Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-22 / 52. szám

2 Dunántúli naplö 1975. február 22,, szombat Bíró József miniszter nyilatkozata A Pécs városi Tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról) szükséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedve­zőtlenebbül alakult annak el­lenére, hogy az export is fi­gyelemreméltó növekedési üte­met ért el. A tőkés kivitelünk 1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a be­hozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gép­export növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordo­zók és nyersanyagok részará­nya. Az áruforgalom alakulá­sát döntő mértékben befolyá­solták a tőkés világ válságje­lenségei, továbbá az energia- hordozók és alapanyagok be­szerzési nehézségei. Az erőtel­jes inflációs tendenciák, az áremelkedés és az árarányok alakulása miatt a csereará­nyok hátrányunkra megváltoz­tak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 80 szá­zaléka a cserearányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intéz­kedése. Mivel a fejlett tőkés országokkal bonyolódó árucse­re-forgalom külkereskedel­münknek közel egyharmadát teszi ki, nem közömbös szá­munkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal külö­nösen az eltelt másfél évtized­ben végbement fejlődés ered­ménye. Országaink közötti ke­reskedelmet eddig sem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjé­re alapoztuk. Az ipari koope­rációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági ter­mékek szállítását is. Úgy ítél­jük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számukra is elő­nyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműködési for­mák kialakításának lehetősé­geit a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal. Akadály nélküli kereskedelmet E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkü­lönböztetéstől mentes kereske­delempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem min­denfajta korlátozását, megtor­ló intézkedések alkalmazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkü­lönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nem­zetközi kereskedelem akadá­lyainak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrár-rendtartására hivatkoz­va elrendelték a vágómarha- és a marhahús-beviteli tilal­mat. Az ebből eredő nehézsé­geinket a Szovjetunió segítsé­gével sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarha­felvásárlás átmeneti zavarai­nak megszüntetését és a biz­tonságos értékesítést. 0 Hogyan értékelhetők a szo­cialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista or­szágok többségével. A megállapodások biztosíté­kot nyújtanak arra, hogy keres­kedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság cél­jainak megfelelően fejlődik. Be­tartjuk a hosszúlejáratú megál­lapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős túl­teljesítésre is van kilátás. To­vább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocia­lista országokkal bonyolított for­galomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttmű­ködés, szakosítás vagy koope­ráció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükséglete­inket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak struk­turális szempontból fontos, ha­nem nagyberuházásaink gépim­port igényeinek kielégítése mi­att is. Bővül a fogyasztási cik­kek behozatala. A lakosság el­látása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forga­lom 18 százalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalék­kal töb'b fogyasztási cikk beho­zatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüze­lésű kályhát és 80 millió forin­tért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonsá­gosan csak a szocialista orszá­gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval való együttműködés ke­retében oldható meg. 0 A világpiacon nagymérték­ben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhat­nánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista 'országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon je­lentős mértékű és tartósnak mu­tatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mező- gazdasági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell ven­ni a KGST-országok közötti áru­forgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedel­münk reális árakon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás kö­zötti kereskedelemben a kölcsö­nösen előnyös, kedvező feltéte­leket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók szá­mára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti keres­kedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb meqállapítása orszá­gunkban is ösztönöz az ener­giahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosság­ra, a termelési szerkezet adott­ságainknak jobban megfelelő, gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással foly­tatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világ­piaci árakat azonban mindig meq kell tisztítani a konjunktu­rális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az elő­ző öt évben kialakult átlagárak­hoz. Árkorrekciók közös érdekből A Szovjetunióban most befe­jeződött kétoldalú tárgyalásain­kon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975- ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsö­nös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél ár­korrekciókat hajtunk végre. Köl­csönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emel­kedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanya­gok árszintűé. Az új nyers- és alapanyagárak lényegesen ked­vezőbbek a tőkés világpiac árai­nál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés or­szágokból való beszerzés költsé­geinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok eseté­ben. Ez a tőkés országokból va­ló beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani ára­kon is tetemesebb megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő sze- peret játszó késztermékek ár­szintje is. Munkánkat javítva, kapcsola­tainkat a szocialista országok­kal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval tovább erősítve, a jö­vőben is biztosítani foqjuk nép­gazdaságunk tervszerű fejlődé­sét, népünk életszínvonalának rendszeres emelését. 0 Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három év­tized igen sok adata, kapcsola­taink jellege és sokrétűsége bi­zonyítja. A kérdésre most első­Jóváhagyták a Siklósi városrész tervét sorban az 1975. évi kereskedel­mi szerződésünk néhány jellem­ző mennyiségi mutatójának is­meretében kívánok -válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgal­munk meg fogja haladni a két és félmilliárd rubelt. Ezzel több mint egymilliárd rubellel túltel­jesítettük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. Behozatal a Szovjetunióból A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változa­tos és gazdag. A Barátság-ve­zetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. özemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 milliárd kilo­wattóra elektromos áramot ve­szünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fede­zik a magyar vasérc-szükséglet­nek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyers­vasat, és 44 ezer tonna külön­böző ferroötvözetet importálunk az idén. Több mint félmillió ton­na hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohásza­ti termékek, így ónozott és hor­ganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 da­rab traktort — ebből 200 darab K 700-as, nagyteljesítményű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35 ezer tonna nit­rogénműtrágyát hozunk be. Fél­millió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüve­get és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyő­fűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Számottevően bővül az élelmi­szeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszer- iparunk termékeiből áll. Néhány vállalat qépipari ter­melésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. így például az Ikarus összetrmelésé- nek 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát ex­portálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áru­szállítósok. Ismeretesek a ko­rábban kötött egyezmények, kü­lönösen a timföld-alumínium- egyezmény, az autóbusz és a Zsiguli-kooperáció, a számítás- technikai gyártásmegosztási együttműködés, a Barátság II. kőolajvezeték. Ami azonban az idei meg­állapodást illeti, ez az eszten­dő e téren is kiemelkedik. Át­adásra kerül a közösen épülő „Testvériség" gázvezeték, ame­lyen májustól megkezdődnek a földgázszállítások a Szovjet­unióból. A megvalósulás stá­diumába lépett az olefinprog­ram. Ennek lényege, hogy Le- ninváros térségében megépült gazdaságos, nagykapacitású olefinműben etilént és propi­lént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csőveze­téken, a propilént vasúton ki­szállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polisti- rolt, akrilnitrilt kapunk cseré­be. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hoqy az etilén és propilén to­vábbi feldolgozásához szüksé­ges beruházásokat megtaka­rítjuk, és hoqy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a ter­mékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempont­jából döntő jelentőségű az orenburgi gázvezeték megépí­tésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc-távvezeték építésében való együttműkö­désünk. Ezek teszik majd lehe­tővé, hogy egyre növekvő mennyiségben hosszú távra biztosíthatjuk a földgáz és vil­lamosenergia behozatalt. A Szovjetunióval kötött ez- évi megállapodás iparunk, me­zőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű. £ Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975­ben? Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év december 5-i határpzata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejleszte­nünk, hogy maximálisan bizto­sítsuk és kihasználjuk a kül­kereskedelmi lehetőségeinket. Az a feladatunk, hogy a nép- gazdasági tervet következete­sen végrehajtsuk. Biztosítani kell a Szovjet­unióval, a szocialista országok­kal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkeres­kedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűlep jelentősen emelni kél! a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyké­pességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munká­val kell megalapozni, ügyelni kell .arra is, hogy a külkeres­kedelmi tevékenységünk a bel­földi kereslettel összhangban történjék. Export a feldolgozó iparból 1975-ben növelni kell a fel­dolgozóipari termékek export­ját célzó kapacitásokat, első­sorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok fel­adata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési politika összhang­ját a külgazdasági követelmé­nyekkel. Indokolt a gazdasá­gossági számítások továbbfej­lesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága. (Folytatás az 1. oldalról) hogy a feladatelmaradások miatt keletkező pénzmaradvá­nyokat el kell vonni, s azokat a végrehajtó bizottság tarta­lékába kell helyezni. A fejlesz­tési alap felhasználásában a gazdaságosságra törekvés je­gyében mindenképpen elsőbb­séget kell biztosítani p folya­matban levő, befejezés előtt álló beruházásoknak és ezek arányát az eddiginél nagyobb határozottsággal kell csökken­teni. Felül kell vizsgálni a vá­ros idei fejlesztési tervét az érdekeltek bevonásával, ki kell szűrni a tervezett költséges megoldásokat, s meg kell ál­lapítani azt is, hogy milyen importanyagok helyettesíthetők hazai anyagokkal. Épül a Siklósi városrész A város jövő fejlődését szol­gáló nagy jelentőségű döntés­re került ezután sor. Tóth Zol­tán építési osztályvezető ter­jesztette a végrehajtó bizott­ság elé a Siklósi városrész szerkezeti tervét, valamint az annak első építési ütemét tartalmazó rendezési tervet (amit lapunk február 15-i szá­mában részletesen ismertet­tünk). A mai Pécstől délre tervezett új városrészben hosz- szabb távon mintegy 19 000 lakás építhető, amelyekben csaknem 70 000 ember kaphat otthont. Az első ütemben tíz­ezernél több lakás építését tervezik. Tóth Zoltán elmond­ta : — A tervek előkészítésében eddig nem tapasztalt módon működtek együtt a városi ta­nács szakigazgatási szervei a tervezőkkel, s a felelősségtel­jes munkába bevont valameny- nyi szakemberrel. A terv sike­re érdekében megmozdult az ország műszaki közvéleménye, s igen hasznos segítséget nyúj­tott a város társadalma is. A tervezés újszerű módját méltatta Szoyka Pál is, aki külön kiemelte még azt is, hogy a terv kialakításában mindazok együttműködtek, akik a megvalósításon is munkál­kodni fognak. A módszert jó­nak, eredményesnek mondta, s e véleményét a Pécsi Ter­vező Vállalat műszaki igazga­tóhelyetteseként kiegészítette azzal is, hogy ezt a módszert a jövőben is alkalmazni kíván­ják. Dr. Németh Lajos ta­nácselnökhelyettes azt hang­súlyozta, hogy a Siklósi város­rész Pécs számára olyan épí­tési területet jelent, ahol hosz­szabb távon gazdaságosan építhet tömeges méretekben lakásokat, s az itt elért meg­takarításból segítheti a belső városrészek folyamatos re­konstrukcióját. Elmondta azt is, hogy a városrész építését a Lvov-Kertvároshoz délről kapcsolódó 2. szerkezeti egy­séggel kezdenék, s az elhatá­rozás szerint az első lakások átadását 1978-ra tervezik. Tompái Géza, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium területrendezési és fej­lesztési főosztályának képvise­letében arra hívta fel a figyel­met, hogy a rendezési terv ké­szítését ki kell terjeszteni most már a szerkezeti tervben sze­replő többi — azaz az első ütemtől délre és keletre elhe­lyezkedő — területekre is. A végrehajtó bizottság a rendezési tervet jóváhagyta, ezzel utat nyitott Pécs új vá­rosrészének építése előtt. Egy­ben határozatban mondott kö­szönetét a vb mindazoknak, akik a rendelkezésre álló rö­vid idő alatt közreműködtek a terv kidolgozásában. Jóváhagyott névjegyzék A továbbiakban tárgyalt napirendi pontok közül kiemel­kedik az 1975, évi lakáskiuta­lási és lakásértékesítési név­jegyzék-tervezet jóváhagyása. A múlt év novemberében jó­váhagyott lakáselosztási irány­elvek alapján a városi tanács az idei évre összesen 458 el­osztható lakást tudott biztosí­tani. Többezer lakásigénylő közül kellett kiválasztani azt az alig félezernyi szerencsést, aki idén lakáshoz juthat, s ezek között is első helyen szerepelnek azok a nagycsalá­dosok, akik — ugyancsak a ko­rábbi vb-határozatnak megfe­lelően — előnyt élveznek. Érvé­nyesül tehát egy helyes elv, amit végrehajtani — nagyon fontos népesedéspolitikai fel­adat. De vajon maga a vég­rehajtás megoldható-e? Ez a gondolat vetődött fel a név­jegyzék felett kialakult vitá­ban is. A névjegyzékben - kü­lönösen az I. kerületiben — szerepel számos olyan sokgyer­mekes család, ahol fölöttébb alacsony a családi jövedelem. A kérdés ebből következett. Tudják-e vajon ezek a csalá­dok vállalni az összkomfortos lakásokkal járó anyagi megter­helést? Nem lenne-e célsze­rűbb indokolt esetekben egy­szerűbb, kisebb megterhelés­sel járó megoldáshoz nyúlni? A végrehajtó bizottság az elő­terjesztett névjegyzéket változ­tatás nélkül elfogadta. H. I. Pécsre már nem térnek vissza Pusztulóban a gólyák A vetési varjú túlszaporodott Pécsre régóta egy gólya se repül vissza tavaszonként, sőt határából, Pellérdről is eltűnt az utolsó pár. Meséink, dalaink „gilicéjének” pusztulása világ- jelenség, mely az utóbbi két év­tizedben fokozódott. Az okok között mindenekelőtt a békater­mő területek megfogyatkozását említik. Dél-Baranya mélyfekvé­sű részeiben egykor hatalmas vízállások húzódtak. Zömük el­apadt a folyók, patakok szabá­lyozásával, a mocsarak lecsa- polásával. A fészekrablók is ve­szélyt jelentettek, amelyek első­sorban a villanypóznákra hor­dott költőhelyeiket dúlták fel. Pellérden is egy nagyfeszültsé­gű póznáról űzték el az utolsó gólyát. Szép példa is akad, hi­szen Kaposszekcsőn rozzant épületet hagytak meg, mert gó­lya tanyázik rajta. Ezért áll a magyarszéki nem működő ma­lomkémény is. Napjainkban csak 50—70 fészek található el­szórtan megyénkben. Számbavé­telüket, feltérképezésüket ebben az évben végzi el a Madártani Egyesület dél-dunántúli csoport­ja. Szerencsét hoz a gólya — ha a tetőre fészkel —, tartja a népi bölcselet. A Tiszántúlon ez a mondás még járja, és né­hol az új házak kéményére is helyeznek gólyát csalogató rossz kocsikereket. A vetési varjú ezzel szemben túl szapora, sőt hajdani hasz­nosságával szemben, jelenleg már káros. Csipegeti a csírázó növényeket, elrabolja a kiscsir­két, kisnyulat, kifosztja a ritka madarak fészkét. Túlszaporodá- sa egy évtizede figyelhető meg, amióta életfeltételei teljesen megváltoztak. Az egyesület a vetési varjak népes telephelyeit is összeírja. Egy telephelyen rendszerint több száz tanyázik. Legnagyobb a kaposszekcsői, ahol legalább másfélszáz fészket számláltak. A hazai vetési varjú nem kél vándorútra, míg messzi társaik Észak-Európából hideg telek­ben, nagy csapatokban érkez­nek megyénkbe is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom