétségben, ezért a bíróság 3 hónapi szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 1 évi közúti gépjárművezetéstől eltiltásra ítéli... És még folytathatnánk a sort tovább. Például: a Köz­úti Igazgatóság kárigényét is csak polgári peres úton ér­vényesítheti, mert a Biztosító lehet hogy fizet, de vissz- keresettel él az elkövetővel szemben ... Zárai Tibor Lugasok a házikertben A magasművelés előnyei nemcsak az üzemi, hanem a hózikerti szőlőkben is érvénye­sülnek. A magas kordontőkék tőkénként és területegységre átszámítva is többet teremnek, mint a karós szőlők, ugyan­akkor lényegesen kevesebb há­zimunkát igényelnek. E műve­lésre a nagyon fagyérzékeny fajták kivételével minden fajtát felhasználhatunk A lugasok fajtái : támaszául szolgálnak. Lehető­leg nem rozsdásodó 3-4 mm átmérőjű, ónozott, lágy vashu­zalt vásároljunk. Az első huzalt ne tegyük 40-50 cm-nél ala­csonyabbra. A kart tartó huza­lok felett a hajtástartó huzalo­kat egymástól kb. 40 cm tá­volságra helyezzük. Fontos :*X-XX-X-XX-X-X-X-X-XvX-XvXvXvXvX\ szabályok A lugasok nevelése során néhány fontos szabályra feltét­len figyelemmel kell lenni. A változatos formájú lugaso­kat az egy vagy több függőle­ges lugastörzs, s az erről vagy ezekről többnyire vízszintes le- ágaztatott lugaskarok jellemzik. Lehetnek tehát egy vagy több törzsűek, egy vagy több karúak, egy vagy több szintesek, a lombozat elhelyezése szerint függőleges vagy vízszintes, ún. tetőlugasok vagy idegen szó­val pergolák. A tőkéket 3 méter sor- és 1,5 méter tőketávolságra ültes­sük. A neveléshez előzőleg építsünk szilárd támaszrend­szert. Ez oszlopokból és az ezekre elhelyezett huzalokból áll. A fából, vasból vagy vas­betonból készült oszlopokat 4—6—10 méter távolságra, kb. 60—80 cm mélyen ássuk a ta­lajba. Az erősebb végoszlopo­kat belső könyöktámasz- szal vagy külső horgonyzó kö­téssel rögzítsük. A huzatok kettős rendelteté- sűek. Az alsók a lugaskarokat tartják, a felsők a hajtások Amig a hajtások (második, esetleg a harmadik évben) gyengék, a tőkefejen csak egy- egy rövidcsapot hagyunk, hogy erős hajtásokat nevelhessünk. Legmegfelelőbb törzset közép­erős, kb. 1 cm vastagságú vesszőből képezhetünk. A törzs vagy kar nevelésé­hez használt vessző vége leg­alább 8 mm átmérőjű legyen. Ha ennél vékonyabb ott vág­juk vissza, ahol ezt a vastag­ságot eléri. A telepítés utáni első két évben ne csonkázzuk, hogy tőkéink felerősödjenek. Lényeges a fokozatosság A karok hosszabbítását fo­kozatosan végezzük. Az erős vesszőkből egy-egy évben 60— 80 cm-es karrészt nevelhetünk. Rozs Ferenc Növényvédő Állomás Szederkény "12Qan --------^ 8 0 cm 40an SZAUNÁBAN Az áruházak lépcsőházának bejáratánál szőnyegszerű, erős sörtéjű lábtörlők fogadják a belépőt, és nem volt olyan zsúfolt, látogatott áruház, sport- csarnok vagy társasház, ahol egy piszkos lábnyomot fel lehetett volna fedezni. Aki még nem járt Finnországban, an­nak ez hihetetlen, aki már járt, oz nehezen szokik vissza a mi köztisztasági alkalmazotta­ink által „lesöpört” járdákhoz, utakhoz. Itt minden tiszta, nem­csak az, ami a köztisztaság fogalomkörébe tartozik. A lép­csőház legeldugottabb zugától kezdve a mellékhelyiségekig. Már egy írásomban említet­tem, hogy családoknál általá­ban az a szokás, hogy az ut­cai cipőből már az előszobá­ban kibújik az ember, s vagy papucsban, vagy zokniban tib- lábol a faltól falig szőnyeggel borított szobákban. Most is így volt. Seppo barátunk fogadta a több mint 10 tagú magyar küldöttséget családi otthoná­ban. Természetesen ilyen lét­számú gyülekezetnek nem tu­dott papucsot biztosítani, ezért aztán kikenve-kifenve, arany mandzsettásan, csokornyakken­dősen, de ugyanakkor cipő nél­kül, zokniban feszítettünk a fo­gadáson. Finnország és a tisz­taság elválaszthatatlan fogal­mak. öltözködésük változatos, nem hivalkodó. Külön élmény voli téli öltözetükben látni őket. A gyermekek és nők színes, tar­ka, igen változatos praktikus műanyag overálokban, síblú­zokban, nadrágban járnak, fe­jükön kucsmák, bundós sap­kák. A női kucsmák jóvol na­gyobbak, mint itthon megszok­tuk, a lapp kucsma pedig völlig érő. Szőrméjük platina­róka, ezüstróka, s a mi vörös­rókánkhoz hasonlító, de jóval finomabb és hosszabbszáiú, élénkebb színű tűzróka. A férfiak még ennél is nagyobb hosszúszőrű kanadai farkas­kucsmát viselnek — mintha egy szénaboglyát hordanának a fe­jükön. Testkultúrájuknak egyik fő és sajátos alapja a rendszeres szaunázás. A finn szaunáról számtalan tévhit kering. Egyik a hőfokára vonatkozik. Ismét le kell írnom, hogy a finn szauna hőfoka 80—120 C fok között változik. (Általában 100 —105 fok.) Ezen a hőfokon nem ég és nem fő meg az ember, mert a levegője alap­vetően száraz. Egy-egy merőka­nál vizet szoktak a forró kö­vekre loccsantani, illetve víz­be mártott nyírfalevelecskés ágakat tartanak föléje. Ekkor érzi az ember nagyon meleg­nek a hőmérsékletet, mert pá- rásabb lett. Minél párásabb, minél telítettebb vízgőzzel, ter­mészetesen annál kibírhatatla- nabb a hőség, de ez sohasem éri el azt a mértéket, hogy égési károsodás keletkezhetne, hisz mi magunk szabályozzuk a locsolások számát. öt-tíz perc után hidegbe kívánkozik az ember, s amit itthon ne­hezen hisznek el, a társaság java része kint sétált, hógo­lyózott, hentergett pucéran a hóban. Majd ismét vissza a hőségbe. Egy kis csapkodás a nyírfá­val, majd megint rohanás ki a hóba. Egy óra elteltével jó kis zuhany, s következik a szer­tartás második része, — a le­hűlő üldögélés. Nyírfahasábok­kal nyílttűzű kandallóban kis törölközővel a derekunkon hosszú nyárssütőnk végén mak­karát pirítunk. (Olyan íze van. Bulgáriai és NDK-beli vendégszereplésre készül a Neoton Family. A Neoton Family, népszerű beat együttes márciusban az NDK televíziójában, majd Bulgáriában vendégszerepei. Hamarosan megjelenik a hazai boltokban a zenekar két új kislemeze. i|:||:||Ci|ÍÍÍ||||ÍÍ: PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Simon László és Jobszt Anna, Kat- rein Antal és Hóbor Margit, Baric Dénes és Csima Márta, Budányi Zoltán és Gerencsér Anna Aranka, Kozári Gábor és Újházi Zsuzsanna, Kovács Zoltán Mihály és Szente Má­ria, Bajorics Mihály és Dedovácz Erzsébet Anna. Borbély László és Orsós Anna, Köntös Imre és Dudás Zsuzsanna. Túrái Károly és Császár Ilona, Rudnay Miklós és Nagy Irén, Weintraut József és Csányi Zsu­zsanna, Weintraut László és Schnei­der Valéria, Győri Béla és Király Judit, Ráner László és Brém Mária, Storcz László és Sóstai Judit, Jolán- tai István és Czigány Mária, Zelei Attila és Darabos Etel, Orsós Fe­renc és Albrecht Erzsébet, Dumics Andor és Sasvári Éva, Nagy Ferenc és Solti Zsuzsanna, Taliga István és Simon Katalin, Keszler László és Szőke Erzsébet, Farkas István és Horváth Margit, Márton Antal és Komli Márta, Windischman Lajos és Bebesi Zsuzsanna, Horváth Zoltán és Kovács Edit, Szopka Mihály és Riba Margit, Gazdag Ferenc és Bakos Katalin, Hajdú István és Szekfű Gyöngyi, Szabó István és Konkoly Éva, Sugár László és Márton-Kovács Ágnes, Horváth Endre és Farkas Gabriella, Torma Sándor és Riba Ibolya, Gelencsér József és Matovics Mária, Bihácsi Gábor és Lovas Má­ria, Péter István és Csontos Eszter, Vas Rudolf és Perecz Erzsébet, Sár­közi Ferenc és Csikós Mária, Zsebe János és Kovalcsik Katalin. MEGHALTAK Horváth Lajosné Ternai Borbála, Vincze Jánosné Feld Erzsébet, Dóm­ján Zsigmondné Szoboszlai Erzsébet, Kovács Nándorné Görtner Erzsébet, Blumer