Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-13 / 71. szám
Jól halad Hetvehely és Bükkösd között a csaknem négyszáz méter hosszú alagút építése. K étségtelen, hogy a társadalom tudatos vezetésének a gazdasági fejlődés tervezése és irányítása az alapja. Ezért nagyon is érthető, hogy hazánkban a fő figyelem e kérdés megoldására irányult és irányul a jövőben is. Rendkívül szűklátókörű lenne azonban, ha emellett a szellemi és erkölcsi fejlődés tervezésének és irányításának problémáját elhanyagolnánk. A legjobb gazdasági tervek is haszontalanok lennének, ha az emberek, akik ezeket a terveket megvalósítják, a szükséges politikai, tudományos, kulturális és erkölcsi értékekben hiányt szenvednének. Mindennapi életünkben ilyen problémákkal állandóan találkozunk. A Magyar Szocialista 'Munkáspárt programnyilatkozata egyebek között ezen a területen is útbaigazít bennünket és megszabja a fejlődés irányát, perspektíváját: „A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mellett g közügyekből is kiveszik részüket, ismerik és megtartják a szocialista erkölcs normáit... Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása". Ha összehasonlítjuk a gazdaság tervezésének és irányításának elméletét és módszereit a szellemi-erkölcsi fejlődés programozásának elméletével és módszerével, a következőket állapíthatjuk meg: a gazdasági tervezés és irányítás területén elméletileg magas fejlődési szintet értünk el. Ezt bizonyítja többek között a tervezés és irányítás új gazdasági rendszerének bevezetése is. Másrészről azonban a tudománynak be kell érnie azzal, hogy a tudati és erkölcsi fejlődés tervezésének és irányításának problémáit — amelyek komplikóltsága semmiképp sem marad el a gazdasági problémáké mögött — oly módon oldja meg, amely már semmilyen korosztály szintjén nem elégíti ki a társadalmi fejlődés igényeit. Amíg a gazdasági fejlődés követelményei tekintetében viszonylag átfogó, tudományosan egzakt-módszer birtokában vagyunk, addig például olyan folyamatok tervezésénél, mint a tudati fejlődés, a káderlejlődés, a kulturális, erkölcsi és tudományos fejlődés, legjobb esetben a tervezési és irányítási módszerek kezdeti megnyilvánulásaival rendelkezünk. Ezt az aránytalanságot a szellemi és gazdasági folyamatok fejlettségi szintje között a tervezés és irányítás szintjén egyesek azzal indokolják, hogy a szocializmus és kapitalizmus közötti verseny túlnyomórészt gazdasági síkon dől majd el, ezért előnyösebb a szocializmus gazdasági- törvényeinek hatékonyságát emelni. E szerint, a gazdasági folyamatok tervezésének és irányításának legnagyobb tökéletesítésére kell összpontosítani még azon az áron is, ha ez ideiglenesen a szellemi folyamatok tervezése és irányítása színvonalában elmaradást vált ki. Ezzel a felfogással adekvát napjainkban az, hogy különböző gazdasági tervekről szóló előterjesztésekben, tudományos konferenciákon, a techmkai forradalomról szóló elméleti vitákban és egyebütt szinte egyáltalán nem beszélnek a morális tényezők szerepéről. Vitathatatlan, hogy a kapitalizmus és szocializmus közötti verseny főleg gazdasági síkon dől el. Az is igaz, hogy a szocializmus ezt a versenyt csak akkor nyerheti meg, ha megérti, hogy gazdasági törvényeinek hatékonyságát a maximálisra kell emelnie. Azt azonban vitatjuk, hogy szocialista viszonyok között a maximális gazdasági hatékonyság egyedül a gazdasági folyamatok tervezésének szintjén elérhető anélkül, hogy kiküszöbölnénk az aránytalanságokat a gazdasági folyamatok tervezése és vezetése, valamint a szellemi-erkölcsi folyamatok tervezésének és vezetésének színvonala között. A szocializmus csak akkor érhet el magasabb munkatermelékenységet és életmódot, mint a kapitalizmus, ha a gazdasági előnyök mellett az emberi kapcsolatokban lehetőségként meglévő szellemi előnyöket is maximálisan kiaknázza, ha az anyagi és szellemi előnyök a jövőben egyenlő mértékben érvényre jutnak. Ez nemcsak az össztársadalmi fejlődés irányításában bizonyul helyesnek, hanem az irányítás konkrét területein is; például egy üzem, vagy egy téesz vezetése szintjén. Ezért a szocialista típusú vezetőknek az is feladata, hogy ne csak az anyagi, hanem a szellemi-erkölcsi folyamatokat is irányítsák és tervszerűbben programozzák. A valóság és lehetőség dialektikájának elégtelen megértése, fejlődési folyamatunk két oldalának helytelen azonosítása, máskor elszakítása, valamint a feladatkomplexum bonyolultságának alábecsülése vezettek gyakran ahhoz az elképzeléshez, hogy a szocializmusban mindennek úgy kell mennie, mint a karikacsapás, így nem csodálható, hogy a nehézségek és hiányosságok láttán és azok leküzdése során olyan téves nézetek is kialakultak, amelyek a hibák forrását nem a tudomány, termelés, szervezés, vagy az emberek bizonyos fejlettségi állapotának nem kielégítő színvonalában, hanem magában a szocialista termelési viszonyokban keresték. A Magyar Szocialista Munkáspárt program- nyilatkozatának tervezete — melyet a kongresz- szus hagy jóvá — arról tanúskodik, — s ezt örömmel állapíthatjuk meg —, hogy a növekvő politikai, erkölcsi és tudományos érés jelenlegi feltételei között a társadalom fejlődésének és irányításának bonyolult problémáját jobban megértjük, mint bármikor a múltban. Mindez jogos reményekkel tölt el bennünket a tekintetben, hogy a gazdasági és erkölcsi fejlődés leegyszerűsített és hibás felfogását folyamatosan háttérbe szorítjuk és minden szinten — nyitott szemmel járva — többet törődünk a „szocialista világnézetű és közösségi magatartású, nemes erkölcsi eszményeket és értelmes emberi életformát megvalósítani kívánó óMampolgá- rok művelődési igényeinek kielégítésével”. Dr. Kiss István Az elmúlt két hónap folyamán Pécs-Bányaüzemben jó termelési eredményeket értek el. Januárban 101,1, februárban 111,1 százalékra teljesítették a fejtési csapatok, a nyersszén termelési tervet. Ám az utóbbi időben lényegesen nagyobb mennyiségű metán szabadul fel a szénfalakból, ennek következtében nehezebb körülmények között kénytelenek dolgozni a fejtési és vágathajtási csapatok. A kedvezőtlen körülmények hatására Pécs-bányaüzem termelése csökkent, 2500 tonnával adott kevesebb szenet az előírtaknál. Ilyen körülmények között nagyon is figyelemreméltó az a kezdeményezés, amelyet az István-aknaiak indítottak el. Tegnap korareggel és délután az üzem gazdasági és társadalmi szerveinek képviselői az üzem szocialista brigádvezetőinek, aknászok, bányamesterek és harmadvezetők részvételével röpgyűlést tartottak a Bartók Béla Művelődési Házban. Zoboki Béla üzemvezető rövid áttekintést adott a bánya eddigi munkájáról, majd elmondta, hogy a korareggeli órákban megtartott munkásgyűlésen, a Ferenc, a Lestyán, a Papp, a Jakab és a többi brigádok is, a párt XI. kongresszusa tiszteletére felajánlást tettek. Eszerint: a március 17. és 22-e közötti időszakban az előírtakkal szemben öt százalékkal teljesítik túl a széntermelési tervet. A felhíváshoz a délutáni röp- gyűlésen résztvevő valamennyi fejtési, elővájási, vágathajtási és kiszolgáló brigád csatlakozott. Az előzetes becslések alapján egy hét alatt behozható a jelenlegi elmaradás, sőt a jövő„ szombatra tervezett kommunista műszakon már a kongresszusi, illetve a felszabadulási Össz-európai ifjúsági találkozó Tizenegy nemzetközi, illetve országos ifjúsági- és diákszervezet képviselőinek részvételével Helsinkiben nemzetközi találkozót rendeztek az összeurópai ifjúsági találkozó előkészítésére. A szerdán végétért tanácskozás részvevői üdvözölték a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség javaslatát, hogy az össz-európai ifjúsági találkozót 1976 júniusában Varsóban rendezzék meg. Budapestről Pécsre érkezett a felszabadulási emlékmű szobra A szobor, gerenda-kalitkájában elemelkedett a földtől. Lengett egy keveset Buda várának kelsö, alsó udvara felett, aztán szilárd talajra ért. A hosszú rr/ásodpercek óla visszafojtott lélegzetek szinte egyszerre szakadtak fel közös sóhajként: a nehezén túl vagyunk. Elindulhat több mint kétszáz kilométeres útjára a pécsi felszabadulási emlékmű főalakja. Már a kezdet is bőven okozott fejfájást. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, amely már egy évvel ezelőtt szerződést írt alá a szobor elszállításáról, a múlt héten sajnálkozva vonogatta a vállát: nincs lehetősége arra, hogy megbízható keretet készítsen a szobor szállításához. A Bányászati Aknamélyító Vállalat Mecseki körzete gerendákból, vaselemekből olyan keretet csinált a szobornak, hogy a képzőművészeti szakemberek is gratuláltak. Mak- risz Agamemnon, a szobor alkotója kissé törve a magyart, csak ennyit mondott: ,.Le a kalapom." Március 11. Kedd. 15 óra; dolgozni kezd a Pest megyei Építőipari Vállalat daruja. Emelkedik a szobor, de csak az egyik sarka. Többen eltakarják a szemüket. Ezt nem bírhatja a gerenda-keret. Bírja! 18 óra. A tréleren fekszik a szobor, a művész csak azt hajtogatja, hogy „köszönöm”, a munkások homlokán is kisimulnak az aggodalom ráncai. 22 óra, Clark Adóm tér. URH-adó-vevőn tartja az irányító kocsi a kapcsolatot a trélerrel: „Szállítás egy! Itt Szállítás kettő. Forgalom lezárva, induljatok!" A Fővárosi Tanács engedélye szerint 22 órától 4 óráig kell elhagyni a szoborral Budapestet. Leállítják az alagúton átmenő forgalmat, alkalmasint vitatkozva az úrvezetőkkel. A tréler 6 méter magas terhével átcammog az alagúton. A Krisztina körúton óriási forgalmi dugó, tűzijátékot vet egy villamos felsővezeték, a Hegyalja út sötétbe borul. A szobor kiálló része rövidre zárta a közvilágítás két vezetékét. Éjfél. Az Osztyapenko szobornál elvonszolják az útból a kerítés betonkoloncait, integetnek a szembejövőknek: az útvonalengedély szerint az egyirányú úton ellentétes irányba mehet a tréler. Hajnali három. A szobor elhagyja Érdet. Mindenki fellé- legzik, de korai az öröm. A Velencei tó mellett szinte végig gyalogolnak a kocsik mellett. Majdnem minden villanyoszlopnál egy hosszú póznával megemelik az elektromos vezetékeket, különben leszaggatná őket a gerendakeret, vagy a szobor. Mindenki holtfáradt. Kedd reggel hét órától talpon vannak, és az éjszakában ceruzavastagságnyi drótokat kell figyelni. Már-már felcsillan a remény, hogy kijutnak a kínokat okozó Agárd- ról, de egyszerre szikraeső hullik a trélerre. Valahogy letépett két vezetéket. Plusz egy óra, amíg jön a villanyszerelő és áramtalanít. Hadd álljon itt azok neve, akik féltve, vigyázva, sajátjukként hozták haza a felszabadulási emlékmű szobrát. Olyan munkát vállaltak, amely még a gyakorlott szakemberek szerint is csúcsteljesítmény. Az Építőipari Szállítási Vállalattól Molnár László és Scheffer János, akik vezették, szervezték a szállítást, Walter János és Nagy, József, a tréler sofőréi, Szegedi József, a kísérő gépkocsi vezetője, Kiss Gyula, a fáradhatatlan akadóly-elhá- rító, az UNIBER dolgozói: Schreiner János, Dómján Róbert és Ónozó Szilveszter, nem feledkezve meg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozóiról sem: Nemes Károlyról, Matesz Bálintról, Aszman Edéről, Bíró Jenőről és Friedrich Jánosról. Több mint harminchat órát dolgoztak egyfolytában. Ök nem akartak pihenni. Legalábbis addig, amíg nem teljesítik, amit vállaltak. Kurucz Gyula versenyben lett vállalásuk teljesítéséért dolgoznak Pécs-Bánya- üzemben. Mint köztudott, az üzem szocialista kollektívái ebben a versenyszakaszban tízezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül. Úton Pécs felé a felszabadulási emlékmű szoborkompozíciója. (Fotó: Kóródi Gábor) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 71. szám 1975. március 13., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az erkölcsről — nyitott szemmel Március 17-22-ig m&mm Hűi # I i L - * Ä • • • • • • • .. • • • ■: KIST« g ■
