Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-09 / 39. szám

1975. február 9., vasárnap Dunántúli napló 3 Szigetváron tovább erősödött a párt tekintélye, tömeg befolyása Fontos állásfoglalások a város további fejlesztése érdekében Szigetvár városi rangra eme­lése óta harmadízben került sor pártértekezletre: a város nyolcszáz kommunistájának száz küldötte részvételével teg­nap tartották meg az MSZMP Szigetvár városi pártértekezle­tét, a helyi pártházban. László Gyula, a Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ elnöke és Király László, a Szigetvári Cipőgyár csúcstitkára elnökletével meg­rendezett pártértekezleten meg­jelent Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tit­kára, Rameisl Ferencné, a Me­gyei Pártvégrehajtó Bizottság tagja, országgyűlési képviselő, Illés István, a Szigetvári Járási Pártbizottság első titkára. A városi pártbizottság és a pártszervezetek eredményesen hajtották végre a X. kongresz- szus, a Központi Bizottság, a Megyei Pártbizottság és a saját határozataikból adódó felada­tokat. A város társadalmi, po­litikai életében is jól érzékel­hető változások mentek végbe. A pártbizottság jól irányította a tanácsi, gazdasági, társadal­mi, kulturális, egészségügyi te­rületeket. Az ott dolgozók jól ismerik feladataikat, eredmé­nyesen hajtották végre a párt politikáját. Nőtt a párt tekin­télye, vezető szerepe, tömegbe­folyása a városban — szögezte le egyebek között a Szigetvári Városi Pártbizottságnak a pártértekezletre kiadott írásos beszámolója. Eredményes négy éy Néhány jellemző megállapí­tást emelnénk ki e helyi doku­mentumból, mely hűen tükrözi az elmúlt négy esztendőben bekövetkezett fejlődést: az ipari üzemek, a mezőgazdaság ter­melése, a közlekedés, a keres­kedelmi és szolgáltató tevé­kenység egyenletesen fejlődött. Az ipari üzemek termelésének üteme elérte az évi 6 százalé­kot, — tavaly a szigetvári üze­mek termelési értéke megha­ladta a 900 millió forintot. Je­lentősen növelte termelését a konzervgyár, a cipőgyár, vala­mint a MEZŐGÉP helyi gyár­egysége. örvendetes, hogy a termelés növekedése csaknem valamennyi üzemben a munka termelékenységéből származik. Az elmúlt négy év jelentős eredményeket hozott a termelő- szövetkezetek gazdálkodásában is. Különösen az utóbbi két esztendőben volt szembetűnő a fejlődés, melynek feltételét az átfogó vízrendezés, a komplex gépesítés, valamint a kemizá- lás gyorsütemű fejlődése te­remtette meg. Több új család költözhetett új otthonba, mert az elmúlt időszakban a lakásépítés sok­kal nagyobbmérvű volt a vá­rosban, mint az azt megelőző években. Az eltelt négy év so­rán 108 állami és 220 magán­lakás épült a városban, s nép­szerűvé vált a munkáslakás építési akció is, melynek reali­zálása érdekében a vállalatok megfelelő intézkedéseket tettek. László Emil első titkár az írásos beszámoló kiegészítője­ként vitaindító referátumot tartott. Elmondta, hogy a párt­tagság a közelmúltban megtar­tott taggyűléseken reálisan adott számot a négyéves mun­káról, a kommunisták aktívan vettek részt a párt kongresszu­si dokumentumainak vitáiban. A város kommunistáinak egy­behangzó véleménye szerint az elmúlt időszak fejlődését, a je­lenlegi viszonyokat, a jövő fel­adatait reálisan fogalmazták meg a párt kongresszusi irány­elvei. Az elhangzott állásfogla­lásokról szólva László Emil el­mondta: a város kommunistái és a pártonkívüli dolgozók megnyugvással vették tudomá­sul, hogy a párt céljai meg­egyeznek elképzeléseikkel, me­lyekben a munkásosztály, a párt vezető szerepének további erősítését határozza meg. Áldozatkész munka ^ — Hadd szóljak itt is az el­ismerés hangján az ipari és a mezőgazdasági üzemek szo­cialista kollektíváinak áldozat­kész munkájáról. Együtt örülünk munkasikereiknek, melyet pár­tunk XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére indított munkaversenyben elértek. De vannak még szép számmal ten­nivalók is: tovább kell szilár­dítani a munkafegyelmet. A referátumot élénk vita kö­vette, melynek során 16 felszó­lalás hangzott el. Dr. Kovács Csaba, a Szigetvári Kórház fő­orvosa a város egészségügyi hálózatának fejlődéséről szá­molt be. Józsa Gyula, a ME­ZŐGÉP szakmunkása arrról szólt, hogy üzemükben biztosí­tottak a fórumok az üzemi de­mokrácia érvényesüléséhez, de sokszor bátortalanok e helye­ken a dolgozók. A párt nőpo­litikái határozatának helyi vég­rehajtásával foglalkozott hoz­zászólásában Kovács Józsefné, a cipőgyár minőségi ellenőre. Kovács Tibor, a Városi Pártbi­zottság osztályvezetője, az üzem- és munkaszervezés ha­tékonyabbá tételére hívta fel a figyelmet. A most egyesült 60ű0 holdas Zrínyi Tsz elnöke, Varga László a gazdaság soronkövet- kező feladatait ismertette a küldöttekkel. Gábor Ferenc, a Szigetvári Városi KISZ Bizott­ság titkára 900 ifjú kommunis­ta nevében köszöntötte a kül­döttértekezletet. Bernáth Béla, a Konzervgyár igazgatója arról adott számot, hogy a IV. ötéves terv időarányos részét teljesí­tette a gyár. A közigazgatás to­vábbi korszerűsítése, demokra­tizálása, a lakosság aktivizálá­sának fokozása volt a témája Tinusz János tanácselnök hoz­zászólásának. Vas István, a gimnázium igazgatója az MSZ­MP KB oktatási és közművelő­déspolitikai határozataiból adó­dó helyi feladatok eredményes végrehajtásáról adott számot. Illés István, a Járási Pártbizott­ság első titkára a járás és a város kommunistáinak együttes feladatairól, munkájáról szólt. Király László, a Cipőgyár csúcs­titkára arra hívta fel a jelenle­vők figyelmét, hogy mielőbb a mindennapi munkában kell megvalósítani az irányelvekben rögzített célkitűzéseket. Fógl Ferenc, a MEZŐGÉP gyáregy­ségvezetője a pártfegyelem ja­vulásáról szólt. Francsics Józsel, MÁV óllomósfőnök a szállítási dolgozók elmúlt évi áldozat­kész munkáját méltatta. Tömpe Ferenc, a Városi Pártbizottság osztályvezetője hozzászólásá­ban egyebek között a propa­gandamunka fontosságát hang­súlyozta. Sántavi László, a DÉDASZ üzemigazgatója a vál­lalat életében bekövetkezett nagyarányú fejlődéséről adott számot. A vitában felszólalt Bocz Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára is. Beszéde első részé­ben értékelte a városi pártbi­zottság munkáját, melyről a Megyei Pártbizottságnak az a véleménye, hogy jól szolgálta a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtását. A pártkong­resszus dokumentumait taglal­va elmondta, hogy mindenki­nek világosan kell látnia, nincs változás a párt politikai fő vo­nalában, s ez találkozik a köz­vélemény igényével, társadalmi stabilitásérzetével is. De azt is elmondta, hogy szükség van a gyakorlati módosításra, mely az irányelvekben rögzített célkitű­zések hatékonyabb, következe­tesebb végrehajtását jelenti. Biztató jövő A vitóban elhangzottakat László Emil foglalta össze. El­mondta, hogy a beszámolók és a hozzászólások híven tükrözik a fiatal város sikereit, örömét és gondjait. A városról a ki­alakult kép kedvezőbb, mint a négy esztendővel ezelőtti. A pártértekezlet dokumentu­mainak elfogadásait követően megválasztották a megyei párt­értekezlet 11 szigetvári küldöt­tét, és a 41 tagú városi párt- bizottságot, mely a késő dél­utáni órákban tartotta meg el­ső ülését. Itt László Emilt vá­lasztották meg ismét a Városi Pártbizottság első titkárának, Gaják Sándort nyugdíjba vo­nulása miatt — érdemei elis­merése mellett — felmentették titkári és osztályvezetői teendői alól. A Városi Pártbizottság tit­kára és egyben a párt- és tö­megszervezeti osztály vezetője Kovács Tibor lett. Ezúttal ke­rült sor a pártvégrehajtó bi­zottság megválasztására is. melynek tagjai: László Emil, Kovács Tibor, Antal Sándorné, a Cipőgyár személyzeti vezető­je, Francsics Józsel, MÁV ál­lomásfőnök, Garami Andrásné, az ÁFÉSZ előadója, Józsa Gyu­la, a MEZŐGÉP szakmunkása, dr. Kovács Csaba főorvos, Cel­lán Józsel né, a Konzervgyár szakmunkása, Tinusz János, a Városi Tanács elnöke. A párt- bizottság alakuló ülésén kine­vezték a Városi Pártbizottság osztály-, illetve csoportvezetőit: a propaganda- és művelődés- ügyi osztály vezetőjévé Tömpe Ferencet, a párt gazdasági és ügykezelési csoport vezetőjévé pedig Kovács Gyulát nevezték ki. M. L. “A Mecseki Ércbányászati Vállalat kommunistáinak tanácskozása Végrehajtották a párt határozatait Tegnap, szombaton pártér­tekezleten adott számot az MSZMP Mecseki Ércbányászati Vállalat bizottsága a X. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Rácz Gyula, a tanácskozás elnöke köszöntötte a küldötteket, az elnökségben helyet foglaló Kimmel Emilt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, Lukács Jánost, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Koás Lászlót, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetőjét Reális értékelés Rácz Gyula megnyitó szavai után Kovács István, a vállalati pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést mondott, összegez­te a kongresszusi irányelvek és a párt szervezeti szabályza­ta módosításával kapcsolatos viták, alapszervezeti rendezvé­nyek tapasztalatait. Elmondot­ta.. hogy a legutóbbi taggyűlé­seken - melyeken e két fontos okmányt vitatták — 199 kom­munista mondott véleményt, észrevételt, javaslatot, s ezeket hasznosítás céljából továbbí­tották a felettes pártszervhez. A pártbizottság megfelelt a várakozásoknak: „A felsőbb szervek segítségével, a kom­munisták áldozatos tevékeny­ségével alapvető feladatain­kat megoldottuk" — mondotta Kovács elvtárs, majd így folytatta: „A X. pártkong resz- szus óta tovább erősödött vál­lalatunknál is a párt vezető, irányító és ellenőrző szerepe, növekedett az alapszervezetek befolyása, politikai és erkölcsi súlya. Az írásos jelentés részlete­sen és reálisan, ugyanakkor kritikusan és önkritikusan ér­tékelte a kommunisták 4 éves tevékenységét. Az összkép po­zitív. A pártbizottság minde­nekelőtt a párttagok munkáját irányította, ellenőrizte. Intéz­kedései a dolgozók politikai, ideológiai felvilágosítására, az országos határozatok rájuk eső feladatainak megjelölésére, a mozgósításra, a tennivalók el­lenőrzésére, a megoldások se­gítésére irányult. Az elmúlt években a pártbi­zottsági üléseken többek kö­zött ilyen kérdésekben született állásfoglalás, határozat: a IV. ötéves terv koncepciója, a vál­lalat továbbfejlődésének kér­dései; a közgondolkodás hely­zete és a közéleti tevékenység a vállalatnál; a gazdasági ve­zetők tömegkapcsolata, a^be- osztottakkal való foglalkozás, a dolgozók kezdeményezései­nek, javaslatainak érvényesülé­se az üzemekben; a munka- és üzemszervezés javítására tett intézkedések, a munka- és ter­melőkapacitás hatékonyságá­nak növelése; a politikai és gazdasági vezetők ideológiai és szakmai továbbképzése. A határozatokból valóság lett. A vállalat termelése évről évre növekedett, 1974-ben már 13 százalékkal haladta túl az 1970-es szintet. Az egy főre jutó nyereség 4 év alatt 45 százalékkal emelkedett, az önköltséget 5,5 százalékkal csökkentették. E ragyogó ered­mények döntően a jól szerve­zett és irányított szocialista brigádmozgalomnak köszönhe­tő. A több, jobb és gazdaságo­sabb munka gyümölcsét ter­mészetesen a dolgozók élve­zik. 1971—1973 években 20 szá­zalékkal nőtt, ezen belül dol­gozónként pedig 7 ezer forint­tal emelkedtek a munkabérek. Ma, a MÉV-nél a legalacso­nyabb kereset is meghaladja a havi 1400 forintot.’Jóléti el­látásra évente 4,3 millió fo­rintot fordítottak, az elmúlt 4 évben 60 százalékkal emelték a segélyezési összeget. A la­káshiány enyhítése céljából megalakult a 200 lakásos munkáslakás szövetkezet, amelyhez 9 millió forint hitelt adott a vállalat. A jelentés részletesen érté­kelte a vállalat társadalmi szerveiben dolgozó kommu­nisták munkáját is, akik ugyancsak jól teljesítették a pártmegbízatásukat Alkotó vita A szóbeli kiegészítés után és az írásos jelentés alapján a küldötteké volt a szó; Bús Imre vájár, a csökkent munkaképes dolgozók helyzetének javításá­ról, Bajor Ferenc vegyipari szakmunkás, a kongresszusi irányelvekben szereplő tenniva­lók következetes végrehajtásá­ról, Kamarás Lászlóné pénzügyi előadó, a nőpolitikái határo­zat végrehajtása helyzetéről, Kasik György vájár, a párt munkásjellegének erősítéséről, Bús János technikus a pórt ve­zető, ellenőrző és irányító sze­repéről, Tukora István KlSZ-tit- kár, az ifjúság erkölcsi, politi­kai neveléséről, Sándor Józsel technikus a műszakiak és fizi­kaiak, illetve az idősebbek és ifjak még gyümölcsözőbb együttműködéséről, Rónaky Magdolna KISZ-titkár a „Vedd észre, és tedd szóvá" mozgalom kiszélesítésének jelentőségéről, dr. Keszthelyi Béla igazgató­főorvos, a bányaegészségügy eredményeiről és feladatairól, Kablár János technikus, a párt- építés időszerű feladatairól, Lauer János technikus a szo­cialista brigádok fokozottabb segítéséről, illetve a vezető be­osztású dolgozók színvonala­sabb oktatásáról beszélt. Felelősség a városért A vitában felszólalt Lukács János, a Városi Pártbizottság titkára is. A meqyei és a Pécs városi Pártbizottság nevében meleg szavakkal üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit, és raj­tuk keresztül a vállalat vala­mennyi kommunistáját. Lukács elvtárs elmondta, hogy a Köz­ponti Bizottság az eddigi poli­tika megerősítését és folytatását javasolja, mert e politika jelen­tős eredményeket hozott, annak ellenére, hogy akadnak bőven tennivalók is. E politika helyes­ségét igazolja a MÉV pártbi­zottságának gyakorlata is. A kommunisták jól dolgoznak itt — hangsúlyozta Lukács elvtárs —, ami kedvezően hat a város- politikára is. Köröshegyi István szakszerve­zeti titkár, a munkaverseny to­vábbi fejlesztésének jelentősé­géről, Stefán Ervinné a nőpoli­tikái határozat végrehajtásáról, dr. Patla Károly terv- és statisz­tikai osztályvezető a munka és vezetés tervszerűségéről, a ta­karékosság jelentőségéről. Föl­des András pártbizottsági titkár, a kommunista példamutatás erejéről, Cseri Miklós párttitkór az ésszerű takarékosságról. Tó­ka Csaba vájár a fiatalokkal való következetesebb törődésről, Srenk Attila lakatos, a KISZ kommunista jelleqének erősíté­séről, dr. Csővári Mihály ve­gyészmérnök, a kutatók és a termeléssel foglalkozó műsza­kiak jobb együttműködéséről, Simon László fúrómester, a pártcsoportok tevékenységének erősítéséről, Balázsovics Sándor vájár, a szocialista brigádok se­gítéséről, a fiatalok nevelésé­ről, a vezetők kommunista pél­damutatásáról beszélt. A vitát Kovács István, a párt- bizottság titkára foglalta össze, majd a pártértekezlet egyhan­gúlag elfogadta mind az írásos, mind a szóbeli jelentést, meg­választotta a 41 tagú pártbizott­ságot, illetve 33 küldöttet a vá­rosi pártértekezletre és két kül­döttet a kongresszusra. A pártértekezlet után össze­ült az új pártbizottság, ahol megválasztották a 9 tagú párt- végrehajtó bizottságot, a gaz­daságpolitikai bizottságot, a pártépítési munkabizottságot, az agitóciós-propaqanda bizottsá­got és a fegyelmi bizottságot. A párt-végrehajtó bizottság tagjai: Bárácz István, Berki Mik­lós, Bimbó József, Bugyik Já­nos, Fürdös Ferenc, Halász Ist­ván, Kovács István, Nagy Zsig- mond és dr. Nyéki Károlyné. A MÉV pártbizottságának tit­kárává ismét Kovács Istvánt vá­lasztották. R. J. Az anyagi érdekeltség továbbfejlesztése Nagy érdeklődésre szá- mottartó előadásra kerül sor a jövő héten: A válla­lati jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszer további fejlesztése címmel Ferge Sándor, a Pénzügyminisztérium köz- gazdasági osztályvezetője tart előadást február 13-án, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor a pécsi Tudomány és Technika Házában. Minden érdeklődőt várnak. Az elő­adás után a rendező, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság megyei csoportja pályázatot hirdet a vállalati szakembereknek, a hallottak alapján ki-ki dolgozza ki saját vállalatá­éra az átlala leghatéko­nyabbnak tartott anyagi érdekeltségi rendszert. A legjobb pályamunkákat ter­mészetesen jutalmazzák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom