Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-28 / 58. szám

6 Dunántúli napló 1975. február 28., péntek )■ TUDTUK, HOGY MÁS LESZ... Péntek, 20.55: A közelgő párt- kongresszus jegyében készült té­véműsor-sorozat első része. Amelyben épp úgy, mint a so­rozat további műsoraiban ar­ról szólnak, hogy a kommunis­ták helytállása, mindennapi fe­lelős cselekedetei hogyan for­málják egy-egy közösség — gyár, tsz, megye életét. Az első részben Pest megyé­ben járunk. Ebben a sajátos arculatú megyében, ahol a be­vándorlókkal naponta szaporo­dik a lakosság. Ahol a mező­gazdaságból az iparba áram­lás tömeges példáival talál­kozhatunk. Pest megyébe, az egykor teljesen mezőgazdasá­gi jellegű területekre korszerű ipar települt. S a mezőgazda­ság is mindinkább ipari jelle­gűvé válik. De hogyan válnak az egykori mezőgazdasági mun­kások ipari munkássá? Hogyan illeszkednek be új környeze­tükbe a bevándorlók? Milyen feladatokat ró ez a megye politikai és társadalmi vezetői­re? — ilyen és hasonló kér­déseket feszeget a műsor — érdekesen, sokoldalúan. GOGOL: A REVIZOR Szombat, 20.15: Az orosz kis­városok fülledt korrupt, minden aljasságra hajlandó tisztviselői kara mutatkozik be ebben a darabban. A 19. század eleji Oroszországban a megveszte­getés és a pénz az úr. A hi­vatalnokok csak saját jólétü­ket tartják szem előtt, buta­ságuk és elvakultságuk határ­talan. Gogol tanítása szerint, ameddig hatalom van ezeknek az embereknek a kezében, addig nem virrad Oroszország­ra a haladás és a békesség napja. A történet a vidéki városka polgármesterénél folyó nagy tanácskozással kezdődik. A polgármester elhaló hangon jelenti az összegyűlteknek, hogy városukba revizor érkezik. Re­vizor, mégpedig titkos utasí­tással, mert álruhában jön ... S a megijedt hivatalnokok a városukba toppanó első ide­genben vélik felismerni a re­vizort, aztán megvesztegetik, vendégségbe hívják, körülud­varolják. S mikor már mindent elintézettnek hisznek, megjele­nik az igazi revizor... A revizort magyarul először 1874-ben mutatta be a Nem­zeti Színház. Ez volt az első orosz darab, amelyet Magyar- országon játszottak. Azóta számtalanszor felújították. S most is a Nemzeti Színház elő­adásában közvetíti a televízió. MICHELANGELO ÉLETE Vasárnap, 15.35: A nagy mű­vész születésének ötszázadik évfordulójára készült az olasz televízió háromrészes filmsorozata. A filmsorozat a dokumentum és az elbeszélés ötvözete, a művész életének személyes vonatkozásairól is szól. De elsősorban alkotásai­ról és egyúttal kora Itáliájának történetéről, melynek művésze­ti élete az emberiség kultúr­történetének leggazdagabb, legizgalmasabb szakaszai közé tartozik. Michelangelo alakjával leg­utóbb a nagysikerű Leonardo- sorozatban találkozhattak a tévénézők — igaz, csak néhány villanásra. A Michelangelo éle­te, bár műfaját tekintve rokon a Leona rdo-sorozattal, mére­teiben, eszközeit illetően sze­rényebb annál. Mégis e film­sorozat rendkívül értékes alko­tás. A művészettörténet legna­gyobb alakjának emberi port­réját Gian Maria Volonté kel­ti életre, (aki főleg a mában játszódó filmekről — legutóbb a Mattéi ügy címűből — ismer a közönség.) A sorozat további részeit va­sárnap délutánonként vetíti a televízió. A BARCSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET bádogos, vízvezetékszerelő szakmunkásokat keres FELVÉTELRE. Fizetés teljesítmény sze­rint. Jelentkezés a szövet­kezet elnökénél. Barcs, Nagyhid u. 1. VILLAMOS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSÁT — a berendezések szabványszerű érintésvédelmi felülvizsgálatát és ellenőrzését is végezve — rövid határidőre vállaljuk BELVÁROSI ÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET, Budapest, V., Veres Pálné u. 30. Telefon: 383-313. KENDE SÁNDOR ^Tutcőa 97. Tehát nem udvariaskodták egymással fölöslegesen, de azért kezet fogtak. — Ágnese? — érdeklődtem — És Sandro? — A kocsiban várakoznak — felelte Dario eléggé inge­rülten. — Siess, kérlek: tilos­ban parkolunk. Miklós tekintetésben ez volt: — Engedelmeskedni fogsz ... A bársony dobozt magam­hoz vettem, és a tenyeremből mutattam a férjemnek: — Nézd, milyen szép! Ág­nese kapta ... tőle, emlékül — érintettem meg közben Miklós vállát. — Ő hozta ... Ágnese örülni fog ... Hanga Miklós azonnal föl- emelkedett, keményen elénk állt, és nem engedte, hogy elinduljunk. A táskámat és a kesztyűmet is kivette a kezem­ből : — A művésznő perceken be­lül megérkezik — figyelmezte­tett. — Nagyon jól tudod. — Miklós, kérlek ... — Ragaszkodik ahhoz, hogy beszéljen veletek! Dario Santi fölcsattant: — Semmi közöm hozzá! — Mondom, hogy követeli! — Követeli! Mi jogon?!... — A sértett jogán I — Én nem sértettem meg senkit! — Rosszul emlékszik. — Tiltakozom! Kikérem ma­gamnak! — Akkor állja ki, hogy a szemébe nézzen! Naponta egy lakásper Uzsorás íőbérlők, „távozó" albérlők Az újságokban is gyakori a hirdetés: „Albérletet keres ön­álló fiatalember .Sürgős’ jel­igére..." Lakni kell! De ta­lál-e otthont s ha igen, meny­nyiért? Az albérleti díjakról, a lakásperekről beszélgetünk dr. Lábady Tamás járósbíróval. íróasztalán tucatnyi dosszié — lakásperek. Mennyit „illő” kérni? — Havonta átlag harminc különböző lakásper érkezik a Pécsi Járásbíróságra — mond­ja. - Közülük legtöbb a tulaj­donosok és bérlők ügye. „Él" az albérleti uzsora, különösen Pécsett, ahol egyedülálló em­berek, egyetemisták keresik az albérletet. A nagy kereslet aztán „felveri” a bérleti, díj összegét, illetve számos főbér­lő már nem tudja mennyit „Illő” kérni egy-egy albérleti szobáért. O Pedig erről jogszabály intézkedik... — Igen. Igaz, hogy a bérbe­adó állapítja meg a díjat, de a jogszabály maximálja az összeget. O Tételezzük fel, hogy a bérbeadó nem tudja mennyit kérhet. Hol talál tájékoztatást? — A 3/1971. II. 8. sz. kor­mányrendelet 20. és 21. szaka­sza pontosan meghatározza miért mit lehet kérni. Javas­lom, hogy mind a főbérlő, mind az albérlő, mielőtt meg­kötik a szerződést alaposan tanulmányozzák ezt a rende­letet. 0 Szerződésről van szó, amelyben meghatározott ősz- szeg szerepel, — ezt a szerző­dést mind az albérlő, mind a tőbérlő aláirja, tudomásul ve­szi. „jött" a fűtés, világítás. A há­zaspár később perelt, - indok: magas az albérleti díj. A bíró­ság megállapította: igazuk van és ezért 1430 forintot visz- szaítélt a házaspárnak. A fő­bérlő azzal védekezett: nem tudta, hogy a jogszabály fel­ső határt állapít meg. A megállapított összeg 0 Egy példával ha illuszt­rálhatnánk az összegszerűsé­get. — Például, ha az összkom­fortos lakás bérleti díja 6 fo­rint négyzetméterenként, akkor egy 10 négyzetméteres lakó­szoba, albérleti helyiség bérle­ti díja 180 forint, plusz ehhez hozzászámítható még a szol­gáltatások — gáz, villany, eset­leg bútor vagy ágyneműhasz­nálat. Csak a szolgáltatások díja „igazodik” az albérlők számához. Ez a példa a sze­mélyi tulajdonban levő laká­sokra vonatkozik, akik például családi házukban fogadnak albérlőt. Az így „kijött" ösz- szegnél többet nem kérhetnek, az már jogszabályellenes. 0 Most csak a főbérlőkről volt szó. De vannak „távozó” albérlők is, akik lelmondják az albérletet és „bérhátralékkal" mennek el. — A főbérlőnek ebben az esetben zálogjoga van a tar­tozás összegéig az albérlő va­gyontárgyaiból visszatartani. Ha ez ellen a távozó albérlő tiltakozik a főbérlő pert indít­hat. Szívességi lakáshasználat A jórásbíró külön „kategó­riaként” említi az úgynevezett „szívességi”, illetve, „családta­gi” lakáshasználat megszün­helyzetben van a botrányosan viselkedő élettárs is, amennyi­ben „szívességi lakáshasználó­nak” tekinthető. 0 Gyakori, hogy válás után a volt házastárs nem hajlandó a lakásból kiköltözni. — A bírósági ítélettel egyik házastárs jogosult a lakásra. Az ítélet a jogviszonyt meg­oldja, de az életviszonyt nem. Csak az önkényes lakásfogla­lót lehet akár az utcára is ki­tenni. A bíróság által a lakás kiürítésére kötelezett — pél­dául volt férj — nem tarthat igényt elhelyezésre, erről saját maga köteles gondoskodni, ha nem gondoskodik, akkor kitehető albérletbe, ágybérlet­be, szükséglakásba, — de az utcára nem. 0 És ha nem megy? — Törvényes lehetőség van a lakáshasználatért - immár jogcím nélküli használat — je­lentős anyagi megterhelésére. Ez pedig előbb-utóbb arra kényszeríti, hogy a lakást el­hagyja. A rendelet felvilágosít Beszélgetésünket a főbérlő- albérlő perekkel kezdtük, ez ad legtöbb munkát a bíróság­nak. A járásbíró felhívja a fi­gyelmet: a szerződések meg­kötésekor ne mulasszák el a rendelet tanulmányozását, - ezzel mind a főbérlő, mind az albérlő megelőzheti a későbbi kellemetlenséget, a pert. G. F. Csalóka február A bérház mögötti sivár játszótér szélén évekkel ez­előtt életbe szökött egy el­hullatott szilvamag. Zsenge, erőtlen kis hajtása nem ígért sok esztendőt, de ahogy múltak az évek, a kis csenevész hajtás tör­zse mind vastagabb lett, lombja mind nagyobb és nem múlik el esztendő, hogy gazdag termésével meg ne ajándékozza a bérház érdemtelen lakóit; felnőtteket és gyermekeket. Otthont ad a madarak­nak is; különösen ilyenkor, téli hónapokban ágai kö­zött csivitelnek a környék verebei, amíg egy-egy fe­kete rigó érkezése el nem riasztja a hangos csapatot, és naponta megérkeznek a a kedves kis cinkék is fi­nom suhanósukkal. Február elején csoda történt; fehér pelyhek je­lentek meg az ágakon, mintha a madarak hullat­ták volna el testük fehér­neműjét. Virágba szökött a szilvafa. Az apró rügyek zöld bur­ka felszakadt és előbújtak a kis fehér csillagok. Reg­gelenként, ha kinéztem az ablakon, mind több és több köszöntött frissen, vi­dáman, míg egy szürke hajnalon fehérbe öltözött a kis fa minden ága, fehérbe öltözött a játszótér, fehér szirmok borították a há­zak tetejét, a tél hideg hó­kristályai, hóvirágai. Merészségéért drága árat fizet a kis szilvafa, ezen a nyáron nem aján­dékozza meg a bérház la­kóit. De nem is érdemlik meg, mert nem szeretik a közös kertben nőtt fákat, a kertet sem, a játszóteret sem, csak azt szeretik, amit maguk számára körülkerít­hetnek. A kis kert, a ját­szótér és a szilvafa pedig mindenkié. — di — Hnyakönyu — És mégis gyakori, hogy a szerződés ellenére az albérlő később perel a magas díj mi­att. Hadd tegyem hozzá azon­nal, hogy legtöbbször jogosan. Mert ha a jogszabályok maxi­málta összegnél magasabb díjra kötötték a szerződést, akkor a bíróságnak joga van ezt a megfelelő mértékre csök­kenteni. Hadd említsek erre egy példát. Egyetemista házas­pár vett ki albérletet — előre kifizették — mert a főbérlő kér­te —, a három havi bérleti dí­jat, 3000 forintot. Ehhez még — Nem vagyok rá kíván­csi. .. Fantaszták! Arcátlan pro­vokáció! Miklós megfogta a kezem: — Maradsz? Ö elrántott: — Nem tűröm, hogy inzul- tálja a feleségemet! . .. Mia Cornides állt a tárt ajtóban. Egyszerre vettük észre. Semmi föltűnő rajta, szolid és elegáns, nem ebbe a nap­pali bárba való. A levegő meg­billent körülötte, pedig még egyetlen lépést se tett. Kivár­ta, míg mindenki feléje fordul, és a pincér induljon elé. Akkor fölemelt fejjel közénk lépett, a kezét csókra nyújtot­ta Miklósnak, az arcát pedig nekem tartotta. — Miért álltok mindannyian? — kérdezte, és mosolyogva bár, de rosszallóan körbe nézett raj­tunk. — Mint egy temetésen! Nem tudtunk megszólalni. — Talán leülhetnétek? — Indulnunk kell, ne hara­gudj — akartam megcsókolni. — Éppen készülődtünk... — Elég modortalan az urad. Megtanulhatná, mikor nem illik sietni. tetésének lehetőségeit is. — Aki szívességet gyakorol, az bármikor megszüntetheti ezt — mondja. — Például: szü­lők nagykorú, felnőtt gyerekük­kel laknak együtt. A nagyko­rú fiú történetesen botrányo­san viselkedik otthon, — a szü­lő pert indíthat azzal, hogy a ,,szívességet” nem gyakorolja tovább, a fiú költözzön el. Ha a szülő megfelelően indokolja a fiú viselkedését, abban az esetben a fiú ,,rosszhiszemű lakáshasználóvá” válik és a bírósági ítélet alapján el kell hagynia a lakást. Hasonló — A gyerekek odakint vár­nak a kocsiban. Félbeszakított: — Akkor még várhatnak egy percig! Értetlenül és sértődötten le­pöckölt Miklós zakója válláról valami pihét: — Uraim, senki se kínál hellyel?! Dehogynem. Két pincér is ott termett. Most aztán már igazán nem volt hajlandó elsietni a dol­got. Türelmesen végigvárta, hogy milyen hűsítő italokat ajánlanak és melyik szesz ad­ja hozzájuk az aromát. Bő­ven válogatott, és a felszol­gálóknak tetszett is a beható érdeklődés meg az előzékeny­ségüket honoráló mosoly. Sok kávéházi viharban csiszolódott tapasztalatuk és szakmai ér­zékenységük révén pillanatok alatt átlátták a helyzetet, és azonnal készek voltak arra, hogy cinkosan összejátszva a ked­ves és közvetlen gyönyörű hölggyel, segítsenek húzni egy kicsit az időt: amazok idegei hadd táncoljanak addig. (Folytatása következik) PÉCS SZÜLETTEK Kaiser Edina, László György, Mo­här Mónika, Martyin Csaba, Bellái Zoltán, Kiss László, Sümegi Ildikó, Molnár Dávid, Huber Kálmán, Kál­mán Levente, Simon Gábor, Nagy Henriett, Emberovics Mónika, Vas Mónika, Gombos Zoltán, Hegyi Do­rottya, Bányai Imre, Kern Renáta, Ferencz Béía, Hegyi Barna, Cser Alexandra, Horváth Csaba, Szabó Judit, Gaál Diána, Bólyi László, Bata Gábor, Grósz Eszter, Dómján Erzsébet, Bognár Andrea, Pálfay Bernadett, Kolompár Rita, Kiss Gábor, Török Anita, Nagy Erika, Kerner Barbara, Tarafás Gergely, Kovács Viktor, Vogl Norbert, Híd­végi Márta, Vasas Gyula, Hengl Róbert, Korn Anett, Keserű Lajos, Szilvási Gábor, Babai József, Wen- czel Judit, Pisasics Béla, Jegenyés Diána, Werb Norbert, Ágoston Lász­ló, Kasza Norbert, Horváth János, Skriván Dániel, Lipcsei Gábor, Gyurka Szilvia, Galvancsi Mónika, Szomor Andrea, Ugri Agnes, Iveszics Ákos, Parrag Szilvia, Győré Eszter, Födi Eszter, Gyulai Krisztián, Jáger Nikolett, Radies Miroslav, Szántó Zoltán, Gráf József, Hegedűs Antal, Nagy Beáta, Tarró Erzsébet, Stier István, Balogh Csaba, Adrián Gá­bor, Fekecs Ferenc, “Bóka Zoltán, Szabó Attila, Göndör Gabriella, Gé­mes Mária, Takács Imre, Szekeres Brigitta, Dárdai Lajos, Szaszák Veronika, Hegyi Zoltán, Máté Szil­via, Tiszti István, Vida Rita, Karika Roland, Tóth Ferenc, Bödör Imre, Szabó Beáta, Bodonyi Mónika, Ko­vács Angéla, Pető Kármen, Pap Mónika, Bagossy Laura, Papp Ba­lázs, Vukman Anett, Schweitzer Norbert, Armbruszt Lőrinc, Armbruszt Anna, Szőke István, Marján Agnes, Gál Mónika, Gerencsér József, Gráf Orsolya, Görcsi Zoltán, Horváth Ta­mási, Buczku Sándor, Koós Krisztina, Kállai Róbert, Kőszegi Mónika, Szá­lai Melinda, Baán Annamária, Bá­rány Bernadett, Bárány Beáta, Bog­dán Attila, Végh Henriett, Kiss Andrea, Pázmány Péter, Sátor Zita, Reiner Ágoston, Parrag Judit, Nej. dert György, Kanizsai Annamária, Kassai János, Mohácsi Tibor, Kis- Kovács József, Dűli Erika, Eismann János, Egédi József, Martinék Zsolt, Szakáll Gábor, Somogyi István, Nagy Zsolt, Bosznai Ivett, Székács Márta, Sirüka Ildikó, Szuhán Szil­via, Vörös Árpád, Pusztai Anita, Sulyok Eszter, Nagy Ágnes, Lucza József, Pál Csaba, Kein Tamás, Kohut Lajos, Balog András, Ormánd- laky Gergely, Pozsár Angéla, Szántó János, Füleki Szilárd, Vida László, Szabó Zsolt, Molnár Gábor, Péter Norbert, Gyimesi Ákos, Nyéki Dávid, Dúl Dusán, Hegedűs Katalin, Gyu­lai Zsuzsanna, Szolár Klaudia, Maj- láti Judit, Kováts Szandra, Kani­zsai László, Varga Roland, Török Andrea, Gyulavári Aliz, Petri Tünde, Ferk Adrien, Szegezdi Tímea, Roth Mónika, Tóth Ágnes, Kassai Norbert, Antal Péter, Rack Nóra, Kéméndi Krisztián, Bíbor Ágnes, Szerednyei Agnes, Borbély Péter, Soskó Melin­da, Novák Gabriella, Rónaky Róbert, Csapó István, Mohi Marietta, Ardai Bernadett, Dravecz Emese, Ludvig Tímea, Gelencsér Tünde, Bencze Gabriella, Járai Róbert, Utassy Ka­talin, Telegdi Ildikó, Lóránt István, Hozbor Éva, Müller Péter, Peák Zsolt, Vajda Csaba, Gecser Gábor, Jani Adél, Becze Ildikó, Babán Fe­renc, Baranovics Frigyes, Káldi Ba­lázs, Panka Mária, Bútor Béla, Bú­tor Zoltán, Döme Krisztina, Mező­vári Gábor, Családi Éva, Hübler János, Molnár Anikó, Pap Csaba, Steiner Gábor, Franczia Kornéla, Faluhelyi Barbara, Léber Anikó, Márfi Zoltán, Pordány Gabriella, Győr Andrea, Hirth Márkus. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kántor Mátyás és Nagy Mária, Fábián Mihály és Darnay Mária, Czina Ferenc és Palatinszky Mag­dolna, Misánygyi Miklós és Bodor Zsuzsanna, Wéber Ferenc és Nyúl Éva, Tasi András és Stanny Katalin, Bánkis Tamás és Szommer Erzsébet, Weidinger János és Száraz Mária, Árvái Gyula és Cseke Márta, Vitári József és Magyar Ilona, Benda Fe­renc és Harasztia Piroska, Buries János és Hotz Mária, Felföldi Géza és Piedl Erzsébet, Nyúlás Géza és Katus Margit, Szűcs József és Ke- szey Ágnes, Fenyves József és Mol­nár Erzsébet, Tóth Tamás és Ferenczi Erzsébet, Prekesztics László és Klett Éva, Borda József és Hamvas Ág­nes, Rajnai Ferenc és Kézi Mária, Juhász Sándor és Végh Éva, dr. Schäfer József és dr. Maros Mária, Vollár László és Sasvári Zsuzsanna. MEGHALTAK Berta József, Szekeres Józsefné sz. Gyura Sára, Auer Jánosné sz. Kun Erzsébet, Kiss János, Fábián István­ná sz. Vitvindics Mária, Bozzay Jó- zsefnó sz. Köblös Erzsébet, Kovács Jánosné sz. Jakab Lidia, Sorok Sán­dor, Maráz Jónás, Gyaja Mihály, Szarvas Terézia, Kovács József, Foki Istvánná sz. Erős Katalin, Zegnál Gergely, Erjavecz József, Varga Já­nos, Piros Zsigmond, Radák József­né sz. Vég Mária, Horváth^ József, Tóth János, Pruszina Lászlóné sz. Jakab Zita, Paragi Kálmánná sz. Varga Mária, Poór Lajos, Kollár Józsefné sz. Gránitz Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom