Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-07 / 65. szám

1975. március 7., péntek Dunántúli napló 3 Albérlők, albérletek Az ifjúság­politika tanácsi feladatai Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága — egyetértésben a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lával - közzétette irányelveit a fővárosi, illetve a megyei ta­nácsok v. b. titkárságának if­júságpolitikai feladataira. M ázaszászvár első nagyközségi feladatai A tanács számító lakosság segítségére Első nagyközségi költségvetését és fej­lesztési tervét hagyta jóvá a minap Máza- szászvár tanácsa. Má­za és Szászvár össze­vonásával 1975. janu­ár 1-én jött létre Ba­ranya megye i,legfiata­labb" nagyközsége, amely megnövekedett lehetőségekkel kezd­hette új közigazgatási státusának első eszten­dejét. Ezt leginkább a számok bizonyítják. 1974-ben a két község — együttesen — 7 053 000 ezer forintot használt fel költségve­tési célokra, a nagyközség idei költségvetése viszont 7 948 000 forint. Jelentős az eltérés a két esztendő fejlesztési terve között is. 1974-ben 908 000 fo­rint fejlesztési alappal gazdál­kodott a két község, idén a nagyközség fejlesztési alapja 1 285 000 forintot tesz ki. Az idén megvalósításra vá­ró feladatokat már a nagyköz­ségi igényekhez méretezték. A fejlődés fontos lépéseként sze­repel a tervben 250 ezer fo­rint összeggel a nagyközség rendezési tervének elkészítteté­se. Ez azonban a jövőt szol­gálja. Melyek a jelen felada­tai? 1,8 millió forintos költség- vetési összeget terveztek a nagyközség útjainak felújítá­sára. Befejezik a Malinovszkij és az Üj élet utcák korszerű­sítését, új burkolatot kap a Sziklai Sándor tér, felújítják a Téglagyári utat, járdát építe­nek a mázai és a szászvári rész között, valamint a mázai lész és a vasútállomás között. A vasútállomást környező la­kóterületen egyébként bővítik a villanyhálózatot, a vasútállo­másnál pedig új autóbuszvárót építenek. 31 lakásos bányász-lakóte­lep építését tervezik a nagy­községben, az ehhez szüksé­ges közművesítést a tanács vállalta. Az áramszolgáltatás biztosításához szükség van a meglévő magasfeszültségű ve­zeték átépítésére és új transz­formátor-állomás építésére. Az előirányzat: 600 ezer forint. Gondot fordít a tanács a köz­ség csinosítására is és tervbe­vette több állami középület fel­újítását. Ezek között van a nagyközségi tanács épülete, a Kossuth Lajos utcai iskola, az iskolai napközi otthon, a fog­orvosi rendelő és orvoslakás, valamint a kárászi orvosi ren­delő és lakás. Vannak egyes feladatok, amelyekre nem áll elegendő fedezet rendelkezésre, eze­ket a tanács a lakosság se­gítségével szeretné megoldani. Ilyenek az utak, járdák, par­kok karbantartása, vízelvezető­árkok tisztítása. A társadalmi munka szervezésében a tanács számít a tanácstagok segítsé­gére. A nagyközség tanácsa úgy határozott, hogy a társa­dalmi munkában kitűnt máza- szászváriakat emléklappal ju­talmazza. „Igényes dolgozó nő búto­rozott szobát keres." - „üres szoba-konyhás albérletet kere­sünk egy gyermekkel ...” ­„Fiatal házaspár egy kisgyerek­kel szoba-konyhás albérletet keres „egyezer" jeligére . . . ” — „Fiatal házaspár sürgősen jó állapotban lévő bútorozott szo­bát keres „megértés” jeligé­re... ” - Fiatal házaspár két gyermekkel azonnali beköltö­zésre bútorozott szobát ke­res...” — „Távfűtéses külön- bejáratú szoba két nőnek ki­adó „Kertváros” jeligére ...” — A DN apróhirdetései között ha­sonló arányban szerepel az al­bérlet-kereslet és kínálat. So­kan így próbálják megoldani lakásproblémájukat, minthogy kevés az épülő lakás és sok, nagyon sok a lakásra váró. Lakni pedig addig is kell va­lahol, amíg — ki tudja, hány év múlva — névjegyzékre ke­rül az ember. Számukat sem tudják 1973 végén, amikor Pécsett még „csak” 7037 lakásigénylő volt, s amikor legutóbb bon­Tisztasági fürdő a Hullámban? A teendők közé sorolták egyebek között az ifjúsági tör­vény, valamint a végrehajtásá­ra kiadott jogszabályok terü­leti érvényesítésének szervezé­sét és ellenőrzését, a főváros, illetve a megyék területén a tanácsi feladatkörbe tartozó if­júságpolitikai munka összehan­golását, ellenőrzését, s az ezzel kapcsolatos igazgatási, ható­sági teendők ellátását. A megyei tanács v. b. titkár­ságának ifjúságpolitikai teen­dőit a titkársághoz tartozó me­gyei tanácsi ifjúsági titkár lát­ja el. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság az ifjúsági titkár munka­körének megállapításához aján­lást dolgozott ki, summázva az új tisztséghez tartozó legfonto­sabb feladatokat. A titkár teen­dője egyebek között a megyei diákszociális bizottság működé­sének segítése, a fizikai dol­gozók gyermekei továbbtanu­lásának támogatása, s figye­lemmel kell kísérnie a tanácsi szerveknek, a vállalatok­nak és intézményeknek a fiatalok pályaválasztásával, el­helyezkedésével kapcsolatos te­vékenységét. Számos feladata van a fiatalok pályakezdésével, családalapításával és szociális helyzetük javításával kapcsolat­ban is. Az ifjúsági titkár segí­ti a tanács művelődésügyi fel­adatokat ellátó szakigazgatási szervét az ifjúsági és úttörő­házak, táborok, klubok működ­tetésében és ellenőrzésében, részt vesz az ifjúsági klubok szakmai-módszertani irányítá­sában, az ifjúság művelődési, turisztikai és sportolási lehe­tőségeinek bővítésében. Ez évben már minden az Energiafelügyelet kazánbiztos osztályán múlik: ha az eddigi üzemnyomást a felére csökkent­tel, akkor a pécsi tisztasági fürdő gyógyszolgáltatásaihoz szükséges helyiségeket nem tud­ják fűteni. Pontosabban, csak a kádfürdő üzemelhetne. Ez pedig nagyon könnyen megtör­ténhet, mivel a fürdő fűtését biztosító több mint 70 éves ka­zánok már évek óta elavultak, tönkrementek. A kazánházat a jelenlegi he­lyen nem lehet felújítani, hiszen az egész fürdő szinte beékelő­dik a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat telephelyére, s így korszerű, új létesítmény kialakítására itt nincs lehető­ség. A kis területen lévő épület­ben hétféle gyógykezelésről gondoskodnak, a tisztálkodni akarók pedig a kádfürdőt vehe­tik igénybe. A zsúfoltság — kü­lönösen a gyógykezelőkben — megdöbbentő. A fürdő belső helyiségeiben az új bútorok, a nylon függönyök, és a friss fes­tés is csak arra jók, hogy a fe­lületesen körbenézőknek ne menjen el teljesen a kedvük az itteni tisztálkodástól. Alaposabb szemlélődés után nem lehet nem észrevenni: a tavaly cserélt ajtók rohadnak, a falfestéken átütnek a salét­romgyűrűk, a bútorok szinte nedvesek a rendkívül dús pára­tartalmú levegőtől. Azt az ösz- szeget, amit a Pécsi Vízmű most már évek óta a fürdő állapo­tának szintentartására fordított, százezrekben lehet mérni, s et­től függetlenül lassan, de bizto­san mégis mindig tovább sú­lyosbodott a fürdő helyzete. Igaz, hogy a kádfürdő láto­gatottsága — a fürdőszobás la­kások számának növekedésével — évről évre csökken, s tavaly már csak 14 457-en vették igénybe. Várható, hogy idén még kevesebben tisztálkodnak itt, s számolni kell azzal is, hogy sokan inkább a vállalatok munkahelyi fürdőit választják, így tehát mind kevesebb lesz az igény a kádfürdőre. Épp ezért elég lenne, ha a jövőben a jelenleginél kisebb kádfürdő üzemelne. Létesítésére legalkalmasabbnak ígérkezik a Hullámfürdő területén lévő ét­terem épület egy részének a fel- használása. Itt a szükséges táv­fűtési létesítmény is rendelke­zésre áll. Az elképzelések szerint várha­tóan az V. ötéves tervidőszak­ban az új kádfürdő kialakításá­val párhuzamosan gondoskod­nak a reumatológiai utókezelő elhelyezéséről is. Török Üdülőhelyi klubok a Balaton-parton A Balaton-parti nyaraló­telepeken, az egykori pan­ziókból kialakított 30—40 ágyas kisebb üdülőházak­ban nincs lehetőség klub­szobák létrehozására. A SZOT balatonföldvári üdü­lési igazgatósága ezen a gondon úgy segít, hogy minden nagyobb nyaralóte­lepen egy-egy üdülőklubot hoz létre. Kisebb, több év­tizede épült üdülőházakat jelöltek ki, amelyek átala­kítására, modernizálására nem érdemes nagyobb ösz- szeget áldozni, -de klub cél­jára még évekig alkalmasak. Az épületekben könyvtár-, billiárd-, zene-, tánc- és kártyaszobákat alakítanak ki. Szaporodik az idegenfor­galmi szervek által fenntar­tott üdülőhelyi klubok szá­ma is. Az első ilyen klub Balatonföldváron működik, amely rövid fennállása alatt népszerűvé vált a hazai és a külföldi vendégek köré­ben. Újabban a Balaton­part három forgalmas tele­pülésén, Keszthelyen, Siófo­kon és Balatonalmádiban hoznak létre üdülőhelyi klu­bokat. • Emelkedő bérleti díjak • Albérletbe szülni? • A székesfehérvári példa körüli albérleti díjat fizet? — Aligha. És ha megkapja a la­kást, menten adósságba is ver­heti magát, hiszen nemcsak a használatbavételt kell megfizet­ni, hanem legtöbbször akkor kell megvenni a berendezést is az új lakáshoz, aminek a nyom­ban jelentkező rezsije sem ép­pen olcsó. A megoldással többfelé és többféle módon próbálkoznak, hiszen az „albérlő-kérdés” — kimondva, vagy kimondatlanul — mindenütt jelen van. Az egyik kezdeményező a Székes- fehérvári Könnyűfémmű volt. Hogyan is történt? Téglás Ist­ván szb-titkártól kaptuk a vá­laszt: — Három éve a széleshenger­mű indulásakor munkaerő-prob­lémáink voltak. A letelepítés hirtelen nem ment volna új la­kásokkal, ezért csináltuk meg az albérlők házát. Egy négyemele­tes panelépületben szobánként egy-egy családot helyeztünk el, s ezek a lakások üzemeltetési költségét közösen fizették. Ilyen alapon „albérlőinket” kötelez­hettük a család havi jövedelmé­től függően 1000—3000 forint előtakarékosságra, azzal az ígé­rettel, hogy meghatározott időn belül lakást kapnak. Albérlők háza A jól bevált módszert Székes- fehérváron a tanács is alkal­mazza. Gubics István tanács­elnök-helyettes mondta: — A régi Árpád-szálló volt az első albérlők háza. A .60 szoba mindegyikében 400 forint brut­tó használati díjért házaspáro­kat helyeztünk el meghatározott időtartamra. Az épületet utóbb kollégiumi célra át kellett adni, de az albérlők háza most is megvan. Egy időközben épült tízemeletes közös munkásszálló kétszemélyes szobáinak egy ré­szét a tanács vette át, s az al­bérlők itt is mintegy 400 forin­tot fizetnek. Van ezenkívül egy 183 lakásos qarzonházunk is, ahová egyedülállókat, illetve nagyobb lakásukat feladó idős házaspárokat helyezünk el. Itt 15 ezer forint a belépő. Ezt az épületet egyébként részben cse­realapnak is használjuk, az al­bérlők házából lehet idejönni, s innen tovább, ahogy a család gyarapszik, s nő az igénye a nagyobb lakás iránt. Hasonló kísérletek, módszerek más városokban is vannak. Ezek is bizonyítják: van lehetőség a megoldásra. Valami ilyesmit le­hetne Pécsett is csinálni. Ha már amúgyis kevés az épülő la­kás. Hársfai István tották ezt a számot tulajdonos, főbérlői, családtag, stb. ka­tegóriákra, az albérlők szere­peltek a legnagyobb számban. Az igénylők 34 százaléka — 2412-en — az albérletből való gyors szabadulás reményében adta be lakásigényét. Hogy ma a közel tízezerből mennyi az albérlő-igénylő, azt nem tud­ja senki sem megmondani, de azt sem, hogy egyáltalán mennyi ma az albérlők száma Pécsett. — Nem tudom, meddig bír­juk még ... — Egy kétgyerme­kes fiatalasszony kezdte e sza­vakkal a várakozást kitöltő be­szélgetést az egyik pécsi gyer­mekszakorvosi rendelőben. — Egy 5x5 méteres szobában . . . — szobában? - Garázsból ala­kította át a tulaj ... - lakunk. És tudja, mit kér érte? 900-at. Januárban emelt, amikor vol­tak az árváltozások. Mondta, ő is a piacról él és ha nem tet­szik, el is mehetünk, van, aki az ezret is megadná . .. A fiatalasszony nincs egye­dül. A tanácsi tisztségviselők fogadónapján a panaszosok szinte mind lakásproblémá­jukkal jelennek meg, s nagy részük albérletből jön. Ki sír­va, ki veszekedve, ki meg hig­gadtságot erőltetve magára beszél lakásviszonyairól. Fan­tasztikus sorsok tárulnak fel, s mindezekre a tisztségviselő együttérzéséből többre aligha futja. Esetleg egy olcsóbérű szükséglakásra. - Névjegyzék­re felvenni, soronkívül lakáshoz juttatni nem lehet. Türelmet kérünk... Az egyik legutóbbi elnöki fo­gadónapon egy panaszkodó fiatalasszony sírva mondta: 1,5x2 méteres, 550 forintos al­bérletben laknak egy gyermek­kel, a kerületnél pedig azzal utasították el, hogy szüljön előbb. „Szüljek? De hát ho­vá!. . .” Olyan kör ez, amiből nehéz kilépni. Egy másik pa­naszossal folytatott beszélge­tésből: „Egy hét múlva szülök. Huzatos kapualji szobába vi­gyük a picit?" — „Hát mit csi­náljunk?” — „Tudom, önöknek is nehéz." — „Jövőre meg­oldjuk a lakásproblémájukat.”- „Dehát az messze van!" - „Türelmet kérünk. Megértheti hogy akinél már ott a kiutaló, nem vehetjük vissza." És egy másfajta sors idézése Benkő Erzsébet leveléből: „Mi­vel az egyedülálló embereknek is kell valahol lakniok, hát bi­zony megfizetik a sufnikért is az ezer forintot. Vagy talán létezik Pécsett olcsóbérű albér- lők-háza? Nagyon sokan van­nak, akiknek úgy alakult a sor­suk, hogy nem alapíthattak családot. Az ilyenek számára — magam is közéjük tartozom - nincs más, csak a drága ma­gánszállások.” Az eset nem egyedi. Nagyon sokan vannak magános férfiak, nők, akik sze­retnének önálló otthont, de er­re vajmi kevés a lehetőségük. Hiszen a lakáselosztásnál ma alapvetően a családnagyság számít. A magánosokra tehát szinte gondolni sem lehet. Hegoldás kerestetik Volna-e valamiféle „kategó- rián-kívüli” megoldás az albér­lő-kérdésre? Legalábbis a sú­lyos esetekre. S itt abból in­duljunk ki, hogy ma már nem adják ingyen a lakást. A hasz­nálatbavételért fizetni kell, még ha adnak is kedvezményt külön­féle címeken. Tud-e előre taka­rékoskodni az, aki ezer forint Tanácskozás az Oktatási Minisztériumban Csütörtökön a megyei párt- bizottságok köznevelési felelő­sei és a művelődésügyi osz­tályvezetők közös értekezleten vettek részt az Oktatási Mi­nisztériumban. A megbeszélé­sen jelen volt dr. Polinszky Ká­roly miniszter, dr. Gosztonyi Já­nos államtitkár, Orbán Sán- dorné, a pedagógusok szak- szervezetének titkára. Dr. Po­linszky Károly miniszter ismer­tette az 1972. évi oktatás-poli­tikai párthatározat végrehajtá­sa érdekében hozott állami in­tézkedéseket, a további fel­adatokat. Részletesen szólt a távlati fejlesztéssel kapcsola­tos minisztériumi munkálatok­ról, az ezeket segítő pedagó­giai kutatásokról. A kénvsxer segíti ti megüldőst?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom