Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-22 / 52. szám
2 Dunántúli naplö 1975. február 22,, szombat Bíró József miniszter nyilatkozata A Pécs városi Tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról) szükséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemreméltó növekedési ütemet ért el. A tőkés kivitelünk 1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gépexport növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordozók és nyersanyagok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben befolyásolták a tőkés világ válságjelenségei, továbbá az energia- hordozók és alapanyagok beszerzési nehézségei. Az erőteljes inflációs tendenciák, az áremelkedés és az árarányok alakulása miatt a cserearányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 80 százaléka a cserearányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézkedése. Mivel a fejlett tőkés országokkal bonyolódó árucsere-forgalom külkereskedelmünknek közel egyharmadát teszi ki, nem közömbös számunkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Országaink közötti kereskedelmet eddig sem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szállítását is. Úgy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számukra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműködési formák kialakításának lehetőségeit a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal. Akadály nélküli kereskedelmet E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkalmazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem akadályainak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrár-rendtartására hivatkozva elrendelték a vágómarha- és a marhahús-beviteli tilalmat. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségével sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarhafelvásárlás átmeneti zavarainak megszüntetését és a biztonságos értékesítést. 0 Hogyan értékelhetők a szocialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista országok többségével. A megállapodások biztosítékot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik. Betartjuk a hosszúlejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás vagy kooperáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos, hanem nagyberuházásaink gépimport igényeinek kielégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalékkal töb'b fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg. 0 A világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista 'országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mező- gazdasági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös, kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb meqállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő, gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meq kell tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. Árkorrekciók közös érdekből A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975- ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintűé. Az új nyers- és alapanyagárak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkés országokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani árakon is tetemesebb megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő sze- peret játszó késztermékek árszintje is. Munkánkat javítva, kapcsolatainkat a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani foqjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését. 0 Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három évtized igen sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsőJóváhagyták a Siklósi városrész tervét sorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző mennyiségi mutatójának ismeretében kívánok -válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és félmilliárd rubelt. Ezzel több mint egymilliárd rubellel túlteljesítettük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. Behozatal a Szovjetunióból A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. özemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fedezik a magyar vasérc-szükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat, és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet importálunk az idén. Több mint félmillió tonna hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 darab traktort — ebből 200 darab K 700-as, nagyteljesítményű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35 ezer tonna nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszer- iparunk termékeiből áll. Néhány vállalat qépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. így például az Ikarus összetrmelésé- nek 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítósok. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld-alumínium- egyezmény, az autóbusz és a Zsiguli-kooperáció, a számítás- technikai gyártásmegosztási együttműködés, a Barátság II. kőolajvezeték. Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő „Testvériség" gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek a földgázszállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, hogy Le- ninváros térségében megépült gazdaságos, nagykapacitású olefinműben etilént és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polisti- rolt, akrilnitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hoqy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk, és hoqy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az orenburgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc-távvezeték építésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben hosszú távra biztosíthatjuk a földgáz és villamosenergia behozatalt. A Szovjetunióval kötött ez- évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű. £ Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975ben? Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év december 5-i határpzata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk a külkereskedelmi lehetőségeinket. Az a feladatunk, hogy a nép- gazdasági tervet következetesen végrehajtsuk. Biztosítani kell a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűlep jelentősen emelni kél! a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapozni, ügyelni kell .arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék. Export a feldolgozó iparból 1975-ben növelni kell a feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési politika összhangját a külgazdasági követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága. (Folytatás az 1. oldalról) hogy a feladatelmaradások miatt keletkező pénzmaradványokat el kell vonni, s azokat a végrehajtó bizottság tartalékába kell helyezni. A fejlesztési alap felhasználásában a gazdaságosságra törekvés jegyében mindenképpen elsőbbséget kell biztosítani p folyamatban levő, befejezés előtt álló beruházásoknak és ezek arányát az eddiginél nagyobb határozottsággal kell csökkenteni. Felül kell vizsgálni a város idei fejlesztési tervét az érdekeltek bevonásával, ki kell szűrni a tervezett költséges megoldásokat, s meg kell állapítani azt is, hogy milyen importanyagok helyettesíthetők hazai anyagokkal. Épül a Siklósi városrész A város jövő fejlődését szolgáló nagy jelentőségű döntésre került ezután sor. Tóth Zoltán építési osztályvezető terjesztette a végrehajtó bizottság elé a Siklósi városrész szerkezeti tervét, valamint az annak első építési ütemét tartalmazó rendezési tervet (amit lapunk február 15-i számában részletesen ismertettünk). A mai Pécstől délre tervezett új városrészben hosz- szabb távon mintegy 19 000 lakás építhető, amelyekben csaknem 70 000 ember kaphat otthont. Az első ütemben tízezernél több lakás építését tervezik. Tóth Zoltán elmondta : — A tervek előkészítésében eddig nem tapasztalt módon működtek együtt a városi tanács szakigazgatási szervei a tervezőkkel, s a felelősségteljes munkába bevont valameny- nyi szakemberrel. A terv sikere érdekében megmozdult az ország műszaki közvéleménye, s igen hasznos segítséget nyújtott a város társadalma is. A tervezés újszerű módját méltatta Szoyka Pál is, aki külön kiemelte még azt is, hogy a terv kialakításában mindazok együttműködtek, akik a megvalósításon is munkálkodni fognak. A módszert jónak, eredményesnek mondta, s e véleményét a Pécsi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyetteseként kiegészítette azzal is, hogy ezt a módszert a jövőben is alkalmazni kívánják. Dr. Németh Lajos tanácselnökhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a Siklósi városrész Pécs számára olyan építési területet jelent, ahol hoszszabb távon gazdaságosan építhet tömeges méretekben lakásokat, s az itt elért megtakarításból segítheti a belső városrészek folyamatos rekonstrukcióját. Elmondta azt is, hogy a városrész építését a Lvov-Kertvároshoz délről kapcsolódó 2. szerkezeti egységgel kezdenék, s az elhatározás szerint az első lakások átadását 1978-ra tervezik. Tompái Géza, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területrendezési és fejlesztési főosztályának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezési terv készítését ki kell terjeszteni most már a szerkezeti tervben szereplő többi — azaz az első ütemtől délre és keletre elhelyezkedő — területekre is. A végrehajtó bizottság a rendezési tervet jóváhagyta, ezzel utat nyitott Pécs új városrészének építése előtt. Egyben határozatban mondott köszönetét a vb mindazoknak, akik a rendelkezésre álló rövid idő alatt közreműködtek a terv kidolgozásában. Jóváhagyott névjegyzék A továbbiakban tárgyalt napirendi pontok közül kiemelkedik az 1975, évi lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzék-tervezet jóváhagyása. A múlt év novemberében jóváhagyott lakáselosztási irányelvek alapján a városi tanács az idei évre összesen 458 elosztható lakást tudott biztosítani. Többezer lakásigénylő közül kellett kiválasztani azt az alig félezernyi szerencsést, aki idén lakáshoz juthat, s ezek között is első helyen szerepelnek azok a nagycsaládosok, akik — ugyancsak a korábbi vb-határozatnak megfelelően — előnyt élveznek. Érvényesül tehát egy helyes elv, amit végrehajtani — nagyon fontos népesedéspolitikai feladat. De vajon maga a végrehajtás megoldható-e? Ez a gondolat vetődött fel a névjegyzék felett kialakult vitában is. A névjegyzékben - különösen az I. kerületiben — szerepel számos olyan sokgyermekes család, ahol fölöttébb alacsony a családi jövedelem. A kérdés ebből következett. Tudják-e vajon ezek a családok vállalni az összkomfortos lakásokkal járó anyagi megterhelést? Nem lenne-e célszerűbb indokolt esetekben egyszerűbb, kisebb megterheléssel járó megoldáshoz nyúlni? A végrehajtó bizottság az előterjesztett névjegyzéket változtatás nélkül elfogadta. H. I. Pécsre már nem térnek vissza Pusztulóban a gólyák A vetési varjú túlszaporodott Pécsre régóta egy gólya se repül vissza tavaszonként, sőt határából, Pellérdről is eltűnt az utolsó pár. Meséink, dalaink „gilicéjének” pusztulása világ- jelenség, mely az utóbbi két évtizedben fokozódott. Az okok között mindenekelőtt a békatermő területek megfogyatkozását említik. Dél-Baranya mélyfekvésű részeiben egykor hatalmas vízállások húzódtak. Zömük elapadt a folyók, patakok szabályozásával, a mocsarak lecsa- polásával. A fészekrablók is veszélyt jelentettek, amelyek elsősorban a villanypóznákra hordott költőhelyeiket dúlták fel. Pellérden is egy nagyfeszültségű póznáról űzték el az utolsó gólyát. Szép példa is akad, hiszen Kaposszekcsőn rozzant épületet hagytak meg, mert gólya tanyázik rajta. Ezért áll a magyarszéki nem működő malomkémény is. Napjainkban csak 50—70 fészek található elszórtan megyénkben. Számbavételüket, feltérképezésüket ebben az évben végzi el a Madártani Egyesület dél-dunántúli csoportja. Szerencsét hoz a gólya — ha a tetőre fészkel —, tartja a népi bölcselet. A Tiszántúlon ez a mondás még járja, és néhol az új házak kéményére is helyeznek gólyát csalogató rossz kocsikereket. A vetési varjú ezzel szemben túl szapora, sőt hajdani hasznosságával szemben, jelenleg már káros. Csipegeti a csírázó növényeket, elrabolja a kiscsirkét, kisnyulat, kifosztja a ritka madarak fészkét. Túlszaporodá- sa egy évtizede figyelhető meg, amióta életfeltételei teljesen megváltoztak. Az egyesület a vetési varjak népes telephelyeit is összeírja. Egy telephelyen rendszerint több száz tanyázik. Legnagyobb a kaposszekcsői, ahol legalább másfélszáz fészket számláltak. A hazai vetési varjú nem kél vándorútra, míg messzi társaik Észak-Európából hideg telekben, nagy csapatokban érkeznek megyénkbe is.
