Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-10 / 40. szám

„A vörös báró“ „birodalma“ - népvagyon! Véget ért a Kata-hegyi úri-muri Pécsett tárgyalják a kaposvári sikkasztással vádoltak perét I övöldözés, tivornyá- zás, dőzsölés .. . Mi lesz holnap? Ki törő­dik azzal? És ha szól va­laki? Nem szól senki, az emberek be vannak gyulladva. így gondol­kodtak Móricz Zsigmond Úri muri című regényé­nek — a történelemben azóta már végérvénye­sen tovasodródott — fi­gurái. De ilyesféleképpen gondol­kodhatott Illés Dezső, a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság egykori vezérigazgatója is, akit a vezetése alá beosz­tott dolgozók, munkások „vörös bárónak" neveztek maguk kö­zött. Hogy ez a nem éppen szocialista társadalmunkba illő titulus, miképpen alakulhatott ki, és milyen elfojtott indulatok megfogalmazója is egyúttal, arról a NÉPSZABADSÁG 1974. július 28-i számában megje­lent Rendhagyó esel tanulsá­gokkal című cikkből tájékozód­hatott a közvélemény. Két önmagában is jelentős erdészet és a Dél-magyarorszá­gi Fűrészek Vállalat egyesülése révén alakult meg 1970-ben a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amelynek Illés lett a vezérigazgatója. A korábban nyereségesen dolgozó erdésze­tek rövidesen komoly állami támogatásra szorultak. A tá­mogatások összege többmillió forintra rúgott. Közben a gaz­daság területén szaporodtak a vadászházak, „amelyekben megtalálható volt minden, ami szép, és ami jó”. Aki csak meg­fordult bennük, a környékükön Illés vendégszeretetét élvezte, és „főúri" ajándékokkal távo­zott. A gazdaságban megtiltot­ta mindenkinek a vadászatot, még a „nagypénzű” külföldiek is kiszorultak egy idő utón erről a korábban valóban jelentős valutabevételt ígérő vadászte­rületről. A gazdaságban dolgo­zók is lassan megszokták, hogy a vezérigazgató magáénak te­kinti, és sajátjaként kezeli a gazdaság javait, a népvagyont. Féltek is nagyhatalmú fölötte- süktől, aki amikor megfélemlí­tésre volt szüksége, nem válo­gatott eszközeiben. Saját ingóságai száma, vagyo­na ezzel párhuzamosan nőtt. A vádiratot olvasva rossz érzé­se támad az embernek, látván, milyen aprólékos gonddal ügyelt saját forintjaira, miköz­ben százmilliós értékekért és 5500 emberért aligha, vagy egyáltalán nem érzett aggodal­mat. A gazdaság anyagi erejéből renováltatta balatonfenyvesi családi nyaralóját. Ezt később csalással A-kategóriájúnak ad­ta ki nyárra — 50 ezer forintos haszonért. A Kata-hegyen 700 négyszögöl gyümölcsöst vásá­rolt és — bár présházra volt engedélye — a fenyvesi vil­la „rendbetételéhez” hasonló módon emeletes, teraszos, kü­lön garázzsal ellátott „házi­kót" építtetett rá. A telekre a gazdaság pénzén vásárolt tölgyfa-csemetéket telepíttetett, amit később — ugyancsak a gazdaság pénzén visszavásá­rolt magától. Ezekkel a mani­pulációkkal több mint 300 ezer forintos kárt okozott a gazda­ságnak. Az a kár, amit az emberek tudatában hagyott maga után, pénzben nem mérhető! A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága januári tanácsülésén az ügy megtár­gyalására a Kaposvári Megyei Bíróság helyett a Pécsi Megyei Bíróságot jelölte ki. Illés Dezső folytatólagosan, bűnszövetségben felbujtóként magánokirathamisítással elkö­vetett különösen nagy kárt oko­zó csalás bűntettének vádjával áll bíróság elé. Az ügyet, amelyben 99 tanút idéznek meg, a Megyei Bíróság Dr. Te- mesi Imre tanácsa — nyílt tár­gyalás formájában — március 10-tőf tárgyalja folyamatosan. Postagalamb-olimpia Tegnap délután a résztvevő huszon­egy ország hivatalos delegációi ré­szére rendezett városnéző séta, majd az azt követő dunántúli körutazással befejeződtek a XIV. postagalamb- olimpia rendezvényei. Az olimpia ese­ményei február 7-én a Duna Inter­continental kongresszusi termében megrendezett F. C. I. (Nemzetközi Postagalamb Szövetség) olimpiai kongresszusával kezdődtek, délután a küldöttek megtekintették a Pos­tamúzeumban megrendezett ,,A posta­galamb és a posta története” című kiállítást. Szombaton 9 órakor a Népstadion Játékcsarnokában került sor az olimpiai kiállítás megnyitó­jára és a díjkiosztó ünnepségre. 14 órakor szövetség székházában tar­□tietföi tották a szocialista országok Nem­zetközi Bajnokságának díjkiosztóját, este olimpiai bált rendeztek a Gel- lért Szállóban. Nemzetek közötti sorrendben, el­ső Csehszlovákia, második Hollan­dia, harmadik Nagybritania, negye­dik Magyarország. Az egyéni ver­seny olimpiai bajnoka Bagyula Gyu­la (Magyarország) 0236-70-329 gyű­rűjelzésű tojó gálambja, a hímeknél első helyezett a holland J. V. Zielst, bronzérmes Tóth Kálmán (Magyar- ország) 3262-72-1105 jelzésű hím ga­lambja. A postagalamb-olimpiák történeté­ben egyetlen Baranya megyei részt­vevőt találunk, Albrecht István, pécs- bányatelepi tenyésztő. 1965-ben a londoni postagalamb olimpián sport kategóriában nyolcadik helyezést el­ért 678-1961 sz. kékcsapatos hím ga­lambját. Velkovics Vilmos I A Magyar Front VEGYIPARI TANULÓK KÉPZÉSE. Még csak most épül Barcson a CHEMICAL Építőanyagokat Gyár­tó Vállalat üzeme, de már hozzáláttak a szak emberek képzéséhez. Az első éviolyamnak 26 ipari tanulója van. Mire a gyár felépül már ezek a fiatalok veszik át a bonyolult vegyi gépek irá­nyítását. Képünkön: Váray Károly üzemi szakértő irányításával dolgoznak a laboratóriumban az első éves tanulók. magyar nép nem elég erős ah­hoz — olvashatjuk felhívásá­ban, hogy önerejéből képes volna Hitlerrel szembeszállni ezért a legszélesebb körű, a vezető rétegeket, esetleg még Horthyt is magában foglaló nemzeti összefogást kell meg­teremteni, hogy nemzeti sza­badságharcunkat sikerre vi­gyük. Ugyanakkor a Magyar Frontnak is nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni, hogy a dol­gozókat „a szervezett tömeg­akciók és tömegharc útjára” vigye. 1944 szeptemberében a Ma­gyar Front Intéző Bizottsága memorandummal fordult Hor- thyhoz és javasolta, hogy a szomszéd országokhoz hason­lóan: a Magyar Front, a had­sereg és a németekkel szakí­tani . kész uralkodó csoportok erőiket egyesítve, a Vörös Hadseregre támaszkodva for­duljanak szembe Hitlerrel. „Magyarország számára elér­kezett az utolsó pillanat, ami­kor a magyar földön előrenyo­muló orosz hadsereggel egye­sülve megakadályozhatjuk, hogy országunk földje hadszín­térré váljék", szögezi le az emlékirat, amely egyben köve­teli a munkásság felfegyver­zését is. 1944 szeptemberében Hor­thy is belátta: a „játszmát" el­vesztette, tenni kell valamit. Tárgyalt tehát a Magyar Front képviselőivel, Szakosíts Ár­páddal és Tildy Zoltánnal és megbízottja Rajk Lászlóval, a kommunista párt titkárával. Fegyverszüneti delegációt kül­dött Moszkvába, tájékoztatta megbízható főtisztjeit is kiug­rási szándékáról, de a döntő pillanatban meghátrált. Hitler és magyar lakájai, a nyilasok ezt kihasználták és 1944. ok­tóber 15-én átvették a hatal­mat. „Horthyék belátták ugyan a háború tovább folytatásának nemzetgyilkos jellegét... kato­nailag ki is akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitől ... Ez okozta szánalmas bukásu­kat ...” — állapította meg ta­lálóan a Kommunista Pártnak a magyar néphez intézett nyílt levele. Ehhez csupán azt tennénk hozzá; ezzel maguk­kal rántották és lehetetlen helyzetbe hozták azokat a po­litikai és katonai erőket, akik nemcsak katonailag, hanem politikailag is szakítani akar­tak a németekkel, és a múlt­tal is. (Folytatjuk) A német megszállást köve­tően a magyar nép üldözött vad, szabad préda lett saját hazájában. A demokratikus pártokat, mindenekelőtt az SZDP-t és a náciellenes szer­vezeteket feloszlatták. Ezrek kerültek néhány nap alatt bör­tönökbe, internáló táborokba, majd a zsidóellenes rendele­tek megjelenése utón százez­rek (a rendelkezésünkre álló adatok szerint 450 ezren) a náci haláltáborokba, főként az auswitzi koncentrációs tá­borba. Néhány hét után a ga­líciai frontra dobták a rosszul felszerelt, szedett-vedett 1. magyar hadsereget is, hogy fegyver híján testével alkosson „élő sövényt” a Vörös Had­sereg előnyomulása elé. A német megszállás után ellenállásukkal elsőként ismét a kommunisták jelentkeztek. Röpirataikban a megszállás katasztrofális következményei­re hívták fel a nemzetek, majd a munkásosztályhoz, a pa­rasztsághoz, a hazafiakhoz szólva új szabadságharcra hív­ták az egész népet, összefo­gásra, egy közös harci front megteremtésére szólítottak fel minden tettrekész, bátor haza­fit a német megszállók és ma­gyar cinkosaik ellen. A felhí­vásra elsőként a Szakosíts Ár­pád körül tömörült baloldali szociáldemokraták vállalták az együttműködést. Az egy nyel­ven beszélők gyorsan megta­lálták a kapcsolatot a német­ellenes harcot latolgató polgá­ri csoportokhoz, így jött létre 1944 májusában a Magyar Front, a kommunisták, a szo­ciáldemokraták, kisgazda-, a nemzeti parasztpártiak és né­hány polgári csoport Hitler­éi lenes közös szervezete. „Nem nézhetjük tétlenül, öl­hetett kézzel, hogyan sodor bennünket végső romlásba a németek oldalán néhány elva­kult kalandor és megvásárolt renegát — hangzott a Magyar Front kiáltványában. — Né­hány hetünk, legfeljebb hóna­punk van, hogy együtt harcol­hassunk szabadságunkért a ju­goszláv, a lengyel, a francia és a többi leigázott néppel . . . Éppen ezért mi . . . az ország föld alá szorított pártjai új szabadságharcot, új néphábo­rút hirdetünk." A Magyar Front hetek alatt vonzási központja a különbö­ző Hitler-ellenes baloldali és polgári erőknek és motorja az ellenállási mozgalomnak. 1944 szeptemberében Ma­gyarország maradt Hitler utol­só csatlósa. Körülöttünk min­denütt magasra csaptak a szabadság máglyái. Augusztus­ban a román, majd a szlovák, szeptember elején a bolgár és a finn nép rázta le a fasiszta igát. A magyar kommunisták tömegsztrájkra, tüntetésekre és a fegyveres harc megkezdésé­re szólították fel a nemzetet. A kommunista párt reálisan érté­kelte a kialakult helyzetet. A A technika történetéből AZ ELSŐ TÖRVÉNY­KÖNYV — A VILÁG LEG RÉGIBB TÉRKÉPE — FEL JEGYZÉS AZ ELSŐ NAP- ÉS HOLDFOGYASZTÁSRÓL — EMPEDOKLÉSZ TANI TÁSA. A világ első törvényköny­vét 3 7 0 0 évvel ezelőtt időszámításunk előtti 18. században Hammurábi ba­bilóniai király uralkodása alatt állították össze. Ez a törvénygyűjtemény az akko­ri rabszolgatartó társadal­mi rendszer teljes gazdasá­gi és társadalmi életét fel­ölelte. A kőbevésett táblá­kat ma a párizsi Louvre múzeumban őrzik. Hammurábi törvénykönyve A legrégibb térkép egy olyan agyagtáblácska, amely az adófizetésre kö­telezett területet tünteti fel és ez i. e. 2 2 00 tájáról származik. Ezt a térképet a törökországi Isztambul vá­ros múzeumában őrzik. Az első papírosra rótt térkép viszont egy ismeret­len helyen lévő egyiptomi aranybányáról készült i. e. 1 320 -ban. Ősidők óta figyelték az emberek a Nap és a Hold változásait és ezeket gyak­ran „isteni jel”-nek vélték, ugyanis ezen égitesteket képzeletük isteni tulajdon­ságokkal ruházott fel. Az első holdfogyatkozást i. e. 3 379 február 1-én a kö­zép-amerikai mayák je­gyezték fel az utókor szá­mára, míg az első napfo­gyatkozásról sokkal később, i. e. 7 6 3 ban a babiló­niaiak adtak hírt. Empedoklész görög filo­zófus tanításaival korát messze megelőzte. I. e. 450-ben ugyanis tanítvá­nyainak azt az elméletét fejtette ki, hogy az anyag nem keletkezhet és nem is semmisülhet meg. Szerinte az anyag négy elemből, a vízből, a földből, a tűzből és a levegőből áll, az ele­meket aztán a szeretet és a gyűlölet tartja össze. k. a. éu SZeZONVÉGt VÁSÁR a Mecsek Áruházban 0-os árengedménnyel a kiárusításra kerülő cikkekből 3-tól 15-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom