Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-06 / 64. szám
6 Dunántúlt napló 1975. március 6., csütörtök AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE „Kegyetlen hobby” Nem lehet szó nélkül napirendre térni a Dunántúli Napló február 20-i számában közölt ,,Kegyetlen hobby" című riport felett. Az egész világon az emberiség jobbik fele harcol a harmonikusabb, szebb életért és környezetért. Állami szervek legmagasabb szinten foglalkoznak a természetvédelemmel, széleskörű társadalmi szervek támogatják e munkát. Minderről az újságok, rádió, televízió beszámol, ismerteti a hozott jogszabályokat. Mégis még mindig vannak emberek, akik nem vesznek tudomást minderről, irtják a védett madarakat, pusztítják a fákat, növényeket. Jó néhány emberrel beszéltem e riportról, azonban nem volt egyetlen sem, aki mentséget talált volna e barbár cselekedetre. Mindenki elítélően nyilatkozott. Mint a Magyar Madártani Egyesület dél-dunántúli helyi csoportjának elnöke, e társadalmi szervezet tagjai nevében is kérem, hogy az illetékes szabálysértési hatóság a törvény teljes szigorával járjon el az elkövetővel szemben, hogy ebből ő is, mások is okuljanak. Dr. Józsa Dénes, a helyi csoport elnöke „Januári tavasz“ Az elmúlt nyáron hat hétig a Loire-völgyi kastélyban éltem, mint meghívott vendég. Egyik ebéd után szokatlan, de kellemes ízű feketét fogyasztottunk. Érdeklődésemre megmutatták a gyermekláncfű szárított, porrá őrölt gyökerét, melyet malátával vegyítve főztek össze. Vendéglátóimnak szóról szóra lefordítottam a gyermekláncfű nevét. Igen — mondták — érthető, mert szárából a gyerekek láncot fűznek. Azonban a tavaszi zsenge hajtásaiból, nem csak ők, de egész Franciaország salátát készít. Azért írom most mindezt, mert a Dunántúli Napló január 26-i számában a „Januári tavasz" című közlemény a gyer- mekláncfüvet, mint gyomnövényt említi. A gyomnövénynek számító kakukkfüvet is felhasználják ízesítőül a franciák, sőt teát is készítenek belőle. Emlékszem, nagyanyám még ezzel ízesítette a télire eltett savanyúságot, barátnőim pedig a sárgarépamártást ízesítették vele. Nagyon jóízűen fogyasztottam még náluk az őszibarackalma hibrid gyümölcsét is. Nem hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom: ennek Pécsett is nagy sikere lenne — a termesztést és fogyasztást illetően egyaránt. Kenyeres Gina Lila vagy piros-fekete? Utpatkóra lehajtani tilos és A Pécstől Mánfa irányába vezető szerpentinét alján, a Kaposvár—Komló jelzésű tábla fölött kb. 150 m-nyire útjavítást végeztek. A javítás befejezése után felállítottak egy figyelmeztető táblát. Az olvasható szöveg célja kétségtelenül jóindulatból fakadó gondoskolás az utasok testi épségéért. Hatásfokát azonban igen lecsökkenti az a felháborodott lelkiállapot, amelyet a vezető érez, ha a magyar helyesírás alapelemeivel tisztában van. Hogy a határozott névelőnket, amely teljes értékű szava anyanyelvűnknek, elsikkasztják, sajnos: nem újdonság. A másik ordító hiba a „patka” szó. Nem kell ahhoz Értelmező Szótár lapozgatása, hogy ha elemezzük a „padka” szót, világos legyen előttünk a „pád” szóból történő kialakulása. Kérjük a jószándékú felírás sürgős kijavítását. Zákonyi László Pécs, Tolbuhin-u. 27. Az, hogy ki okozott meglepetést a PMSC—Újpesti Dózsa NB l-es labdarúgó-mérkőzésen, a TV-Híradóban, Knézy Jenő, nem tudta szombat este. A Hétfői Dunántúli Napló szerint is ennek oka, hogy a TV egyes sportkommentátorai csak a fővárosi csapatokat tartják szem előtt. De úgy látszik az Esti Hírlap munkatársa M. L. is igen régen látta a PMSC-t, mivel a lapjában a klub színének a lilát jelölte meg. Lila, vagy piros-fekete nem túl döntő! De ez is azt tükrözi, hogy a labdarúgás-szemlélet nagyon fővároscentrikus, hiszen a budapesti csapatok színét soha nem tévesztik el. Ezen a mérkőzésen az újpestiek voltak lilák (mert ez a szín az ő klubjuké), de nem ettől a kiütéses győzelemtől. E. Ödön ILLETÉKES VÁLASZOL „Szombat-vasárnap nem gyerek a gyerek?” A Dunántúli Napló 1975. február 6-i számában a fenti címmel megjelent panaszos levélre az alábbiakban válaszolunk. A ^ Hullámfürdő pénztáránál már ez év január 13-án kifüggesztették, hogy a tanulójegyek szombat, vasárnap^ nem érvényesek. Erre az intézkedésre azért került sor, mert a fürdő befogadóképessége rendkívül korlátozott, s ezért a közegészségügyi ható- ság^.egy-egy alkalommal csak 400 fürdővendég fogadását engedélyezte. A ^ fenti intézkedésünkkel mindenek előtt a hét közben korlátozott szabad idővel rendelkező felnőtt lakosság pihenési, sportolási lehetőségét kívánjuk biztosítani. Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója Hátha lehet rajtuk segíteni... Nagy örömmel olvastam annakidején azt az újsághírt, hogy a Hullámfürdő téliesítése elkészült. Én is rászántam magam látogatására. A meglévő jó dolgok önmagukért beszélnek, ezt felsorolni nem célom. Azonban legyen szabad néhány apróságot megemlíteni, hátha lehet rajtuk segíteni: 1. Célszerű lenne, ha a víz és levegő hőmérsékletét az előcsarnokban, az erre a célra készített táblára, naponta felírnák. 2. A férfi öltözőhöz vezető csupasz betonon egy 8—10 méteres szőnyeg elférne. 3. A férfi öltöző hideg, és a tisztasága kívánnivalót hagy maga után. 4. Mérleget lehetne beállítani az úszócsarnokba. 5. A zuhany nem működik. Somodi Ferenc DR. SZAI.AI ISTVÁN Hófehér Finnország ÚTTISZTÍTÓ GÉPKONVOJOK Finnországban általános és mindennapos a svéd asztal. Nem érdektelen felsorolni, vajon mit és hogyan lehet reggelire ennyit megenni. Tej, tejeskávé, tejszín, kakaó, tea, — forrón. Szomját olthatja az ember jéghideg — ivóvízként használt — tejjel, amit alumínium kancsókban tartanak, valamint limonádéval és szörpökkel. Továbbiakban: vaj, többféle sajt, narancsdzsem, zabpehely, sós és édes kekszek, fehér és fekete kenyér, parízer, rénszarvas szalámi, pácolt nyelv, aszpikos sültek, ismeretlen ízű és formájú egyéb felvágottak, gépsonka, gombás, majonézes, langusztás saláták, sós hering, pácolt lazac, apró ropogós kishalak, (ez volt a legfinomabb, melyet muikkának hívnak). Vajban sült nagyhal, amiből az ember tetszés szerinti darabokat vág le. Ezeken kívül kisebb-nagyobb füstölt, pácolt, aszpikos, paradicsomos halak és ismeretlen tenqeri herkentyűk sokasága. Az ebéd némi módosítással ugyanez, hozzá még háromnégyfajta melegétel. Leves általában vacsorára van. Természetesen minden étkezést gyümölcsökkel fejeztek be (alma, banán, mandarin, narancs, szőlő). Meleg ételeik többnyire barna szaftosak, ízletesek. Hol felismertük benne a vese-velőt, hol nem a rénszarvashúst. Külön szót érdemel, amit itthon só-paprikára egyszerűsítenek, a fűszerező mustárok, oldatok, szórók általunk ismeretlen ízféleségeinek választékos sokasága. S itt felkiált az olvasó — de hisz ilyen étkezés mellett mindenki 100 kilóra hízik, s vajon hol itt a tulajdonos haszna? Kétségtelen az első két nap sokat eszik mindenki, aztán megszokja, nem éhes többé, s a továbbiakban csak csipeget el^ből-abból, hosszú távon pedig mindenki annyit eszik, amennyire a szervezetének szüksége van és nem többet. Mivel pedig az étkezésnek egységes az óra, és ezt az árat az átlagfogyasztás alapján számítjuk ki, a tulajdonos megkapja érte azt, amiből megél. Kétségtelen, a nagyétkűek jól járnak, a kis- étkűek kevésbé, de ez a finnek számára nem téma. Könyöklünk a szálloda erkélyén és messzetekintünk a Balatonhoz hasonló Vezijörvi tavon. Ha nem fürödtem volna meg nyáron benne, most azt hinném, havas pusztaság terül el előttem. Vastag, behavazott jégpáncélján még autók is közlekednek. Délelőtt megelevenedik a tükör. Sétálók, zömében sífutó lécekkel jelennek meg, és keresztül-kasul járják a tavat. Óvodáskorú gyermektől a nagymamáig itt mindenki rendszeresen és módszeresen síel. fl szerkesztőség postájából „Nem jut mindenkinek autóra” Nagyon vártuk, hogy elkészüljön a felüljáró, most azonban porig vagyunk sújtva, hogy letiltottak bennünket, kerékpárosokat. így továbbra is ki vagyunk téve a sorompó bosz- szantásának, pedig örültünk, mikor a felüljárót átadták. Bosszúságunkat tetézi, hogy a bőrgyári főportára egyik oldalról sem jehet behajtani. Milyen elgondolásból tiltották ki a kerékpárokat? Régen a fele szélességű úton ez senkinek sem jutott eszébe. Azonkívül, az üzembe gépjárművel bejárni csak a főportán keresztül lehet. A kerékpártároló is ott van. Az északi portán kerékpárral bejönni tilos. Kérdezzük: hogyan jussunk be az üzembe? Az autóval bejáró dolgozóink sem tapsolnak, hogy nem állhatnak meg az üzem előtt, még annyi időre sem, hogy kiszálljon az utasuk. Egyáltalán gondolt arra valaki, mielőtt a táblákat felállították hogy egy 2400 fős üzembe hogy jutnak el a dolgozók, nem beszélve a vágóhídról, keményítőgyárról, cementipariról stb. Mert azt mindenki tudja, hogy nem jut mindenkinek autóra, s hogy a kerékpár olcsó, egészséges, benzin sem kell hozzá és arról nem is beszélve, hogy csendes, nem szennyezi a város rossz levegőjét. Kérjük az illetékeseket, hogy vizsgálják felül a jelen közlekedési rendet és orvosolják kérésünket. A Pécsi Bőrgyár több száz dolgozója nevében: Badacsonyi László Népszerűtlen közjáték A szóbanforgó gépkocsi rendszámát és az időpontot mellőzve, tanulságképpen csak az esetet írom le. A Széchenyi akna után a Káposztásvölgy enyhe lejtőjére kanyarodó 50-es autóbusz hirtelen döcögni kezdett, majd hatalmas porfelhő és egy nagy zökkenés után megálltunk. A vezető riadtan hátraszólt: A kerék! Kiszállásunk után különös látványban volt részünk. A jobb elülső sárhányó felszakítva, a fedőtárcsa sehol, a kerék vagy 10 méternyire felgurult a domboldalra. Mi utasok, egymásra néztünk: — ha nem ilyen tapasztalt a vezető, vajon mi történt volna, amikor már lefelé száguldunk a Rigóder-dombról. Szóval mindenképpen figyelmeztetőnek vehetjük (jó volna, ha a VOLÁN is annak venné). Mi nem értünk a műszaki hibák felderítéséhez, és ezért nem tudhatjuk, hogy mi okozta a tartócsavarok meglazulását és kerék leválását. Talán állaghiba, elavulás, vagy