Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-23 / 81. szám

s Dunántúli napló 1975. március 23., vasárnap Az épületállomány jelenlegi értéke 52 millió forint. Igen változatos az épületek „élet­kora”. A legidősebb a Felső­malom utcai tímár-ház és a hozzátartozó ún. Derfli-udvar, amely 1800-ban épült. Felújí­tása után otthont ad majd a Helytörténeti és Munkásmoz­galmi múzeumnak. A sorban a legfiatalabb a Bajcsy-Zsi- linszky út 3. és 5. számú ház, amelyek 1939-ben épültek. Az épületek általános állapo­tán kívül a felújítást az is in­dokolja, hogy a tömbben ter­vezett szanálás után csak ezek maradnának meg. Ezek­nél éppen két évtizeddel fia­talabbak a Petőfi Sándor utca 44. és 46. számú épületek. Itt nem általános felújításról van szó, hanem a bennük levő ún. Cs-lakások korszerűsítésé­ről. Ezek a lakások egyedi gázfűtést kapnak. Ez lehetővé teszi, hogy a meglevő fürdő­fülkéket meleg vízzel ellátott fürdőszobává fejlesszék, s ben­nük kis méretű fürdőkádakat helyezzenek el. Szerepel a programban a Kossuth tér 1—2—3. számú épület. A teljes belső — fö­démcserés — felújítás során új külsőt is kap az épület, hogy a Konzum Áruház elké­szültére a Kossuth térnek ez a másik legnagyobb objektu­ma megfelelő módon szolgál­ja a változó városképet. Fel fogják újítani a Perczel utca 19-es házat is, de nem szere­pel a programban az épület alagsora, ahol a színházközre nyíló közületi raktárak van­nak. Ez a sor a belváros szí­vének a mélypontja, aminek felújítására időszerű lenne gondolni. Érdekesnek ígérke­zik a Rákóczi út 39/a, b, c és d számú épületegyüttes fej­újítása. Ez a Citrom utcai tömbbelső rekonstrukciójához kapcsolódva az épületsor Rá­kóczi úti frontjának árkádosí- tását jelenti, ami pedig az ott levő 13 üzlethelyiség alapte­rületének csökkenésével jár. Úgy kívánnak ezen segíteni, hogy néhány intézményt —»Íri­szen nemcsak üzletek vannak itt |— kitelepítenének, s ezál­tal növelhetnék a maradó üz­letek alapterületét. Az idei tervezési címjegyzé­ken szereplő épületék felújí­tását 1976-ban kezdik meg. Legolcsóbb a vízi út? Mohácstól Budapestig ar uszályok 5 forint 10 fillérért vi­szik fel az ömlesztett áru má­zsáját. Illetve csak vinnék. Mindenki tudja, hogy a leg­olcsóbb fuvar a vízi szállítás. Mégis, miért van az, hogy el­pártoltunk a víztől? A MAHART által bérelt mohácsi „vasúti depóról" ugyanis utoljára 1972 októberében rakodtak uszályok­ba. A MÁV-tól bérelt kétezer négyzetméteres rakodótérért, s az onnan átvezető iparvágá­nyért évente közéj százezer fo­rintot fizet Mohácson a MA­HART. Az iparvágány, amely 1972 óta „rozsdásodik", havi 1973 forintba kerül. A Baranya megyei Szállítási Bizottság ülésein több esetben felmerült az olcsó vízi szállí­tás lehetősége — millió ellen­vetéssel. Nem tudni miért, de sok esetben a feladó húzódo­zik a víztől, sok esetben pedig az áru fogadója. Ha van is termelő — például a cukorré­pa esetében — aki a vizet vá­lasztaná, a címzett, «jhova a répa megy, az uszályból nem hajlandó rakodni. És itt, a mohácsi depó sor­sának alakulásán töprengve, felmerül az emberben, hogy vajon a belföldi forgalom te­kintetében kihasználjuk-e meg­felelően hajózható folyóinkat? Nem terjedt-e el túlságosan az a szemlélet, hogy csak az ex­port-import áru szállítás bo­nyolódhat a Dunán? ... K. F. A helyzet döntésre érett. A pécsi Sétatéren sé környékén a nagy közművesítési hajrában a munkák a befejező szakaszhoz közelednek. Elodázhatatlanul került napirendre a Sétatér komplex felújításának szüksé­gessége. Az egész park — a Káptalan utcától a Nővér-szo­borig - fölöttébb elhanyagolt állapotban van, s ezt a szép virágok sem leplezhetik. S ott van egy „tüske" is, a vízlépcső. Mi legyen vele? — Évek óta nem működik, bár azt is meg lehet kérdezni: egyálta­lán, miért néztük, hogy hosszú évek során abba az állapotba jusson, amikor joggal meg le­het kérdőjelezni a létét. Pécshez, a Pécsről alkotott képhez azonban hozzátartozik. A víz semmiképpen sem küszöbölhető ki Tanácsülés elé kerül a rendezési terv rá lehet nézni és ahol el lehet érni a vizet. És mégis, a lényegi látvány nem a víz, az csak elő­készítő eleme a fő attrakciónak, a Székesegyháznak. Úgy gon­doljuk, hogy a víz kanyarogva haladna lefelé, a kanyarokban kis tálcák lennének, s onnan lépcsőzve menne tovább ... Tehát nem egyenesen, mereven folyna, de mégis úgy, hogy a tér tengelyét meghatározná. A végponton kis tavacskává széle­sedne a vízfolyás, s onnan tűn­ne el, illetve jutna vissza a for­ráshoz ... Hársfai István Tovább folytatja a belvárosi épületek felújítási programját a Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat. A Városi Tanács végre­hajtó bizottsága áltál a közel­múltban jóváhagyott 1975-ös tervezési címjegyzéket az épü­letállomány műszaki állapotá­nak figyelembevételével állí­tották össze, s ebben nagyon fontos szempont volt, hogy a belvárosban levő lakásállo­mány nagy része elavult. Idén azoknak az épületeknek a fel­újítását tervezik meg, ame­lyeknek korszerűsítése nem igényli azt a tömbrekonstruk­ciós formát, amitől Pécs tör­ténelmi Belvárosának megúj­hodása várható. A jóváhagyott program mint­egy másfél száz lakást és 30 egyéb bérleményt — üzlethe­lyiséget, irodát stb. — érint. — Először talán arról beszél­jünk, hogy ha működne a mai vízlépcső ... — Akkor fel sem merült volna a megszüntetés gondolata — mondja Csete György. — Egyéb­ként a sétatéri létesítmények mind most jutottak el az elöre­gedésnek abba a szakaszába, ami 30—40 év után minden léte­sítménynél bekövetkezik. Ilyen­kor vagy felújítani kell, vagy — ha már nem felel meg a funk­ciónak — valami mást tenni a helyére. — És ha már költ rá a vá­ros, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy a létesítmény ugyanúgy ítélhető-e meg, mint közel fél évszázad előtt — teszi hozzá Jankovics Tibor. — Egyéb­ként, ha működne, akkor is áll­na az a tétel, hogy a vízlépcső — a körülötte zajló forgalom — Eggyel tisztában kell len­nünk. Az, hogy a vízlépcső be­vonult a köztudatba, annak tu­lajdonítható, hogy jó képeket lehet onnan készíteni a Székes- egyházról. Egyébként, vélemé­nyem szerint, maximálisan csak arra jó, hogy ránézzenek az emberek, de a park életébe soha nem kapcsolódott be, így a szükséges kontaktus sem ala­kulhatott ki a vízlépcső és a tér többi része között. — Az emberek megszokták, tetszik a tér mai arculata ... — Azt semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az emberek érzelmileg is, vizuálisan is kötődnek a mai vízlépcsőhöz. így aztán ami ez­után lesz, az sem lehet hom­lokegyenest az ellenkezője a mostaninak. — Tehát mi lesz? A tér rendezésére kiírt meg­hívásos tervpályázatra hét pá­lyamű érkezett be. Ennek ered­ménye alapján kell a Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának döntenie. A téma március 14-én a végrehajtó bizottság elé ke­rült, amely úgy foglalt állást, hogy döntés előtt kikéri a Vá­rosi Tanács véleményét. A ta­nácsülés csütörtökön vitatja meg a vb. előterjesztését. A bemutatás szándéka veze­tett, amikor leültünk beszélget­ni az elsődíjas pályamű terve­zőivel: Jankovics Tiborral és Csete Györggyel, a PTV ifjúsági iroda építészcsoportjának kép­viselőivel. miatt — mai helyzetében el van szakítva a környezetétől ... Nincs kapcsolata a parkkal- Nézzük akkor a kapcso­latát a környezetével! — Erre azt mondanám minde­nekelőtt, hogy a sok jó gondo­latot reális alapokra kellett he­lyezni - mondja Csete György. — A realitás pedig ebben az esetben azt jelenti, hogy bármi is lesz, annak egy bizonyos ösz- szegből ki kell jönnie, aztán je­lenti a beszerezhető és felhasz­nálható anyagot... — Igen. A víz semmiképpen nem küszöbölhető ki, hiszen van ott egy természetes vízforrás, amit ki kell használni. A mi esetünkben arról lenne szó, hogy a víz másképpen kapna hangsúlyt. Ez a másképp a szükségszerű velejárója annak, hogy a mostani vízlépcső épí-. tése óta eltelt közel fél évszá­zad és a mi gondolkodásunk is más. A Székesegyházhoz is bár­mely korban bárki hozzányúlt, ezt a maga módján tette. — És ez nemcsak egyszerű hozzátételt jelentett — fűzi hoz­zá Jankovics Tibor —, hanem bi­zonyos átértékelést is. A Vt£ illlplipl haladna — Mit jelent ez az átértékelés a mi esetünkben? — Rajzon ez még nincs vég­leges formában — jegyzi meg Jankovics Tibor. — A víz lép­csőzetesen jönne... A nyugati oldalon levő út megszűnne. Az sem kedvező, hogy a Pince- gazdaság ott rakodik... Az ésszerű forgalomszabályozásra feltétlenül szükség van. Az út megszüntetésével a park az ed­diginél jobban funkcionálhat és más szituáció alakulhat ki a vízlépcső vonatokzásában is. Volt olyan elgondolás, hogy az időszaki forrásból táplálkozva csak időszakosan működjék. Célszerű azonban az állandó vízfolyás, ezért ha kell, a pót­lást a városi hálózatból kell el­venni, természetesen visszafor­gatással. — A víz különben forrássze- rűen jelenne meg — veszi át a szót Csete György. — Erre a gondolatra szerveztük a víz megjelenési helyét is. A vizet olyan látványként akarjuk be­mutatni, hogy a dómtér, a víz­feltörés és a környezet együtt legyen szemlélhető. És le is le­hessen ülni körülötte. Van sok rossz, kút, aminek csak hátat lehet fordítani, holott a vízre szeret ránézni az ember. Mi va­lami olyasmit akarunk, amire Tavasz a tavaknál Áprilisban kezdik az Orfűi-tó feltöltését Száraz tónak nedves part­ján ... Ilyen cím alatt írtunk ta­valy júniusban három baranyai mesterséges tó sorsáról. A sors­ban sok minden volt közös. Pél­dául az, hogy egy évtized alatt annyira eliszaposodtak, hogy alkalmatlanokká váltak a für­désre, aztán az is, hogy az elő­ző esztendőben leeresztették a tavakból a vizet Cikkünk meg­írása idején még az is közös volt, hogy mindhárommal kap-, csolatban a megkérdezett ille­tékesek azt mondták: télen-ta- vasszal feltöltik a tavakat. A tél elmúlt, benne vagyunk már a tavaszban is. Mi van a tavakkal? KÉTSÉGES A Dombay-tó közepén egy vízlevezető árok látható azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a me­der kiszárítását segítse elő. Az árok mellett egy dózer árválko­dik. Ez minden... A kép lé­nyegében ugyanolyan, mint a háromnegyedév előtti. Radics Károly pécsváradi tanácselnök elmondja: 260 ezer forintos szerződése van a tanácsnak a Mohács-környék Vízgazdálkodá­si Társulattal a tó iszaptalaní- tására, az iszap elszállítására — 1975. májusi befejezési határ­idővel (ehhez azonban ezt a munkát tavaly augusztusban el kellett volna kezdeni). A szer­ződés másik része 360 ezer fo­rintról szól és az iszapfogók, valamint egyéb, a tótükrön kí­vüli műtárgyak elkészítésére vo­natkozik. A határidő: ez év ok­tóberének vége. A látottak alapján kétes, hogy májusban víz lesz a Dombay-tóban, a ta­nácselnök azonban optimista: „Igen erősen rajta leszünk, hogy meglegyen határidőre a tó ..." És ezt komolyan gondolja, hi­szen nem akarják engedni, hogy egy újabb idényre is víz nélkül maradjon a kedvelt üdülőterület. NEM SIETJÜK EL Ugyancsak száraz még a ki­sebbik sikondai tó. Martini Jó­zsef komlói városi építési osz­tályvezető szerint: — Tulajdonképpen bármikor feltölthetnénk a tavat, de amíg a létesített kis sziget partvédel­mét nem csináljuk meg, addig feleslegesnek tartjuk. Meg kell építeni még az iszapfogót is ... Nem érezzük annyira a hiányát a tónak, hogy elsiessük a dol­gokat. FÜRDŐIDÉNYRE És a harmadik tó, az ocfűi? Erről a közelmúltban írtuk meg egy információ alapján, hogy március 15-én megkezdik a tó feltöltését. A jelzett napon még javában folyt a kijelölt strandterület betonozása és ez kételyeket ébresztett az orfűi üdülőterület hívei között aziránt, hogy egyáltalán lesz-e víz... Erdősi Antal tanácselnök tájé­koztatása mégis megnyugtató: — A 40x65 méter alapterületű strand betonozása most már befejeződött, a műszaki átadás során megjelölt hiánypótlások folyamatban vannak. Úgy vé­lem, hogy április közepén min­denképpen megkezdődhet a tó feltöltése. A fürdőidényre fel­tétlenül víz lesz a tóban. A strandterület és környéké­nek kialakítására 750 ezer fo­rintot fordít a községi tanács. A strand megújult formájában a korábbinál kedvezőbb felté­teleket biztosít a tó vendégei­nek felüdülésére. Elodázhatatlan a felújítás Idén tervezi a PIK Megújuló homlokzatok, korszerűbb lakások Milyen lesz a Sétatér?

Next

/
Oldalképek
Tartalom