Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-27 / 85. szám
1975. március 27., csütörtök Dunántúli napló 3 Anyag, energia, idő, pénz A MÉM rendelete szerint takarékos- sági tervet kell készítenie minden mezőgazdasági üzemnek. A mohácsi tsz- szövetség már a rendeletet megelőzően február elején konferenciát hívott össze ebben a tárgyban. Három szövetkezet — a mohácsi Új Barázda, a sombereki Béke Őre és az újpetrei Petőfi Tsz — képviselője ismertette takarékossági eredményeiket. Tavaly fél millió — pontosabban 561 ezer forint megtakarítást értek el a mohácsi Új Barázda Tsz-ben azzal, hogy laboratóriumi vizsgálatok alapján műtrágyáztak. Nagy teljesítményű gépek Most azt vizsgálják, hogy lehetne a műtrágyát minél nagyobb mértékben istállótrágyával helyettesíteni. Egy mázsa nitrogén hatóanyag istállótrágyában 8,50 forintba, műtrágyában 6.50 forintba kerül, vagyis a műtrágya két forinttal olcsóbb. Szakszerűbb kezeléssel azonban 100 mázsa szerves- tráqyából 80 kiló hatóanyagot tudnak kihozni 6,38 forintos mázsánkénti költséggel, s akkor a mérleg nyelve máris az istállótrágya javára billen. Tavaly 1,3 millió forintos megtakarítást értek el a legnagyobb energiafogyasztó üzemüknél, a traktor-üzemnél azzal, hogy 771 normálhektárral növelték az egy traktoregységre eső teljesítményt és állandóan mérték az üzemanyag fel- használását, ami 9,6 forint volt normál hektáronként. Legtöbb forintot a gépek állandó jó műszaki állapotával takaríthatnak meg. Ezért a traktorüzemet — és az egész gépparkot — mint önálló ágazatot leválasztották a növény- termesztésről, s ezzel megváltoztatták a „mindegy, mibe kerül, fő, hogy menjen a munka” — szemléletet. Ezekkel az intézkedésekkel 135 forintról 110 forintra csökkentették le az egy normálhektár költségét. Ahol lehet, nagy lóerős traktort kapcsolt gépsorokkal használnak, s egy menetben végzik a talajművelést. Felvettek egy energetikust Szállításnál komoly megtakarítás, ha 2 kilométeren belül váltott pótkocsival, 2—5 kilométer között pedig már dupla pótkocsit használnak. Évente 250 ezer tonna árut mozgatnak meg. Kiszámították, hogy a gépkocsis ömlesztett szállítás az olcsóbb és gyorsabb, mert míg vontatóval óránként 25 mázsa, addig gépkocsival 35 mázsa terményt tudnak elszállítani. Földútjainkat mindenütt rendbe hozzák, mert a jó üzemi utakkal 10—15 százalékkal növelhetik kampányidőszakokban a szállítási teljesítményeket. Kizárják a termelésből a késői érésű kukoricafajtákat, ezzel jelentős szárítási költséget takarítanak meg. A téeszben 2000 villanymotor működik, csak az áramfogyasztásuk évi 1,2 millió forint. Ezért főállásban felvettek egy energetikust, s előre megtervezik az energiafelhasználást. Ezekkel az Takarékosság három tsz-ben intézkedésekkel már tavaly 1,10 forintról 80 fillérre sikerült csökkenteniük az egy kilo watt óra áram költségét. Tavaly kezdték meg, s 1976- ig befejezik a- gyomflóra felvételezést, s így fogják megszüntetni a növényvédőszerek pazarlását az újpetrei Petőfi Tsz- ben. Megszívlelendő ötlet. Az állattenyésztési telepekés takarmányszárítók olajfűtésre épültek, az egész megyében. Ha szilárd tüzelőanyagok használatára nem is tudnak átállni a téeszekben, mégis ígérkezik egy olcsóbb energiabeszerzési lehetőség, a földgáz, amely az évtized végére ér Baranyába. Az újpetrei tsz 1980 és 1985 között akar teljes egészében átállni olajról a földgáz fűtésre. A következő ötéves tervükéi matematikai programozással fogják elkészíteni, s ebbe az energiafelhasználást, mint korlátozó tényezőt építik bele. Az energia eddig nem szerepelt a tsz nyereségprémium-rend- szerében, 1975-től, vagyis már ettől az évtől kezdve azonban fontos prémium feltétellé léptették elő. Az energia megtakarításáért a vezetők is, a dolgozók is prémiumot kapnak. Bekerült az energia-takarékosság a szocialista brigádok vállalásai közé, amelynek teljesítését negyedévenként értékelik. Ezzel a termelőszövetkezet valamennyi dolgozója közvetlenül is érdekeltté vált ez ésszerű energiafelhasználásban. Somberekén a közvetlen energiaköltség tavaly 4,3 millió forint volt. Kimutatták, hogy az erőgépeik átlag 4—6 százalékkal több üzemanyagot használtak fel a megadott normánál. A somberekiek a saját tapasztalatuk alapján reálisnak érzik a minisztérium által megcélozott 5 százalékos üzemanyag-megtakarítást. A 4—6 százalék valóban megtakarítható, s ennek módja a hatékonyság növelése. Ehhez át kell tipizálni a jelenlegi „pazarló" traktorállományt, nagyobb teljesítményű 140—180 lóerős univerzális traktorokat és 300 lóerős szántótraktorokat kell munkába állítani és az egész munkagép parkot is le kell cserélni. Mindez nyilván nem megy máról holnapra. tárolóterek bővítése' III Vannak azonban olyan apróságnak tűnő valójában fontos megtakarítási tényezők is, amelyek azonnal megvalósíthatók. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mutatta ki, hogy az üzemanyag 3—4 százaléka tárolás, szállítás közben ,,el- csöpög”. A megoldás az üzemi tárolóterek növelése, Somberekén 1980-ig háromszorosára akarják növelni a tároló kapacitást. Apróságnak tűnik, mégis százezres megtakarítást hozhat, a kenőolaj tisztítása. Somberekén évente 40 tonna kenőolajat vásárolnak, aminek 30—35 százaléka a felhasználás után visszanyerhető. Ez évi 130 ezer forint megtakarítást hozna a szövetkezeteknek. A villamosenergia megtakarításban szép eredményről számolhat be ez a szövetkezet. Három évvel ezelőtt felvettek egy energetikust, beszerezték a szükséges mérő- és számlálóberendezéseket. így sikerült 30 fillérrel csökkenteni az egy kilowattóra áram költségét, ami tavaly 68 fillér volt a szövetkezetben. Céljuk az egységnyi végtermék előállításához felhasznált fajlagos energiaköltségeket rendszeresen mérni és kimutatni. Ez nem könnyű feladat, az energetikus és az ügyvitel hatékony együttműködéséi feltételezi. A termelőszövetkezetekben is meg kell valósítani — amit annakidején a gépállomásokon rutin munka volt — az üzemanyag normatív felhasználását az erőgépeknél. Az iránynormákat most dolgozza ki a Gépkísérleti Intézet, s a MÉM a következő hetekben ezeket közzé teszi. Ez az áttérés nagy, de nem megoldhatatlan feladatot ró majd a tsz számviteli dolgozókra és az energetikusokra, és a helyes érdekeltségi rendszer megteremtésével a szövetkezet vezetőire es a gépeken dolgozó tsz-tagokra egya ránt. — Rné — 51 helyett 69 A konzervipar kitett magáért A konzervellátás további javítására tettek még tavaly kongresszusi vállalást a tartósítóüzemek dolgozói. A verseny első szakaszában azon igyekeztek, hogy növeljék a választékot; eredetileg 51 új termék gyártását tervezték, a szakemberek azonban időközben felülvizsgálták, hogy van-e lehe- hetöség újabb készítmények forgalomba hozatalára. A technológia módosításával, a géppark jobb kihasználásával 1974-ben összesen 69 új termék gyártását tették lehetővé. Közöttük egész sor diabetikus készítmény és a terméklistáról sokáig hiányzó bébiétel gyártására is sor került. Enyhe tél, korai rügyfakadás Megkezdődtek a szerződéskötések Baranyában Készülékkel gyűjtik a virágport Kiegyensúlyozott gazdálkodás A szeszélyes időjárás megtévesztette a méheket. Az anyák azt hitték tavasz van, egész télen át petéztek. Amire évtizedek óta nem volt példa: tavaly karácsonykor virágpor gyűjtést észleltek a baranyai méhészek. Bármilyen furcsán hangzik, az enyhe tél, korai rügyfakadás méhészeti szempontból kedvezőtlen. Nagy hidegben a méhcsaládok fürtökbe húzódnak, élettevékenységük minimálisra csökken, elegendő, ha a kaptárokban 8-10 fok a hőmérséklet. Az elmúlt télen a folytonos Az a legszebb# amikor elkészül... M aguk sem tudják, hogy eddig hány kemencét újítottak föl, hány kéményt építettek át. Tizenhárom éve dolgoznak együtt, s munkájuk összekapcsolódott a vándorélettel. Megfordultak Inotán, Tatán, Szombathelyen, Pápán, Sarkadon: erőművekben, cukor- és konzervgyárakban. Egyáltalán mindenütt, ahol kemencék vannak. Január eleje óta a Zsolnay Porcelángyárban dolgoznak s úgy tartják, legalább egy évet töltenek itt. Jelenleg két elektromos alagútkemencét építenek. A berendezést, de még a sa- mottéglát is a Karlovy Vary-i Realistik cég szállította. A cseh vezetőszerelő, Stanislaw Matl irányításával dolgoznak, oki május végén tér haza. Addigra mindkét dekorkemence elkészül, s megkezdődhet a fölfűtésük. A tolmács szerepét Pribelszki Márton vállalja, jól beszél szlovákul. Dolgoztak német, olasz, de még svéd szakemberekkel is. A csarnok sarkában hirtelenjében fölhúzott helyiségbe húzódunk.- A kemenceépités nagy pontosságot igényel, igaz?- Persze, sokkal szigorúbbak a feltételek, mint a hagyományos „vörös” kőműves szakmában. Ott a habarccsal el lehet tüntetni a hibákat. Ez nálunk lehetetlen. A samottégláknak pontosan kell illeszkedniük; a téglák között két milliméter hézag lehet, ezt töltjük be samott- porral, és amikor begyújtják a kemencét, az úgy összeég a téglával, hogy szétverni is alig lehet — mondja elsőként Szőke Károly. SKRENAK MIHÁLY:- Az a legszebb, amikor elkészülünk egy új kemencével. Gyönyörködünk a falazat nyersességében, c boltozatban. Ha begyújtják, belenézünk. Az egész kemence vöröses színben izzik ... Pribelszki Márton hozzáteszi:- Van szakácsunk is, a Cin- kota Mátyás. Amikor végzünk a munkával, ő szokott birkapörköltet főzni: bográcsban, összeadjuk a pénzt, aztán a Cinkota addig megy, amíg birkát nem talál.- Máskor nem főznek?- Ritkán. Inkább otthonról hozunk magunkkal hideget, vagy a boltban vásárolunk. Reggel héttől este öt óráig dolgozunk, ennyi munka után már nincs az embernek kedve a fő- zőcskézéshez. A hőerőmű melletti barakkvárosban lakunk és szombatonként délután indulunk haza Orosházára. Beesteledik, mire hazaérünk. Hétfőn jövünk vissza, s kedden állunk munkába. Az az idő, amit otthon töltünk arra kell, hogy ami hétközben elmarad, megcsináljuk a ház körül, vagy éppen elintézzük a hivatalos dolgokat.- Nem gondoltak arra, hogy végleg hazatérnek? CINKOTA MÁTYÁS:- Aki tíz, vagy annál több időt lehúzott ebben a szakmában, már nehezen változtat, így vagyunk ezzel mi is. 1962 óta dolgozunk együtt; az orosházi üveggyárban kezdtük. Azóta valahogy beleszoktunk már ebbe a vándorlásba, talán meg sem szoknánk egyhelyben. A keresetre sem panaszkodhatunk. Az órabért a teljesítmény szerinti prémium egészíti ki, amelyhez még hozzászámíthatjuk a különélési pénzt is. Három és fél, illetve négy és fél ezer forint között ingadozik a fizetésünk. — S ha kéményen dolgoznak? — Az más. A kéményépítésnél, a magasságtól függően változik a pótlék, amelynek mértéke ötven-hetven százalék lehet. De roppant észnél is kell lenni. Valahogy azt hiszik az emberek, hogy szesz nélkül föl sem megyünk. Ez nem igaz. Sőt, igen szigorúak az egészségügyi kívánalmak. Különböző alkalmassági vizsgákon kell időről időre átesni — válaszol Szőke Károly. — Ma már egyre kevesebb falazott kémény épül, mind jobban előtérbe kerül a csúszózsalus technológia. így hát főképpen javításokat végzünk. De annak is megvannak a veszélyei. Horváth lózsef megjegyzi: „Fölvethetnénk egy problémát, amely valamennyiünket foglalkoztat?" — Hogyne! — Magunk között állandó téma, annak ellenére, hogy az üzemi étkeztetés dolga elcsépelt — az ebéd mennyisége. Amit itt elénk tesznek, az nem munkásembernek való. Ha visz- szajövünk az étkezdéből, a táskából vesszük elő a pótlást nap mint nap . .. Szőke Károly és társai a jövő esztendő első negyedévének végén fejezik be a porcelángyári munkájukat. Az új csarnokba, négy, belga gyártmányú kamrás kemencét építenek. Érdemes lenne fenti észrevételükön elgondolkodni ... Salamon Gyula fiasítás miatt éjjel-nappal egyenletes, 35 fokos melegre volt szükség. A méhek mézzel „fűtöttek”, 30-40 százalékkal fogyasztottak többet, mint más teleken, idő előtt elfogyott a készlet. Emiatt már március elején meg kellett kezdeni a méhcsaládok etetését, ami tetemes többletkiadást jelent a gazdáknak. Mészáros József megyei méhész szaktitkár elmondása szerint nemcsak emiatt van gondban a 27 szakcsoport 1400 tagja. Idő előtt szirmot bontott a mandula, kökény, őszibarack, s várhatóan a szokottnál korábban virágzik majd a repce és az akác is. Félő, hogy a méhcsaládok addigra még nem érik el a kellő termelőképességet, márpedig megerősödésüket nem lehet gyorsítani. Ahhoz, hogy a méhészkedés gazdaságos legyen, családonként mintegy 60—70 ezer egyedre van szükség. A múlt heti felméréskor a méhcsaládok népessége alig haladta meg a 30 ezret, időbe telik, mire számuk megduplázódik. A nektárgyűjtés egyébként már javában folyik, de amit behordanak, azt el is fogyasztják a családok. Méhészeti szempontból évek óta országosan a legjobbak közt van Baranya, itt tevékenykedik a legtöbb méhész 30 ezer méhcsaláddal. A méztermelés fejlődése szembetűnően gyors, 10 év alatt megduplázódott a felvásárolt mennyiség, s 1973-ban már elérte a 72 vagont. A tavalyi esős, kritikus esztendőt leszámítva hosszú ideje kiegyensúlyozottan, eredményesen gazdálkodnak a szakcsoportok. Abban, hogy a nehézségeket jobban átvészelik, a természeti csapásokat hamarabb kiheverik mint másutt — fontos szerepet játszik a hozzáértés, a szervezett és rendszeres szakmai továbbképzés. Az említett gondok ellenére 70 vagon méz értékesítésére kötnek szerződést a baranyai méhészek ezekben a hetekben. Fokozni akarják a virágportermelést egy ötletes szerkezet segítségével. A tél folyamán 6 ezer virágpor-gyűjtő készüléket szereztek be, amelyekkel 3 vagon virágport szeretnének „elvenni” a méhektől. A virágport alapanyagként használják a gyógyszeriparban, tápszergydr- tásban, kozmetikumok készítésénél, itthon és külföldön egyaránt keresett cikk. A gyűjtőkészülékek felszerelését március végén kezdik meg, a repceméz pergetésére pedig egy hónap múlva kerül sor. Tavaszi halászat Megkezdték a tavaszi halászatot a Dunán a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz brigádjai. A ragadozó őn, vagy más nevén balin halfajta csalta ki először a halászokat a folyamra. Erre a halra nincsen tilalom. Az első napokon azonban csak kevés, mintegy hatszáz balin került a hálókba. A lehűlés ugyanis megállította a balinok ívását, s most melegebb időre várnak a halászbrigádok. Ha nem folytatódik majd az ívás, kevés reményt fűznek a további halászathoz. Sajnos, egyre kevesebb a ragadozó a Dunában, régebben húsz-harminc mázsányit is kifogtak tíz— tizenkét nap alatt. i^ySHBHSIS • ••• •• •••; : ■ V.^xvx'xv: y • •: : , .................