netán az ellenőrzés hiánya? Mi csak annak örültünk, hogy megúsztuk a dolgot és épségben megvárhattuk a következő buszt. Csak a pesszimisták gondolhatnak arra, hogy „A postás mindig kétszer csenget ...” Dr. K. T. A. Szerkesztői üzenetek Dr. Nagy Gáspár, Mohács: Szerkesztőségünkhöz intézett levelét megkaptuk. Szeretnénk önnel személyesen is elbeszélgetni a felvetett problémákról. Kérjük, keresse fel szerkesztőségünket. „ Többgyermekes édesanya" jeligére üzenjük, hogy ha az építőipari kapacitás elbírja, akkor Kertvárosban még az idén elkészül a gyógyszertár. Marton Ferenc, Mólom: Ha a tanács talál megfelelő személyt és erről értesíti a Postaigazgatóságot, akkor a nyilvános telefonállomás felszerelésének ügyét ismét tárgyalják. Dr. K. Péter, Pécs: A karfiol teljesen tisztított állapotban nem hozható forgalomba, egyrészt a szennyeződési veszély miatt, másrészt azért sem, mert az áru ezzel összetörődne. „Hátrányos helyzetűek" jeligére üzenjük, az adott esetben a kollektív szerződésük szerint, csak a 800 forinton felüli kereset után illetik meg a dolgozót ugyanazok a jogok, mint az állományban lévőket. „Épülő városunk” A Dunántúli Napló március 4-i számában megjelent képen nem a gázcsöveket szerelik, hanem a klinikai távfűtési rendszer és a Szí- geti városrész 9-es körzet távfűtési rendszerét összekötő NA 150-es kooperációs vezetékpár látható, amely ellátja a most épülő irodaház és ABC-áruház fűtését. Horváth Attila, a Hőszolgáltató Vállalat műszaki ellenőre A szálloda előtt Ofélia (a tulajdonos 70 kilós dán dogja) szánkóba fogva rohangászik, vonszolja a visongó kisgyerekeket. Az utak mentén igen sok futó, kocogó alakot látni bizonyítékául annak, hogy itt komolyan veszik a lakosság testkultúrájának kérdését. Az óvodáskorúak túrják-fúrják a havat, négykézláb másznak benne, birkóznak. ízléses, praktikus, színes kis gyermekholmijukban prémes, rókafarkas, bundás sapkájukkal a szikrázó fehér havon felejthetetlenül kedves és színes látvány. Finnország télen. Kétségtelenül látványnak gyönyörű, de kiváncsi voltam miként oldják meg északi rokonaink azokat a kérdéseket, nehézségeket, amiket a hideg, a sötétség, a nagy hó jelent. Hozzászokva ahhoz, hogy itthon már egy kis hóesés, egy kis hideg közlekedési nehézséget okoz, a sózott homok, locs-pocs tönkreteszi a lábbelit, autógumit és piszkítja a helyiségeket, — s amíg egy jótékony zápor el nem mossa, ott marad az utakon, — Finnországban ennek hatványozott formáját vártam. Kellemesen kellett tapasztalnom, hogy a tél léte itt magától értedő- dő dolog. Lahtitól Helsinkiig az autóbusz simára tisztított betonon haladt, helyenként 100 kilométeres sebességgel, — az út két oldalán méteres hótakaróval. Igaz, hogy háromizben is találkoztunk szembejövő úttisztító gépkonvojokkal. Az egyik konvoj nyolc hókotró és söprő gépből állt. A kisebb bekötőutakat keményre kotort hó fedi, amin kerékpározni is lehet. Bőven láttunk a kis tanyák körül kerékpározókat, és számunkra igen érdekes volt egy jellegzetes északi közlekedési eszköz, a síszán. (Két vékony sítalpszerűn egy karosszék, amelybe beleülnek, ha lejtőn mennek lefelé, vízszintes úton pedig a kézicsomagokat a székre rakják és annak karfájába kapaszkodva egyik sílécre lábukat teszik, míg másik lábukkal előre taszítják a „járművet", mintha rollerozná- nak). Szigorú rendelet írja elő az utak hótól való letakarí- tását. Rengeteget költenek köz- tisztaságra. A városokban szellemes út és járdatisztogató gépek rövid idő alatt úgy letisztítják a járdát, mintha nyár lenne. Természetes, pont annyi gép van amennyi elegendő arra, hogy tíz nap alatt még cipőt se kelljen tisztítanom. (Következik: Szaunában) é tanácsadó T. K.-né az iránt érdeklődik, hogy az iskolai tanulmányok idejét figyelembe veszik-e a gyermekgondozási segélyhez szükséges idő megállapításánál? A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos rendelkezések értelmében az a dolgozó nő is jogosult a segélyre, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követő 90 napon belül olyan munkaviszonyt, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít, amelyben legalább napi 6 órás munkaidővel dolgozott, illetve, aki mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági viszonyba lépett. Az iskolai tanulmányi idő csak abban az esetben számítható be, ha a dolgozó szülő nő utolsó megkezdett iskolai tanulmányait befejezte. A gyermekgondozási segélyre jogosultság elbírálásának szempontjából a nappali iskolán végzett tanulmányokat akkor kell befejezettnek tekinteni, ha a tanuló a megkezdett iskolatípus utolsó évfolyamának osztályvizsgáját letette, végbizonyítványt szerzett. Az iskola befejezésénél nem követelmény, hogy a tanuló az adott iskolatípusnak megfeleljen, diplomával, vagy érettségi bizonyítvánnyal, szakmunkásvizsgával rendelkezzen, ha egyébként az utolsó év végbizonyítványa szerint tanulmányainak megfelelt, azt befejezte. Amint a fentiekből megállapítható, a tanulmányi idő figyelembevételére lehetőség van az ismertetettek szerint. Kovács l.-né, de több olvasónk is kérdezi, hogy a gyermek gondozásával eltöltött idő, ami alatt tényleges munkavégzés a munkahelyen nem történt, a szabadságidőbe beszámít-e, s miként? Amint erről többször is írtunk, e kérdést a 6/1967. (X. 8.) Mü.M. sz. rendelet szabályozta a 13. § (4) bekezdésében. E rendelethely szerint a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadság : a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára; b) a szülési szabadság tartamára ; c) a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély; d) a harminc napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. A. N.-né kérdezi, hogy az özvegyi járadékra jogosultságnak mik a feltételei a termelőszövetkezeti tagság esetében? Az 1966. évi 30. sz. tvr. 17. § (3) bekezdése értelmében özvegyi járadékra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése előtt, de legalább háromévi termelőszövetkezeti tagság fennállása után meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá az öregségi és munkaképtelenségi járadékos özvegye, ha házastár- sc halálakor a) a hatvanötödik — özvegyen maradt férje a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy b) l„ vagy II. csoportba tartozó rokkant, feltéve, hogy az özvegynek számottevő jövedelme nincs. A hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévének a betöltésétől, illetőleg munkaképtelenségének bekövetkezésétől özvegyi járadékra jogosult az is, aki házastársa elhalálozását követő tizenkét hónapon belül eléri a hatvanötödik - özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévét, illetőleg I., vagy II. csoportba tartozó rokkanttá válik.
