Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-03 / 61. szám

mi lesz a héten TELEVÍZIÓ Hogyan lesz a párbajhős grófból kommunistákkal együttműködő, szocializ­must igenlő politikus? Ezt próbálja bemutatni a Ká­rolyi Mihályról szóló tévé­film kedden, amelynek cí­me: Hit, illúziók nélkül. Szerdán a 2. műsorban közvetítik Tennessee Vil- liams „forró érzékiségű, de legtisztább poézisű” drámáját, a Tetovált rózsát, amelynek Pécsett volt az ősbemutatója, tíz évvel ez­előtt. A nemzetközi nőna­pon Brachfeld Siegfrid kö­szönti az ünnepeiteket, a Szombat este műsorában, amelynek két kiemelkedő része Shaw: Falusi udvar­lás című komédiája és a Markó Ivánról készült port­réfilm. HANGVERSENY Breitner Tamás vezényli kedden este a Liszt-terem­ben a középiskolások bér­leti hangversenyét, amelyen Mező László gordonkamű­vész működik közre. Szombaton kilenc pécsi és baranyai kórus részvéte­lével rendezik meg Bárdos Lajos 75. születésnapjának tiszteletére a KÓTA ünnepi hangversenyét, amelynek utolsó számaként a mester vezényli az összkart. SZÍNHÁZ Magyarországi ősbemuta­tóra kerül sor Kaposvárott pénteken este. Seregi Lász­ló vendégrendezésében mutatják be az olasz Mod- váno: Rinaldó harcba megy c. klasszikus zenés vígjáté­kát. Pénteken délelőtt az Ál­lami Bábszínház vendég­szerepei a meszesi József Attila Művelődési Házban a Piroska és a három kis­malac című mesejátékkal. MOZI Parádés alakítások jel­lemzik Kramer — Moszkvá­ban aranydíjat nyert —. filmjét, az Oklahoma ola­ját. Egy kedélyes csavargó és egy megszállott nő tör­ténete csak formájában ha­sonlít a western-filmek vi­lágára, humánus mondani­valója a legjobb filmalaki- tások sorába emeli a pro­dukciót. A Negyedi vőlegény cí­mű grúz film fiatal szerel­mes hőseit a dal segíti ab­ban, hogy minden szülői tiltakozás és konzervatiz- mus ellenére egymáséi le­gyenek. A jazz gyökerei Juhász Előd zeneesztéta tart előadást a Jazz gyökerei cím­mel, március 4-én, kedden es­te 6 órakor, a Fegyveres Erők Klubjában, a Pécsi Jazz Klub soronkövetkező klubestjén. A zenetörténeti előadást neves ze­nekarok játékának sztereó-fel­vételeivel illusztrálja az előadó. Tolnai Klári és Garas Dezső estje A Janus Pannonius Múzeum és a Kulturális Rendezvények Irodája minden szombaton 10—12 óra között tárlat- vezetést tart Pécsett, a Modern Magyar Képtárban. Cél: a szabad szom bat jobb kihasználásának segítése. Március 1-én pécsi művészek alkotásait mutatta be a vendégeknek R omváry Ferenc művészettörténész, a múzeum képző- és iparművészeti ősz tályának vezetője. A meszesi József Attila Mű­velődési Házban rendezik meg március 19-én Tolnai Klári és Garas Dezső előadói estjét, amelyen Hajdú Júlia és Szegedi Molnár Géza működik közre. HANGVERSENY A pécsi Nemzeti Színház­ban este fél 8 órakor az „A” bérlet VII. hangversenye. A Pé­csi Filharmonikus Zenekart Breitner Tamás vezényli, közre­működik Mező László gordon­kán. ELŐADÁS Avantgárd és tömegművé­szet címmel tart előadást 7 órakor a Doktor Sándor Mű­velődési Központban Bíró Yvette filmesztéta. A FÉK „Műfaj-mozaik" soro­zatában Mészöly Katalin és Marczis Demeter magánéne­kesek lépnek föl „Szóban-dal- ban az operáról" címmel, 18 órakor. KIÁLLÍTÁS A meszesi József Attila Műve- velődési Házban Halász Ká­roly grafikusművész kiállítása nyílik 19 órakor. Alföldi mesterek kiállítása Kaposvárott Megjárták Európát, látták Párizst, de sohasem feledték hovatartozásukat Szép kezdeményezésnek le­het tanúja, aki a kaposvári Somogyi Képtárba látogat. A Csongrád megyei Múzeum Igazgatóság Alföldi mesterek címmel kiállítást rendezett Dinnyés Ferenc, Endre Béla, Erdélyi Mihály, Károlyi Lajos, Kohón GyörgyKoszta József, Nyilasy Sándor, Tornyai János műveiből. „Pannónia-Barbari- cum — írja a meghívó elősza­va - bár a limesen túl nem építettek központi fűtéses mo­zaikos villákat, a kökénydombi Vénusz, vagy az avarkori bronz­csatok és szíjvégek ugyanúgy esztétikumot hordoznak, mint a római üvegedények, szarkofá­gok. És a nép Somogybán és Csongrádban is az évszázados kiszolgáltatottságban egyként szabadságért küldte harcba legjobb fiait, hívták őket La­tiakénak, vagy Szántó Kovács­nak. A táj és a múlt különböző­sége mellett a szép szerzeté­ben való hasonlóságú biztos tudatában hoztuk el Csongrád megyei festőművészek legszebb alkotásait." A század első évtizedeiben az alföldi festők tanyákon, a vá­rosok szélén éltek. Származá­suk, életmódjuk, szemléletük szerint a magyar ugar népé­nek voltak elkötelezettjei. Meg­járták Európát, látták Párizst, de sohasem felejtették el ho­vatartozásukat. Nem kívülről nézték a paraszti sorsot, nem festői témát, egzotikumot ke­restek benne, hanem lázongó, robbanó szenvedéllyel beszél­tek róla. A két világháború kö­zött szót emeltek a humanitás mellett, építettek a tradíciókra, nemzeti festészetet teremtettek új problémákkal, új szimbólu­mokkal. Tornyai János Endre Bélával együtt álmodozott a „paraszt Párizsról". A vásárhelyi iskola indítása is az ő érdemük. Tor­nyai Gémes kútja széltépetten ágaskodik a magyar pusztában. Viharban pányvára kivetett Lo­va, a bús magyar sors szimbó­luma. Kaposvárott látható a Juss kompozíciójának egy váz­lata (a másik vázlat a pécsi Modern Képtárban van), me­lyen az eldurvult, eldeformáló­dott emberi gondolatok, érzé­sek csapnak össze. Tornyai Já­nos utolsó éveiben néhány hó­napot Szentendrén töltött. Eb­ben a nyári simogató, bár­sonyos fényben festette késői korszakának legszebb képeit. Csokorkötő képe ebből az idő­ből származik. Koszta József, a nagybányai iskola atmoszférikus lírai vo­násait magábagyűjtve Szente­sen telepedett le. Festette a ta­nyákat, a kerteket, a kukorica- táblákon dolgozó alföldi pa­rasztembereket. Tanyaházai fe­héren, sárgán, vörösen izzanak sötétkék ég alatt. Ez a tüzes kolorit ősi indulatokról tanús­kodik. A fiatalabb nemzedék, 1967- ben elhunyt kiemelkedő egyéni­ségének, Kohón Györgynek munkájából is bemutatnak néhányat. Vásárhelyi utcája balladákhoz hasonló drámai hangja köti a múlthoz, erő­teljes kontrasztjai a konstrukti- vitása utal az újabb alföldi tö­rekvésekre. A kiállítás március 23-ig te­kinthető meg. Pandur József Kényes témák rendezője A cselekvő ember érdekel... Beszélgetés Kovács András filmrendezővel a Bekötött szemmel ürügyén Kényes témák rendezőjeként tartják számon Kovács Andrást, akinek alkotásait mindig vitá­zó elismerés fogadja. Érdeklő­dés kísérte legújabb alkotását, a Bekötött szemmel című fil­met is. Ennek ürügyén beszél­gettünk vele. 0 Vajon hogyan fogadja a rendező a vitákat, az ellenvé­leményeket? — Szerencsére nemcsak az én filmjeim kavarnak vitát, s váltanak ki ellenvéleményeket. Paradox helyzettel állunk szemben: sokszor épp ezek a viták és ellenérzések igazolják a filmet, a mondanivaló létjo­gosultságát. Ezek a művek ugyanis valami olyat közölnek, amit a néző eddig másként tu­dott, s azért alakul ki a vita, mert a film beleszól az eddigi nézetekbe. 9 Folytassuk egy jó hirrel: évről évre emelkedik a moziné­zők száma. Ez azt jelenti, hogy a film visszahódította a közön­ségét? — Itt már tulajdonképpen egy más közönségről van szó. Kezd ugyanis kialakulni a dif­ferenciált mozizás: a filmek egyre jobban megtalálják sa­ját közönségüket, a nézők pe­dig az ízlésüknek, az érdeklő­désüknek megfelelő filmeket. Véleményem szerint a jövő mo­zijának ez a titka. Mától az Urológiai Klinika été» Fiatal ember, tele ambíció­val, tervekkel. Persze, a tervek is átgondoltan raktározódnak benne, ahogyan egy profesz- szorhoz illik. Szőke, magas és barátságos. Mától a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Uroló­giai Klinikájának igazgatója. Az orvosegyetemet 1957-ben végezte Budapesten. Mindjárt Babies professzor mellé került, akinek klinikáján szakvizsgó- zott négy esztendő múlva. Ta­valy augusztusban vette át az István kórház urológiai osztá­lyának vezetését, de ugyaneb­ben az időben pályázta meg a pécsi egyetemi tanári állást is. — Mikor tudta meg, hogy kinevezték? — Februárban közölte velem a miniszter. □tlötföl Dr. Frang Dezső Tudományos munkásságát számos előadás és dolgozat fémjelzi. Kandidátusi disszertá­cióját a vesekövek oldásának témaköréből írta. — Kedvenc terület? A króni­kus veseelégtelenség, a vese­kövek konzervatív kezelése ... De az elkövetkező időkben az urológia minden területével kell majd foglalkozni. Sok munka vár... — Leköltözik? — Igen. És ehhez az egye­tem minden segítséget megad. Negyvenkét éves. Felesége szintén egészségügyi dolgozó- röntgenasszisztens. A gye­rekek még általános iskolások — mindhármójuknak érdekes feladat lesz az új környezetbe való beilleszkedés. Mégis ... Vajon mi az első tennivalója egy „új" embernek? Elgondolkodik. — Szeretnék jó kollektívát kialakítani. Ismerem a klinikán dolgozókat, és tudom, hogy ez sikerülni is fog. Szeretném ké­sőbb megvalósítani a polikli- nikai egységet, a járóbetegel­látás és a klinika szoros együtt­működését. Olyan együtteseket kellene létrehozni, amelyek egy-egy témával foglalkoznak majd. Gyermekurológia, andro- lógia, az általános urológia, a vesetuberkulózis, a daganatos megbetegedések témáival. Ma délelőtt tíz órakor iktat­ják be egyetemi tanári állásá­ba. Szeretett«^ fogadjuk, s hisz­szük, hogy elképzeléseit — amelyek a mind jobb betegel­látás gondolatát szolgálják — az egyetem egész kollektívája segít megvalósítani. Katnpis 9 Ez igaz, de azért a kom­mersz, vagy a semmitmondó filmek még mindig uralják a terepet. Ily módon ugyanabban a moziban fejlesztik is, de ugyanakkor rontják is az em­berek ízlését. — Ez így van. De attól, hogy nem játsszuk ezeket a silá­nyabb filmeket, még nem vál­tozik meg az emberek ízlése. Az emberek gondolkodásának, ízlésének alakítása csakis egy bizonyos fajta aktivizálással és az esztétikai kultúra terjeszté­sével érhető el. Mindez persze egy nagy menetelés, egy több évtizedes harc eredménye lesz, és még akkor is sokan marad­nak olyanok, akiknek nem vál­tozik meg az ízlésük. Ha már ennél a kérdésnél tartunk, hadd mondjam el azt is, hogy a televízió sokkal több segít­séget adhatna az esztétikai ne­veléshez. Számos külföldi tv például rendszeresen órás vi­tákat közvetít a filmekről. 9 Váltsunk témát: miért nem tud a magyar filmgyártás szó­rakoztató és egyben színvona­las vígjátékot csinálni? — Sajnos a szakmában is kialakultak olyan nézetek, ame­lyek igyekeznek távol tartani a közéleti gondolatokat a vidám filmektől, a vígjátékoktól. Ez a magatartás aztán teret nyit a kispolgári semmitmondásnak. Véleményem szerint a szem­léleti normák minden műfajban azonosak, csupán az eszközök mások. A filmvígjátékok készí­téséhez is ugyanolyan közéleti szenvedélyre, valóságismeretre, elkötelezettségre van szükség, mint például egy dráma, vagy egy tragédia forgatásához. 9 Szentségtörésnek tartaná, ha vígjátékot rendezne? — Nem. Lehet, hogy sor ke­rül rá, ugyanis van egy ironi­kus témám. 9 Kérem, fogalmazza meg filmjeinek visszatérő mondani­valóját. — Szerintem a választás és a cselekvés lehetőségeit kuta­tom és azt a felelősséget, amely ránk nehezedik. A csele­kedni akaró ember érdekel. 9 Mi ma a legizgalmasabb filmtéma? — A valóság és a lehetőség közötti különbség. Társadalmi és egyéni vonatkozásban egy­aránt. A szocialista társada­lomban ugyanis sokkal na­gyobbak a lehetőségek, mint amit eddig realizálni tudtunk. Nagyobb és szerteágazóbb az egyén választási lehetősége is, mint amit jelenleg felismer. Filmjeim éppen ezért a döntés előtti periódust tárgyalják és legtöbbször a döntés pillanatá­ban érnek véget. 9 Véleménye szerint ez a hit-probléma is a nyitott kér­désekhez tartozik? Mi a szere­pe a hitnek és a kételkedés­nek ma társadalmi vonatkozás­ban? — Mindenben kételkedni! - így fogalmaz Marx. A kételke­dés persze nem a hit ellenté­te, hanem a hit próbája. A film nem a hit elvesztéséről, in­kább egy racionális emberi hit­nek a kibontakozásáról szól. A vallásos hit nem állja a kétke­dés próbáját. A mi emberi hi­tünknek viszont ezt állnia kell! Persze csak abban az esetben, ha nem feltétel nélküli vak hitről van szó, hanem olyan magatartásról, amely állja a valóság próbáját. Tehát nem bekötött szemmel kell élni, mint ahogy filmem hősei teszik, ha­nem mindent látva, mindenre figyelve és ellenőrizve. M. L. A TOLNA MEGYEI Állami építőipari VÁLLALAT felvételre keres ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS KÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ és technikusokat MŰSZAKI ÉS GYARTASELŐKÉSZITŐI MUNKAKÖRBE. Felvesz továbbá: VILLANYSZERELŐ SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, Komló, Dombóvár, Mo­hács és bonyhádi munka­helyre. Jelentkezés : Szekszárd, Tartsay V. u. 10. szám. Munkaügyi osztályon. ;• • :j ; j: :• : • : :• • : - ij : ^ :■ •: > |i

Next

/
Oldalképek
Tartalom