Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-14 / 72. szám

1975. március 14., péntek Dünantult napló 3 Irtsunk fát? M eglepő kívánság (ké­rés? követelés?) hangzott el minap Komlón a Kökönyös keleti város­részben, amikor a tanácsi vezetők szokásos idősza­konkénti látogatására ke­rült sor, s a helyi társadal­mi szervek vezetőivel ta­nácskoztak a lakóterület időszerű gondjairól. Mielőtt a kívánságról ír­nánk, néhány szót Kökö- nyösről. A szocialista bá­nyászváros elsőszülötte volt ez a városrész, vegyes épü­letekkel, amelyek némelyi­ke a vitatott szocreál stílu­sát őrzi. Ezek a házak meg­koptak már, de ez csak ilyenkor látszik, amikor a lombjukatvesztett fák pőré­re vetkőztetik a környéket. Egyébként mintha kelle­mes erdőben lenne a város­rész, gyönyörű fák dús lombja tavasztól őszig egészséges, friss levegőt ad az ott élőknek, egyben el­tünteti a házak .hiányossá­gait". És mi ezért a hála? A lakóterület helyi veze­tői úgy vélték, túl sok a fa, ezért álltak elő azzal a kívánsággal, hogy a kisebb erdőnyi fából 70-et (pon­tosan ennyit ítélnének ha­lálra) vágasson ki a ta­nács, mert — úgymond — kevés a napfény. Lehet, hogy sok a fa, az is lehet, hogy kevés a nap­fény, no de 70 fát kiirtani mégis csak sok egy viszony­lag kis területen. Lehet, hogy a fák tovább tere­bélyesedve még dúsabban borítják zöldbe Kökönyöst és akkor a mainál kevesebb is elegendő lesz. De ez nem jelentheti azt, hogy tüstént fejszét, fűrészt kell ragad­ni és irtani a fákat, ami­nek másutt — ne is men­jünk túl messze, csak a túlsó domboldalra, Szilvás­ba — örülnének. A komlói vezetők sze­rencsére nem fogadták el a javaslatot, s úgy váltak el, hogy „ezen még gon­dolkodunk . . Érdemes is gondolkodni ezen. Nem mindennapi eset ugyanis, amikor a városi vezetők­nek kell a lakossággal szemben megvédeni a la­kóterületi növényzetet. Néhány éve Pécsett ha­sonló problémával találta szemben magát a Kerté­szeti Vállalat. A Meszesen megsűrűsödött fasort nem fejszével, fűrésszel, hanem áthelyezéssel ritkította. Hosszas, türelmes gyökér­kezelés előzte meg az át­ültetést, a Tolbuhin úton „felserdült” fák ma Újme- csekalján, Lvov-Kertváros­ban és másutt gazdagítják Pécs egyébként szegényes zöldfelületét. Ilyesmit lehet­ne csinálni a kökönyösi fák­kal is. A szilvásiak bizonyá­ra örömmel és nagy szere­tettel fogadnák a Kökönyö- sön „kiszolgált" fákat. H. I. Fokozott törődés a sokgyermekes családokkal Mi történt két kongresszus között a gyermekekért, az anyákért? Társadalmunk fokozott figyelemmel és megbecsüléssel fordul a gyermekeket vállaló és becsülettel felnevelő anyák, a jövő nemzedékének formálásából nagy részt vállaló népes családok felé. — így összegezhetők négy és fél esztendő elteltével az MSZMP X. kongresszusán megfogalmazott családpolitikai hatá­rozat végrehajtásának eredményei. Emelkedő születésszám, bővülő bölcsődei, óvodai hálózat Társadalmi szervek és moz­galmak, vállalatok és intézmé­nyek siettek a többgyermekesek segítségére, kamatoztatták'anya­gi lehetőségeiket a sok apró­ságot nevelők helyzetének ja­vításában. A párt döntéseit kö­vetően nagyjelentőségű kor­mányhatározatok születtek, s állásfoglalásban mozgósított a népesedéspolitika társadalmi támogatására a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa is. Sok­rétű és összehangolt intézkedés- sorozat látott napvilágot, a ko­rábbiaknál jobban védve a nők egészségét, nagyobb gondot fordítva a születendő nemzedék testi, biológiai fejlődésre. Az elmúlt több mint négy esz­tendőben az intézkedések és a szülőképes korú nők számának növekedése hatására csaknem 20 százalékkal emelkedett az él­ve születések száma, s tavaly már 30 ezerrel több gyermek látta meg a napvilágot, mint egy esztendővel korábban. Ez ter­mészetesen alaposan megnö­velte az egészségügyi hálózat teendőit: csaknem 400 ággyal növelték a szülészeti osztályok befogadóképességét, s számot­tevően javították az újszülött és koraszülött kórházi részle­gek működési feltételeit. Az egészségügyi és a tanácsi szervek kiemelt feladatként kezelték és kezelik a gyermek- intézmények hálózatának bőví­tését, elsősorban a bölcsődék fejlesztését. A törődés kézzel­fogható eredménye: a IV. öt­éves tervben eredetileg számí­tott 9 ezer új bölcsődei hely- lyel szemben 1975 végéig vár­hatóan 12 ezer épül az ország­ban. A 3—6 éves apróságok­nak 40 ezer új óvodai helyet terveztek — s társadalmi ösz- szefogással ezt a számot már 1973 végén sikerült elérni. Úgy számítják, hogy a terv­időszak végén, 1975-ben 30 százalékkal több apróságot le­het majd óvodában gondozni, mint 1970 végén. Az iskolába lépő korosztá­lyoknak ma már több mint 90 százaléka vesz részt valamilyen szervezett előkészítő tanfolya­mon — 16 éves korukig 89.9 százalékuk fejezi be nyolcosz­tályos tanulmányait. Növekvő juttatások a gyermekes családoknak A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságának ösz- szegzése szerint az elmúlt négy esztendőben családi pótlék, gyermekgondozási segély, anya­sági segély, gyermekápolási táppénz és terhességi-gyermek­ágyi segély címén 27,5 milliárd forintot fizettek ki a gyerme­kes családoknak. Húsz év óta 1974-ben emelték a legna­gyobb mértékben a gyermekes családoknak nyújtott juttatáso­kat. A népesedéspolitikai határo­zatok csaknem egymillió csa­lád pénzbeli juttatásait növel­ték: tavaly például 2,3 milliárd forinttal nagyobb összeget fi­zettek ki társadalombiztosítási juttatásként a gyermekes csa­ládoknak, mint 1973-ban. Igen jelentős anyagi erőt koncentrál a népgazdaság a családoknak nyújtott termé­szetbeni juttatásokra: számítá­sok szerint a gyermeknevelés költségeinek nem egész két­harmadát viseli a szülő, továb­bi 12—14 százalékot pénzben ad a társadalom, körülbelül 24 százalékot pedig természetben juttat. (Például a gyermek- intézmények hálózatának bőví­tésével, a gyermekek taníttatá­sával stb.) Segítség a lakásgondok enyhítéséhez A tanácsok elsőrangú fel­adatuknak tartják a sokgyer­mekes családok lakáshelyzeté­nek javítását. A fővárosban — ahol több mint kétezer sok- gyermekes családot tartanak nyilván — alig egy esztendő alatt ezer nagycsaládosnak biztosítottak korszerű, kényel­mes otthont. Segítségükre siet­tek az üzemek, vállalatok is: a munkáslakás-építési akció­Tavaly 3240 vagont „forgattak” meg Mohácson Most fordul egy „csordultig” rakott kocsi a salakos bekötő- útról a város felé. A betonra nehéz felkapaszkodni: a tíz-ti­zenöt centis „ugratón” meg­csúsznak a kerekek. Mondják: ma nem lesz sok tennivaló a depónál. Pedig az idő jó, öröm lenne a munka. Mohácsra a reggeles szerel­vény egy vagon kokszot, egy vagon cementet, egy vagon hullámpalát és egy vagon mű­trágyát hozott. (Illetve többet, de csak ennyi pillanatnyilag a volánosoké.) A MÁV—Volán komplex brigádból hat-nyolc ember végzi a rakodást: a va­gonokból a tehergépkocsikra kerül az áru. Néhány ZIL már fordult is a műtrágyával; Lány­csókra, Dunaszekcsőre, Székely- szabarra vitték. Délre végeznek. * Amikor a MÁV Pécsi Igazga­tóságának ítélték a kongresszu­si munkaverseny nyomón az el­ső helyezettnek járó vándor­zászlót, a szemportok között szerepelt a vagon-kihasználás „mutatója" is. Ugyanis a nép­gazdaságunk érdeke, hogy a meglévő kocsiparkot maximáli­san kihasználjuk. Ebben segíte­nek a MÁV-Volán komplex brigádok. Reggelente a MÁV és Volán szolgálattevője megbeszéli, hogy hány vagon, és milyen áru várható, s aszerint intéz­kednek. Zsivkó Emil forgalmi szolgálattevő szerint igen hasz­nos volt a brigád megalakítá­sa Mohácson. Jobban megértik egymás gondjait, nap mint nap találkoznak, beszélgetnek. — Természetesen a boríték is akkor vastagabb — mondja ban például 1973-ban 2916, 1974-ben pedig 5330 új otthon tető alá hozatalához láttak hozzá. A két kongresszus kö­zött a vállalatok lakásépítési alapja elérte a 3,4 milliárd fo­rintot — az OTP-nél a fiatal házasoknak megelőlegezett szo­ciálpolitikai kedvezmények összege pedig meghaladta az 1665 milliót. Még egy OTP- adat: a három vagy annál több gyermeket eltartók csa- ládiház-építkezéséhez nyújtható kölcsönnel —• ezt 1974 júliu­sában vezették be — a tava­lyi esztendő második felében 750-en éltek. Korszerű légszennyeződés-mérő berendezés * 'M # A szelleme: jogok helyett kötelességek Szakemberek véleménye 1972. nyarán alakult meg a KPM, a BM, a Legfőbb ügyész­ség, az Igazságügyminiszté­rium és a Minisztertanács kép­viselőiből álló jogszabályalko­tó, szerkesztő bizottság. A legelső tervezetet ezenkívül 34 felkért szakember, valamint a nagyobb közlekedési vállalatok vezetői, újságírók, gépkocsi- vezetők, tanintézeti szakelő­adók vitatták meg és mondták el róla véleményüket. Ezt kö­vetően készült el az a végle­ges jogszabálytervezet, ame­lyet mint KPM—BM. sz. együt­tes rendeletet a Miniszterta­nács hagyott jóvá. Miért volt szükség új KRESZ megalkotására? Egyrészt a ha­zai közlekedés belső fejlődése tette szükségessé. Megnőtt a baleseti veszély, telítettek let­Vincze József rakodó —, ha fo­lyamatosan kapjuk a kocsikat, s nincs közben többórás kény­szerpihenő . . .- ön a Volán alkalmazottja? — Igen. De a bérem függ a vasutasoktól, hisz ők adagolják a vagonokat a depóra. Többen jönnek be a „szolgá­lathoz” egy kis pihenőre. Vitat­koznak, próbálják a komplex brigád-tagság előnyeit, hátrá­nyait magyarázni. Mondják, a kapcsolat főleg a munka terü­letén él. A vasútról jelzik, hogy melyik kocsi rakodása sürgős, a rakodásra időt adnak, s mi­re beáll a kocsi, már ők is fel­készültek gépekkel a fogadá­A komplex brigád csak a munka frontján brigád: legföl­jebb a termelési tanácskozáso­kat tartják meg közösen. A ta­gok számát sem lehet ponto­san meghatározni: a MÁV ré­széről a kereskedelmi részleg dolgozói, a három tolatásvezető és néhány ember a forgalom­tól, a Volán részéről pedig a forgalmi szolgálattevő, a gép- kocsivézetők, a rakodók a bri­gádtagok. Néha többen van­nak, néha kevesebben. A Volán Mohácson tavaly 3240 vagont fogadott, s e va­gonok közül csak négyszázat nem tudtak időre kirakni. A MÁV 1973-ban átlagban 10 órát adott egy vagon kirakásá­ra, s ebből a 10 órából csak 8 és felet használtak fel a vo- lánosok. Tavaly — s ez minden­képpen a munkájukat fémjelzi — már csak 9 órát kaptak egy vagonra, de átlagban 7 órát használtak fel. Két éve 171 ezer forintot fizettek a kocsiállások miatt, tavaly csak százezer fo­rint volt a bírság. K. F. tek egyes utak, s az egyéni közlekedést szolgáló járművek aránytalan növekedésével hát­térbe szorult a tömegközleke­dés. Másrészt új nemzetközi egyez­mény született, amelyhez Ma­gyarország is csatlakozott, így az egyezmény kötelező érvé­nyű hazánkra is. Mivel az 1949- es genfi nemzetközi egyez­ményt követő húsz évben ha­talmasat fejlődött a nemzetkö­zi közlekedés, a gyakorlattal való lépéstartás érdekében 1968. őszén Bécsben, az ENSZ égisze alatt új egyezményeket kötöttek. Egyet a közúti köz­lekedés szabályairól, egyet pe­dig a közúti jelzések egysége­sítéséről. Európára ezenfelül újabb három regionális meg­állapodás született: kettő 1972- ben Genfben, a közlekedés rendjéről, egy pedig 1973-ban ugyancsak Genfben, az útbur­kolati jelekről. Az európai egyezmények — amelyekből csak Albánia, Görögország és Törökország maradt ki (bár az utóbbi kettő bejelentette csatlakozási szándékát) — szi­gorúbbak a világegyezmény- nél. Az új KRESZ legfőbb elve a közlekedés biztonságára tö­rekvés. A többi meghatározó elv: elsőbbséget a tömegköz­lekedésnek és a közlekedés fontosságának, figyelembeven­ni a kialakult közlekedési szo­kásokat, s végül az európai or­szágok gyakorlatát. Megszűnik például a gyalogosok elsőbb­sége a járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda között, mert ilyen elsőbbségük más országokban sincs. Iliiillii!! rendetetek Az új KRESZ-hez kapcsolód­va további rendeletek jelen­nek meg~ 1976. január 1-ig. A KPM három rendeletet alkot majd: egyet a közúti forgalom szabályozásáról — amely a hatóságoknak szól — egyet a járművek műszaki állapotáról, meghibásodásáról, egyet pedig a járművek felszereléséről, for­galomba helyezéséről. A Bel­ügyminisztérium rendelete a járművek hatósági engedélyeit és jelzéseit, valamint a jár­művezetői engedély megszer­zésének módját tárgyalja majd. Az Egészségügyi Minisztérium rendeletében pedig a gépjár­művezetésre való alkalmasság­ról és a felülvizsgálatokról lesz szó. Az új KRESZ a Műszaki Ki­adó gondozásában várhatóan július—augusztusban lát nap­világot tankönyv-alakban. Panics György Pécsi alkotók terméke ötször olcsóbb, de három­szor többet tud, mint külföldi társai, kizárólag hazai ter­mékekből készül és szabadban, illetve zárt térben egyaránt üze­meltethető. Így lehet röviden jellemezni azt a levegőszeny- nyezettségmérő készüléket, me­lyet tegnap mutattak be Pé­csett, a KÖJÁL székházában a szakembereknek. A megjelenteket dr. Szabó Lajos, a KÖJÁL osztályvezető főorvosa tájékoztatta az Aero- cont elnevezésű mérőberende­zés működéséről, amit később üzemelés közben is bemutat­tak. Az Aerocont a Baranya megyei KÖJÁL és a Baranya megyei Szerelőipari és Szol­gáltató Vállalat alkotó kollek­tívájának terméke. Az MSZMP XI. kongresszusának tiszteleté­re fejlesztették ki. A berende­zéssel a légszennyezés 4 kü­lönböző paraméterének egyide­jű automatikus programozott mintavételére nyílott lehetőség, méghozzá szabad légköri el­helyezésben akkumulátoros, vagy hálózati áramú üzemelte­téssel. A mintavevő 8 por és koromminta, valamint 2-szer 8 gázminta párhuzamos vételé­re alkalmas, üzemeltetésével vizsgálható a környezetbe ke­rült szénmonoxid, széndioxid, klór, kéndioxid, kénhidrogén, fluor, hidrogénfluorid, nitrogén- oxidok, ammónia, ciánhidro­gén, a különböző szénhidro­gének, továbbá a szilárd anya­gok közül a por, korom és számos egyéb anyag is. A mintavétel tetszés szerint 15 perc és 24 óra közt szabá­lyozható. A program egyszeri beállítás után 8 alkalommal ismétli önmagát, újabb szabá­lyozás nélkül, ám alkalmasint kézi irányítással is működtet­hető a berendezés. A minta­vevő egységet utcán, tereken forgalmi csomópontokban, üze­mekben, szabadban, az időjá­rástól függetlenül lehet üze­meltetni. Az univerzális készülékkel a tervek szerint Pécsett, Komlón, Mohácson és Beremenden vizs­gálják majd a levegőszennye­zettséget. Az Aerocontot fel­ajánlották az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­nak, a tervek szerint KGST szinten is bemutatják. Az eddigi jelentős hazai ér­deklődés mellett a szakembe­rek a külföld igényeire számí­tanak. Az Aerocont sorozat- gyártásának kezdetét ugyan a jövő év második felére üte­mezték, ám egyedi igényeket addig is kielégítenek. A héten Baranyában is meg­kezdődött az új KRESZ ismer­tetésével, oktatásával kapcso­latos kampány. Egésznapos szakmai tanácskozást rende­zett Pécsett, a TIT Közleke­déstudományi Szakosztálya és a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács oktatási szakbizottsága az Autóközle­kedési Tanintézet, a rendőrség, a bíróság és az ügyészség részvételével. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Gyurkovics Sándor, a KPM igazgatási fő­osztályának jogtanácsosa, az új KRESZ egyik szerkesztője, aki „elsőkézből" ismertette, ér­telmezte az új szabályokat. 1» :^^PP|K I 1 Y 1 Y f ■ ! 31. £32 ELt 2311

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom