Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-03 / 33. szám

Tallózás egy évkönyvben A megyehatárok ugyan elválasztanak, mégis, azt mondhatjuk, mi négyen együtt vagyunk. Mi — Za­la, Somogy, Tolna és Ba­ranya. A hosszú távú te­rületi tervezés ugyanis át­lép a közigazgatási hatá­rokon és az ország terü­letét 6 — köztük a Dél­dunántúli — tervezési-gaz­dasági körzetre osztja. En­nek megfelelően a Köz­ponti Statisztikai Hivatal újabban minden évben te­rületi statisztikát is készít. Az évkönyv nemrég jelent meg, belőle ismertetünk néhány összehasonlító ada­tot llllí negyem... # Lakásépítésben az országos átlag alatt • Mezőgazdaságunk fejlett Az életszínvonal alakulásáról árulkodik a személygépkocsi­ellátottság. Ebből a szempont­ból Dél-dunántúl előkelő he­lyen van, 1973-ban tízezer la­kosra 427 személygépkocsi jutott, s csak a Központi kör­zet áll előttünk — tízezer la­kosra 535 autó jut. Ha részle­tekbe megyünk, kiderül, 1973- ban Budapest (629) után Ba­ranyában a legtöbb a tízezer lakosra jutó személygépkocsik legnagyobb mozirajongók a balatonfürediek. Íme, néhány tallózott adat a Területi Statisztikai Évkönyv­ből. Melyekből kiderül, bizony vannak rnég jócskán különbsé­gek a megyék és a tervezési- gazdasági körzetek között. De hiszen épp azon munkálkodik mindenki, hogy ezek a különb­ségek mihamarabb eltűnjenek. (—mz—) Virágzik a víz A Balaton keszthelyi öblében vizvirágzást tapasztaltak. A VI- TUKI-kutatók szerint az élővíz pusztulását a algák elburján­zása okozza. Enzimrendszerük segítségével az algák azokat a foszfátokat is értékesítik, amelyeket a magasabb rendű növények már képtelenek fel­használni. A befolyó vizekkel tóba kerü­lő tápanyagok sok helyen a bé­kalencse gyors és tömeges el­szaporodását segítették elő. A békalencse, amely a kutatók szerint 1960-ban még botani­kai ritkaság volt a Balatonban, jó tenyészhelyre talált a kisebb öblökben. Ez a szennyvizeket jól hasznosító növény a tóban gyor­san fejlődik, ami a túltáplált- ságnak a jele. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KIVITELEZŐI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ építőipari technikusokat keres felvételre Jelentkezés a vállalat központjában, a személyzeti osztályon. Pécs, Rákóczi út 56. Januártól Zalaegerszegen is Üt oktatőkörhi Ez év januárjától a zalaeger­szegi megyei kórház is belé­pett a dunántúli oktatókórhá­zak sorába. A Zala megyei Tanács és a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem szerződése alap­ján a helyi kórház 25 ötödéves orvostanhallgatót fogadott az elmúlt hetekben. A Baranya megyei, a szekszárdi, a kapos­vári és a szombathelyi kórhá­zak után a Zala megyei kórház az ötödik oktatói feladatokkal megbízott intézmény. Az 1973—74-es tanévben be­indult integrált oktatás céljai­nak megfelelően szervezték meg az egyre bővülő oktatókórhá­zak hálózatát. Ennek megfele­lően évente 25 negyedéves 12 hétre, 25 ötödéves pedig 20 hétre látogat klinikai és társa­dalmi orvostani gyakorlatra a kórházakba. A jövő tanévtől kezdődően pedig már a hatod­évesek is résztvesznek az okta­tókórházi gyakorlatokon. Ez idáig, de a jövőben is az orvostanhallgatókat a lakóhe­lyükhöz közeleső kórházakba küldik a gyakorlati idejére. A négy-ötszáz lakás az optimális Egyesülnek a lakásszövetkezetek Nagyobb szövetkezet — több pénz — szebb házak A tanács szorgalmazza A lakásszövetkezeti tagok rendszeresen fizetik az épület fenntartásából, karbantartásá­ból rájuk eső részt. Sok szö­vetkezeti épületben azonban piszkosak, kopottak a lépcső­házak, s néhány házra a külső kozmetika is ráférne. A lakás- szövetkezetek egyik feladata az épületek rendeltetésszerű hasz­nálatának biztosítása, a fenn­tartás, a kezelés és a felújítás. Ezeket a feladatokat pedig csak úgy biztosíthatják, ha van pénz és ha a pénzt hatékonyan használják fel. Ezért is hatá­rozta el a Meszes I., a Meszes II., és a Meszes III. Lakásfenn­tartó Szövetkezet, hogy a ta­vaszi közgyűlésen fuzionálnak. összehívni a közgyűlést sem. Az optimális az 5—600 lakás­ból álló szövetkezet. Jogi személy A legkisebb A lakásszövetkezetek meg­alakulásának kezdeti időszaká­ban a kislétszámú szövetkeze­tek létrehozását szorgalmazták. A jogszabály csak a legkisebb létszámról rendelkezett: mini­mum 12 ember alakíthatott szö­vetkezetét. Az élet azonban bebizonyította, hogy a kislét­számú szövetkezetek nem mű­ködnek olyan jól, mint a 4— 500 lakásból állók. A lakásszövetkezetek jelen­tős vagyonnal rendelkeznek, számtalan műszaki, gazdasági teendőt kell megoldaniok. A műszaki, gazdasági ügyek le­bonyolítását csak fizetett alkal­mazottakkal lehet megnyugta­tóan végezni. A kislétszámú szövetkezet viszont nem bírja el a fizetett alkalmazottakat. Bár itt is van kivétel, mert a pécsi Szamuely Tibor Lakás- fenntartó Szövetkezet 30 tag­gal is kitűnően működik úgy, hogy a tagok társadalmi mun­kában intézik az ügyeket. Pécsett 13 lakásfenntartó szövetkezetét tartanak nyilván. A legnagyobb létszám az új- mecsekaljai 1-es sz. szövetke­zet, 1164 tagja van. Ez a szö­vetkezet azonban már túl nagy, ekkora létszámmal nem lehet — Az a tapasztalatunk — mondja dr. Buzánszky Béla, a Pécs Városi Tanács osztályve­zető helyettese — hogy a la­kásszövetkezeteknél általában a pénzügyi kérdések okozzák a legtöbb problémát. Ezért is célszerű, ha több lakásszövet­kezet közös gondnokságot hoz létre, mert így koncentrálni tud­ják az anyagi forrásokat. A lé­nyeg: amikor fel kell újítani az épületeket, a nagyobb lakás- szövetkezetek — feltételezhe­tően — nagyobb pénzösszeg­ből gazdálkodhatnak. Sőt, azt is megtehetik, amit a már em­lített újmecsekaljai mammul- szövetkezet, hogy saját javító, szerelő, karbantartó részleget alakítanak. A lakásszövetkezet önálló jo­gi személy, az egyesülés a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik. De a tanács, mint a szövetkezetek törvényességi felügyeletét ellá­tó szerv, szorgalmazza a 4— 500 lakásból álló szövetkezetek megalakítását és javasolja a közös pénzügyi gondnokságok létrehozását. bízhatóbb,.. Az új lakásszövetkezeteket már ilyen létszámban alakítják meg. Kertvárosban például több mint 500 lakásból áll a szövetKezet. A közeljövőben egyesülő meszesi lakásszövet­kezetekhez csatlakozna még a meszesi garázsszövetkezet is. A közös gondnokság létrehozása, a megbízhatóbb könyvelés, pénzkezelés a szövetkezet tag­jainak érdekét szolgálja. (P* Gy.) Közút kontra vasút: vesztett a Csicsali expressz Megszűnik a dombóvári kisvasát A félszáz éves kisvasút hó­napjai, évei meg vannak szám­lálva. A somogyi dombok kö­zött döcögő mini-vicinális fe­lett eljárt az idő, helyét néhány éven belül autóbusz foglalja el. A dombóvári MÄV gazdasá­gi vasút 52 éves. 1923-ban kezdték építeni a környékbeli birtokosok azzal a céllal, hogy a kisvasúton szállítsák a gaz­daságok terményeit. Később a MÁV is részt vett az építésben, a kisvasút teljes vonalhossza 80 kilométerre bővült. Ma már csak negyven kilométeres pá­lyát használnak, a gazdasági vasút feladata is megváltozott. Bár a neve most is gazdasági vasút, a vonat már főként sze­mélyszállítást végez, termények fuvarozására kevésbé használ­ják. A környékbeli kis települé­sek számára viszont még na­gyon fontos a kisvasút: Göllét, Inámpusztát, Cserepespusztát, Szentivánt egyedül ez a 76 cen­timéter nyomtávú sínpár köti össze a külvilággal. A földutak csak száraz időben használha­tók, egyes településeknek pe­dig semmilyen más útja nincs. A kisvasút vágányhálózata, kocsiparkja már rendkívül el­avult. 15 kilométeres sebesség­gel döcög a kis Diesel-moz­dony, nyomában a három ko­csival. Az ötvenes évek elejéig olyan gőzös húzta a szerelvényt amilyent a MÁV Pécsi Igazgató­ságának épülete előtt állítottak ki, emlékeztetve a vasút őskorá­ra. A háború után a földműves­szövetkezetek kezelésében mű­ködött a kisvasút, később átvet­te a MÁV. Somogy és Tolna megye for­galomszervező bizottsága meg­vizsgálta a kisvasút üzemelteté­si viszonyait. A bizottság abból indult ki, hogy a kisvasút fon­tos személyszállítási feladato­kat lát el, átépítése viszont — ami nem várathat sokáig magá­ra — 70 millió forintba kerül. Ez az összeg túl sok, ezért in­kább a közúti közlekedés fej­lesztésére, majd a kisvasút meg­szüntetésére lesz szükség. A közútra terelés beruházási ösz- szege 43 millió forint, de még így is 27 millióval olcsóbb, mint a kisvasút átépítése. A számok­ból tehát egyértelműen követ­kezik: a kisvasút megszünteté­se népgazdasági érdek. Sorsát a KPM pecsételi majd meg, hogy pontosan mikor, még nem tudni. Azért mégsem szű­nik meg egészen a Csicsali ex­pressz: a dombóvári tanács azt tervezi, hogy egy szakaszából úttörővasutat létesít. .. Hétfői □ Lakás, lakás A 19. oldalhoz érve vettük elő először a ceruzát, a táblá­zat az egy lakosra jutó tel­jesített beruházásokat foglalja magába. E szerint Baranyában 1973-ban minden lakosra 8159 forintnyi teljesített beruházás jutott. Somogybán és Tolná­ban ennél kevesebb, Zalában viszont 8505 forint. Ha négyün­ket számítjuk, akkor mutatónk­kal az Észak-alföldi körzettel az utolsó helyek egyikén ál- » lünk. Fejér megyében például 1 lakosra 11 356 forint teljesí­tett beruházás jutott, Borsod- Abaúj-Zemplénben 13 811, a Központi körzetben (Budapest) pedig 15 072 forint. A lakásépítésben is elmarad a Dél-dunántúli körzet a töb­bitől. Nálunk az 1000 lakosra jutó lakásépítés 1973-ban 7,8 még az országos átlagot (8,2) sem éri el. Ha pedig a me­gyéket hasonlítgatjuk, Baranyá­ban 1973-ban 1000 lakosra mindössze 6,1 lakásépítés jut, míg például Somogybán 10,5, s ezzel a somogyiak a megyék sorában az első helyen állnak. Mezőgazdaságunk fejlett. A Dél-dunántúli körzetben az 1 traktoregységre jutó szántóte­rület 40 hektár. Ezzel a muta­tónkkal a Központi körzet után a második helyen állunk. Ha­sonlóan kedvező képet mutat az 1 hektár szántóterületre jutó műtrágya — 273 kilogramm, egy kivételével valamennyi kör­zetet messze felülmúlunk. A statisztikáiból szépen kirajzo­lódik, az ország búza és kuko­ricatermesztő övezete a Dél- dunántúli körzet, a vetésterület majdnem kétharmadát e két növény teszi ki. Termésátlagaink is kimagaslóak. Bp, e!$tt Ami a szolgáltatásokat il­leti, az 1973. december 1-i adatok szerint a Dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzetben az egy lakosra jutó javító-szol­gáltató tevékenység értéke — és ebben minden benne van, a személyi szolgáltatásoktól kezdve a kereskedelmi és a szállítási szolgáltatásokig — 421 ezer forint. Ezzel a körze­tek között elől állunk, egyedül 'Budapest előz, ahol viszont kimagaslóan magas ez az ér­ték — 1 lakosra 752 ezer fo­rint. A körök sugara ai épített lakások számának megfelelően kisebb vagy nagyobb. Közülük is ki nünk Budapestet, ahol 1973-ban 14 713 lakás épült. A körökön belül a vonalazott rész az állami kezeti erőforrásból, a hullámvonalakkal csíkozott rész a magánerőből, OTP kölcsönnel, a fekete a magánerőből, de OTP-kölcsön nélkül épült lakások részarányát mutatja. A satírozott részek térképén aszerint sötétebbek, minél több az 1000 lakosra jutó épített lakások száma. Például: zott területeknél (mellesleg egyetlen ilyen van, s az épp Baranya) ez a szám 7 alatt van, míg tónus a 10 felettit jelenti. száma — 494. Az országos át­lag ekkor 392 volt. Jól állunk az egészségügyi ellátás terén. A Dél- dunántúli körzetben 1973, végén tízezer lakosra 22 orvos jutott. A Köz­ponti körzet, tehát Budapest előz csak — tízezer lakosra 37 orvos —, és hasonló a helyzet a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak tekintetében is. A tíz­ezer lakosra jutó bölcsődei fé­rőhelyek számát illetően viszont elmaradunk a sorban. És művelődésben? A tízezer lakosra jutó színházlátogatá­sok száma Baranyában 1973- ban 398, Tolnában 307, Zalá­ban 339. Viszont Somogybán 401, Nógrádban 567, Budapes­ten pedig 1487! Egyébként — a statisztikák tanúsága szerint — a dél-dunáhtúli városok kö­zött a kapos/ráriak a legna­gyobb színházrajongók, az ezer1 lakosra jutó látogatások száma 1973-ban 1451, Szekszárdon 1303, míq Pécsett csak 926 — a magyarországi városok átla­ga alatt. Ami a mozit illeti, Baranyában 1973-ban 1 lakos­ra évente 7 mozilátogatás jut. Hasonló a helyzet a szomszé­dos megyékben. A négy me­gye e mutatói körülbelül az or­szágos átlagnak felelnek meg. A városok között egyébként a kell emel­és szövet- rési pedig az ország a ponto- a sötétebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom