Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-12 / 70. szám

Dunántúli napló 1975. március 12., szerda ÄlÄÄIÄillÄli ..mi : ■ X ' ; &--■£ 8 iV¥ s x ! jji g $ :jj ? J: $ |g- M | * | S : X $ $yyfi & § 1111111 il! 1 11 i 1IIIIIÉI >: .v: • v vx-i-x-x-x-x-x-x-x-x-xx-x-x-x-x-xx-x-x-x-xx-x-x-x-xxx-x-xxxvx-x-xv 11 | Jakab Sándor nyilatkozata a kongresszusi előkészületek befejezéséről Befejeződtek a XI. kongresszus több hónapon át tartó elő­készületei: az alapszervezeti taggyűlések után elvégezték feladatu­kat a városi, járási, megyei pártértekezletek is. A megyei párt­értekezletek tapasztalatairól Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője nyilatkozott az MTI munka­társának : Várkonyi Nándor 1896-1975 Leírom a nevét, és nem akarom elhinni, hogy nem levelet címezek, hanem vég­ső búcsút veszek Tőle. Még jóformán meg sem száradt a tinta a levelezőlapon, amit pár napja küldött: „Most csak röviden: a Per­gő évek Kodolányi-fejeze- tét rovom irtó gőzzel ...” Ha valakiről, róla elmond­hatjuk, hogy az utolsó per­cig, hetvenkilenc éves ko­ráig, erejét megfeszítve dolgozott. Várkonyi Nándor író, iro­dalomtörténész meghalt. Várkonyi Nándor a pécsi egyetem könyvtárosa, majd magántanára volt. 1941-től 1948-ig szerkesztette a Sor­sunk című folyóiratot. Tehet­ségek raját fedezte föl és támogatta. Személyisége, gondolkodásának eredetisé­ge számos kortárs-író pá­lyájára alakítóan hatott. Nincs itt helyünk és időnk se rá, hogy könyveit fölso­roljuk, munkásságát taglal­juk. Már évtizedekkel ez­előtt nem kisebb tekintély, mint Németh László illette — jelentőségét Kazinczy Fe- rencével rokon ítva - ezzel a jelzővel: „Pécs szent em­bere”. Várkonyi Nándor az el­ső világháborúban elvesz­tette hallását, de könyvek­kel körülbástyázott világá­ban, a sebből, a fogyaté­kosságból is értéket csihol­va, megnemesítve, mindvé­gig eleven kapcsolatban élt környezetével. Példát adott, hogy egy vidéki város könyvtárszobája fölé is tel­jes írói és szellemi életet lehet boltozni. Megmutatta, hogy a látszólagos és vélt magány szigetéről az embe­ri múlt nagy távlataira és jövendő reménységére nyílik kilátás. Tiszta ember volt. A hű­ség és a szolgálat embere volt. Példa-ember volt. Nagyhatású kultúrtörténeti munkáját, a Sziriat oszlo­pait - hogy művei közül legalább egyet említsünk — hetvenéves korában dolgoz­ta át, s bővítette terjedel­mét kétszeresére. Ennek megjelenését még megér­hette ... Családjának gyászát és barátainak, tisztelőinek, ol­vasóinak veszteségét csak az enyhítheti, ha a rábízott és mindvégig kezében tar­tott lámpát, tisztán fénylő örökségét, hűséggel meg­őrizzük és folytatjuk. Tüskés Tibor — Tapasztalataink szerint a taggyűléseket, a pártértekezle­teket őszinte, kritikus és ön­kritikus légkör, eleven vita­készség és nagy aktivitás jel­lemezte. Érzékelteti ezt, hogy a pártcsoportok tanácskozá­sain 377 ezren, a taggyűlé­seken 131 ezren, a városi, já­rási pártértekezleteken több mint 13 ezren szólaltak fel. Szerves folytatása volt ezek­nek az eszmecseréknek a me­gyei pártértekezletek most le­zárult sorozata, amelyet ugyan­ilyen alkotó légkör hatott át. Ezeken mintegy 650 küldött fejtette ki véleményét. — Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy az értekezleteken ki­fejezésre juttatták: a párttag­ság nagyra értékeli a X. kongresszus határozatai alap­ján elért sikereket. — Külön örömmel nyugtáz­hatjuk, hogy a pártértekezle­tek egész tevékenységét, mun­káját meghatározták a mun­kásküldöttek, akik magukkal vitték a pártértekezletekre a műhelyek, az üzemek légkö­rét: őszinte, színvonalas, ma- gávalragadó erejű felszólalá­sokban tolmácsolták munka­társaik észrevételeit, javasla­tait. Hozzászólásaik ismét meg­erősítették, hogy pártunk po­litikailag tisztánlátó, általános és szakmai műveltségét tekint­ve fejlett, tehetséges munkás­ságra támaszkodhat. Javítani az irányítást — Megfelelő számban és arányban voltak a küldöttek között fiatalok, s az ő aktív részvételük utólag bebizonyí­totta: az ifjú generáció, amely már a mi rendszerünkben nőtt fel, a szocializmus iránt elkö­telezett, politikailag érett, kel­lően fölvértezett, társadalmi céljainkért tettre kész fiatalság. Joggal elmondhatjuk, hogy pártunkban jól ötvöződik a párttagság soraiban jelenlévő, együtt tevékenykedő három ge­neráció minden erénye: az idősek forradalmi tapasztalata, a derékhad áldozatkészsége és a fiatalok lendülete, új iránti fogékonysága. — A tanácskozásokon beha­tóan elemezték gazdasági épi- tőmunkánk eredményeit, fel­adatait, s a gondok, a hibák orvoslására javaslatokat is tettek. Az időszerű gazdaság- politikai feladatokkal kapcso­latban a pártértekezletek hang­súlyozottan szóltak arról, hogy a következő évek gazdálkodá­sának középpontjába mindenütt az anyag- és energiafelhaszná­lás csökkentését, az import­anyagokkal való fokozottabb takarékosságot kell állítani. Előrehaladásunk ütemének gyorsítása megköveteli, hogy különös figyelmet fordítsunk a tudományos-technikai forrada­lom kibontakoztatásának olyan lényeges feltételeire, mint a műszaki fejlesztés és rekonst­rukció, a tudományos kutató­munka eredményeinek mielőb­bi gyakorlati hasznosítása, a legkorszerűbb technológia al­kalmazása, a belső tartalékok feltárása, a munka- és üzem- szervezésben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása. Fej­lődésünk egyik legfőbb zálo­ga, hogy a KGST keretében fokozottan kiaknázzuk a szo­cialista országok együttműkö­désében rejlő kölcsönös előnyö­ket, tovább építsük és fejlesz- szük kapcsolatainkat a Szov­jetunióval és a többi baráti szocialista országgal. — Nyomatékkai szóltak a viták részvevői egyebek kö­zött arról is, hogy javítani kell a minisztériumok irányító te­vékenységét, s következeteseb­ben kell érvényesíteni a nép- gazdasági érdekeket. Szóvá tették, hogy a jogszabályok nagy száma, a paragrafusok gyakori módosítása helyenként nehezíti az eredményes mun­kát. A bányavidékeken őszin­tén elmondták, hogy azt kérik és várják: pontosabban kör­vonalazódjék a bányászat jö­vője, s mindenütt fokozottan gondoskodjanak munkájuk technikai feltételeinek javítá­sáról, megfelelő anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről. Sok szó esett arról is, hogy idő­szerű tennivaló az állami és szövetkezeti tulajdon fejlesz­tése, a téeszekben az iparsze­rű termelési módszerek továb­bi elterjesztése, az ipari és mezőgazdasági üzemek kö­zötti együttműködés kibonta­koztatása, felkarolása és tá­mogatása. Elismeréssel szóltak a vidéki ipartelepítés eredmé­nyeiről, hozzátették azonban, hogy a továbbiakban töreked­ni kell az új termelő egysé­gek korszerűsítésére, modern nagyüzemekké fejlesztésére. A jóváhagyott elképzelések, a to­vábbi feladatok valóra vál­tásában természetesen igazod­nak majd a XI. kongresszus útmutatásaihoz, határozatai­hoz. — A kongresszust előkészítő tanácskozások részvevői ki­emelték, hogy az ideológiai munka, a szocialista tudatfor­málása napjainkban a párt­tevékenység egyik legfőbb te­rülete. Pártos emtehzettség — A taggyűléseken, a párt­értekezleteken, valamint a kü­lönféle társadalmi fórumokon sok százezer kommunista és pártonkívüli aktivista pártos el­kötelezettséggel tárgyalta meg a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveit és a Szerve­zeti Szabályzat tervezetét. Az előkészítésnek ez a folyama­ta, a kongresszus állásfoglalá­sainak ilyen széles körű meg­alapozása híven tükrözi a párt­demokrácia, a szocialista de­mokrácia fejlődését is. Nagy felelősséggel éltek azzal a pártmunka stílusából fakadó lehetőséggel, hogy közvetlenül is beleszólhatnak a politika alakításába, személyes része­seivé válhatnak e politika for­málásának, kiteljesítésének. Új és — máris elmondhatjuk — jó gyakorlat ez, amelyet a jö­vőben is feltétlenül folytatnunk kell. — A Szervezeti Szabályzat tervezetével kapcsolatban alá­húzták: egyetértenek a java­solt módosításokkal, s külön kiemelték, hogy az előttünk álló feladatok teljes mértékben in­dokolják a párttagok iránti kö­vetelmények növelését. Az ak­tivitás kifejezésre jutott abban is, hogy a Központi Bizottság­hoz a Szervezeti Szabályzattal kapcsolatban háromezer észre­vétel, javaslat, az irányelvek­kel kapcsolatban kétezerötszáz észrevétel, illetve javaslat ér­kezett be. így a XI. kongresz- szus küldöttei lényegében az egész párttagság véleményé­nek ismeretében tanácskozhat­nak és foglalhatnak állást a kongresszus elé terjesztett kér­désekben. Bkakoáó légkor — összegezve megállapítha­tó: a XI. kongresszus előkészü­letei — a szervezeti szabály­zat előírásainak szigorú betar­tásával — eredményesen zá­rultak le. Hű képet adtak ar­ról, hogy hazánkban kiegyen­súlyozott, nyugodt, bizakodó és alkotó a légkör. Olyan, amely megfelelő feltételeket biztosít a XI. kongresszus gyümölcsöző, eredményes munkájához, a párt legmagasabb fóruma fe­lelősségteljes hivatásának be­töltéséhez. — A kongresszus március 17-én kezdődő tanácskozását pártunk mintegy 750 ezer tag­jának, a szocializmust építő emberek milliós seregének bi­zalomteljes várakozása, a test­vérpártok képviselőinek szemé­lyében pedig a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom megtisztelő figyelme kí­séri. A kongresszus pártfórum, de egész dolgozó népünk szá­mára magától értetődő, hogy tanácskozása nem a párt bel­ső ügye, hanem olyan politi­kai esemény, amely a társa­dalmat, a társadalom minden tagjának ügyét-dolgát érinti. Határozatait és útmutatásait az egész dolgozó nép várja, hiszen ahogyan a kongresszu­si számvetés egész népünk al­kotó munkájának gyümölcseit tartalmazza, a további felada­tokat is valamennyien közös munkával fogjuk valóra válta­ni, — fejezte be nyilatkozatát Jakab Sándor. (||yérker«szfség Dráma a vérvörös csütörtökről Az 1912-es vérvörös csü­törtökről szól Hernádi Gyula új drámája, a Vérkeresztség. A tegnapi olvasópróbán — az immár hagyományos módon — a szerző olvasta fel művét a szereplőknek és a pécsi kuí- turális közéletből meghívott vendégeknek, Nógrádi Róbert igazgató, — egyben a darab rendezője — és Czímer József dramaturg jelenlétében. A ma­gyar munkásmozgalom egyik sajátos eseményét feldolgozó színpadi műből első hallásra is markánsan kitűnt a jelleg­zetes Hernádi-világ: filozofikus mondatok, végletes helyzetek, a félelem légköre. De az is kiderült, hogy a Vérkeresztség igen nagy játéklehetőségeket rejt magában. Többek között alkalmazza benne a szerző a „játék a játékban” dramatur­giáját is. A cselekmény jelen­tős része ugyanis egy színházi próba világába épül bele.- Engem igen érdekel a társadalom, ezen belül is a po­litika, illetve a társadalom for­radalmi vonulata. Lényegében az eddigi öt drámám — ezek­ből négyen Czímer Józseffel együtt dolgoztam — mindegyike e körül forog és a szocialista forradalom felé mutat. A Vér- keresztség-ben a magyar mun­kásmozgalom egyik elég ritkán említett dátumával, 1912-vel foglalkozom. Hiszen ez az 1912­es tüntetés is előkészítője volt 1918-nak és 1919-nek. Czímer József dramaturg pedig így vélekedik az olvasó­próba előtt: — Hernádi Gyulával mindig nagyon szívesen dolgozom együtt. Gazdag gondolati vi­lága, irodalma nyomán a mun­kálatok, megbeszélések során magas színvonalú, érdekes vi­tákkal színeződnek. A Vérke­resztség azonban mégis külön­bözik a többi drámájától: sok­kal kevesebb munkát igényelt mint a többi, mert ezt írta a leginkább színpadi nyelven. F. D. Munkánk, eredményeink Kiállítás Pécsszabolcson, a Puskin Művelődési Házban Fotók, fotómontázsok mutat­ják be az elmúlt négy év ki­emelkedő eredményeit a pécs- szabolcsi Puskin Művelődési Ház kiállító termében tegnap megnyílt országos vándorkiállí­táson. A „Munkánk, eredmé­nyeink az MSZMP X. és XI. kongresszusa” című kiállításon Baranya megye, Pécs és Komló jellegzetes épületeit, gyárakat, bányákat, egészségügyi intéz­ményeket, iskolákat és bölcső­déket, összesen mintegy félszáz képet tekinthetnek meg az ér­deklődők. A kiállítás március 15-ig tart nyitva, március 17- től pedig a Béta-bányai Juhász Gyula klubban láthatják az ér­deklődők. • Szép eredmények a járásban • Takarmány, takarmány, takarmány N emcsak a megyé­ben, de országo­san is jó hírű állatte­nyésztők a mohácsi já­rás termelőszövetkezeti gazdaságai. Nincs még egy ilyen körzete Bara­nyának, ugyanis ők mondhatják magukénak a megyében újonnan épült szakosított tehené­szeti telepek egyharma- dát, a sertéstelepek egy­negyedét. Csak egyet­len adat: a tehenek éves tejhozama kima­gasló, 1974-ben átlag­ban csaknem 3000 liter, mellesleg volt már 3000 fölött is. Ennyi talán elegendő is, hogy kötelezőnek érezzük részt venni azon a tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt tartottak Mohá­cson, a járásban lévő termelő- szövetkezetek főállattenyésztői­nek. Olyan, a múlt évi eredmé­nyekre visszatekintő értekezlet volt ez, amelyet a Megyei Ta­nács kezdeményezésére immár csaknem valamennyi járásban megtartottak. Gábor Gergely, a járási ál­lattenyésztési főfelügyelő ecse­telte sok-sok számmal a közös gazdaságokban folyó állatte­nyésztés tavalyi eredményeit. Néhány szám mindenképpen ide kívánkozik. A mohácsi já­rásban a negyedik ötéves terv eddig eltelt négy évében — az országos előirányzatot meghala­dóan — a szarvasmarha létszám 40, a tehénlétszám 60 százalék­kal emelkedett, ezen belül pél­dául a véméndi közös gazda­ságban 162 százalékkal. Ez ugyan még nem százszázalé­kos férőhely-kihasználás, éppen ez jelenti a következő évek egyik fontos feladatát. (A tsz-ek előterve 1975 végére: a mos­tani 89 százalékos férőhely-ki­használást 94 százalékra emel­ni.) A tenyésztői munka árnyé­kos oldala: tavaly a valóságos szarvasmarhaállományból 751 hullott el, s ez bizony - csak­úgy, mint a 7,2 százalékos bor­júelhullás - magas szám. Itt egyébként nagy a szóródás, mindenesetre jó példát is emle­gettek, Lánycsókon például két év alatt csupán egyetlen borjú hullott el. Ezzel kapcsolatban az értekezleten többször is el­hangzott az intelem, le kellene már végre szokni, hogy mosdat- lan kézzel nyúlnak az újszülött borjúhoz az orr- és szájnyílásá­ban lévő nyálka eltávolításához. Rendkívül nagy a fertőzési ve­szély! Mint említettük, kiemelkedőek az átlagos tejhozamok, például Lánycsókon tavaly 3580 liter volt (egyetlen évben 235 liter emelkedés; Bolyban viszont 365 literi), de a geresdlaki, szajki, nagynyárádi és majsi tehenek is évi 3300 liter tejet adnak. Má­sutt viszont — például a mohácsi Új Barázdában egyetlen évben 427 literes — visszaesés van, aminek nem szabad lett volna bekövetkeznie, hiszen a 3000 li­ter fölötti tejhozam jogos el­várás. A takarmánygazdálkodás megjavítását, mint a leglénye­gesebb alapfeltételt hangsúlyoz­ta hozzászólásában Pék János, a Megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója is, meg­említve, az idei Pannonia-napok előadásait is teljes egészében e témának szentelik. A takar­mányozással kapcsolatban ilyen és olyan hasonlatok is elhang­zottak, hogy ez a tevékenység nálunk még ökrösfogaton jár, s hogy rétjeink, legelőink ős­korbeli állapotban vannak. Egy a lényeg, a takarmányozás ne ötletszerű legyen, mint most, hanem mindenkor a takarmá­nyok béltartalmának pontos is­meretén és az állatok igényein alapuljon (ehhez ne restelljünk szaktanácsadóhoz fordulni), s főleg ne próbáljunk mindent — esetenként romlott takarmányt is — feletetni a marhával. Szó esett még — erről most már csak röviden — a Mohács környéki hízómarhák világszín­vonalat döngető vágósúlyáról (például Nagynyárádon 929 kilogramm!), a sertéstenyésztés szép eredményeiről (a sombe- reki sertéstelep országosan is az egyik legmodernebb), a közgazdasági ösztönzők és részben a rét és legelők hiá­nyában csökkenő — sajnos csökkenő — juhállományról, s végül a legintenzívebben fejlő­dő ágazatról, a baromfite­nyésztésről. Az értekezleten részt vevő fő­állattenyésztők mindenekelőtt a korpahiányról szóltak (Pék Já­nos: ebből kevés van, s ezt tu­domásul kell venni, csak „gyógyszerként" adjuk az álla­toknak), e mellett bírálták a gabonafelvásárló mohácsi ke­verőüzemének munkáját — az ígértnél kisebb tételeket ad­nak, akadozik az ellátás, hul­lámzik a tápok minősége. Ugyanakkor ők is aláhúzták a takarmányozás, a takarmány- gazdálkodás fontosságát, de ehhez — s valahogy ez volt az értekezlet végső kicsengése — a tsz vezetőknek, most, ami­kor a búza- és kukoricater­mesztésben a világszínvonalat döngetjük, jobban oda kell fi­gyelniük az állattenyésztésre (s ezen belül a takarmánygazdál­kodásra), több segítséget kell adniuk ennek — a sokkal jö­vedelmezőbbé tehető — ága­zatnak. Szemléletváltozással, több energiával és ráfordítással, több szakértelemmel itt is front- áttörést kell elérnünk. (— mz —) A Mohács környéki tsz-fó'állattenyésztők számvetése Franiátiürésra van szükség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom