Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-20 / 50. szám
1975. február 20., csütörtök Dunántúlt napló 3 A sárba eseti tégláért 1 Takarékosságra hangolódó világunkban a természeti kincsekben szegény Magyarország a nyersanyagok és energiahordozók egyetlen cseppjét, morzsáját sem hagyhatja veszendőbe menni. Szükség van a tizedgrammokra is, csakúgy, mint — a példák éppen témánkba vágnak — a sárba beletaposott téglára, a használhatatlannak ítélt s fűzre szánt zsaluzódeszkák minden méterére. Cikksorozatunkban a takarékosság nyomába eredtünk a baranyai vállalatoknál. Ezúttal a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat néhány elképzelését ismertetjük. Rövid jellemzésként: kis vállalatról van szó, «mely javításokkal,. tatarozással foglalkozik, sokszor ezer forintos munkákat is vállasa kell, apránként jön össze az évi 80 millió forintos árbevétel. Mi a jelentősége itt a takarékosságnak? Az anyagköltség körülbelül 65 millió forint. Ha mondjuk 1 százalékát megtakarítják, az évi 650 ezer forint. Látszatra nem nagy összeg amikor százmilliók megtakarításáról áhítozunk. Számoljunk úgy, ebből három kétszobás lakás is kitelne. Hány ilyen kis vállalat van az országban? így mindjárt más . . . A pazarló ács A takarékosság nálunk — bizonygatja Habó József igazgató és Náfrádi Sándor főkönyvelő — ott kezdődik, hogy a kőműves ne tapossa bele a sárba a téglát, az ács ne szabdalja fel kénye-kedve szerint a deszkát, ne csak kétszer, de használjuk fel háromszor, négyszer, ötször a zsaluzó anyagot, a cement pedig ne váljon döggé, mert kint felejtették a lépcsőházban. A vállalatnál nincs tág lehetőség az anyagok helyettesítésére, a döntő tehát, hogy ami van, arra kell nagyon vigyázni, hogy Grammok és tizedgrammok (5.) minél kisebb legyen a veszteség. A zsaluzó anyag a legjobb példa. Ha többször is felhasználják, többszöri megtakarítás, tiszta pénz, s mindez nemcsak azért jelentős, mert a fa drága, de importanyag. Erről igyekeznek meggyőzni a dolgozóikat minden alkalommal. Cseppeket ígér az üzemanyag-takarékosság, hiszen a vállalatnak mindössze 14 tehergépkocsija van. A vállalat ezt a tételt is nagyító alá vette. Rendszeresen beméretik kocsijaikat, a túlfogyasztás megszűnt, s a visszaélések lehetőségét is kizárták: most minden reggel induláskor minden kocsit megtankolnak és — nemcsak havonta egyszer, mint korábban — minden nap összevetik a fogyasztást a futott kilométerekkel. A vállalat nem tartozik a nagy áramfogyasztók közé, de ettől még a telepen, a műhelyekben járhatnak feleslegesen is a gépek. Ne járjanak ! Vannak más lehetőségei is a takarékosságnak. Mind fontosak. De még ennél is nagyobbat markolhatnak a munka jobb megszervezésével és összehangolásával. A tatarozásoknál ' lényeges, mindig időben ott legyen az anyag, de csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges, nehogy hátráltassa a munkát, elbotoljanak benne. Hasonlóan kell ütemezni az egyes részlegek munkáját, hogy ne akadályozzák egymást, üzem- és munka- szervezőjük — ösztöndíjas mérnökjelölt — most lépett elő főhivatású szervezővé. Legfontosabb teendője: a főbb munkákat ff helyszínen tanulmányozni, s programozni a különböző részlegek .tevékenységét, ütemezni az anyagellátást. A takarékosság jutalma Végezetül a kérdés — véleményünk szerint a most kibontakozó takarékossági mozgalom egyik alapkérdése — juttatnak-e valamit a megtakarításokból azoknak, akik ezeket a megtakarításokat elérték? Igen, erről is szó van. A gépkocsi előadó például olyan ösztönző rendszert dolgoz ki, amelyben a gépkocsivezetők Gyógyszer a körzeti orvosnál Csökkentett munkaidő a gyógyszertárakban Pécsett január elsejével bevezették a gyógyszertárakban is a 44 órás munkahetet. A rendelet kimondja, hogy ez a változás nem járhat sem bérnövekedéssel, sem létszámnövekedéssel. Az egy hónapja megvalósított munkaidő-csökkentés eredményeiről, tapasztalatairól, nehézségeiről Szabó Pál, a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatóját kérdeztük meg. Tájékoztatása alapján a Gyógyszerészeti Központ dolgozói a megyében és Pécsett minden körzeti orvost és minden gyógyszertári dolgozót, valamint a községi tanácsok elnökeit megkeresték, hogy összhangba tudják hozni a dolgozók szabad szombatját. A legnagyobb munkát azok a községi gyógyszertárak okozták, amelyek csak egyszemélyesek. Ezekből 26 működik a megyében. A körzeti orvosokkal megbeszélve azt tartották a legjobb megoldásnak, hogy amikor a gyógyszertáros szabadszombatos, akkor az orvosnál lehet a szükséges gyógyszereket beszerezni. Felajánlottak egy gyógyszertári asszisztenst, aki ebbe a munkába besegít. Pécsett és a megyében mindenki nagy megértéssel fogadta a rendelkezést. Nem jelentettek problémát azok a gyógyszertárak, ahol két, vagy több személy dolgozik. A csökkentett munkaidő 706 főt érint, ebből 146 gyógyszerészt, 322 szakképzett középkádert és 238 egyéb beosztású dolgozót. A gyógyszertári dolgozók 90 százaléka nő, a csökkentett munkaidővel megköny- nyítették a „második műszakot". Az eltelt egy hónap tapasztalatait jónak látják. Bódy részesülnek az üzemanyag megtakarításokból. A munkahelyeken a prémiumrendszer elsősorban a minőségi munkára ösztönöz, nem szerepel benne kiemelten az anyagokkal való fokozott takarékosság. Most átformálják az érdekeltségi rendszert, vigyázva, hogy az ésszerű takarékosság keretein belül maradjanak. Mert a vasbetont és a többi szükséges anyagot nem szabad elspórolni az épületekből. A sárba esett tégláért viszont mindenkinek le kell hajolnia. Miklósvári Zoltán Ml LEGYEN A PECSÉT MÖGÖTT? Hét baranyai ipari szövetkezet január elején belépett a Budapesti Építőipari és Építőanyagipari Szövetkezetek Anyagellátási Társulásába, hogy közös beszerzés számos előnyeivel biztonságosabbá tegye anyagellátását. összesitétt igényekkel közvetlen gyártóművi beszerzést igényelhetnek és élvezhetik az ebből származó nagyfogyasztói előnyöket. A ..biztonságos anyagellátásra törekvő ipari szövetkezetekben a gazdasági élet minden rezdülésére érzékenyen reagáló anyaggazdálkodási szakemberek már a múlt év elején jelezték, hogy problémák, sőt egyes helyeken már bajok vannak. Nincs anyag. A nagytételű alapanyagokat biztosító gyártóművek és nagykereskedelmi vállalatok igen alaposan meghúzva igazolták vissza egyes építőipari szövetkezetek megrendeléseit. Nincs anyag? — A szorult helyzetben szokásos azonnali tárgyalások megkezdődtek. Hamarosan érdekes dolgok derültek ki. Először is az, hogy anyag van. Csakhogy* nem annyi és nem olyan formában, mint ahogyan azt éveken keresztül megszokták. Ugyanis új döntés-ítéletrend- szert vezettek be az anyag- ellátási vállalatok: Kinek, miért és mennyi anyagot biztosítanak? Az igények elbírálásakor elsősorban azt mérlegelték, hogy az anyagot milyen célra használják fel. Természetesen, hogy előnyös elbírálásban az részesült, aki a rendelkezésre bocsátott anyagot népgazdasági szenru pontból is fontos célra használja fel és előnyt élveznek azok, akik nagy tételben rendelnek. Végül azt is megnézték, hogy a megrendelő mi-, lyen fizetőpartner. Az ipari szövetkezetek a központi célok és feladatok megvalósításából jelentős részt vállalnak, így ezzel az elvárással szemben eleget tesznek. Azonban az éves szinten rendelt anyagmennyiségük csak része az állami és tanácsi nagyipari vállalatok igényeinek. Akkor hát ne kapjon anyagot egy ipari szövetkezet? Az Ipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége javasolta és megvalósította elképzelését. Fogjanak össze az ipari szövetkezetek, gyűjtsék forrásaikat, koncentrálják anyagi és társadalmi erejüket. Társuljanak, hogy pecsétjük mögött egyértelmű és tartalmas cél, jelentős volumen és biztos anyagi háttér legyen. Maletics Miklós Az ügyes-bajos dolgok igazgatóhelyettese • Legfontosabb az emberekkel való kapcsolat • Az őszinte szót mindenki megérti Bimbó József életében egyetlen, s csak rövid ideig tartó megtorpanás volt: több mint két évtizede a miskolci pártbizottságon dolgozott, amikor egy munkából eredő vita folytán kétségbevonták, hogy megérdemelte az öt esztendős szovjet kiküldetést, s a közben megszerzett bányagépész mérnöki diplomát. Akivel akkor szembekerült, rövid idő múltán szovjet tankok elé feküdt, amikor azok rendet akartak Miskolcon teremteni. A Mecseki Ércbányászati Vállalat február elsejével kinevezett új, általános igazgatóhelyettese ma sem tudja pontosan, hogy apjában volt-e valamiféle szándékosság, amikor 35 esztendeje éppen november 7-én vitte be a vasgyárba dolgozni. A 14 éves gyerek a Martin kemencék mellett volt először ajtónyitó, aztán esztergályos szakmát tanult, 1948-ban a munkapad mellől vitték a Szovjetunióba. A Bányagépalkalmazási Ku- •tató Intézet volt az egyetem elvégzése után első munkahelye, azután következett a „miskolci vakvágány”, majd a borsodi bányákban dolgozott. Új, nagyteljesítményű bányagépeket kellett a bányákban meghonosítani. Ez nemcsak mérnöki, hanem politikai munka is volt. Sokszor éjjel háromkor szálltak le a bányába, hogy műszakkezdésre olyan körülményeket teremtsenek, amikor a bányászok zökkenő nélkül alkalmazhatják a korszerű technikát. Az évszázados hagyományok miatt ugyanis a bányászok az első kudarcnál sutba dobták a gépeket. Az 1956-os esztepdő első napjaiban érkezett Bimbó József Pécsre, a „BAUXIT” főenergetikusként alkalmazta. Később a gépészeti osztály vezetője volt. Amolyan úttörő munkát végeztek a pécsi uránbányászkodás őskorában. Az ércdúsítóban azonban már a nagyüzemi termelés közepén találta magát, amikor 1961-ben kinevezték üzemvezetőnek. Ekkor fejlesztették az üzemet, a kishatékonyságú osztályozóból akkor teremtettek korszerű dúsítóművet. — Tulajdonképpen az üzemvezetői kinevezés volt az első lépés, amikor a mérnöki munkától egy kissé eltávolodtam. 0 Mostani beosztásában, ha jól értem, tehát a műszaki munkával merőben ellentétes feladatokat kell megoldania ■. ■ — Igen. Az igazgatónak széleskörű lekötöttsége mellett, már szüksége van segítségre. A vállalat központja itt tulajdonképpen egy kis gazdasági egység, az itt dolgozók emberi gondjaival. Ez lesz egyik feladatom. A párt vállalati szervezetében (a vb tagja vagyok) én képviselem a műszaki és gazdasági vezetést. — Egyébként az előbbi gondolatra visszatérve, én a műszaki, a gazdasági feladatok megoldása közben is, a technikai végrehajtás mellett, mindig az emberekkel való kapcsolatot tartottam a legfontosabbnak. Amikor üzemvezetőnek kineveztek, ha tehettem a munkások között voltam. Sokszor szememre is hányták, ne ott bubuckodjak, irányítsam inkább a munkát. Amikor munkaidőmben már csak keveset lehettem köztük, egyre inkább kerestem azokat a közösségeket, ahol mégiscsak velük voltam. A vállalati fúvószenekar elnöke vagyok, a gépipari tudományos egyletben van társadalmi munkám, a munkásőrségben a géppisztolyos beosztástól a törzsig jutottam ez elmúlt 18 esztendő alatt. A szak- szervezetben is akad munkám. # Most majd sokszor kell nemet mondania azoknak, akikkel korábban a gazdasági, a műszaki életben könnyebben értették meg egymást. 1- Tudom. Az emberek 70 százalékban olyat kérnek, amit nem lehet azonnal teljesíteni. Lakás, bér. . . Voltak nálam olyan panaszosok, akik maguk is érezték, hogy kérésük teljesíthetetlen. S mégis megnyugvás volt számukra, hogy valahol legalább meghallgatták őket. — Itt állnak, kalapjukat gyűrik, nem tudnak magukkal mit kezdeni, lesegítem a kabátjukat, ha nem dohányoznak cukorral kínálom őket, s amikor már azt mondják, hogy hát nem is tudom Bimbó elvtárs elmondhatom-e, akkor már kezdhetek azon gondolkodni,' hogy értessem meg . . . — Higgye el, a legjobb őszintén elmondani tudok-e segíteni, vagy nem. S miért nem. Megértik az emberek, üzemvezető koromban is ezt a módszert választottam. Most munkám nagyobb részében az emberekkel kell foglalkoznom, másként ezután sem tehetek. S amit emberileg lehetséges, azt kötelességem megtenni bármekkora fáradságba kerül is. Bimbó József úgy tűnik nem fáradékony. Nem látszanak rajta a múló évek, negyvennek hinném. Huszonkét magas állami (közte szovjet miniszteri kitüntetés is akad) és vállalati kitüntetése tevékeny életét bizonyítja. Megszűnik a zsúfoltság Készül a rendelő- intézet Pécs nem bővelkedik úgy egészségügyi intézményekben, hogy akár egy rendelőt is nélkülözhetne. Megvolt annak is a böjtje, hogy korszerűsítik, bővítik a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézetet. Sok panasz volt az ügyelet zsúfoltságára a Kisfaludy utcai szárnyban. Az építkezések miatt ideiglenesen ott kényszerültek ellátni a betegeket, mert ott volt hely. Már csak néhány hét, és jelentősen javul a helyzet. Március vége felé elkészül a rendelőintézet középső szárnyának földszintje, ahol átadják a gyermek-poliklinikai egységet. Ideiglenesen ott lesz a felnőttrendelés is, de a korábbi zsúfoltság lényegesen csökken. Végleges megoldást hoz majd, ha elkészül az épület Széchenyi tér felé eső szárnya. A kivitelezők ígérik, hogy legkésőbb augusztus 1-ig átadják ezt a részt is korszerű rendelővel, váróval, fektető-helyiséggel. Mint arról már korábban értesülhettünk, ebben az évben az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentésére is sor kerül. Dr. Kérchi Mária, a rendelőintézet igazgató főorvosa elmondta, nagyon körültekintő szervezési munka előzi meg a 44 órás munkahét és a ledolgozott szabadszombat bevezetését: várhatóan még az első félév végéig megvalósítják, de a csökkentett munkaidő semmiképp sem megy a rendelési idő rovására. Változdtlanul reggel héttől este hétig tart a járó- beteg-ellátós, ugyancsak változatlan marad a szombati rendelési idő. Lombosi Jenő KELMEÚJDONSÁGOK A Pápai Textilgyárban megkezdték az elmúlt évben díjnyertes kelmék gyártását. Közülük igen nagy érdeklődésre tarthat számot a Majna elnevezésű, amely a lipcsei őszi vásáron arany diplomát szér- zett. A kockásán szövött kelmét* hímyés díszíti, formatartóssá- gáról pedig műgyantás kezeléssel gondoskodnak. A szegedi vásárról hozta el a nagydíjat a Miretta, amely a legújabb divatnak megfelelően, nagyléptékű kockás, ekrü vagy nyers színű alapon. Az anyag összetétele poliészter, és pamut keverék. A két újdonságból egymás után rendelnek a hazai vállalatok és a külföldi cégek. Gazdaságpolitikai jegyzet
