Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-01 / 59. szám
* Képek a- hét külpolitikai eseményeiről 1. Portugáliában a közeljövő gazdasági terveiről tettek bejelentést, amelynek során korlátozzák a monopóliumok, bankok és földesurak hatalmát. 2. A héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt szerepelt a ciprusi kérdés. A szigetországban kiéleződött a helyzet a törökök egyoldalú lépése miatt, hogy kikiáltották a török szövetségi államot. 3. Ford elnök fogadta Luns-öt, a NATO főtitkárát, akivel a NATO Földközi-tengeri és európai helyzetét tárgyalta meg. Tel Aviv taktikája • Lépésről lépésre? két bizonyos atlanti körökben mindig is igyekeztek megváltoztatni. A helyzet iróniája, hogy amikor —* és ahogyan — ez a változás bekövetkezett, a NATO számára bizonyult bumerángnak. 1974 nyarán a végveszélyben vonagló athéni diktatúra szerette volna nacionalista érzelmek felkorbácsolásával meghosszabbítani uralmát a Makariosz elleni, Sampson-féle puccs megszervezésével. Ehelyett a kísérlet a junta hattyúdalának bizonyult és a fegyveres konfrontációig élezte ki a NATO „gyenge altestének”, a déli szárnynak az ellentéteit. A kísérlet megbukott és Makariosz visszatérhetett a nico- siai elnöki palotába. Azóta újra bebizonyosodott, hogy azok az erők, amelyek már annyi szenvedést okoztak a sziget lakosságának, továbbra sem pihennek. A főveszély jelenleg a kettéosztási koncepció. lliiiilll északon ' Kuba a több cukorért azóta csak ezer távozott. 180 ezer menekült szeretne visszatérni otthonába, de erre nincs mód. Elsősorban azért nincs, mert a török csapatok elől elmenekült görög lakosság házait északon törökökkel népesítik be. A cél eleve világos volt: északon etnikailag ösz- szefüggő török blokkot létrehozni és ezzel ráerőszakolni Nicosiára a sziget gyakorlati kettéosztását. Ez a veszélyes lépés most „a török szövetségi állam" deklarálásával formailag is megtörtént. Egy török és egy görög rész megszületésével óhatatlanul elhalványulna Nicosia hatalma és az országot Ankarából, illetve Athénből irányítanák. Magyarul: a kettéosztás a független, semleges Ciprus megszűnését jelentené, ez pedig nemcsak belső ügy többé, hanem világpolitika is. A nyári háborúban, amely lerombolta az ország virágzó gazdaságát, negyvenezer török katona szállt partra és Washingtonnak fontos lenne, hogy ne fokozódjék tovább az amúgy is erős görögországi amerikaellenesség. így azok a honatyák, akiknek nem közömbös az erős görög etnikai tömb anyagi és politikai támogatása a választásokon, Kissinger kérése ellenére felfüggesztették a katonai segélyt Törökországnak. Mégsem biztos, nincs-e valami különös •„munkamegosztás” a háttérben. Nem NATO-tag Mit hoz a tavasz a Közel- Keleten? Erre a kérdésre, biztonsággal válaszolni még Gro- rniko és Kissinger utazása után, a szovjet és az amerikai külügyminiszter genfi megbeszéléseinek alapján sem lehet. Valamit javultak ugyan a tárgyalásos rendezés kilátásai, de még rendkívül sok a bizonytalansági tényező. Az egyik egyiptomi újság a mostani béke-tapogatózásokat a tűzszerészek munkájához hasonlította : egy rossz mozdulat elég és felrobban a gyutacs. Márpedig szakértők véleménye szerint egy újabb háború a korábbiaknál nagyobb pusztítással járna, hiszen tétje — az 1973-as korlátozott céllal ellentétben — nem volna kisebb, mint eldönteni az évtizedek óta eldöntetlen helyzetet. Éppen emiatt a térségben élők aggódva és reménykedve figyelnek minden — a béke irányába ható — próbálkozást. Hány szakasz? A rendezési kísérletek leg- látvárryosabbja (és a leginkább vitatott) a Kissinger- miszió. „A szakaszos rendezés" koncepciója a konfliktus lépésről lépésre történő megoldását jelenti. Eszerint, az elmúlt évi csapatszétválasztás volt az első lépés, ezt újabb hasonló megállapodásnak kell követnie, ezután következne egy harmadik szakasz, és így tovább. Lényegében kétoldali egyezmények halmazából kívánja előbbrevinni a közel-keleti béke ügyét. Mindezt pedig a már szokásossá vált Kissinger-féle inga-diplomácia keretében. Miért bírálták a szocialista országok részéről ezt az elképzelést? Nem azért, mintha lépésről lépésre nem lehetne a célhoz érni, ha a cél valóban a konfliktus általános rendezése. Hanem azért, mert a Kissinger misszió jelentkezésekor azonnal látszottak annak negatív következményei. A lépésről lépésre megoldás nem tartalmazott semmi alapvetőt: Számomra kihalt szellemváros volt Iszmailia: a háború, a kegyetlenség, p pusztítás megtestesülése. .Láttam az ,1967-i izraeli támadás nyomait, a két évvel ezelőtti háború friss sebeit, de csak most először találkozhattam a béke Iszmailiájával. A halottaiból feltámadt, újjászületett várossal. A kétszázezer lakosú Iszmailia újra él. Szinte a csodával határos módon, néhány hónap alatt teremtette újjá önmagát. S valóban szép, talán a legszebb a csatorna menti városok közül. Amikor legutóbb itt jártam, még gránát- és bombatölcsérek tátongtak az utcák kövezeA közel-keleti béke nemzetközi garanciák útján történő biztosítását, az ENSZ-határoza- tok végrehajtását, a Palesztinái nép jogainak helyreállítását, a megszállt arab területek kiürítését. Ehelyett az általános rendezést a távoli jövőre hagyta és megpróbálta a Szovjetuniót (azt a nagyhatalmat, amelynek garanciája feltétlenül szükséges a végleges rendezéshez) politikai játszmájából kihagyni. Keveset sokért? Ugyanakkor nagyon is nyilvánvaló volt ennek az elképzelésnek az a célja is, hogy megbontsa az Izraelt körülvevő arab frontot. Tel Aviv változatos taktikát dolgozott ki: Libanont erővel fenyegette, Szíriával szemben egy tapodtat sem volt hajlandó előrelépni, Jordániával megpróbált szót érteni, Egyiptommal pedig olyan megállapodásra törekedett, hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen adnia, minél nagyobb politikai árért, Ebben a helyzetben hozott változást Rabat, az egységes arab kiállás azért, hogy a pa- lesztinaiakat a Palesztinái Fel- szabadítási Front képviselje — méghozzá Genfben. Húsz- szem király be is jelentette, hogy nem kíván részt venni egy esetleges genfi konferencián, hiszen azon a palesztinotok képviselőjének kell majd a Jordán folyó nyugati partjáról tárgyalnia. Gromiko és Kissinger helyzetfelmérő látogatásai megmutatták: Genf — amennyiben a cél valóban a béke a Közel-Keleten — megkerülhetetlen. Amellett, hogy csak itt találkozhatnak Izrael és a PFSZ képviselői (addig azonban még sok nehézséggel kell megküzdeni), csak itt lehet nemzetközi garanciákkal biztén. Kidőlt fákat, lámpaoszlopokat kerülgettünk. Az Iszmai- lia-csatornán átívelő hidak maradványai dermedten meredtek a semmibe. A vasúti sínekre vastag rozsdaréteg rakódott, a talpfák közét térdig érő gyom verte fel. S bár itt lényegesen kisebb pusztítást végzett a háború, mint Szuezben, mégis ritka az olyan ház, amely sértetlenül vészelte volna át a légitámadásokat, a tüzérségi belövéseket, gépfegyversorozatokat. A legmegdöbbentőbb azonban az volt, hogy üresen, ' lakatlanul, csukott spalettákkal, bedeszká- zott ablakokkal álltak a házak. Sehol egy lélek. Most minden más. Simára tosítani egy esetleges béke- szerződést. Izrael csak ilyen békeszerződéstől várhatja^ hogy az arab államok elismerjék. Ennyiben tehát Tel Avivnak érdekében áll elmennie Genfbe. Létjogosultság? És ha a lépésről lépésre koncepciónak van létjogosultsága, akkor csak az, hogy Genf előtt segítsen a bizalom légkörének megteremtésében. Az azonban bizonyos, hogy tartós béke csak akkor lesz a térségben, ha az Egyesült Államok és a Szovjetunió közösen vállal felelősséget a konfliktus megoldásában és a béke garantálásában. A közel- ikeleti diplomáciai mozgás folytatódik. Az ENSZ-erők mandátumának tavaszi lejárta, a felhalmozott katonai potenciál és a még*csillapítatlan feszültség azonban nagyon is véges időhatárt szab a diplomatáknak. A Karib-tengeri szigetország az 1976—80-as években a cukoripar széleskörű fejlesztését tervezi. Ebben az ötéves szakaszban a cukoripari beruházások összege eléri a 600—700 millió pesót, ami kétszerese az 1966—70-es évek beruházásainak. A fejlesztéshez tartozik a cukornád új, gazdaságosabb fajtáinak a bevezetése, az öntözött területek növelése, az agrokémia legújabb eredményeinek hasznosítása és — ami talán a legfontosabb — a betakarítás gépesítése. Az idén foltozott asztaltúton gurul a gépkocsi. A fasorok gömbkoronái, a parkok szabályosra nyírt díszbokrai, az üdezöld pázsit, a vidám színű virágok nemcsak a visszatért életről árulkodnak, hanem arról is, hogy az itteni emberek még jobban szeretik városukat, mint a kényszerű száműzetés előtt. Bármerre indulunk, az utcákon keleti elevenséggel lüktet az élet. Kinyitottak az üzletek, a boltok. Nagy a forgalom a pékeknél, a henteseknél, a zöldség- és gyümölcsárusoknál, s kapós a hal a piacon. Különösen sok a dolguk az asztalosoknak, akik nem győzik javítani a megrongálódott holmikat. A hosszú és kimerítő városnézés után betérünk az egyik kávéházba. Miközben a finom, forró teát kortyolgatjuk, idős férfi telepedik mellém. Nyugdíjas tanár, mint kiderül. AmiA ciprusi képviselőház küldöttsége New Yorkba ment, hogy'a drámai helyzetben a Biztonsági Tanácstól kérjen segítséget az ENSZ-határoza- tok megvalósításához. A török szövetségi állam egyoldalú kikiáltása a végsőkig fokozta a szigettel kapcsolatos feszültséget. Ciprus stratégiai ugródeszka a földkerekség egyik legneuralgikusabb térségéhez: lakossága a görög többségre és török kisebbségre oszlik, ráadásul brit katonai támaszpont van a területén, amely nemcsak a múlt élő maradványa, hanem a jelennel és a 'jövővel kapcsolatos NATO- tervek fontos eszköze. Érzékeny | égyén$;uliy:':i,:;:: A szocialista tábor létének, a nemzetközi erőviszonyok változásának köszönhető, hogy annak idején, a londoni egyezmények nyomán, ilyen bonyolult körülmények között is létrejöhetett a független, pozitív semlegességi politikát folytató Ciprusi Köztársaság. Léte lényeges eleme a térség érzékeny egyensúlyának, amelyea nádaratás gépesítése eléri a 28; néhány tartományban az 50 százalékot. 1980-ban a nád 80 százalékát aratják majd gépekkel. A fejlesztés másik fontos területe a cukorgyárak korszerűsítése. 1974-ben 7 százalékkal javult a cukorgyárak termelékenységének kihasználása az előző évihez képest és több, mint 3 százalékkal csökkent a munkaidőveszteség. A cukortermesztés fejlesztésében a Szovjetunió jelentős támogatást nyújt Kubának. Szovkor megkérdezem tőle, hogy itt volt-e a háború idején, visz- szakérdez: — Melyik háborúra gondol? Én mindegyik háborút itt éltem át. Az 56-ost, a 67-est és a 73-ast is. — Mindenki visszajött már? — Igen, nagyon kevés kivétellel. — Nem jártam itt a háborúk előtt, de úgy képzelem, a mostanihoz hasonló lehetett a város. Ilyen eleven és békés. — Pontosan ilyen volt. Leszámítva, hogy a város peremén, a Timszah-tó partján, a Szuezi-csatorna felé eső oldalon akadnak még romos épületek. És a Sinai-félszigetre vezető hidat sem építettük újjá még. Arra is sor kerül nemsokára. Mert bízunk benne, hogy most már béke lesz. Indulunk a Szuezi-csatorna felé. A város szélén egy katojet szakemberek segítenek a vízgazdálkodási rendszerek tervezésében, a cukorgyárak korszerűsítésében és a szakember- képzésben. A két ország például együtt i fejlesztette ki a KTP—I típusú nádarató kombájnt, amely ma a világ egyik legjobb mezőgazdasági gépe. Ezek a kombájnok a Szovjetunióban készülnek, de Kubában megkezdték egy összeszerelő üzem építését. A tervek szerint a gyárban évente 600 KTP—I típusú kombájnt készítenek a kubai cukornádtermelő gazdaságoknak. nától kérünk útbaigazítást. Magyarázkodás helyett beszáll a kocsiba, s elkísér bennünket a legközelebbi pontonhídhoz. Az őrt álló katonák barátságos kézfogással üdvözölnek bennünket, s azt is megengedik, hogy besétáljunk a hídon a csatorna közepéig. A túlsó part, a Bar Lev-vonal megtekintéséhez már engedélyre lenne szükség. Az a helyzet ugyanis, hogy ezúttal, első ízben, turistaként jöttem Iszmailiába, mindenféle engedély nélkül. Újév óta megindult a turisták áradata Szuezbe, Iszmailiába és Port Szóidba. A Szuezbe utazók némi utánjárással engedélyi! kaphatnak arra is, hogy átmenjenek a Sinai-félszigetre. Az engedély nélkül utazgató turisták a saját szemükkel láthatják, hogy a csatorna menti városokban lendületesen folyik az újjáépítés. A Viliódzik tehát a feszültség. Ezeknek a csatározásoknak azonban semmi közük sincs Ciprus igazi érdekeihez. Makariosz — aki kantonális rendszerű föderáció megteremtését javasolta — most nyilatkozott a Kathimerini című görög lapnak és ebben újra síkraszállt a szovjet javaslat, az ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetközi konferencia mellett. A kérdés nem maradhat NATO- keretek között, hiszen Ciprus nem a szervezet tagja, hanem semleges, független állam. legékesebb nyilatkozatnál is meggyőzőbben bizonyítják, hogy Egyiptom valóban békét akar. / Kérdés, hogy Izrael elfogadja-e a béke kihívását. Szódat elnök azzal indokolta a csatorna menti városok újjáépítését és a lakosság visszatelepítését, hogy ezentúl Szuezt, Iszmailiát és Port Szaidot a hátország részének tekintik. Az aknáktól, hajóroncsoktól megtisztított Szuezi-csatorna újra-megnyitásáról azonban csak akkor lehet szó, ha az izraeli csapatok újabb területeket adnak fel a Sinai-félszige- ten; ha a fontos nemzetközi víziót kívül esik az izraeli messzehordó ágyúk lőtávolán. Iszmailia türelmetlenül várja a biztató fordulatot, amikor újra megindul az élet a kikötőben, a hajógyárban, a hajójavító sólyákon. Böcz Sándor Ciprus sebei gyógyíthatók | Közel-Kelet viharszünetben