Jánosné Kreiner Anna, Kele­men Pálné Novákovics Anna, Hor­váth Lajosné Jakab Mária, Kömives István, Kumli József, Ferk Mátyásné Szeltner Erzsébet, Báranovics József- né Holub Anna, Moninger Pálné Hirt Mária, Pap János, Pitter Jánosné Zeier Margit, Török János, Marton Dénesné Ordódy Sarolta, Szilágyi Ferenc. mint nálunk a debreceninek.) Aztán mikor megsült a makka­ra, megkenjük finom finn mus­tárral, — eszegetjük, sörözge- tünk, beszélgetünk. A férfiak is, nők is külön szaunáznak. A szaunaházunk a tó partjára épült, mint általában valameny- nyi szaunaház Finnországban, hisz van elég hely a sok tíz­ezer tó partján. Közvetlen előt­te feltörték a jeget, s korlát­tal elkerítették. Kis létrán le­het leereszkedni a jeges vízbe. S mi magyarok, akik a húsz fokos Balatonban már dider- günk, többedmagunkkal nya­kig merülünk a jeges vízbe, bi­zonyságául annak, hogy néhány nap mennyit változtat az em­beren. Később már egész ter­mészetes volt, hogy felforróso­dott testtel kikönyököltünk a szaunaház tornácára, s a mí­nusz 15—20 fokos hidegben pu­céran beszélgettünk percekig, nézve a túlsó part pislákoló fé­nyeit. (Következik: A LAHTI NAGYSANC) MOHÁCS SZÜLETTEK Bogdán Irén, Vincze Tibor, Öbert Mária, Kovács Andrea, Nagy Beáta, Drexler Hajnalka, Spohn Norbert, Dorn Antal, Németh Bernadett, Báblics Anita, Bertanicz György, Flódung Anita, Dunai László, Popé Tibor, Kassai Tamás, Pongrácz Ador­ján, Cseke Beatrix. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK I Húsz Sándor és Varga Zsuzsanna, Erős Sebestyén és Vörös Mária. MEGHALTAK Takács Jánosné Csizmadia Erzsé­bet, Baranyai István. SZIGETVAR SZÜLETTEK Pesti Gábor, Sértő Róbert, Jéger Ferenc, Kosa Ibolya, Feigli Edina, Berkics Beatrix, Boda Tamás, Nagy Klára, Orsós Márton, Orsós István, Tóth Attila, Lusek Gábor, Légrádi Ilona, Lengyel Rita, Szántó Mónika, Novák Attila, Hajdú Hajnalka, Ta­kács Péter, Kászonyi Csaba, Hor­váth László, Aschenbrenner Adrienn, Gyuris Szilveszter, Sánta Márta, Kiss Ildikó, Orsós Ibolya, Orsós Rózsa, Bencsik Zoltán, Maries Kál­mán, Bózsa Zsuzsanna, Nagy Valé­ria, Joós Anett, Rippert Margit, Gold Beáta, Borbás Zsuzsanna, Bor- bás Marianna, Varga Ildikó, Németh Anikó, Tófei Erzsébet. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Papp Jenő és Guth Mária, Szegedi Árpád és Balatinácz Veronika, Szilo- vics György és Simonies Ilona, Litár László és Koncz Margit. MEGHALTAK Radonics Györgyné Bagyari Teré­zia, Orsós Jánosné Orsós Mária, Tóth József, Sáfrán Józsefné Balogh Zsófia, Szíjártó Sándorné Horváth Teréz, Lamping Jánosné Troli Kata­lin, Szulimán Mihály, Nett József, Patai Jánosné Pintér Mária. KOMLÓ SZÜLETTEK Görtner Ildikó, Kékesi Szilvia Zsu­zsanna, Szetele Anna, Horváth Ákos, Marosi Dóra, Fikó Melinda, Major Szilárd Huba, Sütő Zoltán Rezső, Tölcsér Éva, Bicskei Tímea Márta, Szedeli Zoltán, Kriston Lajos, Bata Andrea, Németh Andrea, Kocsis Zol­tán, Kun László, Mészáros Tamás, Csöbör Barbara Ildikó, Huszár An­dor Imre, Kovács Lívia Anikó, Em­ber Izabella, Albrecht István, Dávid Mónika, Ébert Annamária, Pandur Tamás, Deák Gyöngyi, Szabó Tün­de, Hegedűs László, Fink Norbert, Csordás Ildikó, Fehér István Zsolt, Behám Tamás, Jáger Zsolt, Somogyi Andrea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Varga Gyula és Tóth Jolán, Havasi János és Tecker Ilona, Imhof Károly és Pap Zsuzsanna, Velez Sándor és Wilk Klára, Várnai Tamás és Győrfi Margit, Kállai László és Bagoly Irma. MEGHALTAK Nagy Lajosné Veres Vilma, Fled- rich Ferenc, Zuder Antal, Rácz La­jos, Hohn Vilmos, Csáki Imréné Bá- tori Erzsébet, Dósa Ferencné Kula Rózsa, Kovács István, Hunyadi Györgyné Szőcs Anna. DR. SZALAI ÍSTVÁN Hófehér Finnország

Next

/
Oldalképek
Tartalom